Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-11 / 51. szám

4 . 1956 december if. Boldog gyermekkort a pioníroknak ben a gyermekekkel való munkára vonatkozó téziseit még jobban kiszé­lesítjük és konkretizálják ezt a kö­vetelményt. „Azoktól a gyermekektől, akiket a pionírszervezetbe felveszünk, helyes, ha megkívánjuk, hogy a leg­kisebb feladatot is teljesítsék, nevel­jünk beléjük felelősségérzetet a kol­lektívával szemben.“ Nem ott a hiba, hogy a gyermek pionír szeretne lenni, hanem a pionír ­• szervezet előkészületeiben és ott, ahogy a tagokat felveszik, valamint a sokszor bizony gyenge lábon álló egyoldalúan kifejtett tevékenységben. A pionírszervezetbe való felvétel elő­készítése körül sok formalizmus ho­nosodott meg. Mert mit mutat a gya­korlat? A! vezető ahelyett, hogy né­hány közvetlen meleg szót váltson a gyerekekkel és megmagyarázná, hogy azt a szervezetet, amelybe belépnek és amely az emberiség — úttörőinek nevét viseli — miért jelképezi a vö­rös pionírkendő, és elmondaná az újonnan belépőknek, hogy mit kíván­nak tőlük, ha pionírok akarnak len­ni — vizsgáztatja a gyerekeket, meg­kérdezi, hogy miért van a kendőnek három sarka és néha bizony csaknem osstályoz. Az igazság az, hogy ilymó- don kezdettől fogva lehetetlenné tesszük, hogy a gyermekekre aktívan hassunk és ösztönözzük cselekvését. Ha a gyermek elveszti a kapcsolatot a pionírszervezethez és ez a további tevékenységtől is függ, nem kíván­hatjuk. hogy „teljesítse pionírköte­lességeit.“ Vajon nem hárítjuk-e a hibákat a gyermekekre és csak men­tegetjük saját magunkat. Vagy ta­lán nálunk olyan a helyzetf hogy a harmadik osztályosokat — hiszen ezekből kerülnek ki az újonnan be­lépő tagok — nem lehet megnyerni és nevelni ? Meggyőzésre nincs is szükség. A pionírcsoportokban nyert tapasztalataink nekünk adnak igazat. « Végül térjünk vissza az aktív és nem aktív gyermekekhez. .lobban mondva miért dolgoznak á gyermekek ' a pionírszervezetben néha aktívan és néha mint ahogy mondani szokás csak „tessék-lássék“ végzik felada­tukat. Már a CSISZ szlovákiai kongresszu­sa rámutatott arra, hogy mi az oka annak, ha a gyermekek nem aktívak Idézek: „A pionírszervezet a gyerme­kek szervezete s ezért a munkájuk a saját kezdeményezésükből és alkotó erejükből alakul, a szervezet felada­ta, hogy a gyermekeket önállóságra vezesse és megfeleljen a gyermekek korbeli kívánalmainak. Sok példával bizonyíthatnánk, hogy bizony sokszor sértjük meg azt az elvet, hogy a pio­nírvezetőknek tekintettel kell lenni a pionírok kezdeményezésére és sokszor előfordul, hogy nem veszik tekintetbe a gyermekek kívánságát. A pionírve­zetők sokszor saját maguk készítik elő a gyűléseket, megkerülik a pionír aktívát, helyettesítik a pionír taná­csot, a gyermekek kívánságával szem­behelyezkednek és elnyomják a gyer­mekek kezdeményezését. A pionír­szervezet további fellendülésének elő­feltétele az, hogy a gyakorlatban tö­kéletesen érvényesítsék a gyermekek alkotó kezdeményezésének és a gyer­mekek önállóságának elvét.“ * És így tehát eljutottunk az „ere­dendő okhoz“ — és az előrehaladá­sunk attól függ, hogy ezt a kérdést miképpen oldjuk meg. Pionírvezetők! Még mindig nem oldódott meg a pio­nírvezetők kiválasztásának és alapos felkészülésének kérdése. Mindamellett, hogy a CSISZ már ilyen irányba is megtette a kellő in­tézkedéseket, minden attól függ, hogy a gyakorlatban hogyan érvényesítik a kezdeményezést. Ez főleg a CSISZ já­rási vezetőségeire vonatkozik, mert a csoport és rajvezető útján ezek irá­nyítják a pionírszervezetet, Ez a fela­dat természetesen a CSISZ összes alapszervezeteire vonatkozik, hiszen természetesen az alapszervezetek kö­telessége, hogy törődjenek a pioní­rokkal és gondoskodjanak arról, hogy a CSISZ legjobb tagjait válasszák meg pionírvezetőknek. i Ha megoldjuk a pionírvezetők va­lamint a tanítók és szülők aktív se­gítségének kérdését, akkor megoldó­dik a gyermekeknek a pionlrszerve- zetbe való helyes „felvételének kérdé­• se Is — a. szervezet aktivitása és a : szervezethez való igaz, mély ragasz­• kodás kérdése is és a gyermekeknek t a legértékesebbet nyújtjuk — öröm­5 teli -gjtfrmekkprt. ? ■ sm. TÉLI ÜDÜLÉS 1956—1957 telén, december 23-tól április 20-ig Szlovákiában a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom rekreá­cióin több mint 15 ezer dolgozó vesz részt. Az üdülés újból hét és tízna­pos lesz. A téli hónapokban a Tatranská Lomnica-i Volga és Tatranská Les- ná-i Kárpát,a üdülőkben EFSZ-tagek töltik maid a megérdemelt pihenés napjait, akiket a Mező- és Erdőgaz­dasági Megbízotti Hivatal küld üdü­lésre. | Egy kérdésről { • Igen, csupán egy kérdésről ; • kívánok szólni, mert szerintem • : a jelen időszakban, amikor or- j • szágszerte a CSISZ járási kon- : • ferenciáit tartjuk, könnyelműen • S elsiklunk a szervezettség kér- S ; dése felett Résztvettem néhány j • járási konferencián, de a íel- • • szólalók valahogy mindig mel- í I főzték a kérdést — nem tudom : ; miért. Tény, hogy minden jű- • | rási titkár beszámolójában meg- • i találhatunk két adatot: tagsá- j • gunk létszáma tavaly és az { : idén. De a konferencia hatéro- • ; zatában már ritkábban találjuk j • meg azt a számot, amely el- ; • árulná, hogy mennyi fiatalt ; ; akar beszervezni a járás veze- • ; tősége a következő évben. Már- i • pedig ez hiba. A CSISZ egy ; ! olyan szervezet, amelynek tag- 5 | létszáma állandóan változik. Az | • ifjak felnőnek, férfiak lesznek# ; i elhagyják a szervezetet — he- • • lyükre újból fiataloknak kell S • lépni. Erről pedig elsősorban is s S a járási vezetőségnek kell gon- ; | doskodni. Ezt a munkát nem • • lehet időszakokra osztani, ha- j • nem állandóan szisztematikusan • ; kell végezni. • • A rimaszombati járáe egyike | • azon járásoknak, ahol e kérdést ; I helyesen értelmezték. Figye- • ; lemmel kisérték az alapszerve- : í zetek tevékenységét és így a ; ; szervezetek taglétszáma állan- • • dóan emelkedett. Helyes, hogy : • a jövőben is így akarnak to- • J vább dolgozni és május 1-ig • I újabb háromszáz fiatalt szer- : • veznek be a CSISZ-be. : Természetes, hogy csak így í 5 tudunk elérni szép eredménye- J • két, ha az ifjúság többségét a ; • szervezetbe tömörítjük. Az • ; alapszervezetek vezetőire vár a : ; faladat elmenni minden fiatal • 5 után, megismerni problémáit, • S segíteni neki, hogy érezze, hogy J • van egy közösség, amelynek se- ; • gítségére támaszkodhat s amely- • : ben neki is helye van. Igyekez- S • zünk hát meggyőzni minden i • fiatalt a szervezet számára, • ...................................................... A csehszlovák-szovjet/ barátság hónapja alkalmával a pionírjaink is meg­ismerkednek a szovjet pionírok életével. A hand lovai és a Donee vidéki pionírok között pedig szoros barátság fejlődött ki, mert a barát- gi hó-/ nap alatt levelezésbe kezdtek egymással. Éppen azt a pillanatot ábr-z' liuk, amint a handlovai 11 éves középiskolában Viera Fábiánová és testvére Éva a levél írásán törik a fejüket. Segítjük a magyar népet A leleszi fiatalok a CSISZ évzáró gyűlése után teljesen megváltoztak és jobb szervezeti életet élnek. Ez már megmutatkozott a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 39-ik év­fordulójára és a csehszlovák-szovjet barátság hónapja megnyitása alkal­mából rendezett staféta futás alkal­mával. A fiatalok bekapcsolódtak a szolidaritási akció megszervezésébe is és a magyarországi dolgozóknak anyagi segítséget juttattak. A magyarországi dolgozók megse­gítését rendkívüli tagsági gyűlésen beszélték meg a CSISZ tagok. Ügy határoztak, hogy a szövetkezetben kukoricatörést vállalnak és az ezért járó összeget amit a szövetkezet fizet nekik,, a Szolidaritási Alapra adják. A letört kukoricát Zsigmond István és Bajusz László hordták traktorral a szárítóba. Amikor a rozsnyói pedagógiai isko­lában járunk, mindig vidám jókedvű tanulókkal találkozunk a folyosókon. Mégis az egyik délelőtt a szokottnál nagyobb sürgés-forgás volt az iskola falai közt. Különösen a lányok sze­mei kutattak fürkészően jobbról-bal- ra,_ mert hát őket jobban érdekli minden hír, mint a fiúkat. Majdnem mindenütt arról beszélnek, hogy ki ad közülük vért a magyarországi se­besültek számára. Álljunk meg egy pillanatra egy harmadikos lánynál Ólmán Erikánál, aki hatalmas gesztusokkal magyaráz­za, hogy ö is ad, ő is segíteni akar. Fehér Gyulp ugyanezen a véleményen van. Én is segítek a magyar sebesül-, teken — mondotta ezt még 62 lelki1 ismeretes' és öntudatos, segíteni aka-. ró diák és megjelentek önkéntes vér-, adásra a rozsnyói kórházban. A szél a fiatalok arcát rózsapirosra csípte, de azért lelkesen dolgoztak, tudták, hogy munkájukkal liozzájá- rulnafc a magyarországi dolgozók megsegítéséhez. TITKA JÁNOS á CSISZ királyhelmeci járási vezetőség titkára Ezzel a tanulók megmutatták szo­lidaritásukat a magyar dolgozó nép iránt és beigazolták, hogy közös cél-, fáik vgnnak a világ valamennyi doll gozójával. NAGY NÁNDOR Rozsnyó. föbl'C'SÍOkfal'ttí'S |•C’l'C'foíŐ’SC'fyC' A csehszlovák szovjet barátság hónapjában megtartott előadásokon sok szó esik Micsurinról — írja egyik levelében Csizmárik József lévai ol­vasónk. Azonban gyakran elsiklanak az előadók a micsurini tanítás lénye­ge fölött. Nem magyarázzák meg, hogy a jelenlegi mezőgazdasági terme­lésben mennyire érvényesülnek Micsurin elvei és tudományos módszerei. Inkább csak elméleti síkra helyezkednek az előadók, ezért szeretném, ha az Oj Ifjúság bővebben megmagyarázná, miben rejlik Micsurin tanításának gyakorlati jelentősége. Az alábbi cikkben Czímer Viktor, mérnök, a komáromi mezőgazdasági technikum tanára kimerítő választ ad Csizmárik József kérdésére. Ma már minden kétséget kizárva megállapíthatjuk, hogy Micsurin vilá­gos és meggyőző tanítása a mezőgaz­daságban dolgozók részére tudományt jelent. Micsurin tanításának az a feladata, hogy megtanítsa a mező- gazdaságban dolgozókat, hogyan ér­jenek el magasabb hektárhozamokat. Az állattenyésztés keretén belül pedig megtanít kitenyészteni olyan állat­fajtákat, amelyek több tejet, húst, zsírt, gyapjút és tojást termelnek dolgozó népünk számára. A micsurini tanítás módszere nem elméleti, ha­nem a gyakorlati mezőgazdasági problémák megoldásában gyökeredzik és ezeknek a jegyében fejlődik to­vább. A sejt felfedezésével valamint az erő átalakulásának a megismerésével és a Darwin elmélete nyomán lehe­tővé vált számunkra a természetben kölcsönösen egymásraható történések megismerése. E három ismeretnek köszönhetjük azt, hogy eljutottunk ahhoz a nézethez, amely szerint a bennünket körülvevő organizmusok (az emberek is) . hosszú« fejlődésnek az eredményei. Darwin „A fajok ke­letkezése“ című könyvében, lerakta a biológia tudományos alapjait. A ve­zérgondolat Darwinnál a mesterséges és természetes kiválasztás és ezek magyarázásában mindig a mezőgaz­dasági gyakorlati tapasztalatokra hi­vatkozik. A Darwin utáni időkben a világ nagy biológusai mindent elkövetnek, hogy a darwini elméletet érvénytele­nítsék. Különösen Weissmann, Men­del és Morgan Voltak azok, akik meg­adták a szerzett tulajdonságok örök- Iődési képességét, és az öröklődési anyagot a kromoszómákban keresték. A kromoszómákat teljesen külön vi­lágnak tekintették, amely összefüg­géstelen a szerves testtel, sőt azt is tanították, hogy ez az öröklődési haj­lam halhatatlan és sohasem születik. A weissmanni koncepció szerint el­képzelhető egy misztikus öröklődési anyag, amely teljesen független a test minőségi változásaitól. Micsurin és Wiljams megteremtet­ték a biológiában a materialista irány alapját, amely szorosan együttjár a gyakorlattal és a gyakorlati tapaszta­latok eredményei alapján fejlődik. Micsurint tanulva Lamarc és Darwin hibáin feltárja a helyes útat minden biológus számára és magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a növények és állatok természetét uralni, hogyan kell ezek természetén változtatni az ember érdekeinek meg­felelően. Nem várhatunk a természet­től könyöradonányokat — szokta mondani Micsurin, hanem a mi fela­datunk az, hogv azokat kiharcoljuk. Micsurin tanítása elveti a Mendel- Morgan elméletet, amely teljes elszi­geteltséget jelent az öröklődési anyag és a növények, valamint az állatok életfeltételei között. Micsurin azt ta­nítja, hogy .a növény vagy állati szer­vezet és azok környezete egy szerves egészet alkotnak. A növénytermesztő és állattenyész­tő feladata, hogy a növények illetve állatok számára olyan környezetet alakítsanak ki, amelyben azok fejlő­dése biztosítva van, oly irányban és mértékben, ahogy azt a gazdaságos­ság elve megkívánja. Amikor az élő organizmusok nem találnak megfelelő környezetre, megtörténik az adott környezeti viszonyoknak a szükség- szerű asszimilálása. Mivel pedig ez nem felel meg az ő természetüknek olyan egyedek keletkeznek, amelyek a tulajdonságaikkal eltérnek az előb­bi generációk egyedeitöl. Az élő szer­vezet természete megváltozásának az oka az asszimiláció illetve az anyag-, csere típusának a megváltozása. Ismeretes az a tény, hogy jó nö­vényi kultúrát,--illetve jó állatfajtákat csak kiváló életfeltételek megterem­tésével lehet létrehozni. A növények és állatok legtöbbjénél új egyed csak a hím és nőivarú egyedek nemi sejt­jeinek az egyesüléséből, azaz meg­termékenyítés által jön létre. A meg­termékenyítés biológiai jelentősége abban rejlik, hogy ezáltal kettős örökléssel, rendelkező egyedek kelet­keznek. Éppen ez képezi az alapját a szervezet nagy életképességének s ezáltal nagy lehetőségeket teremt az egyed számára a különböző kör­nyezeti viszonyokhoz való alkalmaz­kodásban. Ing. CZlMER VIKTOR Nemrég azt kérdezte tőlem egy pionírvezető, hogy nem volna-e he­lyes, ha a pionlrszervezet tulajdon­képpen nem is volna tömegszervezet, hanem a tagokat „kiválasztanák“. Az utóbbi időben már többször találkoz­tam ezzel a kérdéssel és azzal a fel­fogással, hogy a pionírszervezet csak akkor haladhat előre, ha csakis azok lesznek a szervezet tagjai, akik jól tanulnak, rendesen viselkednék és tevékenyek. Több kérdést tehetünk fel. A CSISZ II. kongresszusa miért fogadta el azt az elvet, hogy a pionírszervezet tö­megszervezet legyen és nem csak a „kiválasztottak szervezete“. A pionír- szervezetbe belépő tanulótól miért kívánjuk meg, hogy becsületesen tel­jesítse a pionírkötelességeket? Hói keressük a gyermek aktivitását? Ha erre a három kérdésre röviden fele­lünk, rájövünk, hogy a piohírszerve- zet hiányait ne ott keressük, hogy. vajon a pionírszervezet tömegszerve- zet-e és vajon a szervezet tagjai le­hetnek-e aktív és nem aktív gyer­mekek. A hiba másutt van. A pionírszervezet az iskola és a család mellett fontos szerepet tölt be a gyermekek szocialista nevelésében. Ne felejtsük el, hogy a. pionírszerve­zet köztársaságunkban az egyedüli gyermekszervezet. A pionírszervezet is ugyanúgy, mint ahogy az iskola és a család is azt akarja, hogy a gyer­mekekből társadalmunk hasznos tag­jai, a szocializmus építői és hazánk védelmezői váljanak. Ha elfogadnánk, hpgy a pionírszervezetbe csakis kivá­lasztás útján vegyék fel a gyereke­ket, és különböző igényekkel lépnénk fel, nem szakadnánk el a gyermekek tömegétől? Nem gyöngülne a gyer­mekek tömegeire és az iskolánkivüli tevékenységükre gyakorolt befolyá­sunk? Nem szorítkoznánk csak egy kisebb gyermekkollektívára, amelynél gyorsabban és szemlátomást érnénk el az eredményeket a nevelés terén, de a többi gyermekeket „sorsukra“ hagynánk? Azt hiszem, hogy másik igen ve­szélyes szélsőségbe esnénk és alapjá­ban véve lehetetlen lenne, hogy a ■ szervezet teljesítse nevelési küldeté­sét. Emellett a szervezet tömegjelle­gét kétféleképpen kell felfogni. A szervezet egyrészt közvetlenül hatást gyakorol a tagokra, másrészt pedig megadja a tömegjelleget és így a szervezet azokra a gyermekekre is befolyással bír, akik nem pionírok. Ebben az évben ezen a téren sokat haladtunk, érvényesítettük ezt a gon­dolatot és a CSISZ pionírszervezete ezentúl kiterjeszti befolyását a gyer­mekek lakóhelyére, „ mert utcák és háztömbök szerint is pionírkollektívá­kat szervezünk. Ezekben a kollektívákban olyan gyermekek lehetnek és legyenek, akik nem pionírok és érdeklődést mutat­nak a közös tevékenység iránt. A CSISZ II. kongresszusának irány­vonala tehát helyesnek bizonyul. Hol történt hiba az irányvonal érvényesí­tésében? Mindenütt ott, ahol formá­lisan és bürokratikusán csak a szá­mokat hajszolták és a legfontosabbak csakis a számok és az adatok voltak, miközben megfeledkeztek a pionírcso­portok és rajok tulajdonképpeni tevé­kenységéről. Ismerni kell az érem mindkét oldalát. Ogylátszik erről az elvről sokhelyütt, éppen a CSISZ já­rási vezetőségei és a pionírvezetök feledkeztek meg és ezzel nagy mu­lasztást követtek el. A pionírszervezet természetes és rendszeres növekedése a pionírcso­port és rajok vezetésétől, valamint a pionírvezetőktől és a tanítóktól függ. Ott, ahol ez nincs meg, ott hanyatlik a tevékenység, a pionírszervezet nem vonzza a gyermekeket, „ és hibákat követnek el. Ha a szervezet nem nö­vekedik, erre figyeljenek fel a veze­tők, az iskolaigazgatók és a CSISZ járási vezetőségei, mert ez azt jelen­ti, hogy valami nincs rendben. Felül kell vizsgálni a csoport munkáját, rá kell mutatni a hibákra és meg kell találni a lehetőségét annak, hogy a hi­bákat eltávolítsák. Sok olyan példát hozhatnánk fel és rámutathatnánk, arra, hogy ott ahol a gyermekek szervezettsége a pionír­szervezetben szám szerint magas, az semmiképpen sem gátolja a jó mun­kát, hanem ellenkezőleg nagyobb eredményeket érünk el. ___ Ez a körülmény is arra mutat rá, hogy a CSISZ II. kongresszusának irányvonala helyes. _ „ A' CSISZ KB határozata á pionír- szervezetre vonatkozólag Így szól: „A pionírszervezetbe belépőtől meg­kívánjuk, hogy becsületesen teljesítse o rvinnii* . A CSISZ Kß

Next

/
Thumbnails
Contents