Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-10 / 10. szám

1956. március 10. Drágább az aranynál Mindnyájan emlékszünk még arra a mesére, amikor a király elüldözte hazulról legkedvesebb lányát, mert az az aranynál, drágaköveknél is ér­tékesebbnek tartolta a sót. Amikor aztán elfogyott a só az országban, akkor jött rá a király, hogy milyen igazságtalan volt, mert a só valóban drágább az aranynál, só nélkül az ember nem tud megélni. Egy ember átlagos évi élelmezési sószükséglete 8—8.5 kilogramm. A konyhasó igen nagy szerepet ját­szott az emberiség fejlődésének törté­netében. Egyes országokban a só val­lásos kultusz tárgya volt, az őskor­ban pedig sódarabokat pénz gyanánt használtak. Már ősidők óta használ­ják rothadástól megóvó konzerváló­szerként is. Az ipar fejlődésével a só széleskörű alkalmazást talált külön­féle iparágakban nyersanyagként, vagy segédanyagként is. Nincs az iparnak olyan ága, amely ne használna ter­melő folyamataiban valamilyen sói. A vegyiipar történetének tanulmá­nyozása azt mutat ja, hogy már a XV. században értettek a sókutak fúrá­Bozová Mária jól végzi munkáját a csomagolóban. sához. 60—70 méter mélységben levő sóoldatok kinyerésére és a XVII. szá­zadban a fúrólyukak mélysége már elérte a 165 métert. Az Eperjes melletti Sóvárt már Anonymus is említi, 1571-ig ott főzés út ián nyerték a sót. Csak akkor buk­kantak kősóra a sóskút vidékén, s a kősóbányászást az odatelepített bá­nyászok nagy virágzásra emelték. — 1752-ben víz árasztotta el a tárnákat s azóta, ismét főzés útján nyerik a sót. A természetes földalatti sóleve- ket Sotiváron is fúrólyukakon keresz­tül termelték ki. A sóleveket később mesterséges úton készítették, úgy, hogy szivattyúk segítségével magas- nyomású vízsugarakat eresztettek a föld mélyébe. A víz érintkezik a sós kőzettel, feloldja a sót és az oldat a két cső között, vagy a belső csövön kiszorult a felszínre. A fúrólyuk mély­sége a sórétegek fekvésétől vagy a földalatti sós vizek elhelyezkedésétől függ. A felszínre hozott sólevet üle­pítő tartályokba bocsátják. Az oldat az előmelegítőbe kerül, ahol mechani­kus eljárás útján elpárologtatják a vizet és megmarad a finom asztali só. Korszerű új gyárakban a sót vá­kuumkészülékekben párolják te. A fű­tőgáz hőfének többszöri felhasználása folytán a vákuum bepárlás lényegesen gazdaságosabb, mert kevesebb tüzelő- szer felhasználásával is jár. A vá- kuumbepártás azonban bizonyos ne­hézségekkel jár, mert a futócsövek felületén a csapadékba jutó oldhatat­lan sókból tömör szerkezetű kazánkö képződik. A kazánkő lerakodás csök­kentése céljából élénk mozgású áram- lásos bepárló készülékeket használnak. Sóváron az ereded sófőzdét az első köztársaság idején modernizálták. — Ma már azonban nem felel meg a követelményeknek. A legújabb geoló­giai kutatás megmutatta, hogy a só­bánya kimeríthetetlen valóban mese­beli kincseket rejteget és országunk teljes sószükségletét fedezni tudja. Tisztán azon múlik, hogy az üze­met korszerű gépekkel szereljük fel. Az új gépek már ott vannak, és reméljük, hogy a legrövidebb időn belül befejezik az új hatalmas be­rendezés felszerelését. A legkorsze­rűbb technológia révén az üzem hő és energia gazdaságának racionalizá­lása folytán majd tökéletesebb lesz a só előállítása. Az új technológiával természetesen összefügg a munka termelékenységének állandó fokozó­dása, a termelés költségeinek csök­kenése és a forgalomba kerülő termé­kek tökéletes tisztasága. Az üzem már tavaly számított az új felszeretéssel és az állami tervet ezért csak 83.5%-ra teljesítette. Az operatív tervet a régi gépeken 106.7 százalékra teljesítette. Nem kételkedünk benne, hogy az új gépek jó kezekbe kerülnek, mert az üzemben kitűnő szakemberek vannak és a fiatal dolgozók lelkesen elsajá­títják az új munkamódszereket és if­júsági munkacsoportokat alakítanak. A munkamenet megváltozik, de azok, akik ma kitűnnek, az úf iize­Dzedzinová Anna az ifjúsági munka­csoport vezetője a csomagolóban mek mellett is kiváló teljesítményeket érnek majd el. Most csak a csoma­golóteremben alakíthattak ifjúsági munkacsoportokat. Kedves, mosolygós fiatal leányok, hófehér kabátban cso­magolják az ízléses világoskék dobo­zokra a finom asztalisót. Bozová Má­ria a legfőbb csomagoló. Csutkih és Korabelnyiková munkamódszere sze­rint dolgozik. 170 százalékra teljesíti a normát és a só csomagolásának tervét 105 százalékra. Havonta 125 zacskót és 60 dobozt takarít meg, Nó a keze alatt a munka. Szabad ide­iében tevékeny részt vesz a CSISZ helyi csoport szervezeti életében. A CSISZ szlovákiai kongresszusára újabb tagokat szervez be. mert az üzemben a szervezettség csak 50 százalékot fesz ki. Dzedzina Anna, az ifjúsági munkacsoport vezetője. A ké­pen munkaközben látjuk. Az Annus vezetése mellett 8 munkacsoport ver­senyében 1955 decemberében első hely­re kerültek. A normát 173.9%-ra tel­jesítette és a kollektív megtakarítási számláti* 141.25 Kés-el szerepel. A kongresszus tiszteletére kötelezettség­vállalást tettek, hogy átlagban 165 százalékra teliesítik a normái, 375 zacskót és 180 dobozt takarítanak meg. Repka Máriáról sem szabad, megfeledkeznünk, aki 173.5%-ra tel­jesíti a normát. Az új üzemmenet mellett más rész­legben is alakítanak ifjúsági munka- csoportokat és új munkahősök szü­letnek. M. M. A komszomol lámpáért A CSISZ kerületi vezetősége kedden délután összehívta az Észak-Ost- rava bányatröszt fiataljainak aktíváját, ahol a gépesített bányamunka el­sajátításáról esett a legtöbb szó. Versenyt indítottak a CSISZ járási veze­tőség zászlajáért és a szovjet komszomoiok lámpájáért. A bányakörzetben 42 ifjúsági kollektíva dolgozik, tavaly terven felül 41.430 tonna szénnel termeltek többet, és terven felül 186 métergs fo­lyosót vágtak. A két ostravai trösztből Bruno Bilik elvtárs munkacsoport­ja a petílkovici Eduard Urx bányában érte el a legszebb eredményeket. 1055 augusztusa óta Jaroslav Miska komplex módszere szerint dolgoznak. Sikeresen dolgozott Jan Sebesta munkacsoportja is a Győzedelmes február nevű bányában. A munkacsoport a múlt év negyedében, a kínai bányá­szok zászlajáért indított versenyben 4.000.- korona kitüntetésben része­sült. Elsősorban azért,, mert 87.6 ,%-al csökkentették a termelési költsé­geket. A verseny jobb teljesítményekre serkenti ifjúsági munkacsoportjain­kat és arra, hogy az egyes üzemekben behozzák a termelési terv teljesí­tését és május 1-re teljesítsék feladataikat. Jó CSISZ tag — jó munkás Amikor Kassán a CSISZ ke­rületi konferencián megpillan­tottam, azonnal ismerősnek tet­szett. Tűnődve kutattam emlé­keim raktárában, hogy hol is találkoztam vele, honnét isme­rem ezt a 18—19 éves lányt. Hegyes-völgyes, majd sík tá­jak, üzemek és gyárak bukkan­tak fel emlékezetemben. Majd egy üzemi klub nagy előszo­bája tűnt elém képzeletben. — Egyik sarkában asztal, rajta sötétkék szoknya, kék ing. Az asztal mellett két fiatal lány. vasalás közben. Igen, ő az, ál­lapítottam meg magamban. Ö volt az a lány, aki a rőcei Tatrafan-üzem kultúrházának előszobájában vasalt a CSISZ járási konferenciájának előesté­jén. A konferencián pedig sok jót hallottam róla, Maslajová Máriáról. Mikor megszólítottam, barna szemei vidáman felcsillantak és ö is mint régi ismerőst üdvö­zölt. Sokáig beszélgettünk és sokszor felhangzott csengő ka­cagása, amikor nem tudtam gyorsan visszaemlékezni e gy­ógy közös ismerősünkre. Majd ■az üzemről, a CSISZ üzemi szervezetének életéről beszél­gettünk. Örömmel számolt be a munkában és a szervezésben elért sikereikről. De amikor a saját munkájára terelődött a szó, szégyenlősen elhallgatott. Nem szeret kérkedni eredmé­nyeivel, melyekre joggal büszke lehet. Hisz nem semmiség 160- 170 százalékra teljesíteni a ter­vet a 100%-os minőség betar­tása mellett és még az önkölt­séget is csökkenteni. Máriának azonban nemcsak az a célja, hogy ő egyedül ér­jen el szép eredményeket. — Igyekszik segíteni munkatársai­nak is. Tapasztalatait átadja a fiatalabb lányoknak és propa­gálja az új munkamódszerek és az öriálló elszámolás bevezeté­sét. Jó munkájának meg is van a* eredménye. A gyárban min­denki szereti és tiszteli őt. A kerületi konferencia résztvevői azzal fejezték ki iránta meg­becsülésüket, hogy küldöttnek választották a CSISZ szlová­kiai kohgresszusára. l»B3«WD8S>®MDSe**»»öft>iDSoí043B3*>!DSD^^ Ifjúsági műhelyt alapítottak Bratislaváböl Budapestre autóbuszon A •Stará-Xura-i mechanikai üzem­ben a keménygumi műhelyt ifjúsági műhelynek nevez­ték el. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy ez az elnevezés nem vál­toztat a lényegen. A fiatalok még jobb gazdasági eredményeket akarnak elérni és a tervet egyenletesen teljesíteni. Azok az eredmények melyeket a CSISZ ta­gok eddig is elértek, arra mutatnak, hogy a jó munkatervezéssel és az új munkamódszerekkel rendkívül sokat lehet elérni. A sikerek főleg ennek a műhelynek köszönhetők. A legjobb dolgozók közé tartozik Vták elvárs. Bármikor is keresnétek, mindig a munkahelyén találnátok. Knapek elv­társ is jó példával jár elől, normáját 185 %-ra teljesíti. Szakképzettsége jól érvényesül. A munkáját helyesen szervezi meg, munkahelyét rendben tartja és ez Is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy olyan szép teljesítményt ér el. Fiatalos munkalendülettel dolgozik az ifjúsági műhelyben az idős Anton Valló elvtárs is, aki jó munkára ser­kenti a fiatalokat. Tanulni nem szégyen A gépesített nagyüzemi mezőgazda­ság, a fejlett agrotechnika és az új mezőgazdasági munkamódszerek egyre több képzett szakembert követelnek, de bizonyos minimális szaktudást minden dolgozótól Igényelnek. Minél nagyobb a dolgozók szaktudása, annál nagyobb munkaeredmények elérésére képesek, s új munkamódszerek beve­zetésével könnyebbé tudják tenni maguk és dolgozótársaik munkáját. A mezőgazdaságban dolgozók szak­mai továbbképzését szolgálják a téli esti iskolák. Ezeken az esti tanfolya­mokon a hallgatók megismerkednek az állattenyésztéstan, növénytan és a szövetkezeti gazdaságban alapjaival és az agrotechnika új^ vívmányaival. Gútán december 5-en nyílt meg a szövetkezeti tagok és az állami gaz­daságok dolgozói szántára szervezett téli esti iskolázás. Gútán magyarnyel­vű mezőgazdasági dolgozók számára ez az első téli iskolázás. Sajnos a kezdet nem a legjobb, A kb. 12.000 lakosú községből mindösz- sze tizenketten jelentkeztek a szak- tanfolyamra. Kicsi a tanulás Iránti érdeklődés nálunk — mondja Szabó Imre, a szaktanfolyam egyik előadója. A hall­gatók túlnyomó része fiatal szövetke­zeti vagy állami gazdasági dolgozó. Valamennyien szorgalmasak, törekvők. Különösen Füri Ferenc, Füri Magda, Szép József, Borka Erzsébet és Szlad- ky Mária érdemel dicséretet példás szorgalmáért. Hiányzás úgyszólván nincs, hetente valamennyien pontosan megjelennek a tanfolyam előadásain. Mindannyian megtalálták számításu­kat: az új ismeretekkel meggyarapod­va jobb munkateljesítményre lesznek képesek, s ennek megfelelően többet is tudnak keresni majd. A tanfolyam igazgatója Takács Já­nos, Szabó Imre és Décsi Teréz taná­rok mindent elkövetnek, hogy a tan­folyam a legnagyobb sikerrel végződ­jön. Az idei tanfolyam színvonala igen jő, s a tanfolyam előadói remélik, hogy a nehéz kezdet után jövőre jó­val több mezőgazdasági dolgozó él a tanulási lehetőséggel. Arra a kérdésre, mi az oka a hall­gatók igen alacsony létszámának, azt a választ kaptuk, hogy sokan vannak még olyanok, akik szégyenük a tanu­lást. Pedig tanulni nem szégyen, sőt megfordítva: nem tanulni szégyen. A tanfolyam előadásai igen érdeke­sek, s gyakran vetítenek tananyaggal kapcsolatos ismeretterjesztő filmeket Is. Az Ismeretterjesztő filmek azt a célt szolgálják, hogy az előadott anyagot jobban megértsék a tanfolyam hallgatói. (bt.) Csütörtök délelőtt fél tizenegykor Bratislavában a CSAD állomáson megszólalt a hangszóró, „Budapestre az autóbusz 10 óra negyvenkor pon­tosan indul“. Sokan, főleg olyanok, akik gyakrabban várakoznak az autó­buszokra, nagyot néztek, azt hitték, hogy a diszpécser talán tévedett. — Maros Lajos diszpécser azonban pon­tosan kijelölt minden autóbuszt és a Budapestre induló autóbusz valóban pontosan ott várt az első utasokra. Tatra HB-500-as kocsi, melynek mo­torja hátul van elhelyezve, elindult. Az autóbusznak 35 szépen kárpitozott ülőhelye van. Télen fűthető, nyáron meg jó szellős a kocsi. Ilyen autó­busszal valóban öröm utazni, a gép­kocsivezető majd beállítja a rádiót és az utasok menetközben kellemes zenét hallgathatnak. Már régen tervbevették ezt az autóbusz-összeköttetést, hiszen egyre többen utaznak tőlünk a népidemok- ratikus Magyarországra és onnan is sokan látogatnak el hozzánk. — Az autóbusz hét óra alatt teszi meg az utat Budapestre, a várako­zást, valamint a vámvizsgálatot is be­leértve. Gyorsvonaton valamivel rö- videbb az út. az autóbusz azonban több állomáson megáll. A határállo­máson egyenlőre egy más autóbuszba kell szállni, melyet a Budapesti Auto- forgalmi Vállalat állít az utasok ren­delkezésére. Az átszállás egyidejűleg 11 óra 40-kor történik és az autóbusz 13 óra 10-kor indul tovább. Az út a határállomásig 6.60 Kc-be kerül és Budapestig 83 forintba. A Magyar- országról ideutazók az autóbuszban magyar pénzen vehetik meg a jegyü­ket 11.20 forintba kerül a határtól. Március 1-én indult meg az autóbusz forgalom. A Közlekedésügyi Megbí­zotti Hivatalunk dolgozói a CSAD és a budapesti MÁVAUT. valamint a Magyar Dolgozók Pártja győri járási bizottságának képviselői barátságosan üdvözölték egymást. Az új autóbusz vonalat Jozef Strba, a bratislavai CSAD igazgatója nyitotta meg, min­denki örül az új autóbusz-járatnak. Még jobb alkalmunk lesz elmélyíteni a Magyar Népköztársaság és Cseh­szlovákia között fennálló, barátságot és ezentúl még alaposabban kölcsö­nösen megismerkedhetünk a két or­szág kultúrájával, tudományával és sportéletével. Az új autóbusz-járatnak különösen azok örülnek, akik a határ közelében laknak, s akiknek Magyarországon rokonaik és barátaik vannak, viszont azok is, akiknek nálunk vannak ro­konaik. A jövőben azt tervezik, hogy olyan autóbuszt állítanak be, melyen nem lesz átsziállás. Az új autóbusz, mint ahogy Jan Kliment, gépkocsivezető mondja, valóban korszerű, kényelmes és mutatós lesz. Az ülőhelyek jobban lesznek Kárpitozva, a karosszéria is más lesz, és a reflektorokat is más­képpen helyezik el. Az új autobusz- szal egyí fél órával rövidebb i4ő alatt teázik meg az utat. Q. B. A Budapest—Bratislava közötti autóbusz útvonal megnyitásán Oroszváron részivéttek a Közlekedésügyi Minisztérium és a Közlekedésügyi Megbí­zotti Hivatal képviselői, valamint a MÄVAUT igazgatóságának és a Ma­gyar Dolgozók Pártja győri megyei bizottságának képviselői.

Next

/
Thumbnails
Contents