Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-07 / 46a. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Bratislava, 1956. november Ara 30 fillért. IV. évfolyam — 46a. Elszámitották magukat Igen, Elszámították magukat mindazok, akik Eszterhá- zyval, és Mindszenthyvel együtt — úgy gondolták: itt az ideje, a helyzet kulcsa a kezünkben van, a magyar népet a kapitalizmus útjára tereljük. És mégha csak á kapitalizmus útjára! Kapitalizmus,... Ausztria... Svájc... egészen bizonyos, hogy sokaknak ez sem lenne elég. Nem elégítené ki őket. Sokaknak ez csak gyenge harapás lenne. Nagyobbat szeretnének. Miért repültek éhes ke­selyűként nagy zsákmányra számítva Magyarországra a múlt napokban emigrációs fészkeikből az a sok min­denféle gróf, földbirtokos és egyéb horda. Ennek a tör­ténelem szemétdombjára került emberi söpredéknek lelki biztatója, jelszava, reménye és célja volt: az elveszett latifundiumok visszaszerzése (melyeken a magyar pa­raszt csupán a mindennapi betevő falatért verejtékezzen, robotoljon); egy kis feudalizmust és fasizmust vegyíteni az új rendszerbe — a horthy-tisztek segítségének kie­légítésére és egy jő adag klerikaüzmus. Azt, hogy ezek a válogatott hiénák mennyire szívükön viselték mindezt, mennyire közeliek voltak számukra ezek a célok, mi sem bizonyítja jobban, mint az a van­dál lelkesedés — mellyel nemcsak a kommunistákat és a velük szimpatizálókat, hanem a gyermekeket és a cse­csemőket is gyilkolták, akiknek igazán nem volt még módjukban véteni sem Eszterházynak, sem Mindszenthy- nek, sem Horthynak, sem Tildynek, sem Kovácsnak. A fasiszta vérengzéseknek nem volt se eleje, se vége. Akadtak források, erőgyűjtésre; az erkölcsi támogatást egyenesen számos nyugati politikus szájából kapták, az anyagi segítséget pedig az osztrák határok felől, ahon­nan (gyógyszerek leple alatt) repülőgépeken szállították a horthy-tlszteket. További erősítőül szolgált a magyar „felkelők“-nek Nagy Imre és kormányának politikája. Nagy Imre, mint az egy lépést előre, tizet hátra, politika nagymestere mutatkozott be. Nagy kormányának tehe­tetlensége, kiutalansága a közéleti és gazdasági káoszból, további kormányok alakulása, melyeket semmiféle alkot­mányos szerv nem hagyott jóvá, — ez mind a „felkelők“ malmára hajtotta a vizet. E véres napok folyamán sok-sok egyszerű ember sze­méről esett le a hályog. Azokéról is, akik a kezdetben úgy gondolták, hogy erőszakkal elérhető a népi demokra­tikus rendszer még nagyobb demokratizálása és azokéról is, akiknek a kommunisták nem voltak éppen ínyükre — de meggyőződtek róla, hogy ezerszeresen inkább nin­csenek ínyükre ezeknek a véres rémtetteknek a kezde­ményezői, a magyar tragédia kezdeményezői. Az egy­szerű emberek elgondolkoznak ezen a tragédián, és düh, bánat, fájdalom lesz úrrá rajtuk. Nincs mit csodálni azon, hogy miután a magyar nép megismerte ennek a „felszabadító “-nak az igazi arcát, mely túlszárnyalt minden fasiszta őrjöngést, döntő el­lenállásra határozta el magát. Ennek eredménye az új forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása Ma­gyarországon, amely a szovjet hadsereghez fordult a magyar nép megsegítésére. A nyugati urak kicsit más­képpen képzelték el a magyar helyzet kifejlődését. Nem csoda, hogy megállt az eszük, és most össze-vissza fon­tolgatnak: igazságos-e mindez? Nem esik csorba Ma­gyarország függetlenségén? (Helyesen, nyílt beszédben így hangzana ez a mondat: Nem esik csorba azon, hogy Magyarodszág tőlünk, a kapitalistáktól függjék?) Termé­szetesen ők úgy gondolják, hogy ez nem igazságos, hogy ezzel a függetlenséggel nincs minden rendben. A ciniz­mus, kétszínűség és hazugság képe jobban tisztázódik az emberben, ha módjában ál! megismerkedni a francia állítólagos szocialista Pineau művével, aki egyik szer­vezője az Egyiptom ellen indított szégyenteljes támadás­nak. Külön örömet szerez neki hátat fordítani azoknak a gaztetteknek, bántódásoknak és igazságtalanságoknak, amelyeket Anglia, Franciaország és Izrael kormánya véghezvisz az egyiptomi népen, és inkább Magyarország problémáival törődik. Önkénytelenül is az a benyomá­sunk, hogy ő nem a francia külügyminiszter, hanem Nagy kormányának valamilyen franciaországi megbízottja. He­lyesen hangsúlyozza ki az Üj Jugoszlávia Sajtóirodájának kommentárja az utóbbi magyarországi eseményekkel kapcsolatban: „Az Egyiptom ellen indított fegyveres tá­madás megfosztja azokat, akik ezt megkezdték, az er­kölcsi jogtól, hogy objektív és reális álláspontot foglal­janak el a magyarországi eseményekkel kapcsolatban". Éz így van. A legobjektívebben és legreálisabban maga a magyar nép látja a helyezetet. És ő kétségkívül, vég­érvényesen a saját javára, a haladás javára, a szocializ­mus javára oldja meg ezt a helyzetet. Felhívás a testvéri szocialista országok kormányaihoz A MAGYAR NÉP MEGSEGÍTÉSÉRE A magyar rádió november 5-én a következő felhívást intézte a testvéri szocialista országok kormá­nyaihoz: Elvtársak! Hazánk és népünk nagyon súlyos eseményeket élt át. Most mérjük az utolsó csapásokat az ellenfor­radalmi erőkre, amelyek célja népidemokratikus rendszerünk szocialista vívmányai elpusztítása volt. Az adott pillanatban az a fő feladatunk, hogy visszatérjünk a rendes nyugodt életbe, hogy behegesszük azokat a sebeket, amelyeket rajtunk ejtettek. Hogy ezt a lehető>leggyorsabban elérhessük, kérjük az önök test­véri segítségét. Most főképp élelmiszerre, tüzelőanyagra, építkezési anyagra és gyógyszerre van szüksé­günk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a közös eszmékért, a szocializmusért küzdő valamennyi testvéri ország eleget tesz e kérésünknek. Kádár János j a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány miniszterelnöke Budapest, 1956. november 5. N. A. Bulganyin levele Kádár J, miniszterelnökhöz Testvéri segítség ellenszolgáltatás nélkül Moszkva, TASZSZ. — A magyar forradalmi műnk ás-paraszt kormány kérésére, amelyet a magyar rádió november 5-én közvetített, N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Kádár J. miniszterlnökhöz intézett személyes levéllel válaszolt. Tisztelt miniszterelnök elvtárs! A szovjet kormány megtárgyalta az önök kérését és elhatározta, hogy a magyar dolgozóknak ellerr- szolgáltatás nélkül testvéri segítséget nyújt és Magyarországra haladéktalanul a következő árut küldi: 50.000 tonna gabonát és lisztet, 3.000 tonna húst, 2.000 tonna vajat, 3,000.000 tejkonzervet, 5.000 tonna cukrot, 10.000 tonna cementet, 10.000 köbméter faanyagot, 5.000 köbméter építkezési faanyagot, 300.000 négyzetméter táblaüveget, 1.000 tonna vasfedőanyagot, 3.000 tonna hengerelt fekete fémet. Ezenkívül, hogy biztosítsák a magyar népgazdaság iparának és a többi ágazatának folyamatos mun­káját, a szovjet kormány elrendelte a külkereskedelmi minisztériumnak, hogy a Magyar Népköztársaságnak a feltételezett határidő előtt küldje azt az anyagot, tüzelőanyagot és más árut, amelyet az egyezmények értelmében 1956-ban, továbbá az 1957 évre szóló kereskedelmi egyezmény szerint 1957 év első negye­dében kellett volna szállítani. Utasította továbbá a^ Szovjetunió egészségügyi minisztériumát, hogy a Magyar Népköztársaságnak ha­ladéktalanul küldjön a lakosság számára szükséges gyógyszert ingyen. Elvtársi üdvözlettel N. Bulganyin Á Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 1956. november 5. A múlt heten hétfőről keddre virradó éjszaka Egyiptomot alattomosan megtámadta az iz­raeli hadsereg. Még aznap Ang­lia és Franciaország provokatív ultimátumot intézett Egyiptom­hoz, amelyben fenyegetéssel akarták kicsikarni Egyiptom beleegyezését a Szueá-csatpr- rta angol-francia katonai meg­szállását, hogy így biztonságban legyenek az izraeli támadással szemben. E vakmerő követel­mény jogos visszautasítása után, szerdán este az angol és fran­cia légierők barbár támadást intéztek Kairo és más egyip­tomi városok ellen. Az angol és francia uralkodó körök leg- raffinál'tabb mesterkedése sem tudja leplezni Szueznek Izrael általi _ „fenyegetettségére“ vo­natkozó komédia piszkos hátte­rét. Nem' leplezheti el, hogy itt stratégiai jelentőségű nemzet­közi közlekedési _ csomópontot igyekeznek kézhez kaparintani és ennek útján megkísérelni az elvesztett gyarmati pozíciók visszaszerzését is. Ma már nem titok az angol francia „gondoskodásának hát­tere. Az amerikai sajtó is be­ismeri, hogy Izrael támadása és az angol-francia beavatko­zás egy egységes terv részeit képezik, amelynek célja a Szue­zi csatorna angol-francia meg- szálása. Szégyenteljes tevékenysé­güknek takargatására Anglia és Franciaország még az ENSZ kihasználásától sem riadtak vissza és szemtelenül követel­ték egyoldalú eljárásuk jóvá­hagyását a Biztonsági Tanács­tól. Elítélésre méltó a vétójog kihasználása is, a határozat egyes javaslataival szemben, amelyek lehetővé tették, volna a kérdés békés megoldását az ENSZ chartájának alapelvei sze­rint. Ma az egész világon hatalmas ellenállási hullám emelkedik a háborúra vágyó összeesküvés ellen. Az egyipomi városok bom­bázásáról és a Szuezi körzet­ben való hadseregösszevonás nyílt előkészületeiről szóló hí­rek hatalmas felháborodást kel­tettek az egész világon. Ang­lia és Franciaország népétől kezdve Indián át Kínáig és Ja­pánig mind erőteljesebben el­hangzik: el a kezekkel Egyip­tomtól! A helyzet megkívánta, hogy Egyiptomban hirdessék ki a hadiállapotot Nagy-Británniával és Franciaországgal szemben. Hétfőn a mi időnk szerint 4 óra 15-kor megkezdődött az ua s ENSZ közgyűlés úiabb rendkí­vüli ülése, amelyen tovább foly­tatják az Egyiptom elleni bri-t- francia-izraeii agresszió tárgya­ié sát. Hammerksjöld, az ENSZ fő­titkára jelentést terjesztett a közgyűlés elé, amelyben meg­állapította. hogy Egyiptom kész teljesíteni a közgyűlés határo­zatát, de Nagy-Británnia, Fran­ciaország és Izrael nem nyilat­kozott a határozat teljesítésé­ről. A főtitkár továbbá ajánlot­ta. hogy a közgyűlés hagyja jóvá az ENSZ fegyveres erői felállításának tervét, amelyek biztosítanák és ellenőriznék a katonai akciók beszüntetését a KözeKKeleten. A főtitkár be­jelentette Kolumbia és Norvé­gia már beleegyezett, hogy csa­pategységei résztvesznek a fegyveres alakulatokban. A közgyűlésnek határozatot kel­lene hoznia a nemzetközi ala­kulatok parancsnokságának fel­állításáról is. A főtitkár Börns tábornokot javasolja főparancs­noknak. Reggel 6 órakor a nor­vég, kanadai és kolumbiai ha­tározatról szavaztak. A határo­zat mellett, amely nemzetközi katonai erők felállítását köve­teli, a katonai akciók megszün­tetése céljából. 57 küldöttség ir Izraeli összekötő a Színai- f elszigeteli SZUEZ EGYIPTOMÉ: Az agresszió folytatódik szavazott. Ellene nem szavazott senki sem.

Next

/
Thumbnails
Contents