Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-22 / 52a szám

1956. december 22. AMERIKA« BEAVATKOZÁSA A KELETEURÖPAl ORSZÁGOK sr BELÜGYEIBE AZ ENSZ ELŐTT Múlt hét végén; a Szovjetunió képviselője az ENSZ-ben java­solta, hogy tűzzék napirendre az amerikai beavatkozást a kelet- európai országok\beüipyeibe. Ez a javaslat azt jelenti, hogy a szocialista erők! az ENSZ-ben több hetes deffenzíva után tá­madásba mentek' át. A világszervezet most egy igazi beavat­kozást tárgyalhat. Ismerve azt a {légkört, amelyben az ENSZ magyarországi vitái lezajlottak, azt lehetett volna várni, hogy a világszervezet többsége elutasítja a szovjet javaslatot. Most pedig a közgyű­lés nagy többséggel\(59 szavazattal) ügy döntött, hogy megvi­tatja ezt a kérdést Mivel lehet magyarázni az ENSZ többségének meglepi) szavazását? A szovjet javaslat napirendre tűzése egyrészt azzal függ össze, hogy az ENSZ többsége, ami a többhetes magyar- országi vitában leleplezte, hogy mennyire egyoldalú és pártos a magyarországi események megítélésében, most fel akarja ölteni a pártatlanság tógáját. Másrészt bizonyos az is, hogy a szovjet javaslat .tárgyalását egyes nyugati küldöttek fel akar­ják használni arraMs, hogy folytathassák a Magyarorszáq elleni vádaskodást. Ezek a küldöttek kapva kapnak minden alkalmon, amellyel a „magyar i kérdést“ az ENSZ napirendjén tarthatják. AZ ANGOL-FRANCIA AGRESSZIÓ KÖVETKEZMÉNYEI Az ENSZ nemzetközi csapatai megkezdték elhelyezkedésüket a szembenálló egyiptomi, izraeli és angol-francia egységek kö­zött, hogy elszigeteljék őket egymástól. Állandóan folyik az izraeli, az angol és a francia agressziós erők kivonása is. Ugyanakkor Angliában és Franciaországban súlyos gazdasági nehézségek támadtak aiz egyiptomi agresszió következménye­képpen A Közép-Kelettől származó olaj csaknem teljesen kiesett. Ezt a hiányt pedig nemi lehet sem gyorsan, sem pedig könnyen pótolni. A Szuezi-csatornát- néhány hónap alatt hajózhatóvá lehet ugyan tenni, ennyi idő alatt helyre lehet állítani a sziriai sivatagon át húzódó iraki olajvezeték elpusztított szivattyúállo­másait is. De — mint az angol sajtó rámutat — még a leg­kedvezőbb körülmények között sem lehet a jövő év nyara előtt megindítani a középkeleti olajellátást. A News Statesman and Nation című lap ír erről: „Senki sem tételezte volna fel, hogy az Egyiptom elleni katonai fellépés ilyen súlyos következmé­nyekkel jár, sőt lehetséges, hogy örökre elveszítjük ezt az oiaj-utánpótlást, ami a jelenlegi helyzetnek egyik rendkívül baljóslatú velejárója. Ennek következménye pedig, hogy máris óriási az olajhiány egész Európában, a munkanélküliség pedig, ami egyelőre csak a gépkocsi iparra korlátozódik, a téli hóna­pok folyamán könnyen átcsaphat más iparágakra is. Az angol és francia'« kormány Washingtonhoz fordult segít­ségre. Amerikai cégek hajlandók is voltak — természetesen jó pénzért — olajat szállítani megszorult szövetségeseiknek. A londoni rádió szerint november 7. és december 5. között csaknem hétmillió tonna olajat és olajipari termékeket szállí­tottak az amerikai cégek Nyugat-Európába. Ez csaknem ugyan­annyi,1 mint amennyit Amerika tavaly egész évben Európába szállított. A szállítást amerikai magántársaságok szervezték meg, s a szállítási költségeket jóval a szokásos fölé emelték. Most az amerikai kormány 15 amerikai társaság bevonásával hivatalos szükségprogramot fogadott el, az európai olajszállí­tásokra. Nem kétséges, hogy a 15 monopolista társaságnak a kormánypecséttel szentesített üzletben sem lesz lelkiismeret- furdalása, hogy kihasználja a nehéz helyzetben lévő Anglia és Franciaország helyzetét. MIT AKARNAK A NYUGATI MEGSZÁLLOK A NÉMETEKTŐL A nyugatnémet lapok kifejezik különféle körök elégedetlen­ségét Nagy-Británniának, az Észak-Atlanti Tömb Tanácsa pá­rizsi ülésén előterjesztett azon követelése miatt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 1957-ben továbbra is fedezze a nyugati hatalmak haderőinek Nyugat-Németország területén a fenntar­tási költséget. A nyugatnémet sajtó elégedetlen azon állás­ponttal is, amelyet a nyugatnémet kormány foglalt el ezen kívánsággal szemben. A lapok megjegyzik, hogy már' most nyilvánvaló, hogy a nyugatnémet kormány elvben elfogadja a brit követelést. A Frankfurter Allgemeine hírt közöl arról, hogy a NATO tanács­ülésének kezdete előtt néhány héttel a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya elvben beleegyezett a megszálló katonaság fenntartásához szükséges költségek emelésébe. ÉRDEMES RAJTA ELGONDOLKOZNI A londoni rádió magyarnyel­vű adásában szívettépő szavak­kal szállt síkra Magyarországon a statáriális eljárás alá vont személyek védelmében. /gaz ugyan, hogy nyugaton váltig tagadják, mintha bármi közük volna azokhoz, akik Mn- gyarszágon a rendet megbont­ják és provokálnak, lazítanak, uszítanak. De ni csak... A londoni rádió• mégsem a fegy- vers banditák által meggyilkolt ártatlan áldozatok, a fegyvert rejtegető izgága elemek által veszélyeztetett közbiztonság mellett emeli fel szavát, hanem éppen azokat veszi védőszár­nyai alá, akikre gyilkosság, fegyverrejtegetés, vagy uszítás miatt jogosan sújt te a tör­vény. Érdemes rajta elgondolkozni milyen különös „humanizmus és szabadságszeretet" az, amely az áldozatokkal szembn a gyil­/ > kosokat, a közrend védelmezői­vel szemben a géppisztolyos banditába* pártfogolja. A mis­kolci statáriális tárgyalás bizo­nyítja, hogy a londoni védőügy­védek „humanizmusa" éppen­séggel nem a szabadság harco­sait, hanem közönséges bűnö­zőket, szökött fegyenceket és más hasonló gonosztevőket aj- nároz. Amint, hogy gondolkodóba esik az ember azon is, hogy ugyanakkor, amikor a londoni rádió lángoló szavakkal osto­rozza a magyarországi átmeneti kivételes intézkedéseket, egyet­len szót sem talál az északiror- szági szabadságharcosok ellen foganatosított drákói kivételes rendszabályok elítélésére. Talán csak nem azért, mert az észak-írországi kivételes ál­lapotot egy kis kerülővel — Londonból rendelték el?! Adriena Bellucci, egy olasz munkás leánykája, befejezte gyógy­kezeltetését Csehszlovákiában. Egészségi állapota lényegesen javult. Csehszlovákiába jövőre újból eljön Képünkön: amint kikisérik a repülőtérre a Csehszlovák Nők 'Szövetségének kép­viselői. Balról jobbra: dr. Helena Mertlová, és Vera Mrázová, Adriena és édesanyja. A dicső hagyományok örökösei Vasárnap, december 16-án fejeződött be Ivry-ben, Párizs munkásnegyedében a Franciaország Kommunista Ifjúsági Szövetségének alakuló kongresszusa. Tagságát a Franciaországi Republikánus Ifjúsági Szövetség tagjai alkotják és az a sok fiatal, aki még eddig nem volt szer­vezve, és akik, különösen az utóbbi időben élesen tilta­koznak a francia kormány háborús politikája ellen, Franciaország Kommunista Pártjában látják a béke és a haladás egyedüli védelmezőjét. A fiatal francia kommu­nisták új szövetsége hű a Franciaország Kommunista Ifjúsági Federáció hagyomá­nyaihoz, amely több mint két évtizede a kommunista párt oldalán bátor harcot folytatott a szocializmusért, a háború és a fasizmus el­len. 1923-ban a német kom­munista ifjúsággal közösen ellenezte a Rajna-vidék meg­szállását. A spanyolországi nemzetközi brigád tagjai 1936-bói lelkesen beszélnek az ifjú francia kommunisták Spanyolországban vívott hős­tetteiről. A német megszál­lók a második világháború éveiben a saját bőrükön érezték a fiátal partizánok — a federáció tagjainak üt- legét. Maurice Thorez, a Francia Kommuhista Párt főtitkára, maga is az ifjúsági mozga­lom neveltje, 1945-ben a kommunista ifjúsági federá­ció Xí. kongresszusán, me­lyen egyidejűleg megalapí­tották a Republikánus Ifjú­sági Szövetséget, a követke­zőket mondotta: „Ezek a fiatalok mindvégig lelkesen harcoltak a légnemesebb ügy érdekében. Sokán közülük elestek, áldozatuk nem volt hiábavaló“. A Francia Republikánus Hiúsági Szövetség, amely 1945-ben alakult, azt a célt tűzte ki, hogy á független Franciaország védelme egye­sítse az ifjúságot A testvér­szervezettel, a Francia Fia­tal Leányok Szövetségévéi együtt, az utóbbi tizenegy év alatt nagyon sokat tett a francia ifjúság érdedében. Amikor 1945-ben a francia gyarmatosítók támadást in­téztek 8 demokratikus Viet­nam ellen, ez a két szerve­zet azt követelte, hogy azonnal szüntessék be a há­borút. Az egész világon is­merik Henry Martin és Ray­mond Dienne nevét, akik következetesen a háború el­len harcoltak, amiért börtön­be vetették őket. Hasonló elszántsággal har­colt a Republikánus Ifjúsági Szövetség a német militariz- mus feltámadása ellen. A szövetség tagjainak köszön­hető, hogy 1951-ben, a fran­cia parlament nem hagyta jóvá az úgynevezett európai védelmi szövetséget. Ebben az évben a fiatal franciák arra ' összpontosították ma­gukat, hogy Algírban befe­jezzék a tartományi háborút, nagy tüntetéseket rehdeztek és tiltakozva kérték, hogy távolítsák el a francia kato­naságot Egyiptomból. Az űjonfiari megalakult francia ifjúsági Kommunista Szövetség, mely tagja a De­mokratikus Ifjúsági Világ­szövetségnek, két elődje di­cső hagyományaihoz hívén, a kövétkézőt akarja: Békét Algírban) csökkenteni a fegy­verkezést, égy évre leszállí­tani a katonai szolgálat idejét. egyenlő munkáért egyenlő bért, nyolc órai munkaidőt, az iskolákra két­szer annyit fordítani mint eddig, demokratikus iskola- reformot, stipendiumot a va­gyontalan tanulók és diákok számára, valamint a fiatal parasztok számára állami segélv nyújtását. Ezt követeli a Francia Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és a Fiatal Francia Leá­nyok Szövetségével közris'm csak egy a célja: a függet­len, erős Franciaország, melynek jövöjé a szocializ­mus. ILLÉS BÉLA Elünk és élni fogunk, szabad emberekhez méltóan A Csehszlovák Rádió kérdést intézett Illés Béla magyar író­hoz a magyarországi esemé­nyekre vonatkozóan. Illés Béla a kérdésnek eleget téve, a Csehszlovák Rádió munkatársá­nak az alábbiakban válaszolt. Ha végigmegyek a budapesti utcákon, száz vagy még több csodálkozó szempár néz az ar­comba, mér végig tetőtől talpig. Mindegyik szempár ugyanazt kérdi: „Hát te élsz? Hogy a csodában maradtál életben?“ 'Ez a csodálkozás, amellyel hetek óta mindennap újból és újból találkozom, biztos megállapítása annak a ténynek, hogy október legutolsó és november első nap­jaiban fehér terror pusztított, banditák kínozták és irtották a kommunistákat és mialatt gró­fok és bárók, volt horthy-tisz- tek és csendőrök előkészítették a talajt a magántulajdon hely­reállítására, azok, akik uszítot­ták és pénzelték a reakció fegyvereseit, már a további lé­péseket mérték ki. Ha a szov­jet hadsereg nem kiált idejé­ben, „Megáljj“-t, olyan szörnyű fehér terror tizedeli meg a magyar népet, amelyhez képest a borzalmas, félelmetes, 1919-es fehér terror csak kocsmai ve­rekedés. És mi több. A grófok, bárók, bankárok, csendőrök és a bíboros hercegprímás újjá- galvanizált Magyarországa azon­nali háborút jelentett volna, talán a harmadik világháborút. Ugyanis, a magyarországi reak­ció egyik legtöbbet hangozta­tott jelszava „A régi Magyar­országért“, a „Nem, nem soha", az adott viszonyok között azon­nali háborút jelentett volna Románia és Csehszlovákia ellen. Aki Magyarország e kritikus két hetében Budapesten élt, an­nak ezt tudnia kell, az ezt tudja, meg sem kísérelheti en­nek a ténynek letagadását. Hallgatni erről ugyancsak ha­zugság, a világszerte folyó szovjetellenes és Magyarország- ellenes propaganda egyetlen — mondjuk így — erkölcsi alap­ját ez az arcátlan hazugság és pimasz történelemhamisítás ké­pezi. Aki nemcsak elhallgatással hamisít, hanem jó pénzért, jó valutáért, igyekszik letagadni, hogy a magyarországi ellenfor­radalom az emberiséget egy új világháború szélére sodorta, az épp oly mocskos, mint az jú- dáspénz, amelyből 41. De távol­ról sem Olyan értékes, mint az a nagytekintélyű valuta, amely megkísérli újra ránkszabadítani a megfékezett háborús fúriákat, akik ma a nyugati rádiókban és a nyugati sajtóban bűzhödt hazugságokat terjesztenek a Szovjetunió és Magyarország ellen. Azok előbb érkeztek > volt Magyarországra, Nyugat-Német- országból, Franciaországból, Angliából, vagy Ausztriából, minthogy a szovjet fegyveres erők megindultak volna megfé­kezni a háborús uszítókat. A rágalmazó provokátorok háborús uszítok, ezt nem is tagadják. Sőt, nem egyszer kérkednek vele és így bevallják, hogy a nyugati imperialisták előbb In­terveniáltak Magyarországon, mint a Szovjetunió. A tények nem zavarják a háborús uszí­tókat és rágalmazókat, akik nemcsak a tényekkel nem szá­molnak, de nem számolnak sa­ját hazugságaikkal sem. Csütör­tökön reggel, a londoni rádió magyar adása azt közölte, hogy Kádár magyar miniszterelnök öngyilkos lett, meghalt. Ugyan­aznap este nyolc órakor anél­kül, hogy a reggeli közlést megcáfolta volna, ugyanaz a rá­dió azt a hírt sugározta a lég­be, hogy Kádár miniszterelnök csütörtök délután összekülönbö­zött minisztertársaival, — a halott miniszterelnök. Be kell vallani, hogy Magyar- országon még mindig akadnak, akik hitelt adnak olyan állítá­soknak, amelyeknek ellenkező­jéről saját szemükkel győződ­hettek meg. Az országot és népét az imperializmus ügynö­kei él a magyar reakció zsol­dosai sok szerencsétlen körül­mény, sok politikai hiba, sőt politikai bún segítségével éve­ken át arra készítették elő, hogy a fasizmus és háború ál­dozatai legyenek. Nagyon hirte­len, nagyon erélyesen kellett, mert csak így lehetett vissza­rántani Magyarországot a mere­dek szélérői. Akiknek számítá­sait így keresztülhúzták, azok dühöngenek, és azok, akik meg­menekültek a legszörnyűbb va* szedetem ől, azok még nem ocsúdtak fel, még csak most kezdik megérteni, hogy ml tör­tént, és mi történhetett volna velük. Igazságtalanság lenne ezért reakciósoknak bélyegezni őket, az áldozatokat összeté­veszteni a bűnösökkel. A ma­gyar nép, a magyar munkás, és a magyar paraszt, a magyar ifjúság és a magyar értelmiség java nem reakciós, nem bűnös, hanem áldozat. Valóban, lega­lábbis áldozatnak szánták azok, akik most arcátlan álszentség­gel siránkoznak sorsán. Nem volt s reakciós a magyar nép, mikor jórészt jogos, demokra­tikus és hazafias követelések­kel lépett fel. de nem ismerte ki magát a bonyolult helyzet­ben, nem látta, nem értette meg, hogv kik furakodnak so­raiba, az uszítást baráti bizta­tásnak vette. A tévedésért nem kismérték­ben mi vagyunk felelősek, mi, magyar kommunisták. Népünk hallgatott ránk, és mi nem jól tanítottuk. Nem ritkán rossz példákkal szolgáltunk. Rosszul tanítottunk, de most végre jól tanulunk. Most tanulnunk kell, és a nép Is tanul Az egész magyar nép. Sajnos, a maga kárán. így azonban mégis biz­tosak lehetünk abban, hogy végre felismeri a reakció igazi szándékait és leszámol mind­azokkal, akik ismét nyakára akartak ülni. Akik külföldről a magyar reakciót irányítják és pénzelik, csak látszólag és pillanatnyilag csinálnak jó Üzletét. Sok kárt okoznak ugyan a magyar nép­nek azzal, hogy sztrájkra uszí­tanak, azzal, hogy a szomszédos népek ellén uszítják, de rövid időn belül fizetni fognak min­denért, amit Magyarország ellen elkövettek és elkövetnek. Az összes népi demokráciák népéi megértik már, hogy mennyi könnyel és vérrel keli áldozni azért, hogy a magyar nép egy pillanatra is hitt az imperialis­ták Ígéreteinek, biztatásainak. A világ népei tanulnak a sze­gény magyar nép sorsán A magyar nép független, sza­bad nép akar lenni, és szuverén államban akar élni. Az imperia­listák ügynökei azt hazudják neki, hogy ezt a Szovjetunió ellen harcolva kell elérnünk. Tagadhatatlan, hogy sajnos ném kevesen voltak, akik hittek az uszítóknak. Dé bizonvos, hogy mind kevesebben hisznek nekik, s holnap még kevesebben fog­nak hinni Egy, a csepeli vasgyárban dolgozó munkás, nyolc órai munka után hazatérve, a mün­cheni rádióból ártól értesült, hogy a gyárának munkásai sztrájkolnak, arról értesült mun­ka után, hogy eféS* nap ntm dolgozott. Csodálkozott s műn* theni rádió arcátlanságán Egy nagyhírű egyetemi tanárral együtt hallgattuk S rádiót, ugyancsak Münchenből Csodál­kozva értesültem arról, hogy a tanárt, aki melbttem ül, az oroszok deportálták. — Ez meglepett — mondottá a tanár. — Az arcátlanság lep meg? — kérdem, -» Dehogy az arcát­lanság, ehhez hozzászoktam, az lep meg, hogy csak deportáltak és nem akasztottak fél, pedig az jobban hangzana. Ismétlem, mi magyar nép, szuverén országban élő, szabad nép akarunk lenni. És azok le­szünk. Azok leszünk, mert mind többen megértjük, hogy ezt a nagy, ezt a szent célt, Csak az Imperialista beavatkozás kemény visszaverésével, esek a Szovjet nép és a népi demokratikus or­szágok baráti segítségévei ér­hetjük el. Csehszlovák Elvfársák! Cseh­szlovák Dolgozók! Mi tudiuk, hogy ti velünk örültök; nem haltunk meg, és ha félreveze­tett országunk félrévezétett émbeiel csodálkozva néznek ránk, tekintetükkel azt kérde­zik, hogy valóban élünk-e. mi büszkén és bátran válaszolunk: élünk és élni fogunk, szabad emberedhez méltóan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents