Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-01 / 35. szám
Bratislava, 1956. szeptember 1. Ára 60 fillér IV. évfolyam, 35. szám. Mai számunkban : Fel a fedélzetre (4. oldal) Három fontos irodalmi kérdés (5. oldal) Fiatalok (6. oldal) A hatévesek ünnepe Üdvözlünk benneteket, a tanév kezdetén, ti boldog hatévesek, akik dobogó szívvel először lépitek át az iskola, az élet küszöbét. Gondolatban veletek vagyunk, végigkísérünk a családi háztól az iskola padjáig. Látjuk, amint édesanyátok örömtől könnyes szemmel vezet be az új életbe, hogy [p ott a tanítókra, nevelőkre, bízza sorsotok irányítását, gyermeki lelhetek formálását. Az iskola ajtaja előtt egy kissé megremeg a kezetek s némelyi- tek kis szive hevesen dobogni kezd. Látjuk édesanyátok jóságos és egyben bíztató mosolyát, amint kezeteket megszorítva bátorít. Mennyi titkot, szépet és jót, gazdagságot és vidámteli boldog életet tartogat számotokra az iskola, a kollektív élet, azt ti még nem tudjátok. De félelmetek azonnal elmúlik, amikor beléptek az iskola ajtaján és mosolygós arcú, piros nyakkendösök kézenfogva vezetnek az iskola padjaiba. Virággal, énekkel és tánccal teszik felejthetetlenné a nagy napot. Az iskola most már a második otthonotokat jelenti. A tanulás előtérbe kerül és megkezditek a munkát, amely mindenkit nemesít, megacéloz, igazi emberré formál. Turista iáz Az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket ölt a turistaforgalom. Hazánk szép tájai és történelmi nevezetességei mintha mágneses erőkkel rendelkeznének, ezerszámra vonzzák a hazai és külföldi kirándulók tömegeit. A Tátra kanyargós szerpentinjein, a városok forgalmas utcáin, mindenütt autókaravánok seregeivel találkozunk. S az autók ablakaiból látványosságra éhes szemekkel tekintenek ki az utasok. Bratislava is ama városok közé tartozik, melyeket különös szeretettel látogatnak a kirándulók. Az utcákon lépten-nvomon idegenekre bukkanunk, kik kisebb-nagyobb csoportokba verődve ballagnak az utcán. Meg-megállnak az üzletek kirakatai, nevezetesebb házak előtt és hosszasan einé- zegetik. Felsétálnak a várba, ahonnan szép kilátás nyílik a városra, és elragadtatva nézik az előttük elterülő évszázados várost. Majd, amikor eljön a búcsúzás ideje, csillogó szemekkel tekintenek mégegyszer vissza a városra és megelégedetten mondogatják egymásnak, hogy megérte eljönni. Szólít az ősz A nyári munkák sikeres befejezése után újabb feladatok előtt áll dolgozó parasztságunk. E feladatok megvalósítását megkönnyíti az aránylag kedvező és szép nyárutó is. Bár igaz, hogy az időjárás vidékenként változó. Éppen ezért használjunk ki minden percet, mert kár volna, ha hagynánk a tavaszi és a nyári nehéz és kitartó munkák gyümölcsét az érés előtt kárbaveszni. A termésünk szép, noha akadnak vidékek, ahol a szokottnál gyöngébb ’5’ .'jÍKS5'*'*’1 termés Ígérkezik. Főleg igyekeznünk —— -"?p« ke]] a tarlóhántás minél hamarábbi befejezésével. Igaz sok helyen ezt már elvégezték, de még akadnak olyan falvak, ahol mindig sárgul a kopott tarió. A jövő évi jó termésünk biztosítéka a korai tarlóhántás s az ősziek időbeni elvetése is. Már most készítsük elő a cukorrépa, kukorica, burgonya időbeni betakarítását. Minden előkészületet tegyünk meg, hogy a munka akadály nélkül folyhasson. Ne felejtsük el, hogy már az őszbe léptünk s az időjárás változóbb és kedvezőtlenebb mint más évszakokban. Persze igyekeznünk kell másféle növények betakarításával is. A jó előkészület fél siker. Az őszi munkák komoly feladatok elé állítanak titeket is CS1SZ tagok és fiatalok. A ti segítségetektől is sok függ. (jó volna néha megpihenni Kinek küldjem, kinek mondjam: kihez szóljak gondolatban? Kinek küldjem magamat mikor néha el-akad #ennem a munkás akarat? — Mert van úgy, hogy valami fáj. Kinek mondjam el bánatom, — hogy nekem is van rossz napomé "Kinek mondjam el? Neked! Hallgasd meg szerelmesed. simogasson lágy kezed: úgy becézz, mint hajdan Anyám. Gondomban Hozzád fordulok. — Nem, ne hidd, gyáva nem vagyok. — ! Csak jól esik pihenni olyanko mikor semmj se nem tud vigasztalni: — legyen pár röpke perc csupán! GYURCSÖ ISTVÁN it 1:
