Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-11 / 51. szám

4

. 1956 december if.

Boldog gyermekkort a pioníroknak

ben a gyermekekkel való munkára vonatkozó téziseit még jobban kiszélesítjük és konkretizálják ezt a követelményt. „Azoktól a gyermekektől, akiket a pionírszervezetbe felveszünk, helyes, ha megkívánjuk, hogy a legkisebb feladatot is teljesítsék, neveljünk beléjük felelősségérzetet a kollektívával szemben.“

Nem ott a hiba, hogy a gyermek pionír szeretne lenni, hanem a pionír • szervezet előkészületeiben és ott, ahogy a tagokat felveszik, valamint a sokszor bizony gyenge lábon álló egyoldalúan kifejtett tevékenységben.

A pionírszervezetbe való felvétel előkészítése körül sok formalizmus honosodott meg. Mert mit mutat a gyakorlat? A! vezető ahelyett, hogy néhány közvetlen meleg szót váltson a gyerekekkel és megmagyarázná, hogy azt a szervezetet, amelybe belépnek és amely az emberiség — úttörőinek nevét viseli — miért jelképezi a vörös pionírkendő, és elmondaná az újonnan belépőknek, hogy mit kívánnak tőlük, ha pionírok akarnak lenni — vizsgáztatja a gyerekeket, megkérdezi, hogy miért van a kendőnek három sarka és néha bizony csaknem osstályoz. Az igazság az, hogy ilymó- don kezdettől fogva lehetetlenné tesszük, hogy a gyermekekre aktívan hassunk és ösztönözzük cselekvését. Ha a gyermek elveszti a kapcsolatot a pionírszervezethez és ez a további tevékenységtől is függ, nem kívánhatjuk. hogy „teljesítse pionírkötelességeit.“ Vajon nem hárítjuk-e a hibákat a gyermekekre és csak mentegetjük saját magunkat. Vagy talán nálunk olyan a helyzetf hogy a harmadik osztályosokat — hiszen ezekből kerülnek ki az újonnan belépő tagok — nem lehet megnyerni és nevelni ? Meggyőzésre nincs is szükség. A pionírcsoportokban nyert tapasztalataink nekünk adnak igazat.

«

Végül térjünk vissza az aktív és nem aktív gyermekekhez. .lobban mondva miért dolgoznak á gyermekek ' a pionírszervezetben néha aktívan és néha mint ahogy mondani szokás csak „tessék-lássék“ végzik feladatukat.

Már a CSISZ szlovákiai kongresszusa rámutatott arra, hogy mi az oka annak, ha a gyermekek nem aktívak Idézek: „A pionírszervezet a gyermekek szervezete s ezért a munkájuk a saját kezdeményezésükből és alkotó erejükből alakul, a szervezet feladata, hogy a gyermekeket önállóságra vezesse és megfeleljen a gyermekek korbeli kívánalmainak. Sok példával bizonyíthatnánk, hogy bizony sokszor sértjük meg azt az elvet, hogy a pionírvezetőknek tekintettel kell lenni a pionírok kezdeményezésére és sokszor előfordul, hogy nem veszik tekintetbe a gyermekek kívánságát. A pionírvezetők sokszor saját maguk készítik elő a gyűléseket, megkerülik a pionír aktívát, helyettesítik a pionír tanácsot, a gyermekek kívánságával szembehelyezkednek és elnyomják a gyermekek kezdeményezését. A pionírszervezet további fellendülésének előfeltétele az, hogy a gyakorlatban tökéletesen érvényesítsék a gyermekek alkotó kezdeményezésének és a gyermekek önállóságának elvét.“

*

És így tehát eljutottunk az „eredendő okhoz“ — és az előrehaladásunk attól függ, hogy ezt a kérdést miképpen oldjuk meg. Pionírvezetők! Még mindig nem oldódott meg a pionírvezetők kiválasztásának és alapos felkészülésének kérdése.

Mindamellett, hogy a CSISZ már ilyen irányba is megtette a kellő intézkedéseket, minden attól függ, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesítik a kezdeményezést. Ez főleg a CSISZ járási vezetőségeire vonatkozik, mert a csoport és rajvezető útján ezek irányítják a pionírszervezetet, Ez a feladat természetesen a CSISZ összes alapszervezeteire vonatkozik, hiszen természetesen az alapszervezetek kötelessége, hogy törődjenek a pionírokkal és gondoskodjanak arról, hogy a CSISZ legjobb tagjait válasszák meg pionírvezetőknek.

i Ha megoldjuk a pionírvezetők valamint a tanítók és szülők aktív segítségének kérdését, akkor megoldódik a gyermekeknek a pionlrszerve- zetbe való helyes „felvételének kérdé• se Is — a. szervezet aktivitása és a

: szervezethez való igaz, mély ragasz• kodás kérdése is és a gyermekeknek

t a legértékesebbet nyújtjuk — öröm5 teli -gjtfrmekkprt.

? ■ sm.

TÉLI ÜDÜLÉS

1956—1957 telén, december 23-tól április 20-ig Szlovákiában a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom rekreációin több mint 15 ezer dolgozó vesz részt. Az üdülés újból hét és tíznapos lesz.

A téli hónapokban a Tatranská Lomnica-i Volga és Tatranská Les- ná-i Kárpát,a üdülőkben EFSZ-tagek töltik maid a megérdemelt pihenés napjait, akiket a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal küld üdülésre.

| Egy kérdésről {

• Igen, csupán egy kérdésről ;

• kívánok szólni, mert szerintem • : a jelen időszakban, amikor or- j

• szágszerte a CSISZ járási kon- :

• ferenciáit tartjuk, könnyelműen • S elsiklunk a szervezettség kér- S ; dése felett Résztvettem néhány j

• járási konferencián, de a íel- •

• szólalók valahogy mindig mel- í I főzték a kérdést — nem tudom : ; miért. Tény, hogy minden jű- • | rási titkár beszámolójában meg- • i találhatunk két adatot: tagsá- j

• gunk létszáma tavaly és az { : idén. De a konferencia hatéro- • ; zatában már ritkábban találjuk j

• meg azt a számot, amely el- ;

• árulná, hogy mennyi fiatalt ; ; akar beszervezni a járás veze- • ; tősége a következő évben. Már- i

• pedig ez hiba. A CSISZ egy ; ! olyan szervezet, amelynek tag- 5 | létszáma állandóan változik. Az |

• ifjak felnőnek, férfiak lesznek# ; i elhagyják a szervezetet — he- •

• lyükre újból fiataloknak kell S

• lépni. Erről pedig elsősorban is s S a járási vezetőségnek kell gon- ; | doskodni. Ezt a munkát nem •

• lehet időszakokra osztani, ha- j

• nem állandóan szisztematikusan •

; kell végezni. •

• A rimaszombati járáe egyike |

• azon járásoknak, ahol e kérdést ; I helyesen értelmezték. Figye- • ; lemmel kisérték az alapszerve- : í zetek tevékenységét és így a ; ; szervezetek taglétszáma állan- •

• dóan emelkedett. Helyes, hogy :

• a jövőben is így akarnak to- • J vább dolgozni és május 1-ig • I újabb háromszáz fiatalt szer- :

• veznek be a CSISZ-be.

: Természetes, hogy csak így í

5 tudunk elérni szép eredménye- J

• két, ha az ifjúság többségét a ;

• szervezetbe tömörítjük. Az • ; alapszervezetek vezetőire vár a : ; faladat elmenni minden fiatal • 5 után, megismerni problémáit, • S segíteni neki, hogy érezze, hogy J

• van egy közösség, amelynek se- ;

• gítségére támaszkodhat s amely- • : ben neki is helye van. Igyekez- S

• zünk hát meggyőzni minden i

• fiatalt a szervezet számára, •

......................................................

A csehszlovák-szovjet/ barátság hónapja alkalmával a pionírjaink is megismerkednek a szovjet pionírok életével. A hand lovai és a Donee vidéki pionírok között pedig szoros barátság fejlődött ki, mert a barát- gi hó-/ nap alatt levelezésbe kezdtek egymással. Éppen azt a pillanatot ábr-z' liuk, amint a handlovai 11 éves középiskolában Viera Fábiánová és testvére Éva a levél írásán törik a fejüket.

Segítjük a magyar népet

A leleszi fiatalok a CSISZ évzáró gyűlése után teljesen megváltoztak és jobb szervezeti életet élnek. Ez már megmutatkozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39-ik évfordulójára és a csehszlovák-szovjet barátság hónapja megnyitása alkalmából rendezett staféta futás alkalmával. A fiatalok bekapcsolódtak a szolidaritási akció megszervezésébe is és a magyarországi dolgozóknak anyagi segítséget juttattak.

A magyarországi dolgozók megsegítését rendkívüli tagsági gyűlésen beszélték meg a CSISZ tagok. Ügy határoztak, hogy a szövetkezetben kukoricatörést vállalnak és az ezért járó összeget amit a szövetkezet fizet nekik,, a Szolidaritási Alapra adják. A letört kukoricát Zsigmond István és Bajusz László hordták traktorral a szárítóba.

Amikor a rozsnyói pedagógiai iskolában járunk, mindig vidám jókedvű tanulókkal találkozunk a folyosókon. Mégis az egyik délelőtt a szokottnál nagyobb sürgés-forgás volt az iskola falai közt. Különösen a lányok szemei kutattak fürkészően jobbról-bal- ra,_ mert hát őket jobban érdekli minden hír, mint a fiúkat. Majdnem mindenütt arról beszélnek, hogy ki ad közülük vért a magyarországi sebesültek számára.

Álljunk meg egy pillanatra egy harmadikos lánynál Ólmán Erikánál, aki hatalmas gesztusokkal magyarázza, hogy ö is ad, ő is segíteni akar. Fehér Gyulp ugyanezen a véleményen van. Én is segítek a magyar sebesül-, teken — mondotta ezt még 62 lelki1 ismeretes' és öntudatos, segíteni aka-. ró diák és megjelentek önkéntes vér-, adásra a rozsnyói kórházban.

A szél a fiatalok arcát rózsapirosra csípte, de azért lelkesen dolgoztak, tudták, hogy munkájukkal liozzájá- rulnafc a magyarországi dolgozók megsegítéséhez.

TITKA JÁNOS

á CSISZ királyhelmeci járási vezetőség titkára

Ezzel a tanulók megmutatták szolidaritásukat a magyar dolgozó nép iránt és beigazolták, hogy közös cél-, fáik vgnnak a világ valamennyi doll gozójával.

NAGY NÁNDOR Rozsnyó.

föbl'C'SÍOkfal'ttí'S |•C’l'C'foíŐ’SC'fyC'

A csehszlovák szovjet barátság hónapjában megtartott előadásokon sok szó esik Micsurinról — írja egyik levelében Csizmárik József lévai olvasónk. Azonban gyakran elsiklanak az előadók a micsurini tanítás lényege fölött. Nem magyarázzák meg, hogy a jelenlegi mezőgazdasági termelésben mennyire érvényesülnek Micsurin elvei és tudományos módszerei. Inkább csak elméleti síkra helyezkednek az előadók, ezért szeretném, ha az Oj Ifjúság bővebben megmagyarázná, miben rejlik Micsurin tanításának gyakorlati jelentősége.

Az alábbi cikkben Czímer Viktor, mérnök, a komáromi mezőgazdasági technikum tanára kimerítő választ ad Csizmárik József kérdésére.

Ma már minden kétséget kizárva megállapíthatjuk, hogy Micsurin világos és meggyőző tanítása a mezőgazdaságban dolgozók részére tudományt jelent. Micsurin tanításának az a feladata, hogy megtanítsa a mező- gazdaságban dolgozókat, hogyan érjenek el magasabb hektárhozamokat. Az állattenyésztés keretén belül pedig megtanít kitenyészteni olyan állatfajtákat, amelyek több tejet, húst, zsírt, gyapjút és tojást termelnek dolgozó népünk számára. A micsurini tanítás módszere nem elméleti, hanem a gyakorlati mezőgazdasági problémák megoldásában gyökeredzik és ezeknek a jegyében fejlődik tovább.

A sejt felfedezésével valamint az erő átalakulásának a megismerésével és a Darwin elmélete nyomán lehetővé vált számunkra a természetben kölcsönösen egymásraható történések megismerése. E három ismeretnek köszönhetjük azt, hogy eljutottunk ahhoz a nézethez, amely szerint a bennünket körülvevő organizmusok (az emberek is) . hosszú« fejlődésnek az eredményei. Darwin „A fajok keletkezése“ című könyvében, lerakta a biológia tudományos alapjait. A vezérgondolat Darwinnál a mesterséges és természetes kiválasztás és ezek magyarázásában mindig a mezőgazdasági gyakorlati tapasztalatokra hivatkozik.

A Darwin utáni időkben a világ nagy biológusai mindent elkövetnek, hogy a darwini elméletet érvénytelenítsék. Különösen Weissmann, Mendel és Morgan Voltak azok, akik megadták a szerzett tulajdonságok örök- Iődési képességét, és az öröklődési anyagot a kromoszómákban keresték. A kromoszómákat teljesen külön világnak tekintették, amely összefüggéstelen a szerves testtel, sőt azt is tanították, hogy ez az öröklődési hajlam halhatatlan és sohasem születik. A weissmanni koncepció szerint elképzelhető egy misztikus öröklődési anyag, amely teljesen független a test minőségi változásaitól.

Micsurin és Wiljams megteremtették a biológiában a materialista irány alapját, amely szorosan együttjár a gyakorlattal és a gyakorlati tapasztalatok eredményei alapján fejlődik. Micsurint tanulva Lamarc és Darwin hibáin feltárja a helyes útat minden biológus számára és magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a növények és állatok természetét uralni, hogyan kell ezek természetén változtatni az ember érdekeinek megfelelően. Nem várhatunk a természettől könyöradonányokat — szokta mondani Micsurin, hanem a mi feladatunk az, hogv azokat kiharcoljuk. Micsurin tanítása elveti a Mendel- Morgan elméletet, amely teljes elszigeteltséget jelent az öröklődési anyag és a növények, valamint az állatok életfeltételei között. Micsurin azt tanítja, hogy .a növény vagy állati szervezet és azok környezete egy szerves egészet alkotnak.

A növénytermesztő és állattenyésztő feladata, hogy a növények illetve állatok számára olyan környezetet alakítsanak ki, amelyben azok fejlődése biztosítva van, oly irányban és mértékben, ahogy azt a gazdaságosság elve megkívánja. Amikor az élő organizmusok nem találnak megfelelő környezetre, megtörténik az adott környezeti viszonyoknak a szükség- szerű asszimilálása. Mivel pedig ez nem felel meg az ő természetüknek olyan egyedek keletkeznek, amelyek a tulajdonságaikkal eltérnek az előbbi generációk egyedeitöl. Az élő szervezet természete megváltozásának az oka az asszimiláció illetve az anyag-, csere típusának a megváltozása.

Ismeretes az a tény, hogy jó növényi kultúrát,--illetve jó állatfajtákat csak kiváló életfeltételek megteremtésével lehet létrehozni. A növények és állatok legtöbbjénél új egyed csak a hím és nőivarú egyedek nemi sejtjeinek az egyesüléséből, azaz megtermékenyítés által jön létre. A megtermékenyítés biológiai jelentősége abban rejlik, hogy ezáltal kettős örökléssel, rendelkező egyedek keletkeznek. Éppen ez képezi az alapját a szervezet nagy életképességének s ezáltal nagy lehetőségeket teremt az egyed számára a különböző környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodásban.

Ing. CZlMER VIKTOR

Nemrég azt kérdezte tőlem egy pionírvezető, hogy nem volna-e helyes, ha a pionlrszervezet tulajdonképpen nem is volna tömegszervezet, hanem a tagokat „kiválasztanák“. Az utóbbi időben már többször találkoztam ezzel a kérdéssel és azzal a felfogással, hogy a pionírszervezet csak akkor haladhat előre, ha csakis azok lesznek a szervezet tagjai, akik jól tanulnak, rendesen viselkednék és tevékenyek.

Több kérdést tehetünk fel. A CSISZ II. kongresszusa miért fogadta el azt az elvet, hogy a pionírszervezet tömegszervezet legyen és nem csak a „kiválasztottak szervezete“. A pionír- szervezetbe belépő tanulótól miért kívánjuk meg, hogy becsületesen teljesítse a pionírkötelességeket? Hói keressük a gyermek aktivitását? Ha erre a három kérdésre röviden felelünk, rájövünk, hogy a piohírszerve- zet hiányait ne ott keressük, hogy. vajon a pionírszervezet tömegszerve- zet-e és vajon a szervezet tagjai lehetnek-e aktív és nem aktív gyermekek. A hiba másutt van.

A pionírszervezet az iskola és a család mellett fontos szerepet tölt be a gyermekek szocialista nevelésében. Ne felejtsük el, hogy a. pionírszervezet köztársaságunkban az egyedüli gyermekszervezet. A pionírszervezet is ugyanúgy, mint ahogy az iskola és a család is azt akarja, hogy a gyermekekből társadalmunk hasznos tagjai, a szocializmus építői és hazánk védelmezői váljanak. Ha elfogadnánk, hpgy a pionírszervezetbe csakis kiválasztás útján vegyék fel a gyerekeket, és különböző igényekkel lépnénk fel, nem szakadnánk el a gyermekek tömegétől? Nem gyöngülne a gyermekek tömegeire és az iskolánkivüli tevékenységükre gyakorolt befolyásunk? Nem szorítkoznánk csak egy kisebb gyermekkollektívára, amelynél gyorsabban és szemlátomást érnénk el az eredményeket a nevelés terén, de a többi gyermekeket „sorsukra“ hagynánk?

Azt hiszem, hogy másik igen veszélyes szélsőségbe esnénk és alapjában véve lehetetlen lenne, hogy a ■ szervezet teljesítse nevelési küldetését. Emellett a szervezet tömegjellegét kétféleképpen kell felfogni. A szervezet egyrészt közvetlenül hatást gyakorol a tagokra, másrészt pedig megadja a tömegjelleget és így a szervezet azokra a gyermekekre is befolyással bír, akik nem pionírok. Ebben az évben ezen a téren sokat haladtunk, érvényesítettük ezt a gondolatot és a CSISZ pionírszervezete ezentúl kiterjeszti befolyását a gyermekek lakóhelyére, „ mert utcák és háztömbök szerint is pionírkollektívákat szervezünk.

Ezekben a kollektívákban olyan gyermekek lehetnek és legyenek, akik nem pionírok és érdeklődést mutatnak a közös tevékenység iránt.

A CSISZ II. kongresszusának irányvonala tehát helyesnek bizonyul. Hol történt hiba az irányvonal érvényesítésében? Mindenütt ott, ahol formálisan és bürokratikusán csak a számokat hajszolták és a legfontosabbak csakis a számok és az adatok voltak, miközben megfeledkeztek a pionírcsoportok és rajok tulajdonképpeni tevékenységéről. Ismerni kell az érem mindkét oldalát. Ogylátszik erről az elvről sokhelyütt, éppen a CSISZ járási vezetőségei és a pionírvezetök feledkeztek meg és ezzel nagy mulasztást követtek el.

A pionírszervezet természetes és rendszeres növekedése a pionírcsoport és rajok vezetésétől, valamint a pionírvezetőktől és a tanítóktól függ. Ott, ahol ez nincs meg, ott hanyatlik a tevékenység, a pionírszervezet nem vonzza a gyermekeket, „ és hibákat követnek el. Ha a szervezet nem növekedik, erre figyeljenek fel a vezetők, az iskolaigazgatók és a CSISZ járási vezetőségei, mert ez azt jelenti, hogy valami nincs rendben. Felül kell vizsgálni a csoport munkáját, rá kell mutatni a hibákra és meg kell találni a lehetőségét annak, hogy a hibákat eltávolítsák.

Sok olyan példát hozhatnánk fel és rámutathatnánk, arra, hogy ott ahol a gyermekek szervezettsége a pionírszervezetben szám szerint magas, az semmiképpen sem gátolja a jó munkát, hanem ellenkezőleg nagyobb eredményeket érünk el. ___

Ez a körülmény is arra mutat rá, hogy a CSISZ II. kongresszusának irányvonala helyes. _ „

A' CSISZ KB határozata á pionír- szervezetre vonatkozólag Így szól: „A pionírszervezetbe belépőtől megkívánjuk, hogy becsületesen teljesítse o rvinnii* . A CSISZ Kß