Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-03-26 / 13. szám

fátíZ^flí ítfí kßtlt4& A Kínai Népköztársaság A nemzeti bizottságokba való választási kampányba fontos szerepet töltenek be a fiatalok is. Nemcsak arról van itt sző, hogy sok fiatalt jelölnek és be is választanak a nemzeti bizott­ságokba, hanem a választások előkészítéséért, sikeres lefolyá­sáért szintén nagy felelősség hárul a CSISZ tagokra. Ebből a felelősségteljes munkából minden CSISZ tag a lehetőség szerint vegye ki részét. Az alapszervezetek vezetősé­gei igen sokat tehetnek a vá­lasztás érdekében, már azzal is, ha a tagsági gyűléseken vagypedig rendkívüli gyűlése­ken, esetleg előadásokon, ahol nemcsak a CSISZ-tagok vannak jelen, elmagyarázzák a fiatalok­nak a választás jelentőségét és azt, hogy miért fontos, hogy a választ’ási kampányba bekap­csolódjanak. Mindenekelőtt ez lenne a legelső lépés, amit az alapszervezetek vezetőségei megtehetnek. Azután a helyi nemzeti bizottsággal szorosan együttműködve konkréttabb irányvonalat is kitűzhetnek ar­ra vonatkozólag, hogy mit te­gyenek a választás sikere ér­dekében. Főleg úgy járhatnak el sikeresen, ha a moszkvai VIT-re hirdetett versenybe is bekapcsolódnak. Különösen nagy jelentősége van a választási kampány szem­pontjából a kulturális tevékeny­ségnek. Minden alapszervezet­nek módjában van két-három kulturális fellépést szervezni. Erre a célra nem szükséges betanulni háromfelvonásos szín­művet vagy pedig operettet, amelynek az előadása úgyis komolyabb technikai követelmé­nyekhez van kötve. De az sem helyes, ha régen, például fél év előtt betanult színdarabot rrtutatnak be a választási kam­pány ideje alatt és úgy érvel az alapszervezet a járási veze­tőség előtt, hogy most már eleget tett a választási kam­pány sikere érdekében. Nem, ezt sehogyan sem lehet komoly tettnek elkönyvelni. Az alap­szervezet, ha már úgy határoz, hogy kulturális tevékenységet is fejt ki a választási kampány­ban, akkor tanuljanak be a fia­talok erre a célra — a helyi viszonyokat is tekintetbe véve, — megfelelő rövid jeleneteket, egy felvonásos színdarabokat és a választás fontosságáról tar­tott előadással is tarkítsák a kultúrfellépésüket. Azt sem szabad elfeledni, hogyha a VIT tiszteletére kö­telezettségeket vállalunk, ezzel elősegítjük a választás sikerét is. Sok alapszervezetben nagyon helyesen teszik, hogy konkré­tan lefektetik azt a célktűzést, amit a VIT tiszteletére valósí­tanak meg. Ez állhat abból is, hogy elősegítik a szövetkezet további fejlődését, de lehet olyan irányú is a kötelezett-.' ségvállalás, hogy az alapszerve­zet fejlődését segítik elő. Nem szabad elfeledni, hogy a jó alap­szervezet a fiatalokra nevelő hatással van, viszont a fiatalok nevelése ugyanolyan fontos feladat, mint a szövetkezetek fejlesztése. Nézzünk Csak széjjel magunk körül. Milyen sok tennivalónk akad az alapszervezet működé­sének megjavítása terén. Ott a könyvtárak például, azokat is rendbe kell hozni. Tisztán kell tartani az alapszervezet helyi­ségét is, a tagsági díjakat is be kell fizetni és a VIT szoli­daritási alapra is adakozni kell. Fontos, hogy a sporttevékeny­séget is továbbfejlesszük, szé­lesebb alapokra helyezzük a fa­lukban. Ezek a feladatok a CSISZ tagokra várnak, s ha el­végezzük, hozzájárulunk a fia­talok neveléséhez, amiáltal a választás sikerét is befolyásol­juk. Legyünk büszkék arra, hogy választók vagyunk, dol­gozzunk a választás sikeréért. B. I. fMépe-fjőfó# A század elején megkezdődött Japán terjeszkedése Kína felé, ami csak növelte az idegenek elleni gyűlöletet a nép körében, és ezt a császár tehetetlen po­litikája csak növelte. A választás előli A választás sikere attól is függ, hogy a választási kam­pány alatt hogyan dolgozunk. Jól tudják ezt a kuklovi CSISZ- tagok is és bizony alapvető fel­adatnak tekintik azt, hogy a választás előtti kampányban dolgozzanak a választás sike­réért. Már eddig is olyan munkát fejtettek ki, amiről érdemes megemlékezni. Két nyilvános előadást rendeztek, ahol meg­ismertették a közönséggel a választási törvényt. További ak­ciókat is készítenek elő, azon­kívül kérdés és felelet estet rendeznek, ahol a különböző kérdésekre adnak majd választ, Nyilvános beszélgetéseket is tartanak a régi választásokról. Az agitációs központban 12 CSISZ tag dolgozik. Eddigi leg­nagyobb sikerük az, hogy hat fiatalt nyertek meg az EFSZ- be. Az üzemekben dolgozó fia­talok pedig védnökséget vállal­tak az agitációs központ felett. Majd szépen feldíszítik a ter­met, arra is ügyelnek, hogy a terem állandóan mindenki szá­mára hozzáférhető legyen. A választás előtti időszakban még 500 órát dolgoznak le a fiatalok a kultúrház javításánál és a község szépítésénél. Sun Yat Sen 1910-ben a nép a parlament összehívását követelte, amit a császár azzal a megokolással tagadott meg, hogy a nép erre még nem érett meg. 1911-ben Sun Yat Sen vezetésével moz­galom indult meg, mely a köz­társaság kikiáltásáért küzdött. 1912-ben a császár lemondott és egyúttal megalakult a Kínai Köztársaság. Bár az új köztár­saságban eleinte a politikai bé­ke helyreállt, de nemsokára újabb forradalmak keletkeztek. Az első világháborúban Kína az ántánt hatalmak mellé ál­lott. A háború alatt az ipar fejlődni kezdett. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom Kí­nára is nagy hatást gyakorolt. Növekedett a kizsákmányolás elleni gyűlölet. Amikor a Szov­jetunió nem ismerte el Kína eddigi lealázó szerződéseit, a kínai nép nagy rokonszenvvel kísérte a Szovjetunióban végbe­menő fejleményeket. 1925-ben a betolakodó japánok ellen a nép egy alkalommal sztrájkba lépett, amikor a japánok a nép közé lőttek. Ez a forradalom kezdetét jelentette. A nép ösz- szekovácsolódott és a forrada­lomnak eleinte nemzeti jellege volt. A forradalmi csapatok Kantonból kiindulva megkezdték győzedelmes útjukat. 1927-ben Csang-Kajsek, a forradalmi csa­patok érdekeit elárulta. A par­tizánok szerepe is egyre je­lentősebb lett. 1931-ben az or­szág hat különböző helyén a forradalmi hadsereg volt hatal­mon. 1932-ben megindult a há­ború a japánok ellen, amely a nyersanyagokban gazdag Mand­zsúriát foglalta el. Csang-Kaj­sek a hadseregét nem a beto­lakodó japánok ellen fordította, hanem a forradalmi kommunis­ta csapatokat akarta leverni. Ezáltal egykori népszerűsége egyre csökkent. A japánok folytatták a hadműveleteiket az ország más helyein is. 1937-ben a Szovjetunió Kínával barátsági szerződést kötött, és nemzet­közi tárgyalásokon követelte, hogy a japánok vonuljanak ki Kínából. A második világhábo­rúban a japánoknak eleinte nagy sikereik voltak, de a par­tizánok nagy csapásokat mér­tek rájuk és 1945-ben a szov­jet haderők nyomására Japán kapitulált. A háború után Csang-Kaj-sek a megnövekedett kommunista tábor befolyását igyekezett csökkenteni, végülis a két tábor megküzdött egymással. Hiába volt Amerika nagy támogatása, amely Csang-Kaj-sek hadsere­gét korlátlan mennyiségben korszerű fegyverrel látta el, a kommunista csapatok egymás­után aratták győzelmüket. — 1949-ben pedig a győzelem tel­jes volt, mert szárazföldön nem volt többé ellenfél. A hadsereg maradványait Csang-Kaj-sek Formoza szigetére mentette át, melyet azóta az amerikai hadi­hajók védnöksége alatt meg­szállva tart. 1951-ben a Tibet- tel való megállapodás értelmé­ben Tibet csatlakozott Kínához. Azóta, hogy Mao Ce-tung vezetésével a nép vette át a hatalmat, az ország minden te­kintetben nagy haladást tett. Az ipar, a mezőgazdaság, a bá­nyászat, a közlekedés, nagy léptekkel haladt előre. A fia­talság is nagy lelkesedéssel csatlakozott az országépítéshez. szom JE’ÍIN I o Miért nem járnak közénk? A bratislavai Népművelés Háza zenetanfolyamalnak részvevői időközönként belső — szülők részére — és nyilvános hang­versenyeken mutatják be tudásukat. — Képünkön Binder Vera tanítónő, a hangverseny előtt mégegyszer ellenőrzi elsőéves kis tanítványa játékát. 4 1957.. március 26. Az Oj Ifjúságban nemrég a nagymegyeri fiatalok panaszá­ról olvashattunk. Igazat adok a levél írójának, de azért a nagymegyeri fiatalok sem ár­tatlan virágok. A levélben arról volt szó, hogy a járási kultúr- helyiségbe nem járhatnak be a fiatalok, úgy ahogy szeretné­nek járni, mert sokszor nem engedik be őket. Azonban a já­rást kultúrhelylségtól körülbe­lül 200 méterre van az állami gazdaság kultúrháza, amely mindenkor rendelkezésére áll az Ifjúságnak, Különösen a sakk-szakosztály működik ná­lunk a legsikeresebben, éppen ezért a szakosztály minden tag­ját meglepte az 0] Ifjúságban megjelent cikk. Ugyanis már két éve próbáljuk beszervezni a fiatalokat a sakk-szakosztály­ba, tekintet nélkül arra, hogy az állami gazdaságban dolgo­zik-e vagy sem. Persze csak szeretnénk beszervezni a fiata­lokat, de eddig még minden munkánk hiábavalónak bizo­nyult ezen a téren. Mi nagyon szeretnénk, ha az állami gazdaság kultúrházába ne csak idősebb munkások jár­nának szórakozni, hanem a fia­talok is. A különböző szórako­zási eszközök, társasjátékok, stb. s ha arra szükség van, akkor fütött helyiség várja itt a fiatalokat. Az idősebb sakko­zók szívesen segítenének a kez­dő vagy haladó sakkozóknak, hogy minél jobban megtanul­hassák ezt a szórakoztató já­tékot. Miért nem járnak hát el közénk a nagymegyeri fiata­lok? Minden kedden és pénteken délután négy órától elméleti és gyakorlati előadásokat rende­zünk. Ugyanezeken a napokon este nyolc órától tíz óráig sza­bad sakkozás van. Most már azt szeretnénk, hogy ha a fiatalok végre tudo­mást szereznének a mi kultúr- házunkról is és eljárnának oda szórakozni. MANDÄK JÖZSEF, Nagymegyer. A rádió ostroma A VEZÉRNEK AZONBAN MÁS JUT ESZÉBE: — Válasszátok magatok közül küldöttséget, aki bekísér az Akadémia utcába. írjátok a kö­veteléseimet! — és diktálni kezd. Lassan, nehézkesen szed­te össze ultimátumait, ki tudja, már hány pontban. Aztán hir­telen felkiáltott: — Természetesen a fegyvert oda is viszem magammal... — Vigyed — mondták a rá­diósok. — Csak már indulnánk — gondolták hozzá. Aztán elin­dultak. Lassan, libasorban. A hátsó lépcsőháznál egyszer­esek eldördül egy sorozat. Még csak ez hiányzott a megviselt idegeknek. Az egyik fegyveres kisérő széles vigyorral ordítja: — Ne féljetek, csak én vol­tam ... — *s megismétli pro­dukcióját. A lépcső aljéban fiatal ávós sorkatona testén kell átlépni. Fejlövést kapott. Neki sem sok hiányzott már a leszereléstől... A szétrombolt telefonközpon­ton keresztül vezet az út a szabadba, öh, micsoda szabad­ság! Akik ebben a csoportbar voltak, nem tudtak semmit ar­ról, hogy mi van az adással Beszél-e még egyáltalán a Kos- suth-rádió és ki beszél? Mi var a kollegákkal? Mi lesz a kato­nák sorsa, akiket különválasz­tottak? Millió és millió kér­dés ... Az utcán óriási tömeg. Sol a fegyveres. A Sándor utca főkapu előtt harckocsi, nett sokkal távolabb még egy. fi tömeg fedezékét használva el­tűnnek a rádiósok. — Gyerünk el innét, miné távolabb! Haza a családhoz! Ei most a legfontosabb. A „vezér“-t otthagyták: men­jen egyedül „küldöttségbe“. A Vas utca sarkáról néhányat visszanéznek. A rádió elesett! De tovább, az utcasarkot nyitott földszinti ablakból sző a rádió. Az új Politikai Bizott­ság névsorát olvassa. A Kossuth-rádló mégsem ju­tott a támadók kezébe. Mégii szól a Kossuth-rádió. ÍV é g ej Kína óriási nagy ország, ahol földünk lakosságának egy ne­gyede él. Néhány évvel ezelőtt jóformán csak azt tudtuk Kí­náról, hogy egy régi kultúra hazája, ahol sok filozófus, költő és művész született. Azt is tudtuk, hogy lakosságának nagy része elmaradott életet élt, és minden évben százezrek s néha milliók haltak éhen Kínában. Egyes országok részére Kína jő piacot teremtett, de nem volt kisebb jelentősége abban sem, hogy nyersanyagait olcsón szál­lította. Amióta ebben a nagy országban a forradalom győ­zött, s a nép elkergette a kor­rupt kormányzatot és kezébe vette az ország irányítását, a világ egyik legjelentősebb álla­ma lett. Kína Ázsia keleti és délkeleti részét foglalja el. Összterülete 10.18.000 négyzet kilométer (78-szor nagyobb mint Cseh­szlovákia). Lakosainak száma az 1953. évi népszámlálás szerint meghaladja a 600 milliót, azon­ban az évi szaporulat körülbe­lül 12 milliót tesz ki. Lakóinak 93 százaléka kínai, de ezenkí­vül még 70 más nemzetiség él az országban. Fővárosa Peking, 2.800.000 lakossal. Az ország legnagyobb városa Sanghai. — Lakóinak száma több mint 6, millió. Jelentősebb városai még: Kanton, (másfél millió lakossal), Nanking (egy millió lakos) és Santung (8ÓÓ ezer lakos). Határait tenger és nagy, jár­hatatlan hegyek alkotják. Az éghajlat nagyon fontos szere­pet játszik az ország életében, mert a lakosság zöme földmű­veléssel foglalkozik. Főleg rizst, búzát, soya-babot, kukoricát, va­lamint teát, cukornádat, do­hányt és gyapotot termelnek. Ezek a cikkek az ércek és se­lyem mellett képezik az ország fő kiviteli cikkeit. A kínaiak az úgynevezett sárga fajhoz tartoznak. Ideo- grafikus írást használnak, vagy­is minden szónak meg van a maga jele. Egytagú nyelv. Min­den szó a gyököt is képezi. — Ilyen gyökök egymás mellé so- rakoztatásából áll a mondat. Hogy a szó mit jelent, attól függ, hogy a mondatban hol áll. így minden gyök lehet fő­név, ige, melléknév. Például az „an“ szó jelenthet nyugalom, nyugodt, vagy nyugtatni szava­kat, attól függ, hogy a mondat­ban hol a helye. A művelt kí­nai nyelvében alig van több 500 szónál. A szavak hiányát hang­súllyal pótolják, ötféle hang­súly van, és mindegyik más­mást jelent. Kína története hat ezer éves. Az ország már az ókorban csá­szárság volt. Az egyes dinasz­tiák uralkodása alatt több ma­radandó újítást honosítottak meg. így ez első dinasztia ideje alatt honosodott meg a tea és termelése a selyemhernyó te­nyésztés, valamint a csillagásza­ti időszámítás. A második di­nasztia uralkodása alatt ho- . nosodott meg a mostani írás. I A harmadik dinasztia alatt él­tek a híres bölcsek, Laose Con­fucius. Időszámításunk előtt a III. században kezdték építeni a „kínai falat“ a barbár tör­zsek betörései ellen. Ez a fal 2 400 kilométer hosszú és a föld legnagyobb építménye. — Történelmi feljegyzések azt iga­zolják, hogy időszámításunk után a II. században római ke­reskedők élénk forgalmat láttak a kikötővárosokban. Az ország egyik legjelentősebb császárja Taicung (627—650), aki az or­szágot tartományokra osztotta fel, Marco Polo Írásai nyomán betekintést nyerünk a biroda­lom életébe, amelynek fényét az akkori európai uralkodók is megirigyelték. Az ország életé­ben jelentősebb esemény nem történt 1840-ig, amikor kitört az ópium háború. Mi is volt az ópium-háború? Az angolok által létesített kelet­indiai társaság nagy üzleteket bonyolított le Kínéval és kény­telen volt ezüsttel fizetni. Ami­kor az angolok Indiában sok ópiumot termeltek, a Kínából behozott árút ópiummal akarták fizetni. A kínaiak ennek ellen­szegültek és 1839-ben egy na­gyobb szállítmányt, 1,200 000 kilót, elkoboztak, és a tengerbe dobták. Anglia erre hadiflottá­ját Kínába küldte és 1840-ben ^megkezdődött a háború. Ez Kí­na vereségével végződött. En­nek a következménye az lett, hogy Kína a nankingi békében kötelezte magát 21 millió dol­lár megfizetésére, valamint Kanton, Sanghai, és több más kikötőt a nemzetközi szabad kereskedelem számára megnyit­ni. 1852-ben pedig a^taipingi forradalom tört ki, amit keresz­tény kommunizmusnak is ne­veztek. Az egész ország a for­radalom mellé állt, de a kez­deti sikerek után, 1858-ban végétért, bár 1862-ben újból feléledett. A nyugati hatalmak, főként az angolok, egyre növelték be­folyásukat, és az ellenszegülő kínaiak megmozdulását csirájá­ban elfojtották. 1894-ben Korea miatt Japánnal került ellentét­be, mely ismét Kína vereségé­vel végződött. Ekkor egy új po­litikai párt keletkezett, amely az országban új reformokat akart bevezetni. Ez egy hazafias jellegű mozgalmat váltott ki, amelyet az angolok „Boxer- lázadásnak" neveztek. A haza­fias mozgalom célja az idege­nek kiűzése volt az ország te­rületéről. Ennek a mozgalom­nak a leverése nagy áldozatok árán sikerült és Kínára nézve nagyon megalázó békével vég­ződött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents