Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-18 / 7. szám

SZERVEZETI ÉLETÜNK Nálunk minden fiatal tagja a CSISZ-nek A felsöturl CSISZ alapszervezet örömmel jelentheti, hogy a falu min­den fiatalját beszerveztük a CS1SZ- bé. Régóta törekedtünk már erre és sokat keilett dolgozni, amíg elértük célunkat. Most már elég erős az alap­szervezetünk arra, hogy az eddiginél lényegeseit nagyobb munkát fejtsen ki. Most azt szeretném leírni, hogyan értük el ezt az eredményt. Elsősorban a tagsági igazolványok kicserélésének időszakát használtuk ki a tagtoborzásra. Ekkor megismer­tettük a falu minden ífiatalját a szer­vezeti élettel és a CSISZ célkitűzései­vel. Minden fiatalt meghívtunk a tag­sági gyűlésre. Először persze nem minden fiatal jött el. De az első hí­vásra mikor több szervezetlen fiatal megjelent a gyűlésen, híre ment en­nek a faluban. A másik alkalommal már a többi fiatal is közénk jött. A gyűlésen megismertettük velük, hogy tnit akarunk elérni a faluban, és ők is meggyőződhettek, hogy milyen élet folyik a CSISZ-ben és miért fontos, hogy ők is CSíSZ tagok legyenek. A gyűlések után beszélgettünk velük és személyes agitációt "folytattunk annak érdekében, hogy lépjenek be a szer­vezetbe. Persze előbb még azt kel­lett elérnünk, hogy példásan működ­jön az alapszervezetünk és a szerve­zeten kívül álló fiatalokra jó hatást váltson ez ki. Bizonyára egy rosszul működő alaps-zervezetbe nehezebben lépnek be a fiatalok, mint egy jól működőbe, ezért mi a legjobb mun­kát fejtettük ki. A személyes agitálás alkalmával több fiatal kitöltötte a belépési nyi­latkozatot, de természetesen hogy nem minden fiatal lett az első pró­bálgatásra CSISZ tag. Volt olyan is, akivel többször kellett beszélni és többet kellett foglalkozni. De az ilye* fiatal, amikor már látta, hogy a töb­bi fiatal örömmel áll be a CSISZ-be gondolkodni kezdett, és nehezen bár, de mégis kitöltötte a belépési nyilat­kozatot. Az alapszervezet vezetősége pedig azon iparkodott és most is ar­ra törekszik, hogy minden tag jól érezze magát az alapszervezetben, de különösen az új tagokra voltak a legnagyobb tekintettel. Kulturális te­vékenységet fejtünk ki, élénkké tet­tük a szervezeti életet, úgy ínint ahogy már a múltkori tévéiemben is beszámoltam erről. A fiatalok tehát ágy gondolják, hogy érdemes is CSISZ tagnak lenni, mert jól érzik magukat az alapszervezetben. A politikai kö­rökben, olvasókörökben sokat tanul­nak a fiatalok, jól is érzik magukat, ott és élénk vitákat folytatnak Min­den lehetőségünk megvan rá, hogy megjavítsuk a fiatalok erkölcsi és politikai nevelését. Vitákat rendezünk majd a második ötéves terv célkitű­zéseiről és arról, hogyan valósítsuk meg a ránk háruló feladatokat. Egyúttal azt is megírom, hogy a pionírokra is nagy gondot fordítunk. A besztercebányai kerületi konferen­cián ünnepélyesen adták át a mi kis pionírjainknak az érdemzászlót, amit a bratislavai központból kaptak a ke­rületi konferencián keresztül. A pio­nírokkal, hogy továbbra is jobb mun­kára lelkesítsük, közös kultürestet rendeztünk velük és a kultúrest vé­gén táncoltunk, és együtt örültünk a pionírok sikereinek. El is látogatunk a gyűléseikre és segítünk nekik a nehézségeket leküzdeni. Bizonyára meggyőződnek róla, hogy az alapszer­vezet segítségükre van és alig vár­ják, hogy CSISZ tagok lehessenek. KISS ISTVÁN Felsőtur. Az ellenőrök és az ellenőrző bizottságok munkájáról Nem egész két hónap választ el minket a CSISZ szlovákiai kongresz- szusától. A kongresszus jegyében zaj­lottak le már eddig is az évzáró gyű­lések, a járási és kerületi konferen­ciák. Az egész évi munka kiértékelésé­nél megállapítható, hogy az ellenőrök és az ellenőrző bizottságok nagyrészt nem teljesítették feladataikat. Ezt a körülményt komoly hiánynak tekint­jük, mert a CSISZ KB irányelvei részletesen foglalkoznak az ellenőrök és az ellenőrző bizottságok jogaival és kötelességeivel A nagymegyeri járási konferencián láthattuk, hogy az ellenőrző bizottság milyen rosszul és csak formálisan vé­gezte munkáját. Az ellenőrző bizott­ság elnöke beszámolójában megállapí­totta, hogy a járásban a’ tagság 90 %- a nem fizeti a tagsági dijakat. Az ellenőrző bizottság valószínűleg csak azért adott ilyen kedvezőtlen jelen­tést, mert nem végezte el az ellen­őrzést és nem járt el az irányelvek szerint. Milyen véleményt alkothatnak maguknak a konferencia résztvevői az ellenőrző bizottság tagjairól, ami­kor Skoda elvtárs a kerületi vezető titkár vitafelszólalásában bebizonyí­totta, hogy az adatai tévesek, mert a nagymegyeri járásban a tagság 60 %- a nem fizette a tagsági dijakat és nem a 90 %-a. Most arról van szó, hogy az újonnan választott funkcio­náriusok, miután már tanultak a múlt hibáiból távolítsák el a hiányokat A CSISZ KB irányelvei szerint az ellen­őrző bizottságokra a következő fela­datok megoldása hárul: 1. Vajon a szervezet betartja-e a Központi Bizottságnak a CSISZ tag­sági díjak fizetésére és a gazdálko­dásra vonatkozó határozatait, irány­elveit és utasításait. 2. Vajon a jóváhagyott költségvetés szerint és miképpen folyik a gazdál­kodás. 3. Vajon a tagok a Központi Bi­zottság által jóváhagyott tagsági díj szabályzat szerint teljesítik-e • a tag­sági díjak fizetését. 4. Vajon az anyagi eszközöket olyan célokra használják-e fel, amelyek biz­tosítják a CSISZ működését. 5. Vajon gazdaságosan és megfelelő óvatosággal járnak-e el a CSISZ va­gyonával és berendezésével és vajon meg-e tesznek minden óvintézkedést a vagyon védelmére. 6. Vajon rendesen és időben oszt- ják-e szét a CSISZ KB által kiadott politikai irodalmat. Az ellenőrző bizottságok és ellen­őrök a főhangsúlyt ne az adminisztra­tív könyviteii szempontokra helyez­zék, hanem az ellenőrzés eredményét politikailag is támasszák alá. Mutassanak rá az elért jó eredmé­nyekre és tegyenek javaslatokat olyan intézkedésekre nézve, melyek előse­gítenék a hiányok eltávolítását. Most a kongresszus előtt komoly feladatot jelent a kongresszusi bé­lyegek eladása is. A zsolnai ellenőr­ző bizottság foglalkozott a kongresz- szusi bélyegek eladásával. Az ellen­őrzésnél -.megállapították, hogy az eladás nem folyik rendben és ezért megfelelő óvintézkedéseket tettek. Az eladás kérdését megbeszélték a veze­tő titkárral és a gazdasági osztály vezetőjével. A CSISZ KB a kerületi ellenőrző bizottsággal közösen a kö­vetkező intézkedésben állapodtak meg. A CSISZ kerületi vezetőségeinek dolgozóival, akik a járásokra mentek utasításokat adtak, és alaposan meg­beszélték a kongresszusi bélyegek eladását. A járási ellenőrző bizottsá­gok elnökeinek értekezletén utasítá­sokat adtak az elnököknek, hogy mi­képpen járjanak el. A CSISZ járási titkárai számára leveleket küldtek ki, amelyekben figyelmeztették őket a- zokra a hiányokra, melyek a kong­resszusi bélyegek eladását hátráltat­ják. A CSISZ járási vezetőségeinek fi­gyelmébe ajánlották, hogy ismerked­jenek meg a CSISZ KB-nak a kong­resszusi bélyegekre vonatkozó hatá­rozataival. A kerületi ellenőrző bizottságoknak hasonló intézkedéseket kellene esz­közölni. Ezenkívül teljesíteni kell az irányelvekből kifolyólag rájuk háruló feladatokat is. Ha a CSISZ ellenőrző bizottságok és ellenőrök jól végzik a feladatokat akkor nagy érdemeket szereznek, mert hozzásegítik a CSISZ-t ahhoz, hogy a kongresszus előtt és a máso­dik ötéves terv első évében sikeresen teljesítse a feladatokat. BOROVÍ RICHARD 1956. február 18. HÁT IPOLYPÁSZTÓN Híres volt jó munkájáról' az ipolv- pásztói GS1SZ alapszervezet. Az Üj Ifjúság is többször írt. erről és min­dig elismerően. Azonban az évzáró közgyűlés óta megváltozott a hely­zet. Bár -rendes körülmények között zajlott le az évzáró közgyűlés, és határozatokat is hoztak arról, hogy hogyan fognák a jövőben dolgozni a CSISZ-tagok. Ezek szerint öt szín­darabot kellene betanulni, emelni kel­lene a tagság létszámát és jól kell- ne folyni a politikai iskolázásnak is. A határozatokból eddig még semmit nem valósítottak meg, az évzáró köz­gyűlés óta az alapszervezet alig mű­ködik. Üj vezetőséget választottak a fiatalok, de sajnos az új vezetőség nem végzett semmiféle munkát az alapszervezet érdekében. Csernák Magdát választották meg az alapszervezet elnökének. Bár ő eleget mondotta, hogy nincs ideje betölteni ezt a funkciót, mert a helyi nemzeti bizottságon dolgozik és ott sok felelősségteljes munka hárul rá. Csernák Magdának igaza is van és mást kellett volna elnöknek válasz­tani. A vezetőség többi tagja pedig azt gondolja, hogyha Csernák Magda nem ér rá az alapszervezet ügyeivel foglalkozni, akkor ők sem tesznek semmit. Azért történt meg az, hogy az évzáró közgyűlés óta sem tagsági, sem vezetőségi gyűlés nem volt. Áz új tagsági könyvek is valame­lyik vezetőségi tagnál hevernek, tag­sági bélyegeket pedig már hónapok óta nem vásároltak a tagok. A poli­tikai nevelés sem mégy az alapszer­vezetben. Kulturális tevékenységet sem fejtenek ki a fiatalok, pedig ré­gen sok színdarabot tanultak be. — Kultúrház is van a faluban és nincs kihasználva, mert az alapszervezet nem úgy dolgozik, mint kellene. A fiatalok már rájöttek, hogy hol a hiba. azt is észrevették már, hogy amióta az alapszervezet nem úgy működik, ahogy kell, nincs rendes szórakozási lehetőség és unalmasab­ban töltik e.l a szabad idejüket is. Ezért minél gyorsabban változtatni kell az ipplypásztói alapszervezet helyzetén. Farkas Lajos, Ipolypásztó Készülünk a kongresszusra A kongresszus küldöttei — az üze- mek, gyárak ifjúmunkásai, hivatalno­kai, fiatal mérnökei, a szövetkezetek, traktor állom ások dolgozói, főiskolások és ipari tanulók már most a kon­gresszus előtt jelentősen hozzájárul­nak a szervezeti élet fellendítésé­hez. Ezúttal a kassai kerület küldöttei­vel T— helyesebben Kassa küldöttei­vel — beszélgettünk el arról, hogyan készülődnek a kongresszusra. Nem véletlen, hogy különböző munkaterü­leteken dolgozó fiatalokra esett a választásunk. Először is Estók Jánost kerestük fel. Estók János másodéves ipari tanu­ló. Jelenleg a kassai Munkaerőtarta­lékok 2. sz. tanulóotthonának a CSISZ elnöke. Foglalkozása kazánkovács. — Eddig többi társával tnéggsak a tanu­lóotthon műhelyében dolgozott, most az új év kezdetétől a Keletszlovákiai Gépgyárba helyezték át. Vidám, jó- kedélyű fiú. Ma azonban a szokott­nál is jobb a kedve. Az. üzemben ugyanis két társával ma kapott elő­ször komoly önálló munkát. Nagy dolog ez a fiatat tanuló életében. Je­lenti az idősebbek bizalmát, megbecsü­lését. Az esti órákban, vacsora előtt lá­togattuk meg Estók Jánost, hogy el­beszélgessünk vele éleiéről, terveiről. — Két évvel ezelőtt kerültem a ianulóotthonba —■ kezdi elbeszélését Estók János. Először csak látogatóba jöttem, de mert megtetszett az itteni élet, maradtam. Most már csak egy pár hónap választ el s befejezem ta­nuló éveimet. Segéd leszek. Igaz, az üzemben már most is kapok komo­lyabb munkát. Ma például két tár­sammal egyedül kalapáltunk ki egy víztartályt. Azt hiszem meg voltak elégedve munkánkkal a mesterek. — mondja, nem kis büszkeséggel Estók János. Egy éve vagyok a tanulóott- honn CSISZ szervezetének elnöke. — Bizony ezen a téren még sokat kell tanulnom. Nem olyan könnyű a szer­vezeti munka. Hát még itt, ahol több mint 200 fiatal fiú és lány külön­böző érdekeit kell egybehangolnom. A kongresszus tiszteletére tanulótár­saimmal felajánlást tettünk, hogy a kazánkovács műhelybeu elkészítünk egy vízciszternát, az alapja már megvan. A jövő bélen kalapáljuk ki a víztar­tályt. Az iskolában javítani fogjuk az átlageredményeket. Ezen a téren is sok dolgunk lesz. Jobban kell ta­nulnunk a jövőben. Nem zavarjuk tovább Estók elvtár­sat, hanem ellátogatunk egy másik üzembe. Ezúttal a kassai közlekedési válla­lat irodájába látogatunk el. itt dol­gozik Nyárfás Magda. Nyárfás Magda az irodában dolgo­zik. ö vezeti az üzem statisztikáját. Jelenleg ö az üzem CSISZ szerveze­tének alelnöke. Megkérdezzük tőle, hogyan készül a kongresszusra és mik a tervei a jövőre nézve. — Jól tudja, hogy nálunk eddig nem volt szervezeti élet, vagy ha volt is, az csak papíron — mondja Nyár­fás elvtársnő. Ennek több oka van. Nálunk nagyon nehéz egyidöben ösz- szehozni a tagságot. CSISZ tagjaink legnagyobb része kalauz, kocsivezeiö, váltókezelő. Szóval minálunk nehezen megy a gyűlések megszervezése. Az­előtt ha volt is. gyűlés, azon csak a hivatalnokok, az ipari tanulók je­lentek meg, de nem jöttek el pont azok, akikre a legjobban vártunk. A kalauzok, kocsivezetők, vagy a kocsi­kon voltak, uagypedig szolgálat után voltak. Ez éven már más a helyzet Üj vezetőséget választottunk, ennek' a vezetőségnek lettem én is a . tagja. Azalatt a rövid idő alatt, nem sike­rült minden tervünket megvalósítani. Egyelőre elértük azt, hogy most már tudjuk hány CSISZ tagunk van. — Mindegyik tagnak van már új CSISZ igazolványa. Ez a kezdet. A szímői fiatalok örömmel léptek a CSISZ-be Az érsekújvári járásban a CSISZ szímői alapszervezete pontosan telje­síti az évzáró közgyűlésen elfogadott határozatokat. Akkor elfogadta a tag­ság, hogy a faluban minden fiatalt beszerveznek a CSISZ-be. Az évzáró közgyűlés után aztán munkához is láttak. Azóta már 60 új tagot szer­veztek a CSISZ-be, ami azt jelenti, hogy a falu minden fiatalja CSISZ tag. Hogyan érték el ezt az eredményt? A CSISZ tagok azon voltak, hogy a legjobb munkát fejtsék ki és megte­remtsék a szórakozási lehetőségeket az alapszervezet keretén belül. Ami­kor a többi fiatal is látta, hogy az alapszervezetbe érdemes belépni, mert ott jól szórakozhatnak, vigadhatnak és jó munkát végezhetnek, be is lép­tek a CSISZ-be. Most már esténként eljárnak a kultúrházba, ahol asztalte­niszt játszanak, sakkoznak, könyveket olvasnak és színdarabot próbálnak. Tánccal egybekötött teaestet is ren­deznek. Negyven fiatal dolgozik a helyi EFSZ-ben. A CSISZ szlovákiai kong­resszusáig ezekből a fiatal szövetke­zeti dolgozókból két munkacsoportot alakítanak. \ bratislavai fiatalok is bekapcsolódtak a Honvédelmi Képességi Verseny­be. Az egyik petrzalkai sportpályán vígan készülnek a versenyre a Magyar Pedagógiai Iskola tanulói. Még egy küldöttel beszélünk rövi­den a kongresszus előtti munkáról. Jukászik Ferenc elvtárssal.. Juhászik elvtár» a Polio szappan- gyárban dolgozik. A kongresszusra az ö üzemiiit fiataljai is lelkesen ké­szülnek. Elhatározták, hogy ifjúsági műhelyt fognak alakítani és így. elő­segítik a fiatal munkások könnyebb és precízebb munkáját. Jól történi y küldöttek választása. Az üzemek, gyárak termelőszövetke­zetek. iskolák, főiskolák CSISZ tag­jai biztosak lehetnek abban, hogy küldötteik helyesen fogják képviselni az ő érdekeiket a kongresszuson és így, a szervezeti élet új életre kap. Hiszen minden szervezet munkájában a kongresszus és annak határozatai a mérvadó. R. B Felhívás A Pedagógiai Főiskola Rektorá- usa felhívja az érettségiző magyar anulóifjúság figyelmét arra, hogy következő iskolai évben is a Pe agógiai Főiskola katedrái mellett j magyar anyanyelvű hallgatók ré- ; zére különböző tanulmányi szak- ] soportokat nyitnak meg. Az egyes j zakcsoportok végleges elkülönít«- ! a későbbi időben történik meg. ■ A hallgatók a szociális és vágyó- j i állapotoknak megfelelően ősz- 1 óndijat kapnak s a távolabbi hall- i atókat internátusbán helyezik el. I Részletesebb felvilágosításokat a j edagőgiai Főiskola dékáni hívata- i ai adnak: 1. Dekanstvo Fakulty spoloeen- j kych vied, VSP, Bratislava, Kalin- I iakova c. 4. 2. Dekanstvo Fakulty prirodnvch ; ied, VSP, Bratislava, Kalinciakova : . 4. I j A Pedagógiai Főiskola i Rektorátusa. HIRDETMÉNY I I A Felsőbb Pedagógiai iskola dé- j káni hivatala ugyancsak értesíti az j rettségiző magyar tanulóifjúságot,; íogy már must jelentkezzenek a j Felsőbb Pedagógiai iskolára a kö- j vetkező tanévre. A kérvénveket a | ■ I zokott módon küldjék be. A kö- j etkezö iskolai évben a következő ] I zakcsoportok nyílnak meg: j magyar—orosz magyar—szlovák szlovák—orosz történelem—földrajz matematika—fizika biológia—kémia testnevelés—szaktantárgy l képzőművészeti nevelés—szak- I tantárgy zenei nevelés—szaktantárgy. . I I A Felsőbb Pedagógiai iskolán a; íallgatók a szociális helyzetnek és I I vagyoni állapotoknak megfele- j óén ösztöndíjat kapnak, a távo- j abb lakó hallgatókat internátusbán j íelyezik el. Az érdeklődő hallgatóknak a dé- j tani hivatal részletesebb utasítást I ad: Dekanstvo Vyssej skoly pedago- ] gickej, Bratislava, Kalinciakova \ 4. ■ A Fel óbb Pedagógiai iskola * dékáni hivatala. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents