Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-11-27 / 49. szám

Í956. nóvemBer 27. 3 A KORMÁNY LEVELÉBŐL* A falu felvirágoztatásáért 1957 március 22—24. közötti napokban tartják meg Prágában az Egységes Földművesszövetkezetek III. orszá­gos kongresszusát. Falvaink elküldik arra legjobb kép­viselőiket, hogy közösen megvitassák és megtárgyalják mit kell tenni hazánkban a mezőgazdasági termelésnek és a lakosság életszínvonalának további fokozása érdeké­ben. A kongresszust abban az időben hívják össze, ami­kor népgazdaságunk sikeres fejlődése kedvező feltétele­ket teremt arra, hogy valamennyi földműves és szövet­kezeti tag további döntő lépést tegyen a szocialista szövetkezeti nagytermelés felé, amely az egyedüli helyes út a második ötéves terv feladatainak teljesítésében és egyben elengedhetetlen feltétele a szocializmus hazánk­ban való felépítésének. Hazánk dolgozói — mondja a levél — munkások, parasztok és értelmisé­giek egyértelmű választ adtak a nem­zetközi reakció gonosz tetteire. Párt­juk és kormányuk vezetése alatt még szorosabban még megbonthatatlanabb egységbe tömörültek és még cselek- vöbben kapcsolódtak be a gazdasági építés művébe. Számos egyénileg gaz­dálkodó lépett be az EFSZ-ekbe és új szövetkezeteket is alapítottak. A kormány magasan értékeli íára- dozástokat és megköszöni a termelési feladatok sikeres teljesítését, a be- szolgáltatási kötelezettség túlteljesí­tését és az EFSZ-ek további fejlesz­téséért kifejtett erőfeszítést. Az idei termésből származó gabonaneműek begyűjtését november 5-ig 104.7%-ra, a burgonyát 108.8%-ra, a vágóserté­sekét 106.6%-ra, a tejét 104.4%-ra teljesítették. A begyűjtés jelentős túlteljesítése elsősorban az Egységes Földművesszövetkezetek érdeme. Ezzel fejezik ki a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok hazánk szocialista építésében elfoglalt haza­fias állásfoglalásukat és tevékeny részvételüket, valamint harcikészsé­güket az egész nép jólétének további fokozásáért. Az utóbbi napok eseményei világo­san megmutatják mire van ma legin­kább szükségünk: a város és a falu egész dolgozó népének megbonthatat­lan egységére felszabadítónk, barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió iránti megingathatatlan hűségre, __ további döntő sikerekre hazánk szocialista felépítésében. Számotokra, földművesekre és szö­vetkezeti tagokra, valamennyi mező- gazdaságban dolgozóra mind ebből az a feladat származik, hogy még gyor­sabban és határozottabban építsétek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelést; azt jelenti, hogy új szö­vetkezeteket alapítsatok, hogy kibővít- sétek az önálló szövetkezetek tag- és földalapját, hogy gazdaságilag megszi­lárdítsátok azokat. Megvan immár minden feltételünk ahhoz, hogy utolérjük és a gazdasági fejlődésben magunk mögött hagyjuk a vezető tőkés államokat és hogy a mezőgazdasági termelés terén is meg­közelítsük a legfejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező országok színvona­lát. Csehszlovákiában az ipar termelése 1960-ig kell, hogy elérje a háború előtti termelés három és félszeresét. Ily módon az egy főre eső termelés tekintetében a legfontosabb terméke­ket illetően Európában a vezető he­lyek egyikét fogjuk elfoglalni. A ter­melés említett növekedése magával hozza a dolgozók életszínvonalának lényeges emelkedését, amely már úgyis egyike a legmagasabbaknak az egész világon. A SZÖVETKEZET A JÖLÉT ÉS FELEMELKEDÉS ÚTJA Az első szövetkezetek megalapítása óta eltelt hét esztendő alatt falvainkon közel 8.150 második-negyedik típusú EFSZ létesült, amelyek a köztársaság valamennyi helységének több mint 57%-ban gazdálkodnak. A mezőgazda­ság szocialista szektora az egész me­zőgazdasági földterület közel 46%-ra terjed ki, míg az EFSZ-ek részesedése ebben több mint 30%. Csak az utóbbi időben 1955 július 1-től 1956 október 1-ig 1.793 új szövetkezet alakult, amelyekben 46.000 tag 235.000 hektár földdel tömörült. A már korábban megalapított szövetkezetekbe ugyan­azon idő alatt több mint 32.000 tag lépett be 86.000 hektár földdel. Mindez azt bizonyítja, hogy egyre több parasztunk fogja fel az ÉFSZ-ek további fejlesztésének jelentőségét, mind a mezőgazdasági termelés, mind- pedig az egész lakosság életszínvona­lának növelése szempontjából. A gaz­dasági eredmények állandó javulása az EFSZ-ek termelésének, jövedelmének és tagalapjának gyarapodása azt mu­tatja, hogy szövetkezeti tagjaink egy­re jobban elsajátítják a szövetkezeti gazdálkodás helyes alapelveit, hogy a szövetkezeteket egyre jobban vezetik és fejlesztik. Míg 1951-ben az EFSZ- eknek mindössze 18%-a ért el 16.— koronánál nagyobb munkaegységet, addig 1955-ben ezeknek a száma már a szövetkezetek 46%-át tette ki. 1954-ben a munkaegység pénzben ki­fejezett értéke az előző évvel szem­ben 10%-al, míg 1955-ben további 15%-al növekedett és országos átlag­ban közel 15.— koronát ért el. Ezen belül több kerület és járás — nem­beszélve egyes szövetkezetekről — lényegesen magasabb eredményeket ért el. így például a gottwaldovi ke­rületben a szövetkezetek 76%’-a, a brnói kerületben majdnem 80%-a, a zsolnai kerületben több mint a fele folyósított 16.— koronát meghaladó összeget, egy munkaegységért. A Lito- vel — járási szövetkezetekben a mun­kaegység átlaga természetbenieken kívül 1955-ben majdnem 30.— koro­nát tett ki. Az ez évi ideiglenes gaz­ÚJRA OTTHON... A kajali szövetkezet baromfitelepén ügyes fiatal lánnyal találkozhatunk. A neve Szépvölgyi Ilonka. Mint minden leánynak, úgy neki is voltak vá­gyai és tervei. Az akarat, a szívósság sem hiányzott természetéből és így terveit valóra váltotta. Beiratkozott a voderany baromfitenyésztést szakis­kolába. Egy év úgy elröpült, hogy észre sem vette s már újra otthon volt falujában. Elérte célját, baromfigondozó lett. Szakképzettsége segítségével most már újabb és újabb sikereket érhet el munkahelyén. Képünkön a munka közben látjuk őt. K. F. dasági eredmények azt mutatják, hogy a munkaegység értéke tovább emel­kedik. A munkaegység arányában jut­tatott természetbeniek azokkal a me­zőgazdasági termékekkel, amelyeket a háztáji gazdálkodás biztosít, teljes mértékben fedezik a szövetkezeti ta­gok és családjaik szükségleteit. Szá­mos esetben ez a két hozam lényege­sen meghaladja azt a mennyiséget, amit azelőtt az egyes parasztok csa­ládjuk szükségletének fedezésére for­dítottak. AZ ÁLLAM SOKOLDALÚ SEGÍTSÉGET NYÚJT Második ötéves tervünk folyamán mezőgazdaságunk több alapvető gépi felszerelést kap, mint amennyivel 1955. végén rendelkezett, amikor is a mezőgazdasági termelésben 33.754 traktor, 3.344 gabonakombájn, 1.253 répakombájn és 3.301 automatikus cséplőgép dolgozott. Második ötéves tervünk folyamán azonban mezőgazda­ságunk 36,300 új traktort, 8,300 gabo­nakombájnt, 3,900 répakombájnt, 3,400 kukoricakombájnt és 7,600 automati­kus cséplőgépet kap. Ezenkívül mezőgazdaságunk még 7,100 burgo­nyakombájnnal, 5,800 silókombájnnal, 400 komlókombájnnal és számos más géppel gyarapodik. Hasonló arányban növekszik az álattenyésztési termelés gépesítése is. Helytelen A komáromi járás állami gazdasá­gainak ifjúsága a CSISZ összüzemi konferenciáján értékelte az elmúlt év eredményeit és bírálta a munkában előforduló hiányosságokat. A beszámo­lóban hallottuk Olajos István, Farkas Jenő és Szabó József traktorosok ne­veit, akik a munkában kiváló teljesít­ményt értek el. A növénytermesztés­ben több mint 12 lány nevét említette dicsérettel a beszámoló. Az állami gazdaságok ifjúsága több mint 20.000 brigádórát dolgozott le az év folya­mán. Ha a termelési eredményeket néz­zük, meg lehetünk elégedve az ifjúság munkájával, de ■ ha nézzük a nevelést az ifjúság között folyó politikai felvi­lágosító munkát, akkor bizony találunk hiányosságokat. A hiányosságok első­sorban az elégtelen vezetésből, irá­nyításból eredtek. Az összüzemi veze­tőség nem tudta kellően irányítani az egyes szervezeteket s a vezetőségek sok helyen elszakadtak a dolgozó if­viselkedés jóságtól. Elítélendő jelenség az iro­dákban dolgozó fiatal leányok elszige­telődése a munkáslányoktól, azoktól, akik reggeltől estig a mezőn dolgoz­nak. Valahogy úgy néz ki, hogy az irodában dolgozó fiatal leányok gyak­ran elfeledik, hogy ők CSISZ tagok és néha már a kék inget is szégvelik felvenni. Erről a helytelen viselkedés­ről beszélt felszólalásában Lovas elv­társnő is. Sajnos a vitában több szó erről nem esett, azok sem nyilatkoz­tak, akiktől ezt elvártuk volna. Az új vezetőség feladata lesz összefogni az ifjúság minden rétegét a sport, a kul- túrmegmozdulások és az érdekkörö­kön keresztül olyan programmot állí­tani az ifjúság elé, amelyben minden fiatal szívesen belekapcsolódik. Hogy ez sikerülhessen, ahhoz szükséges, hogy az aktív CSISZ tagok mindenben támogassák az új vezetőséget. MARTINCSEK RUDOLF Bökpus'zta Ez az új korszerű technika hatal­mas eszköz a termelés és a munka­termelékenység növelésére a mező- gazdaságban. Lehetővé teszi paraszt­jainknak, hogy többet és könnyebben termeljenek, hogy a jövőben nagyobb mértékben járuljanak hozzá népünk életszinvonala fokozásához. Ez a mi egységünk — olvassuk a levél befejező részében — még szilár­dabb, még megdönthetetlenebb lesz, hogyha a szocialista falura is fog tudni támaszkodni. Ezért a köztársa­ság kormánya azzal a felhívással for­dul hozzátok, hogy már az EFSZ-ek III. kongresszusának előkészítési sza­kaszában lépjetek be a szövetkeze­tekbe, alapítsatok új EFSZ-eket, fej­lesszétek a szövetkezeti gazdálkodást és így tevékenyen járultok hozzá a szocializmus építéséhez hazánkban. *) (A kormány levelének teljes szö­vegét az Új Szó közölte.) EGYÉVES JUBILEUM A z idő telik, az élet kereke forog. . S amilyen gyorsan forog az élet kereke, olyan gyorsan változik az élet is ná­lunk, szinte napról-napra. Valamikor a bártfai járásból ugyanúgy mint Árvából, vagy hazánk más tájairól az embe­rek százával mentek munkát keresni. Vállukra terítették szegényes elemózsiával megra­kott tarisznyájukat és rótták az országutakat, hogy más tá­jakon, más országokban keres­senek szerencsét, munkát. Egyik erre, másik arra indúlt. Janó a tarisznya mellett ládát is emelt, pléhvel, rossz fazekak, tűzhelyek javításához szüksé­ges holmival megrakottan. így tengette szegényes életét. Mi­sónak még tán ennyije sem volt. Csak a tarisznyát vitte magával és Amerikában kere­sett szerencsét. Ez még nehe­zebb volt, mert még a nyomor is könnyebben elviselhető ott­hon az ismerős hegyek közt, mint a tengerentúli idegen föl­dön. A felszabadulás óta gyökere- sen megváltozót az élet. Oj üzemek épültek mindenfelé, ahol munkát találnak nemcsak a férfiak, de még a nők is. A közelmúltban felépült üzemek közé tartozik a bártfai Kelet­szlovákiai Lengyár is, mely most ünnepli fennállásának első évfordulóját. Első képünk a modern fel­szereléssel ellátott bártfai Ke­letszlovákiai Lengyárat mutat­ja. Második képünkön Chomova Máriát és Lénárt József mes­tert látjuk, amint a len minő­ségét ellenőrzik. Harmadik képünk az előké­szítőben készült. Itt dolgozik Ma jer Magda is. (Balról az el­ső.) Mint sok más öregasszony, Magda édesanyja is előveszi esténként a guzsalyt, vagy a rokkát, hogy házifonalat ké­szítsen lenből, illetve kender­ből. (4. kép.) Ötödik képünkön szintén Ma­jor Magdát látjuk, de már munka után családi körben. Munka után legkedveltebb szó­rakozása a hímzés.

Next

/
Thumbnails
Contents