Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-02-04 / 5. szám
------------------------::r: = A CS1SZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BÍZOTT SÁGANAK LAPJA Bratislava, 1956. február 4. A»» 80 fillér V. évfolyam, — 5 szám. Az o’impiai láng fényében Cortina d’Ampezzóban kigyúlt az olimpiai tang. Az öt egymásba kapcsolt kör az öt világrészt jelenti és már régen a béke és barátság jelképe volt. A két világháború fegyver- csörtetése átmenetileg elfullasztotta a tüzet, de az újból fellobbant mihelyst az ágyuk elhallgattak. Az olimpiai gondolat és a béke elválaszthatatlanul egymás mellett halad. A béke ellenségei nem egyszer igyekeztek elnyomni az olimpiai gondolatot. Gondoljunk csak vissza arra a kísérletre, amikor azt akarták, hogy a Szovjetuniót ne vegyék fel a nemzetközi olimpiai bizottságba és az egyes föderációkba. Ezzel lehetetlenné akarták tenni a szovjet sportolók részvételét az olimpiai játékokban. Ne nyúljunk olyan messzire, még néhány hónappal ezelőtt, amikor arról döntöttek, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sportolói részt vehetnek-e Cortinában és Melbourneben, különböző cselszövésekkel igyekeztek nehézségeket gördíteni. Az a valóság, hogy a Német Demokratikus Köztársaság sportolói megjelentek Cortinában és ugyanazt a jelvényt hordják, mint a Német Szövetségi Köztársaság sportolói, jelképezi nemcsak az olimpiai gondolat győzelmét, hanem a németek egységét is, rpelynek megvalósítása újtában áll az amerikai és német monopóliumok érdekeinek. Az. hogy a Kínai Népköztársaságot felvették a nemzetközi olimpiai bizottságba, bizonyára nem tetszik Dulles úrnak. Ez a tény azonban tökéletesen megfelel az olimpiai gondolat elveinek és a valóságos helyzetnek. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a világsportban megszilárdult a nemzetek közötti barátság eszméje és a kísérletek és befolyások ellenére nem sikerült elnyomni. Az olimpiai játékok bölcsője Görögország, ahol az olimpiai berkekben négy évenként ünnepélyes játékokat rendeztek. Az ötnapos versenyben nemcsak sportolók vettek részt, hanem költők, szónokok és filozófusok is. akik a győztes olajágért versengtek és azért, hogy szobrot állíthassanak maguknak. Az újkori játékok nehezen születtek meg, mert a nemesség ellenezte az olimpiai játékokat és a papság a szószékről azt hirdette, hogy a testnevelés erkölcstelen. Haszonleső vállalkozók arra csábították az első olimpiai győzteseket, hogy lépjenek fel a cirkuszokban, mert dicsőségükből hasznot akartak húzni. Másodszor Párizs közelében egy erdő tisztáson rendezték meg az olimpiai játékokat. A győztesek még érmeket sem kaptak, mert nem volt rá pénz. A magasztos gondolat kigúnyolását jelentette az Amerikai Egyesült Államokban St. Louisban megrendezett harmadik olimpiai játék. Rendezői haszonlesésből az amerikai Ízlésnek megfelelően „szenzációt” igyekeztek kelteni. Egyidejűleg egzotikus kiállítást is rendeztek résztvevői számára. 1936-ban esett a legnagyobb csorba, amikor Berlinben rendezték meg az olimpiai játékokat. és a hitleristák a fasiszta propaganda céljaira használták fel. Azóta sok minden megváltozott. Az olimpiai játékok valóban a világ legjobb sportolóinak találkozóját jelentik. A versenyben nemcsak csúcsteljesítményeket érnek el. hanem a világ sportolói között a barátság is megszilárdul. A cortinai utcákon ezekben a napokban gyakori a következő kép: különböző jelvénvű sportolók mennek együtt, más és más nyelven beszélnek és mégis megértik egymást, igazi, őszinte baráti kapcsolatot teremtenek egymás között. Ez az olimpiai játékok legértékesebb ajándéka, mert valóban életre kel az olimpiai gondolat. A legjobb sportolók példája bebizonyítja, hogy a békés baráti együttélés lehetséges. quujUL-nnoamxxp^airpjmarpgcnDo^ co3DmanGüauutxjDcoxoDonaxpcx3Da Cortina d’Ampezzóban a VII. téli olimpián jégkorongcsairatunk a világ legjobb csapataival méri össze eiejét GOUUuLjULJULtJOaDODnODULUJUlJUDULilJLJUDGGGDDGDGCDGClOQDDGQDQGDD ’GntXlGGGCGCSODDDaOOUL'LILlLILIl innnnrjFy
