Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-04 / 5. szám

in 1956. február 4 Jó mutatást kívánunk! Nemsokára véget érnek a far­sangi mulatságok. Városon és falun is ilyenkor több család közösen, rokonok, ismerőseik körében ölik meg a farsangi búcsút. Persze az ilyen össze­jöveteleken csak úgy érzi jól magát az ember, csak akkor teljes a jó hangulat, ha jó éte­lek, italok kerülnek az asztalra. A legpraktikusabb egy házi hideg büfét készíteni, mely­ben mindenki ízlése szerint vá­laszthat magának ételt, italt. A háziasszonyra nézve is előnyös, mert nem kell tányérokat vál­togatni, felszolgálni, hanem egy megterített asztalra tálalja fel a már előre elkészített ételeket, italokat és édességeket. Tehát elkészítjük a tányéro­kat, evőeszközöket, poharakat, szalvétát, sótartót, citromot, fogvájót, ételt, italt, szépen el­helyezve az asztalra. A büféből nem fog hiányoz­ni a szendvics, egy kis szardel­lával, vagy más ízzel kevert vajjal megkenve, sonka, szalá­mi, sajt, tojás, uborka, hallal djszítve. Készíthetünk hideg hú­sos tálat, felvágottból, sült hú­sokból, szárnyasból, szépen fel­díszítve uborkával, salátákkal, tormával, savanyú gombával. Közkedveltek a húspáptétomok is, különféle kétszer átőrölt hú­sokból készítve, melyekhez hoz­záadunk ízlés szerint tojás sár­gájával kikevert vajat, mustárt, fűszert, tejfölt. Szép tálat le­het készíteni töltött tojásból, kocsonyás húsból, vagy halból Nem hiányozhat egy tálkával készített majonéz sem, mely sok ételnek megadja az ízét. Az asztalra helyezünk egy kosárkában, vékonyra vágott kenyeret is. Sós, köménymagos, sajtó- rudacskák, perecek a borhoz igen kedveltek. Gondol­junk azokra is, akik nemigen* isznak alkoholt. Azoknak aprói süteményes tálat, vagy tortát,j különféle befőttet, egy gyümölcs-T tálat, vagy egy gyümölcs vagy'* más ízes krémet, jól behűtvef teszünk az asztalra. Férfiak számára erős szeszes italt készítünk, a nők részére édeset. Ezzel kezdjük a házi mulatságot. A bort is jól vá­logassuk ki, s ami a legfonto­sabb, hűtsük, vagv melegítsük a minősége szerint. Tudnunk kell, hogv a könnyű savanyú borokat jól hűtött állapotban tegyük az asztalra, az édes bo-| rok és a vörös bor viszont el- ■ bírják a lakás átlagos melegét T Gondoskodjunk sör, szóda ésr ásványvízről is. Jő mulatást kívánunk! W. V. IehesIŰNK Fiatal íróink fejlődése Jó tudni . . . ... hogy a színes szőttest, vagy olyan kézimunkát, amelyről feltételezzük, hogy engedi a színét, hideg ecetes vízben, mos­suk ki (persze szappan nélkül), s ugyanabban öblítsük. ... hogy a zsír nem avasodik meg, ha — préselt zsírnál — kiolvasztáskor enyhén megsózzuk, vagy ha héjat sütünk ki, előzőleg kevés tejet öntünk a lábasba, a háj alá. ... hogy tiszta és szépszínű lesz a szőnyeg, ha hetente egy­két alkalommal sóval beszórjuk és jól erősen lekeféljük. A savanyított káposzta tevével való ledörzsölés is jól tisztít. Horgolt csillag [♦♦♦♦«Ser skf ír :♦:♦>!♦:♦: ti limit . &&♦*♦ ♦♦♦< >♦< ♦>♦♦< «♦♦♦< ♦♦♦♦»< ♦♦♦♦*< ♦♦♦♦< :♦>♦< Wmrs'; *♦>1 * ♦ *;♦;♦♦♦♦ > Nyolcvanas vagy százas, krém színű horgolócérnával készít­hető, egyszerű lyukakból és hosszú pálcákból álló, körülbelül 30—35 - ént' 'éter nagyságú terítő mintáját közöljük olvasó­inknak. A terítő szélét rövid pálcákkal horgoljuk körül. Milyen lesz a tavaszi divat ? A tavai. ' modelleknél jellemző a sok kétrészes ruha, amelyeknek szabása összhangban van az egyrészes, re hossz'Pott derékvonalú ruhákéval. A felsőrészek hossza a csípővonal fölött végződik. Ezt hangsúlyozzuk ki a sima anyagoknál azonos, vagy elütő színű tűzésdísszel, csíkos anyagoknál pedig sűrített, ferdén, esetleg ellentétes irány­ban haladó csíkozással. E ruhák nagy része övnélküli. Szűk karöltőket készítünk, nagyobbrészt bevarrott újjal, amelynek hossza háromnegyedes, pántban, vagy kézelővel végződik. Újszerű a ruhák kötéssel való díszítése. Ezeket a nyak­nál. az ujjon, kétrészes ruháknál a derékvonal végződésé­nél helyezzük el. Tavaszi mintaösszeállításunkban több féloldalt gombolt ruha szerepel, reászabott rojtos, vagy hímzett sállal. Az ízléses egyszínű vagy tarka hímzés nagyobb teret kap. A női kabátok felső része szűk. az aljrész bőszabású. A böhátú kabátok vonata lefelé kissé bővül. A tavaszi kabátok nyitottak, mélyen gombolódnak. a gallér általában nagyobb. Divatos lesz az egyenes vonalú rövid kulikabát. A tavaszi ruhadivatot változatossá teszik a színes ballonok, amelyeket szövettel kombinálnak. Az dimpiai évbe léptünk. -— Megelégedéssel s nem kis büsz­keséggel . állapíthatjuk meg, hogy Szlovákiai újabb elsősé­get és világviszonylatban be­csületes. megérdemelt harmadik helyet vívott ki magiínak. Most még hátra van a kérdés, vajon női vagy férfi számban értük-e el ezt a megérdemelt< helye­zést. Sem az egyikben, sem a másikban, hanem a harmadik­ban: a vegyes párosban. Amikor jégkorong váloga­tottunk megnyerte első olim­piai mérkőzését az amerikaiak­kal szemben, a csapat kapitá­nyát felkérték, hogy nyilatkoz­zék a rádiónak. Ö még lihegve, csapzottan, a pálya szélén áll­va körülbelül így válaszolt: — Nagyon örülünk a siker­nek. Ez a győzelem arra köte­lez mindannyiunkat, hogy a jö­vőben még nagyobb eredménye­ket érjünk el. Nos, az adott esetben mi is kiváló sportolónk szavait idéz­zük és további győzelmekre teszünk fogadalmat — férfiak, nők egyaránt. Nem afféle hi­vatalos kötelezettségvállalásról van szó — hisz azt sem tud­nák ki mindenki nevében ten­nénk — de fogadalom, amely mindenképpen kötelez. A mát illetően meg kell álla­pítanunk, hogy a szaporulat kérdése korántsem magánügy, persze csak nagy általánosság­ban értelmezve és az apró rész­leteket meEözve. A szaporulat társadalmi lényege éppen a ma­gánügyek apró részleteiben domborodik ki, viszont ez a társadalmi jelenség éppen az apró-cseprő magánügyek ösz- szességéből tevődik össze. Mert mennyire magánügyként hatott, amikor egy évvel ezelőtt az egyik barátom korán reggel felhívott telefonon és büszkén, képességei teljes tudatában új­ságolta: — Barátocskám, az éjjel fiam születeft! — Neked? — szegeztem felé a kérdést nagy álmosan. — Szóval... nekünk, a fele­ségemnek. Tudod, éppen fiút váriunk. Most már párban van­nak. Néhány héttel ezelőtt a vil­lamosban ismét örömhírt újsá­golt: útban a harmadik sarja­dó k. — Csak a szüléstől félünk, az előző kettő is nehéz volt. m&ébem A mellettünk lévő közepes­korban lévő férfi is megszólalt (minden kérdezés nélkül'). — Ugyan kérem, ma már fájdalom nélkül szülnek. Erre már a barátom is fel­fülelt. — A dolog nagyon egyszerű. Semmi különleges beavatkozás, gyógyszer és hasonló. Beirat­kozik a szülészeti klinikára (már mint a felesége), ahol a szülésre szakszerűen előkészí­tik. Torna, előadások, tanulás és 1 két óra alatt átesik a szü­lésen. A .feleségem is járt oda. Kornél barátom felírta a cí­met, ahol jelentkezni kell és megköszönte a főtanácsot. — Nos, mit vártok, fiút-e, vagy leányt? — Tudod, ez csak az első kettőnél fontos. A harmadik már csak a demokrácia helyre­állítása. _ ??? — Nem érted? Hát megma­gyarázom. Most négyen va­gyunk a családban, nem szerint kettő férfi, kettő nő. De nem is ez a lényeg. Képzeld el, a különféle bizottságok és felsőbb szervek létszáma is páratlan. Páros létszám esetében meg­történhetne, hogy bizonyos dol­gokban nem tudnak dönteni, mert a szavazatok fele-fele rész­ben oszlanak meg. Hát a csa­ládban is szükség van az ötö­dik tagra. — Ahogy én a te családo­dat ismerem, nem igen van szükség szavazásra. Ezen már jómaga is neve­tett, pedi" ő volt a szenvedő Csak tudod, mit sajnálok? — fordult felém. — Nos? — Hogy már kifizettem a há­zassági kölcsönt. — Mi ezen a sainálni való? — Te még sok mindent nem értesz. Minden gyerekre leírnak a házassági kölcsönből 1.200 koronát. Ez az, amikor az em­ber természetben rója le a tar­tozását. — Tiszta veszteség. — Hát az. Így kezdődött. A felesége beiratkozott a szülészeti klini­kára, ahol kísérletek folynak a fájdalomnélküli szülés megol­dására. állítólag kecsegtető eredménnyel. Az asszony ezután minden este tornacipőt, melegítőt hú­zott magára s következtek a tornagyakorlatok. Ez eddig nem is lett volna baj. Am némely gyakorlat csak kettesben végez­hető. így a barátom esténként maga is melegítőbe vetkőzött. Tiltakozott is ő ez ellen. — Hát én fogok szülni, vagy te? Az asszony sírva fakadt, ar­cán vaskos könnycseppek gör­dültek végig. Ez a „mindenre ír" asszörufi taktika ezúttal is jónak bizonyult. Kornél bará­tom, .ha morogva is, de rendü­letlenül tornászott, nem egyszer csupa víz lett, mire a végére értek. Az egyik napon levelet ka­pott. Feladó: Szülészeti klinika, Bratislava. A levélben kérik, hogy jelenjen meg személye­sen a fájdalommentes szüléssel kísérletező osztályon. Kornél elvörösödött haragjában. — En? Csak nem akarják, azt, hogy én szüljek . a felesé­gem helyett és mentesítsem őt a szülési fájdalmaktól? Azért nem ellenkezett. A férj idővel megtanul beletörődni a megváltoztat hatatlanba. A ki­tűzött napon nekikészülődött. Melegítőt és tornacipőt is vitt magával a biztonság kedvéért Sohasem tudhatja az ember.. Hátha tényleg csak ez a titka a fájdalommentes szülésnek? A levélben jelzett szobában, fiatal orvosnő ült. nemrégen fe­jezhette be tanulmányait. Sza­badidejében a kardvívást űzi, tehát mindenképpen ,kardos" nős ze mély. — Kihez van szerencsém? Az emberi természetek elté­rőek. A csinos hölgy közelsége az égyik férfit felbuzdítja, a másikat felvillanyozza, a har­madikat meg zavarba hozza. A barátom az utóbbiak csoportjá­hoz tartozott.... — Kérem... én a feleségem ... férje vagyok. A fájdalom­nélküli szülés... Tessék csak helyet foglalni — mosolygott a másik. — Hoztam kérem melegítőt és tornacipőt is mutatott jól megtömött táskájára. — Erre talán nem is tesz szükség — csillantak meg a szép fehér fogak. — Szabad a nevét? — Szabadi Kornél, kérem szépen — hajolt meg udvaria­san. — Aha, az Ági férje. — Igen, az Ágikáé. A csinos orvosnő hosszasan elbeszélgetett, érdeklődött csa­ládi körülmén"eik felöl. — Kísérleteinkben az okozza a legtöbb nehézséget, hogy a férjek gyakran nem szívesen segítenek a feleségnek. Pedig ebben az állapotban támaszra van szüksége. — Hát bizony akadnak ilye­nek is — igazította meg a nyak­kendőjét, amely hirtelen szorí­tani kezdte. Az orvosnő elbúcsúzott. — Ezekre meg nem is lesz szükség? — mutatott Kornél a táskájára. — Dehop nem, majd otthon. Hisz a torna úgyis kedvenc szórakozása. Azt éppen nem — gondolta a lépcsőn lefelé haladva. De majd adok én az asszonynak! Biztosan ö fecsegett feleslege­sen. Mi köze másnak a dol­gainkhoz? A kaputól nem messze szép új autó állt. Skoda-Spartak — állapította meg. A felesége uzsonnával várta. Ö azonban észre sem vette, tás­káját a sarokba hajította és rá­zendített. — Te jár (at tad el a szád a klinikán? Mi köze annak a sző­ke démonnak a mi családi ügyeinkhez? Mennyire más volt a hang­ja, mint pár perccel előbb a klinikán! De itt ö az úr. — A mi családi ügyünkből is pletykát csinálsz! — foly­tatta, azaz csak folytatta volna. Am kinyílt a szomszéd szoba ajtaja s ott megjelent a „szőke démon", az orvosnő, akinek kocsija a ház előtt áll. S csen­gő hangján csak ennyit mon­dott: — Hát bizony ilyen férjek is akadnak. ZSILKA LÁSZLÓ — Tudod fiam, amikor én kicsi voltam, nem volt ilyen sí­kos a jég. MEGISMERTE Farkas Ferenc, a sokföldű, nagyharagú vén kulák a méregtől lila képpel jön haza. — Mi történt? — sápltozik a felesége. — Mi történt? — hápog Farkas. — Találkoztam a •Janival, a volt cselédünkkel. — No fene — mondja az asszony. — Biztosan haló­dik az éhségtől. • d’ — A csudát — legyint mérgesen Farkas Ferenc. — Hiszen éppen ettől üt meg a guta. Most termelőszövet­kezeti tag, új ruha volt rajta, fényes csizma, a fene belé. Látszik, hogy húson — boron él, csak ügy ragyog a képe! Hát ne üsse meg az embert a guta? A másik oldalon jött, de csak úgy sütött róla a jómód. — A fene belé — jön méregbe Farkasné. — Ennek hát jól megy! Oszt biztos meg se ismert már, hogy így felvitte az Isten a dolgát. Farkas Ferenc kidülleszti a mellét. Azért nem olyan könnyű engem elfelejteni! Dehogy nem ismert meg! Tisztán láttam, hogy kiköpött. UJ IFJÚSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesz­tőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 443-41. Főszerkesztő Szőke József. — Nyomás Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata A—65581 Bratislava, Jesenského 12. — Előfizetés egy évre 31.20 Kcs. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata.

Next

/
Thumbnails
Contents