Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-03 / 9. szám

LÁNYAINK

„Magától értetődik, hogy a férfi és a nő törvényileg teljesen egyenjogú. Minden téren őszintén arra törekszünk, hogy az egyenjogúságot megvalósítsuk. A nőket bevonjuk a népgazdaságba, a közigazgatásba, a törvényhozásba, és a kormányzásba. Minden tanfolyam és iskola nyitva áll előttük, hogy fokozzák szakmai és társadalmi teljesítőképességüket. Közkonyhákat és nyilvános éttermeket nyitunk, mosodákat és javítóműhelyeket, csecsemőotthonokat, óvodákat, gyermekotthonokat, különböző nevelőintézeteket létesítünk. Szóval komolyan vesszük programunknak azt a követelését, hogy a társadalom vegye át a magánháztartás gazdasági és nevelő funkcióit. Ezzel a nő felszabadult a régi háztartási rabszolgaság alól. Nem függ többé a férfitől. Lehetővé tesz- sziik, hogy tehetségének és hajlamának megfelelően tevékenykedjék a társadalomban”. — mondotta Lenin a Klara Zetkinnel folytatott

beszélgetés közben.

•

Amit Lenin akkor feladatul tűzött a prole- táriátus mozgalma elé, azóta mindaz megvalósult a Szovjetunióban. Pártunk és kormányunk megvalósította nálunk is mindazt a fontos intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy dolgozó asszonyaink és lányaink szabadon résztvehes- senek az ország építésében és vezetésében. Az az állandó gondoskodás, amellyel körülveszi társadalmunk a dolgozó nőt a kapitalista világban elképzelhetetlen. A kapitalista országokban az állam nem gondoskodik arróJ. hogy a dolgozó nő megkapja mindazt, amire családjának és saját magának szüksége van. Néhány országban még a bérük is alacsonyabb a férfiakétól, és nem vehetnek részt az ország politikai és gazdasági vezetésében.

Ma szerte az egész világon megvalósult a dolgozó nők összefogása, egységfrontja, jogaik kiharcolása és a béke megvédése érdekében. Ez a hatalmas mozgalom kétségtelenül egyike a legjelentősebb erőnek, amely akadályozza a háború kirobbanását. Hiszen a nők az emberiség több mint felét teszik ki és így számolniuk kell velük a háborús uszítóknak is.

Nekünk ifjúsági szövetségünk tagjainak mindent meg kell tennünk annak az érdekében, hogy a lányok bekapcsolódjanak az ország gazdasági, kulturális és politikai életébe. Néhány helyen még nem sokat törődnek szervezeteink azzal, hogy a lányok és fiatalasszonyok belépjenek ifjúsági szövetségünkbe. Különösen falusi szervezeteinkben hanyagolják el a lányok megnyerését ifjúsági szövetségünk számára. Néhány jelentős üzemben viszont megelégszenek funkcionáriusaink azzal, hogy a lányok nagy többségét megnyerték, de ugyanakkor nem foglalkoznak komolyan a nevelésükkel, nem szervezik úgy a munkát, ahogy azt a lányok nevelése megkövetelné. Szükséges, hogy funkcionáriusaink minden munkájukban figyelembe vegyék azt, hogyha elhanyagolják a lányok beszervezését szervezetünkbe, vagy ha nem törődnek nevelésükkel, ezzel a nők egyenjogúságának elvét sértik meg. Szervezeteinkben figyelembe kell venni azt, hogy a lányok nevelése sok területen eltérő kell, hogy legyen a fiúk nevelésétől. Ez az eltérés nem a nevelési feladatok céljainak különbözőségét jelenti, hanem elsősorban a formát, az eszközöket, amelyekkel a nevelést a lányok között elvégezzük.

Még néhány hét választ el a CSISZ szlovákiai kongresszusától. A kongresszuson ott lesznek legjobb lányaink is. Szükséges, hogy alapszervezeteinkben különösen falun, az üzemekben fokozottabb gondot fordítsanak a lányok beszervezésére ifjúsági szövetségünkbe és tegyenek meg mindent fejlődésük, munkájuk serkentése érdekében.

DÉNES GYÖRGY:

HÁROM ASSZON.Y

A kiskapuban Julcsa néni három asszony közt agitál:

— csak erről van szó, válasszatok, béke, szabadság — vagy halál? ~

És szól az egyik — mit csináljunk? És szól a másik — mit tegyünk? — — Tartsatok össze, jertek közénk! — * » harmadik szól — követünk! —

8

P

□□COJLiLaxajnaaXEaaXlIXOXiünmDDnDmmumnmnnrinrinariririnrir^nLiLii i i rxinnnnnnnry-irTnryinry-iTTnrirv-Tr-B-