Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-12-04 / 50. szám

4 T&. 1956. december 4. FALUSI IFJÚSÁGUNK FELADATAIRÓL Terveink, és megvalósításuk útja Nagy Éva és Narancs ík Erzsébet a konferencia küldöttei figyelmesen hall­gatják a beszámolót s közben szorgalmasan jegyeznek jegyzetfüzeteikbe, hogy alapszervezeteik tagságát tájékoztathassák. Munkánk tükre 1957. március 22. és 24-e között tartják meg Prágában az egységes földművesszövetkezetek III. országos kongresszusát. Falvainkböl a legjobbak fogják képviselni dolgozó parasztsá­gunkat, szövetkezeti tagjainkat ezen az értekezleten, hogy megtárgyalják a feladatokat, a mezőgazdasági termelés fokozását, falvaink felivárgoztatását. A kongresszus előkészületeit már megkezdték. Dolgozó parasztságunk, egész népünk nagy megelégedéssel, lelkesedéssel fogadta a csehszlovák kormány levelét a földművesekhez és a szövetkezeti tagokhoz. A levél vilá­gosan mutatja mezőgazdaságunk to­vábbi távlatait és bebizonyítja, hogy falvaink jobb életét csakis az EFSZ-ek útján lehet elérni. A kongresszus előtti kampáriyban nagy feladat hárul a fiatal szövetkezeti tagokra, ifjú me­zőgazdászainkra, hazánk minden fia­taljára. Falusi ifjúságunk már nem egyszer megmutatta és bebizonyította, hogy kész az új útra való lépésre és fiatalos lendülettel minden erejét lat­ba veti mezőgazdaságunk felemelke­déséért. Tudatában van annak, hogy az ő apró-cseprő munkája együttvéve, közösen hatalmas segítség nemzetgaz­daságunk erősödésében. Emlékezzünk csak kissé vissza az 1950—51-es évekre, mikor először kezdték falusi CSISZ szervezeteink kibontani mozgal­mi zászlójukat. Ezrével járták a fiatal agitátorok, CSISZ tagok a falukat, lel­kesen beszéltek a szovjet kolhozok eredményeiről és büszkén hirdették falvaink új útját, mely egy szebb és gazdagabb élethez vezeti parasztsá­gunkat. Munkájuk ftem volt hiábavaló. Napról-napra nőtt a szövetkezetek száma. Rövid pár hónap alatt a pa­rasztok ezrével léptek a közös gazdál­kodás útjára. Azóta sok nap és hónap telt el. Szövetkezeteink a tagok be­csületes munkája nyomán, munkásosz­tályunk hatalmas segítségével szem­léltetően bizonyítják előnyüket az egyéni gazdálkodással szemben. Azóta szinte mindennapi szokássá vált. hogy falusi Ifjúságunk, CSISZ szervezeteink, évről-évre nagyobb segítséget nyújta­nak, mezőgazdaságunknak, így veszik ki részüket az új élet építéséből. Azóta egymást követik az országos ifjúsági megmozdulások: az aratás, a silőzás. a rétek és legelők gondozása, A mezőgazdaság minden szakaszán ott találjuk az ifjúságot, amely fiatalos lelkesedéssel segít, termel, épít. Ezért jogosan várja el pártunk, dolgozó né­pünk, hogy a CSISZ szervezetek min­den falusi fiatal, az eddigi tapaszta­latokat felhasználva, kiveszi részét a szövetkezetek kongresszusát előkészítő kampányából is. Losonci levél A losonci 9-számú munkaerőtartalé­kok szakiskolájának tanulói mindig alaposan kiveszik részüket a munká­ból a járás EFSZ-elnek megsegítésé­ből. Ezeket a tanulókat már jól isme­rik a szövetkezetekben. A múlt isko­laévben is több ezer brigádórát dol­goztak le a különböző szövetkezetek gazdasági épületeinek építésénél. Ez a szorgalmas iskola ebben az évben sem akar elmaradni. Szeptembertől az új iskolaév kezdetétől már 5.000 bri­gádórát dolgoztak le. Különösen sokat segítettek a tanási és a mikai szö­vetkezetekben a mezőgazdasági épü­letek felépítésénél. Ds ezzel még nem elégedtek meg. Jelenleg a nagyfalusi szövetkezetben segédkeznek egy te­hénistálló felépítésénél. * * * A videfalvi mezőgazdasági iskolá­ban gondos felügyelet mellett kényel­mes internátusbán gondtalanul élnek, tanulnak, sportolnak a tanulók. A videfalvi tanulóknak mindenük megvan, ezért nemcsak az iskolában segítenek, tanulnak és dolgoznak, ha­nem a községben is. A termelési gya­korlat keretében segítenek a szövet­kezetnek. Letörték három hektáron a kukoricát, kivágták a szárát és ezt be is silózták. A szövetkezeti munka mellett az állami gazdaságnak is se­gítettek. Ezek a 14-15 éves tanulók szorgalmasan tanulnak, a lehető leg­több tudást akarják megszerezni az iskolában. (sl) á kékkői járásban A kékkői járásban a nényei fiata­lok elhatározták, hogy komolyan megtárgyalják a CSISZ besztecebánvai kerületi vezetőségének felhívását, A gyűlésre meghívták a szövetkezet ve­Az idei mezőgazdasági év sikereit nagymértékben elősegítette az ifjúság. A CSISZ szervezetek és a tagok kez­deményezésére sikeresen alkalmaztuk az EFSZ-ek munkájában az ifjúsági munkacsapatokat. A zselízi járásban több mint 40 ifjúsági munkacsapat dolgozott. Ugyanígy volt a nagyme­gyeri, dunaszerdahelyi és a többi járásban is. Az elért eredmények vi­lágosan beszélnek a fiatalok munkájá­ról. A Dolná Krupa-i EFSZ-ben egy ifjúsági munkacsapat a szövetkezetnek több mint 2,80.000 korona értéket ter­melt ki. Kimagasló eredményt külö­nösen ott értek el az ifjúsági mun­kacsapatok, ahol sikeresen alkalmazták az idősebbek tapasztalatait és a fiata­lok lelkesedését, ahol a csapat tagjai céltudatos munkát végeztek. Most, az EFSZ kongresszus előkészítési idejé­ben bírőlóan kell kiértékelni vala­mennyi ifjúsági munkacsapat munká­ját. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az ifjúsági munkacsapatok az EFSZ-ben kiállták a próbát és si­keresen teljesítik feladatukat. A szö­vetkezeti fiatalok munkacsapatokba való tömörítése megfelel úgy az EFSZ érdekeinek, mint maguknak a szövet­kezeti fiataloknak. Ezért az elkövet­kezendő új gazdasági évben, felhasz­nálják az e téren szerzett tapasztala­tainkat. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a jövő évben országos ver­senyt készít elő az ifjúsági munka­csapatok részére. A munkacsapatok figyelmét különösen a cukorrépa ter­mesztésére fogjuk irányítani. Hogy az elkövetkező feladatokat sikeresen tel­jesíthessük, a CSISZ szervezetek kez­deményezésére az EFSZ vezetőségének beleegyezésével már a tét folyamán megkezdjük a munkacsapatok szerve­zését és a fiatalok iskoláztatását. Helyesen teszik a CSISZ azon falusi szervezetei, ahöl szakelőadásokat szer­veznek, ahol a fiatalokat megnyerik az ifjúsági téli iskola és a szövetkezeti munkaiskola látogatására. A munka ilyen szervezése az első lépés a siker eléréséhez. Fiatal szövetkezeti tag­jainktól, a CSISZ' tagoktól' elvár33 köz­ponti bizottságunk, hogy az EFSZ-ek évzáró gyűlésein, résztvegyenek. A fiatalok legyenek aktív kezdeményezői a szocialista munkaverseny kiszélesí­tésének, vállaljanak konkrét kötele­zettségeket a jövő évi feladatok tel­jesítésére, az EFSZ Hl. kongresszusa és a moszkvai Világifjűsági Találkozó tiszteletére. Az egységes földműves- szövetkezet jövő évi gazdasági tervét tárgyaljuk meg a CSISZ tagsági gyű­lésein és annak megvalósítására, nyer­je meg a CSISZ szervezet a falun lakó munkás- és értelmiségi fiatalokat is. Érjük el, hogy az EFSZ munkaterve a falu valamennyi fiataljának a CSISZ szervezetnek harci programjává váljék. Pártunk és kormányunk elvárja a CSISZ-től, hogy aktívan résztvesz a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesí­tésében. E munka megvalósításánál támaszkodjunk a fiatalok lelkesedésé­re, Hiszen • a fiatalok találékonysága kimeríthetetlen. Jamníkon (iglói járás) a fiatalok meglátogatták az egyéni gazdálkodókat és Így, beszélgetés for­májában ismertették meg őket a kör­nyékbeli szövetkezetek eredményeivel. Alsó Pokorágyon, a rimaszombati já­rásban, a CSISZ szervezet szemléltető módon, a fali újságon keresztül, mu­tatta be a felső pokorágyi szövetkezeti gazdálkodás eredményeit. Mind a két helyen az ifjúság aktív részvételével megalakult az EFSZ. Mindemellett különösen nagy figyelmet szentelnek a fiatal egyéni gazdálkodóknak. A CSISZ szervezetek tegyenek meg min­dent, hogy a CSISZ munkájába a po­litikai olvasókörökbe, bekapcsolják az egyéni gazdálkodók fiait és lányait is. Segítsen a CSISZ ezeknek a fiatalok­nak mindennapi munkájukban, életük­ben. Ha jól szervezzük munkánkat ezeken a fiatalokon keresztül, meg tudjuk nyerni a szüleiket is a közös gazdálkodás gondolatának. Ismertessék meg falusi CSISZ szervezeteink nyil­vános gyűléseken, előadásokon és be- szlégetéseken keresztül a Csehszlovák Köztársaság kormánynak levelét min­den falusi fiatallal. AZ EFSZ III. kongresszusa előtti idő széles lehetőséget nyújt a falusi CSISZ szervezeteinknek, hogy szerve­zeti életüket a tél folyamán gazdaggá s sokoldalúvá tegyék. Az ifjúsági szer­vezet tegye vidámmá, boldoggá, a kul- túrmunkán keresztül a falu dolgozói­nak, fiataljainak életét. Ne legyen falu, tanya, ahol a tél folyamán az ifjúság ne szervezne kultúrelőadáso- kat, tánc- és teaesteket, vidám délu­tánokat! Az EFSZ évzáró gyűléseire is jól fel kell készülni. Bogyán, a nagymegyeri járásban, a CSISZ szer­vezet külön kultűrelöadást tervez erre a nagy napra. Az ilyesmit jogosan elvár dolgozó parasztságunk, a fiata­loktól. S van miért örülni, kacagni, vidámnak lenni! Boldoig életet élünk s életünket még szebbé tehetjük, be­csületes, kitartó munkánkkal. Ifjúsá­gunk büszke hazájára "éí” tudja" "azt;- hogy boldog életét, biztos jövőjét, pártunknak, dolgozó népünknek kö­szönheti. SZIGL FERENC a CSISZ SZKB mezőgazdasági osztályának vezetője. A dunaszerdahelyi „Partizán szálló" nagyterme lassan megtelik jókedvű, hangos fiatalokkal. Kilenc óra felé öröm végignézni a helyiségen. Csinos fiatal lányok és fiúk jókedvűen cse­vegnek, ismerkednek. Talán sose lát­ták egymást, de most úgy beszélget­nek, mintha régi ismerősök lennének. Önkénytelenül is megállók egy-egy csoport mellett és hallgatom beszél­getésüket. Sok szó esik a magyaror­szági ellenforradalmi mozgalomról, melyet egységesen elítélnek, a CSISZ helyi szervezeteinek munkájáról és még sok másról, ami érdekli a fiata­lokat. Hadd mutassak be egy példát, hogy miről is beszélgettek a fiatalok. A fo­lyosón beszélgettem egy régi ismerő­sömmel. Mellettem hat-hét fiúból álló csoport beszélgetett. Fél füllel odafi­gyeltem és a .kultúrház“ szó ütötte meg a fülemet. Kíváncsian húzódtam közelebb a csoporthoz, hogy egy szőt se veszítsek a beszélgetésből. Surman Gyuri, a CSISZ pődatejedi helyi szer­vezetének küldötte dicsekedett a kö­rülötte állóknak, hogy rövidesen nekik is lesz kultűrházuk, s jórészt brigád­munkával építik fel, melybe a falu minden lakósa részt vesz, úgy a fia­talok, mint az öregek. Amilyen zaj, beszélgetés, fiatalos jókedv, volt a konferencia megkezdé­se előtt, olyan csend lett, amikor a konferencia megkezdődött. Mindenki figyelmesen hallgatta Gyurcsik elvtárs beszámolóját a járás CSISZ szerveze­teinek munkájáról. A beszámoló meg is érdemelte, hogy figyelmesen hall­gassák végig, mert aprólékosan és konkrétan mutatta be az alapszerve­zetek munkáját az elmúlt évről. Nem tartalmazott elcsépelt frázisokat, ha­nem' olyan dolgokat, ami mindenkit érdekelt. A beszámolóból kitűnt, hogy a du­naszerdahelyi járás CSISZ tagjai fő­ként a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok jő munkát végeztek, úgy a szer­vezési munkában, mint az EFSZ föld­jein. A fiatalok több EFSZ-ben, mint például Felsőpatonyban, Felsővámoson, Eperjesen és másutt az EFSZ-ekben ifjúsági munkacsoportokat alakítottak. Nekik köszönhető az is, hogy a kuko­rica vetésterületének 84°/o-át négyze­tes-fészkes módon vetették el. Ezzel emelték a kukorica hektárhozamát. A nagyudvarnoki helyi szervezetet eb­ben a munkában elért szép eredmé­nyeiért a CSISZ járási vezetősége vándorzászlóval jutalmazta. Nem maradtak el az EFSZ-ben dol­gozó CSISZ tagok mögött a fiatal traktoristák sem. Erről tanúskodik a beszámoló az a része, amely a GTÄ CSISZ szervezeteinek munkájával fog­lalkozik. A dunaszerdahelyi járás bri­gádközpontjai több helyen megszer­vezték az ifjú traktoristák csoportjait, melyek közül a legjobb eredményt a diőspatonyi csoport érte el, a terv 120—150%-os teljesítésével. A beszámoló aprólékosan foglalko­zott az elért eredményekkel. Nem feledkezett el azonban a hiányossá­gokról sem, nyíltan és merészen fel­tárta a hiányosságokat. Nem kendőzte el sem a járási, sem az alapszerveze­tek vezetőségeinek hibáit. „Az alma nem esik messze fájá­tól“ — mondja a régi közmondás. Ezt a közmondást kellemetlen ese­tekkel szokták bizonyítani. Én fordítva teszem, mert jő példával akarom alá­támasztani a közmondás igazát, még­pedig azzal, hogy a jő beszámolót ér­dekes és tanulságos vita követte. Le­hetetlen itt megemlékezni és részle­tesen beszélni a körülbelül 30 vita- felszőlalásről. Néhányat azonban mégis kiragadok a sok közül. Marczel elv­társnő, a dunaszerdahelyi 11 éves magyar középiskola küldötte, az isko­lai szervezet munkájáról és nevelési kérdésekről beszélt. Elmondta, hogy szervezetük 17 tagja pionírvezető és ezt a munkájukat példásan teljesítik. Beszélt arról is, hogy hogyan segíte­nek a tanári karnak a tanulmányi eredmények javításánál. De nemcsak a jó eredményekről számolt be, ha­nem. kritizált is. Kritizálta a pódate- jedi és a hősi EFSZ-ek vezetőségét, hogy ezidáig még nem fizették ki jo­gos járulékukat az elvégzett brigád­munkákért járő pénzt, amire a szer­vezetnek nagy szüksége volna. Csóka István az eperjesi F.FSZ Ifjú­sági munkacsoportjának vezetője szin­tén részt vett a konferencián és érté­kes felszólalásával hozzájárult a vita termékenységéhez. Még egy felszólalót említek meg, Csóka István, az eperjesi EFSZ ifjú­sági munkacsoportjának vezetőjét. Csóka elvtárs sok mindenről beszélt és többek között arról, hogy sok he­lyen miért látogatja kevés CSISZ tag a politikai köröket. Szerinte azért, mert sok esetben olyanokat állítanak a körök élére, akik nem rendelkeznek kellő politikai ismerettel. Ezt jól lát­ják a CSISZ tagok is és joggal mond­ják azt, hogy ha már egyszer tanulok, akkor olyan embertől akarok tanulni, aki nálam hacsak kevéssel is, de töb­bet tud. Csóka elvtárs beszélt továb­bá az ifjúság neveléséről is és joggal elítélte azt, hogy az utóbbi időben már a 14-15 éves fiatalok is kocs- máznak. Igaza van Csőka elvtársnak, ezzel a kérdéssel valóban behatóan kell foglalkozni az ifjúsági szervezet­nek és a szülőknek is, hogy megaka­dályozzuk a fiatalok kocsmába járá­sát és úgy neveljük őket, hogy azok ne váljanak már most ital- és kár- tyab arátokká. A konferencia befejeztével arra a meggyőződésre jutottam, hogV a já­rási konferencia az volt, aminek len­nie kellett, — munkánk tükre. Vilá­gosan tükrözte vissza ifjúságunk egy­ségét. lelkesedését és szocialista gondolkodását. Ezt bizonyítja a hatá­rozat is, melyet a konferencia részt­vevői elfogadtak. A határozat csak néhány pontból állt, de értékes volt. Az egyik pontjában a fiatalok vállal­ják, hogy azpk a CSISZ tagok kiknek szülei még egyénileg gazdálkodnak, február 1-ig meggyőzik szüleiket, hogy lépjenek be az EFSZ-be. Az a lelkesedés, mellyel a küldöttek a ha­tározatot elfogadták, bizonyítéka an­nak, hogy azt nemcsak elvállalták, de magukévá teszik és teljesíteni fogják. v—e zetőit és a helyi nemzeti bizottság tagjait'is. Közösen elhatározták, hogy a községben a szövetkezet keretén belül ifjúsági munkacsapatokat szer­veznek. A tagsági gyűlésen továbbá elha­tározták még, hogy 37 tagú ifjúsági csapatot szerveznek, amely a jövő évben 71.30Q munkaórát dolgozik le a szövetkezetben. Arra is kötelezték magukat a fiatalok, hogy 300 köb­méter silőtakarmányt fognak készíte­ni és 85 hektárnyi rétet és legelőt is rendbehoznak. A szövetkezet épí­tészeti munkacsoportjában 12 tagú ifjúsági csapat nyer beosztást, akik állandóan ott dolgoznak majd. Ezen- 1 kívül a CSISZ tagok résztvesznek a szövetkezeti munkaiskolán is, azért, hogy tudásukat gyarapítsák. A nényei fiatalok még azt is elha­tározták, hogy a jövő évben három színdarabot tanulnak be. Ezzel hoz­zájárulnak a szövetkezeti tagok szó­rakoztatásához. A község sportéleté­nek fejlesztése érdekében labdarúgó és röplabda csapatot is szerveznek. Itt említem még meg, hogy a né­nyei szövetkezet a múlt tapasztalatai alapján növelte az őszi takarmány- keverékek vetését. Most 28 hektáron vetettek őszi takarmánykeveréket, még hozzá három szakaszban, hogy tavasszal fokozatosan nyerjék a zöld takarmányt. 10 hektáron vetettek őszi árpát és rozsot, 12 hektáron bükkönyt és búzát, 6 hektáron pedig őszi bükkönyt rozzsal keverve. A kék­kői járásban a CSISZ több alapszer­vezetei a nényei fiatalok példája sze­rint dolgoznak majd. Eredményes gyűjtés A CSISZ királyhelmeci járási veze­tősége is magáévá tette a Szlovák Nemzeti Front központi bizottsága elnökségének felhívását a magyar nép megsegítésére vonatkozóan. A felhí­vás nagy visszhangra talált ami meg­mutatkozott rögtön a gyűjtési akció megkezdése után. Eddig több mint 76.000.- koronát gyűjtöttek össze. A CSISZ járási vezetősége jóelőre megszervezte a gyűjtési napokat. A legtöbb falusi alapszervezetben agitkettősöket választottak, akik jár­ták a falut és gyűjtöttek. A járás területén 17 üzem vasárnapi műszakot rendezett a magyar nép megsegíté­sére. A műszakok jövedelmét 70.000 koronát szintén befizették a 999-es csekkszámlára. A szövetkezetek is hozzájárultak ahhoz, hogy minél többet gyűjtsünk. Elsőnek a leleszi szövetkezet jelen­tette be, hogy tagsága elhatározása alapján 50.000 korona értékű ter­ményt adományoz a Szolidaritási alap­ra A bodrogszerdahelyi szövetkezet pedig 5 mázsás szarvasmarhát, 3 hí­zott sertést, 20 mázsa búzát és 20 ezer korona készpénzt ajánlott fel a magyar népnek A királyhelmeci szö­vetkezet 6 hízott sertést adott. A vé- kei szövetkezet 15.000, a szentesi 10 ezer, a polyánl 10.000, a kisgéresi szövetkezet pedig 15.000 korona ér­tékű terményt adományozott. A CSISZ falusi alapszervezetei közül a lege­redményesebb a bodrogszerdahelyi lett, mert 8.000 koronát gyűjtöttek össie. A leleszi alapszervezet 6.000 koronát, a nagytárkányi pedig 5.600 koronát gyűjtött a magyar nép meg­segítésére. A gyűjtés még tovább folyik. A CSISZ járási vezetősége köszönetét mond a CSISZ tagoknak, amiért lel­kes munkával eredményes gyűjtést végeztek. Illés Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents