Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-10 / 10. szám

4

1956. március 10.

'lt-V@(is4ßL A legelők és rétek gondozása országos feladat

N. J. Chudik, a mezőgazdasági megbízott felhívást intézett a szövetkezeti tagokhoz és parasztokhoz, valamint a gépállomások, a mezőgazdasági üzemek és vállalatok dolgozóihoz, a parasztasszonyokhoz, az ifjúsághoz és a falun lakó munkásokhoz.

A felhívás többek között a következőket mondja: „Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága február 6, 7, és 8-án megbeszélés tárgyává tette az idei tavaszi munkák előkészületeit. Kihangsúlyozták a ta- karménytermelés emelésének jelentőségét, hogy ennek alapján gyorsabban haladjunk a hús, zsír, tej, tojás és az állati termelés termékeinek emelésében. Szlovákiában már ez idén a tavalyi évvel szemben egységenként 12%-al emelni keli a takarmánynövények termelését.

A legjelentékenyebb tartalékokat úgy nyerjük, ha a legelőkön és réteken jobban gazdálkodunk. Szlovákiában a legelők és rétek mezőgazdasági területünk kétharmadát teszi ki. A

na jő minőségű szénával többet tér- teljesítésétől fog függni nemcsak a meljünk, mint 1953-ben. szövetkezeti tagok és a parasztok

A feladat teljesítése, szövetkezeti életszínvonalának emelése, hanem az tagságunk, a parasztok és nemzet- üzemekben, hivatalokban és más mun- aazdaságunk számára azt a lehetősé- kahelyeken dolgozók életszínvonala is. get jelenti, hogy 170 millió liter tej- A Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal jel vagy 21 millió kilogramm hússal felhívja a szövetkezeti tagokat, a pa- többet termelhetnek. A mezőgazda- rasztokat, a mezőgazdasági vezetősé- ságban dolgozók számára ez viszont gek dolgozóit, valamint a gépállomá- 250 millió korona jövedelmet jelent. sok, üzemek és vállalatok dolgozóit, Elsőrendű országos jelentőségű fe- a parasztasszonyokat, fiatalokat és a ladatunk, hogy gondozzuk a legelőket falun dolgozó munkásokat, hogy kapás réteket és a terv szerint fokozzuk csoiódjanak be a rétek és legelők a rétek és legelők hozamát. A terv fellendülését célzó mozgalomban”.

A kassai kerület válaszol

„A CSISZ kassai kerületi vezetésé- Az üzemi szervezetek kezdeményege megértette a CSKP KB februári zéséből a CSISZ-tagok és fiatalok

határozatával kapcsolatos feladatok 4.566 hektár rét és legelő gondozásáfontosságát és a téli kampány idején ra vállalkoztak. Továbbá vállalták,

tevékenységét a CSISZ szlovákiai hogy 152.130 brigádórát dolgoznak le

kongresszusa tiszteletére tett köte- a mezőgazdaságban és 367 hektár telezettségvállalások mozgalmára ossz- rületen négyzetes-fészkes módon végmi feladatunk, hogy 1956-ban átlag pontosította. A mozgalom keretén zik el a burgonya és a kukorica ülőt métermázsával emeljük a szénater- belül 371 kollektív és 595 egyéni kö- tetését. Minden igyekezetünket oda

mést, hektáronként 0,8 métermázsa- telezettségvállalást tettek, a tavaszi összpontosítjuk, hogy a tavaszi mező- val több takarmányt nyerjünk. Szlo- mezőgazdasági munkák gyors elvégző- gazdasági munkákat idejében elvégez- vákiai átlagban összesen 214.358 ton- sével kapcsolatban. zük. Ezért válaszolunk a mezőgazdasági megbízottnak a rétek és legelők gondozására vonatkozó felhívására.

A CSISZ kerületi szervezete arra kötelezi magát, hogy a fiatalok 14.300 TJ add idézzem mit mondott Sfen- csomban. Tavaly is jó évűnk volt, 30 hektár területen gondozzák a réteket 11 ko András a haburai szövetke- hektáron ültettünk buraonuát néauze- és a legelőket és 1805 hektár terU, Úgy élünk mint a paradicsomban ‘

zet fiatal tag\a. Nem a saitonak nyi- , ,, , .. mkaettuségenlaikozott nem is volt tudatában an- tef }eszRes moaon’ munmegysegen nak, hont a hallgatósága kíbővütt. ként 18 koronát kaptunk. Nem egy „Nehéz gyerekkorom volt, sokat né!- tagunk, például Gajdos András is, 35 kötöztünk. 1949-ben szántották össze métermázsa gabonát kapott. Nem is első ízben a mesgyéket és akkor ala- , . .. , .. . . ,

poztuk meg a nagy család közös bír- kwank°zik el innen senki. A fiatalok

tokát. Csakis a közös gazdálkodásnak mind itthon dolgoznak a szövetkezet- köszönhetjük, hogy 47 új ház épüli ben. Most már mégis csak kitava- a falunkban és ilyen szép gondtalan szodik_ megkezd5dik a nagt) munka

az eleiünk . Keresetlen egyszerű szq* t . »cyvcüiöiűbuimmi/, ca acyncucn *■».

vakkal ecseteli Stenkó András, hogy UEU osszuk e. az erőket, hogy ne s)tenj a tavaszi munkák feladatát, milyen földhözragadó szegény parasz- legyenek eleve jó brigádok és rossz tokból alakult ki • a szövetkezet_ és brigádok. A vetőmagvak beszerzését milyen hamar fölényt harcoltak ki az tisztítását, cslraképességének vizsgála- egyem gazdálkodók eredményeivel *

szemben. Természetesen keményen tát, vetésre való előkészítésit már nem

kellett dolgozni és főleg körúltekin- halaszthatjuk tovább. A műtrágyát

létén elvégzik a burgonya és kukorica négyzetes-fészkes módon való ültetését.

Kerületünkben csatlakozunk ehhez a fontos országos mozgalomhoz és toborozzuk a fiatalokat, hogy kötelezettségvállalásainkat becsületesen teljesíthessük. Egyidejűleg elvárjuk, hogy a CSISZ többi kerületi szervezetei is csatlakoznak a ml kötelezettségvállalásunkhoz és segítenek teljeA CSISZ KERÜLETI VEZETŐSÉGÉNEK ELNÖKSÉGE

fesse/. Jöjjenek

okosan és takarékosan kell felhasz- el hozzánk — mondta nátnunk. Eddig is már sok haladó munkamódszert sajátítottunk el a képzett mezőgazdásztól, — beszéli tom

Kitüntetettek

Találunk belőlük minden iskolában. A legtöbbször vidám, mosolygó, fiúk, lányok, akik egy-egy osztály színe- vább Stenkó András. Most jelölik ki Javát képezik. Szorgalmasak emellett „ ,, , , . .. szerények. Az iskolát munkahelynek

a mezőgazdászok, hogy melyik tabla tekintiJkj ahol harcolni keI1 a tartós,

szorul egészben vág yrészben feltrá- méJy tudás megszerzéséért, hogy ki- gyázásra. Mert már tudjuk, hogy kerülve az életbe, társadalmunknak nem minden vetési fejtrágyázunk. Sok hasznos tagjaivá válhassanak. helyütt például pólóim kelt az elma- ^ rólukJse fékezzünk meg. radt őszi szántást. Olyan területeken Most hármat mutatunk be közülük, is, amelyeket túlságosan sok csapa- akikkel a leleszi mezőgazdasági iskoláé borii s amelyekről a vizet le kell Iában találkoztunk. vezetni. Sok munkánk lesz a víz el- ^ ^ hogy mezögazdasagi iskoIában vezető árkok és csatornák tisztázása- tanulhassak. Mindig

val és a levezető barázdák készítésével. Rendbehozzuk a legelőket is, mert iól tudjuk, hogy a zárszámadás jó eredményeiért most kell latbavetni minden erőnket és tudásunkat.

kedves közvetlenséggel és nézzék meg néhány év alatt mit teremtettünk. Azelőtt vályogviskókban laktunk a legnagyobb nyomorban, ma pedig szép cserépfedelü, kényelmes modern házakban. Minden házban vígan szól

Sokáig hallgattam volna még Sfen- kó Andrást, milyen lelkesen beszél, mennyi erőt és akaratot felez ki. — Milyen tökéletesen tisztán tátja a szövetkezet küldetését, érti a szervezeti kérdéseket és tisztában van az új munkamódszerekkel.

/I ntudatos, szétes látókörű, tettre- kész fiatalember, olyan amiérdekelt a mező- gazdasági munka, de most, hogy az iskolába kerültem még szebbnek találom azt a foglalkozást, mint azelőtt. Az iskolában jól érzem magam, igazán mindenre van időm. Az egyes feladatok megoldásában szívesen segítek tanulótársaimnak. Szabad időmben megtanultam hegedülni, már tagja vagyok az iskola zenekarának is. Hogy hogyan lettem kitűnő tanuló? Hát erre már nehezebb felelni, de azt hiszem más is lehet az. Hisz én sem csináltam semmi különösebbet, csak

a rádió, kattog a mosógép és zúg a Igennek ma lenni kell. Stenkó András tanultam mindig szorgalmasan.

ZSEMLYE ANDRÁS első osztályos, szintén kitüntetett. Szorgalmas, mint a hangya. Nem - elégszik meg a kötelező tananyag áttanulmányozásával, hanem még különböző szakkönyveket is olvas. Szabad idejében sportol és tagja a kul- túrcsoportnak. Legizámított rövid fél év alatt a jól mű- több kis- és középgazda lépett be utóbb a leleszi szövetkezet zárszámaporszfvógép. Megtelt a szövetkezetek a CSISZ szlovákiai kongresszusán kamrája, pénz is került elegendő. — majd beszámol arról, hogy milyen Ugye el se hiszik, hogy villanyára- kötelezettségvállalásokat tettek a kon- mot csak 1950-ben kaptunk? — Mon- gresszus tiszteletére és mennyire dóm, mi úgy élünk, mint a paradi- teljesítették. M. M.

Erősödik a csicseri EFSZ

A csicseri EFSZ a megalakulásától az említetteken kívül a közelmúltban

<ödő szövetkezetek közé küzdötte fel magát. A szövetkezet vezetősége az elnökkel az élén a kis- és középpaCsicseren az Egységes Földműves Sző- dásán a „verbunkos tánc”-ért nagy vetkezetbe. tapsot kapott. Szereti a mezőgazdaA szövetkezet taglétszáménak nö- ságot, jó szakember szeretne lenni, rasztok között egyéni agitációt végez vekedése mellett nap mint nap erő- azért tanul oly szorgalmasan, és igyekezik meggyőzni a kívülállókat södik a szövetkezet anyagi helyzete VARGA RUDOLF semmiben sem a szövetkezet előnyeiről. Ezen agitá- is. Ennek az erősödésnek alapja, hogy marad az előbb említett két tanuló

................................... *- a szövetkezet szép juh, fejőstehén és mö9ött- E®.v félév

növendék szarvasmarha állománnyal rendelkezik.

A szövetkezet tagsága és az egyénileg gazdálkodó kis- és középpara.sz- tok között jók a viszonyok, kölcsöne

ciós munkájuknak már eddig is szép eredményei vannak.

Puskás Lajos a CSISZ csicseri alapszervezetének elnöke, alti parasztcsaládtól származik, a múltban az iparban dolgozott. Mikor látta, hogy a

második' ötéves tervünkben milyen sen érdeklődnek egymás dolgai iránt, naqy feladatok várnak a mezőgazda- Így minden előfeltétel megvan arra,

Ságra, elhatározta, hogy visszatér a faiuba. Puskás Lajos példáját követte

hogy a szövetkezet tagsága rövid időn beiül kibővül és Így gazdaságilag is

Vaszily Sándor is, aki tényleges kato- szilárdul a szövetkezet. E munkában

nai szolgálata után mint oklevéllel kitüntetett katona tért haza, és belépett az EFSZ-be. így gondolkodott Bodnár László fiatal gazdálkodó is, és szintén szövetkezeti tag lett. Ezeken

a fiatalok is tevékenyen kiveszik részüket.

Ladányi József Nagykapos

alatt megszerezte az MHK jelvényt és elolvasta a Fu- csík-jelvény megszerzéséhez szükséges könyveket. Szeret sportolni, szórakozni. Jelenleg a kitűnő tanulmányi eredményéért kapott könyveket olvassa. Neki is legfőbb vágya, hogy jó szakemberré váljon.

Haraszti János Lelesz

Katona — küldött a CSISZ szlovákiai kongresszusán

Amikor végigjártuk a CSISZ kerületi konferenciáit, mindenütt találkoztunk egyenruhás CSISZ tagokkal,

— katonákkal. Hiszen ez természetes is. Hol lenne a legtöbb CSISZ- tag, ha nem a kaszárnyákban. Sokezer fiatal megy keresztül a katonaság keresztségén és mint ahogy azt mondani- szokás, a katonaság valóban megérleli a fiatalokat. A katonai szolgálat idején nagy gondot fordítanak a nevelésükre. A fiatalok megtanulják a parancsok teljesítését. Még ma is alkalmaznak büntetéseket és börtönbüntetés Is létezik, de a katonákat ma már nem büntetésekkel nevelik, hanem, úgy, hogy kibővítik a katonák tudását, megtanítják őket kötelességeik teljesítésére és megszoktatják őket a katonai szolgálat nehézségeire is.

A katonaélet egész más, mint a civilélet. Erről Uenin örvezető is meggyőződött, amikor átlépte a kaszárnya küszöbét. A CSISZ egyik kerületi konferenciáján találkoztunk, és szívesen elbeszélgetett velünk. Megkérdeztük tőle, hogy a hadsereg kebelén belül hogyan működik a CSISZ.

Ilenin őrvezető azt felelte, hogy a hadseregben a CSISZ a legerősebb szervezet. A legtöbb fiatal már. amikor bevonul a katonasághoz, CSISZ- tag és ha nem, akkor igyekszünk őket beszervezni. A katonaságnál nagy feladatok várnak a CSISZ-re. Amikor a szövetkezetekben vagy esetleg az üzemben a fiatalok nem teljesítik kötelességüket, akkor a legnagyobb büntetés az, ha a hanyag dolgozóknak nem fizetik ki a teljes bérüket. A katonaságnál más a helyzet. Ott feltétlenül utolsó pontig minden ellenvetés nélkül teljesíteni kell a parancsot.

Ti már bizonyára tudjátok, hogy milyenek a fiatalok, sokszor lustaságból vagy csak tréfából nem teljesítik a parancsot. Az ilven esetekben a CSISZ szervezetnek kell közbelépni és a parancsnokok segítségére lenni.

Jól tudjuk, hogy a közbenlépés sikerrel jár, a CSISZ gyűlések ne;m egy hanyag fiatalon segítettek már.

Sok felületes és hanyag katonát gyógyítottunk már ki a hanyagság nehéz, de gyógyítható betegségéből. Szóval segítségére sietünk a parancsnokoknak. Ezt felelte Ilenin őrvezető az első kérdésünkre. Majd így foly tatta: sok gondot okoz a katonák kul turális és társadalmi nevelése is Még mindig sok fiatalember akad akik egész éven keresztül egy köny vet sem vesznek a kezükbe. A Fu csík olvasókörök segítségével igyek szünk ezeket a jelenségeket kiküszö bölni.

A katonákat be akarjuk vonni a jelvényszerző versenybe, de nemcsak azért, hogy meg legyen a Fucsík-jel- vényük, hanem, hocy rájöjjenek az olvasás ízére, és a könyvekben igaz jóbarátjukra találjanak.

Ilenin őrvezetö magas, sudár növésű, a katonai egyenruha csak úgy feszül rajta, még a legszebb leány is megfordul utána. A" CSISZ kerületi konferencián pontos jegyzeteket készített, mindig arra gondolt, hogy a hallottakból mit használhatna fel otthon, náluk. A CSISZ valóban példásan működik az alakulatnál. A CSISZ kerületi konferenciáján a CSISZ szlovákiai kongresszusára küldöttnek választották.

Természetesen örül a nagy megtiszteltetésnek és egyúttal tisztában van azzal, hogy' milyen kötelességekkel és kötelezettségvállalásokkal jár ez.

Téli történet

A szét végigjárta a fák koronáját, mindenütt magas hó takart. A tüzérek számára nem a legkellemesebb ez a sok „szépség". Hiszen sok kellemetlenséget okozott és sok fölösleges munkát.

Az erős szél végigseperte a tüzérségi átlósokat, az árkokat és a fedezékeket. A hó sok munkál adott a katonáknak. „Még a kutyát se szabad kikergetni ebben az időben, és mi itt kuksolunk" — siránkoztak néhányon, közöttük Jozo Fiala katona is. Amikor a szél egy kissé elállt, Trniak Péter katona Így szólította meg: elégedetlenkedtünk nyáron, amikor meleg volt, most meg azért panaszkodunk, mert hideg van. Az ellenség azonban háború idején nem kérdezi, hogy fázol-e, vagy sem, mikor kellemesebb az időjárás tavasszal Vagy nyáron. Ne zúgolódj Jozo, inti Péter. Olyan hórihorgas legény vagy és te panaszkodsz az időjárásra? Asszony- beszéd ez és nem. illik férfihez. Joíot ez enn kissé bosszantotta, hiszen a legjobb katonákhoz tartozott. A beszélgetést a parancsnok szakította félbe, aki azt a parancsot adta, hogy az állásokat meg kell tisztítani a hótót. A hóviharral szemben nehéz harcolni is az az „átkozok" szél egyre jobban beleássa magát az állásokba. A munka, a mozgás egész iól jött a fiúknak, mert bemelegedtek legalább.

A hónak, jégnek és a csonrmetszö fagynak bizony senki se örült. A tél szépségében nem nagyon gyönyörködtek. A gyengébbek magasra felgyűr- tér szőrmegallérjukat és a fűloédőkef az állukig lehúzták.

Este, amikor vége volt a gyakorlatnak, a fiúk behúzódtak az állásokba, ahol fűtöttek. A fedezékben a kis kályha mellé tizenöt fiú kuporgott, egész kellemes meleg volt ott. Kelő közelebb került a kályhához, már a szögre akasztotta a bundáját. Minden katonának csésze van a kezében és vígan issza teáját. Azok, ott az ajtó mellett még dörzsölik a kezüket, az arcuk egész fagyos. Nemsokára nyílik az ajtó, az orvos jött és meg- l ’rdezte, hogy nem fagyott-e meg valaki és valamelyik tagja nem fáj-e. De sehol, semmi. Mindegyik „mozgatni’ tudja a fülét, még az orruk se vörösödött ki. A fiúk ellenálltak a nagy hidegnek. Az orvos bezárta az ajtót,,ahová még mindig befújt a szél és hó. A katonák a kellemes melegben iszogatják a forró teát.

A fedezék ajtaja újból kinyitik és

megjelenik Jurái Hriena ágyuparancs- nok, hatalmas, széllesvállú alakja, utána pedig betódul a hideg levegő.

— No gyere csak, gyere — mondja Palánk Tibor göndörhajú ágyúparancsnok és tréfásan megjegyzi: ,Már azt hittük, hogy valahol megfagytál, vagy elkalandoztál. Tóth Józsi a padocskán azonnal helyet szorít a parancsnoka számára.

— Nem akarták kölcsönadni — mondta, miközben rámutatott a harmonikára. Hiába mondtam nekik: adjátok csak ide fiúk, hiszen már három navja nálatok van és ők mégse akarták ideadni. Erre aztán dühbe gurultam. cifrán odamondtám nekik „adjátok, vagy nem adjátok, hiszen ez a harmonika az egész alakulaté és nemcsak a tietek". Majd, hogy agyonvertek.

Juro levetette magáról az átnedvesedett bundát, a fiúk rögtön forró teával kínálták. Még alig ivott néhány kortyot, de b etyárosan odakacsintott a harmonikára... Hrieno katona lassú mozdulattal a vállára akasztotta a harmonika szíját, köny- nyedén végigjárt a billentyűkön és pár pillanat múlva már vidám nóta hangzott fel. Kint tombolt a vihar, de a katonák vidám dala tálharsogta a bömbölő szél süvítését. Hrieno katona mesterien szehbnél-szebb dalokat csalt ki a harmonikából, egyre ütemesebben zengzeteqebben játszott.

Nincs az a szélvihar, amely túlharsogta volna a tüzérek vidám jókedvű hangos nótázását, Petráé Ondref, det- vai fiú rázendített egy vidám detvai nótára, amikor a fiúk közé belépett a parancsnok. Végeszakadt a nótának, valaki az ajtó mellett elkiáltoMa magát: Vigyázz, és a parancsnoknak jelentette, hogy a második és harmadik fedezék katonáinak szabad estjük van. A parancsnok megköszönte ü jelentést, intett, hogy ne zavartassák magukat. Sőt a parancsnok is a fiúkkal együtt énekelni kezdett, se kosz- sza, se vége nem volt a nótának.

A második ágyú emberei is eljöttek látogatóba, a vidám énekszó megbékélte őket, és már nem haragudtak azért, hogy elvették tőlük a harmonikát.

A fedezékből a szél kihúzta a me- leget, a fiúk a jó hangulat közben elfelejtettek rárakni a tűzre, a har- monikázónak megdermedtek az tíjjai, de nem tesz semmit, a dal úgy melegít. mint a központi fűtés, a fiúk 35 foknál se adják meg magukat, a szél nem fújja el a dalt. —Km—