Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-04 / 5. szám

1956. február 4. 7 „Az élő sarok” (Zelienka) Víg­játék az ifjúság számára, há­rom felvonásban. A színmű az ifjúságot a természethez S a munkához való új viszonyra neveli. Felelősséget olt belé az állami vagyon megbecsüléséré. „Dulszka asszony erkölcse” (Zápolska) Vígjáték három fel­vonásban. Élesen bírálja az er­kölcs polgárias felfogását, a- mely arról nevezetes, hogy csak a felszínre került erkölcstelen­séget ítéli el. „Húsos fazék“ (Bare) Vígjáték három felvonásban, amely a kisvárosi élet keresztmetsze­tét mutalja be. A szelíd hiva­tásának élő gimnáziumi tanár pöffeszkedő, nagyravágyó fe­leségét, akit nem szeret senki sem a kisvárosban. Becsvágyó ambíciói számos komikus jele­netet idéznek elő. „Nóra” (Ibsen) Színmű három felvonásban. Egy család életét, egymás közötti meg nem értést mutatja be. „Púcsik Jóska karrierje” (Sto­dola) Szatíra három felvonás­ban. Nagy sikerrel játsza eb­ben az évadban a Bratislava! Hviezdoslav Színház. Tehát ezek, és sok más jobb­nál jobb színdarabok (szerep­könyvek kaphatók itt a Szín­házi és irodalmi képviseletnél. (Slovenské divadelné a literár- ne zastupitel'stvo, Bratislava, ul. £s armády 31. (III.) Nagyon fontos dolog a szín­darab helyes megválasztása, a- mely érdekli a közönséget és egyben visszatükrözi a helyi problémákat. Ha szükségetek lesz tanácsra, tájékoztatásra, forduljatok a fentemlített kép­viselethez, vagypedig a Csema­dok vezetőségéhez, amely ezen a vonalon támogatni fogja munkátokat, tanáccsal lát el és tájékoztatni fog benneteket. Búcsúzóul csak ennyit: A farsangi vidám műsoros eszt- rádestéitekhez és színdarabjai­tokhoz sok sikert kívánok és jó mulatóst. DUSEK IMRE Az élet küszöbén .11’ a házastársi hűség Erre a kérdésre hiába keres­nénk feleletet a lexikonban n törvényszéki bírák azonban an­nál- világosabban körülírnák _ t bűsert fogalmát és elmondanák, hogy marta óság nagnon sok há­zasság rosszul sikerül és ezek­nek a házasságoknak kétharma­dát az egyik, vagy a másik há­zastárs hibájából bontják fel A hűség előttünk, fiatalok előtt is. akik most egy úi tár­sadalmi rendet építünk fel. tág fogalmat jelent. Hűségesek va­gyunk ' államunkhoz, hazánkhoz r" a munkásosztályhoz. Mi a helyzet a férfi és a nő közötti hűségnél. Mi most ez­zel a kérdéssel fogunk foglal­kozni. Mein teszünk különbsé­get a házasság előtti és a há­zasság ideje alatti hűség kö­zött. hanem a hűséget vonaU kozás ’’ hozzuk a szeretettel. Mi a szeretet stb Mi a szeretet vagy a szerelem? „A szeretet tisztán emberi ér­zés, a. szerves világban nincs még egy élőlény, amely ne is­merné a szereletet. A szerelem természetes alcröa a nemi ösz­tön. A szerelemnek tartalmai: erőt és szépséget a férfi és nő közötti szeli mii kapcsolat ad. a megértés, a közös világnézet és az érdekközösség" — írja D Kolbanodszkij tanár, az egyik szovjet folyóiratban. A szerelem különböző válto­zatokat ismer, a legtöbb eseti­ben pajtási érzésből fakad és az idők folyamán egyre ..ko­molyabb, felelősségteljesebb ér­zéssé válik." A mai fiúk és leá­nyok egész más társadalmi kö­rülmények között találkoznak, mint valamikor. Ma szabad, ön­álló fiatalemberek ismerkednek meg egumással. A polgári tár­sadalomban a házasságok kü­lönböző érdekből születtek, osztó V dekböl. vagyoni elő­nyöt- üzleti érdekek lebegtek a házasulandók előtt. Ma min­denki számára biztosítva. van a munka, mindenkinek módjában ált jó megélhetést biztosítani és családot alapítani. Mindenki tanulhat, szórakozhat és üdülni mehet. Természetesei, megváltozol ? a fiák beállítottsága a lányokkal szemben. A fiatalemberek ma már megértették, hogy a leá­nyok teljesen egyenértékű tár­saik lettek. Még sok fiú és le­ány akad, aki nem értette meg a szerelem igazi lényegét. Ha végighallgatjuk a bíróságon a válási, tárgyalásokat, akkor lát­juk csak igazán, hogy a fiata­lok házassága milyen különböző okok miatt bomlik fel. A leg­több esetben a fiatalok erköl­csileg még nem elég érettek és élettársukkal, a családdal és a társadalommal szemben még nem rendelkeznek kellő felelős­ségérzettel. 4 legtöbb esetben maguk a fiatalok tisztában van­nak azzal, hogy milyennek kel­lett volna lenni a házasságuk­nak és hol törté a hiba. Rend­szerint az az ellenvetés merül fel, hogy a fiatal férjnek vagy feleségnek a házasság előtt nem volt elég alkalma, hogy „kitombolja magát" és „tapasz­talatokat" gyűjtsön. Erről a kérdésről több orvossal és pe­dagógussal beszéltünk, akiktől kikértük véleményüket. Egybe­hangzóan a következőket álla­pitolták meg. Ha a fiatalok az. életben tapasztalatokat akarnak szerezni, akkor a szekszuális ta­pasztalatok nem lényegesek. A fiatalember személyiségének ki­építése szempontjából sokkal nagyobb jelentőségű, hogy mun­kájában mennyire fejlődött és a kollektíva nevelő hatása foly­tán mennyire érlelődött szelle­mileg és erkölcsileg és hogy mennyire fejlett, érett ember. Vajon tartós-e a szerelem ? Gyakran vetik fel ezt a kér­dést. A tapasztaltak azt mond­ják, igen. Az életben minden változik és más tartalmat vész fel. Az élettársaknak gondos­kodni kell arról, hogy szerel­mük elmélyüljön, újabb tartal­mat nyerjen és az élettársakkal Ágyúit megérjen, egyre fokozód­jon. Ez azt jelenti, hogy a fia­talok vegyék ki részüket a mai élet harcából, küzdjenek a jó­ért, a haladásért, a tudásért. Természetesen minden házasság tüzpróbán megy keresztül, nin­csen olyan házasság, amelyben apró-cseprő nézeteltérések ne fordulnának elő és a házastúr sak között kételyek esetleg vi szályok ne keletkezzenek. Ep pen az ilyen válságos alkat makkor kell bebizonyítani, hogy mennyire értékeli a férfi a nő szerelmét és a feleség a férj tekintök a hibákkal és hiányok­kal szemben. A válás talán ké­nyelmesebb és könnyebb meg­oldás,. de a legkisebb ellenállás útján, csak a gyenge jellemű emberek haladnak. Az úi em­ber a szerelemért is küzd! „Nehéz hűnek lenni” mondják gyakran a lányok, akiknek már ezen a téren bi­zonyára meg vannak a maguk tapasztalatai. Lehet, hogy iga­tiszteletét. A fiatalok sokszor meggondolatlanok. A jó hajós­kapitány azonban nem hagyja ott a hajóját, iux zátonyra fu­tott és mindent elkövet, hogy a legénységet, a hajó tartalmát biztonságba helyezze. Hasonló­képpen kell viselkedni a házas­ságban is, mert a házasságban is a leglényegesebb a jóbaráti érzés. A barátság természetesen megköveteli. hogy segítsünk embertársunkon és legyünk el­zuk van. sok fiatat férj agyá­ban fordul meg a „kis kiruc­canás" gondolata, amely a régi társadalomban a „jó nevelés­hez“ tartozott. Ezek a fiatal fércek elfelejtik, hogy a „hűt­lenség" egy olyan időszakból származik, amikor az asszonyok még rabszolgák voltak és a becsapás egész szabályszerű valami volt. Vajon gondolkod- iak-e már a fiatal férjek azon, hogy a mai lányokkal szemben, akik ott dolgoznak mellettük a munkapadon, akik ugyanolyvn siorgalmasan és áldozatosan építik az új társadalmat — azokkal szemben egészen más a beállítottságunk, azokkal nem léhetünk mások, csak becsüle­tesek és nyíltak. Mert mi is tu­lajdonképpen a hűség? Termé­szetesen a hűtlenség ellentéte. Most pedig meg kellene magya­ráznunk, hogy mi a hűtlenség. Ha például a barátnőd, vagy élettársad nélkül táncolni mész, és valakit megcsókolsz? Vajon ezt már hűtlenségnek nevezhet­jük? Vagy csak később kezdő­dik a hűtlenség? Sok fiataltól és idősebbtől kérdeztük meg és válaszukban a következő pont­ban mindnyájan megegyeznek A hűtlenség az, ahol a tudatos becsapás és tudatos árulás kez­dődik. Az árulás pedig nem egyeztethető össze azokkal a fiatalokkal, akik a szocializmust építik. Az ember igazi értékét aszerint ítélik meg, hogy hü marad-e a munkásosztályhoz, az ember igazi jelleméi az er­kölcsi és társadalmi érettségét pedig akkor ismerjük fel, ha a férfi illetve a nő megőrzi a há­zastársi hűséget. Ezen a ponton bizonyítjuk be a legjobban, hogy elég erős-e ellenállni a réei polgári társadalom erköl­cseinek, és teljesen felszaba- dult-e a régi társadalom er­kölcstelen hatásai alól. Ne felejtsük el, hogy a hűt­lenséggel aláássuk saját emberi méltóságunkat. „Soha ne higy- gyét annak, aki egyszer hűtlen volt". Sokat beszéltünk a fiatal- tokkal erről a Shakespeare idé­zetről. Meg kell különböztetni a tudatos és nem tudatos hűtlen­séget, például az olyan kilen­gést, melyet alkohol hatása alatt követtek el. Az ember té­ved és senki se lehet makulát­lan. Ugyanezt elmondhatjuk a szerelemről is. Igyekeznünk kell legyőzni hibáinkat és tudatosí­tani hibás viselkedésünket. Es csak akkor, juthatunk el a vég­ső következtetésekre. Az igazi szerelem legfontosabb feltétele a kölcsönös bizalom, nyiltság és a becsületesség. A bizalmat­lanságot és a hűtlenséget nem lehet összeegyeztetni dz igazi szerelemmel. A hűtlenség a süllyedő társadalmi erkölcs kí­sérő jelensége és nem lehet ösz- szeegyeztetni azzal, a tisztult fenkölt kapcsolattal, amely a mai fiatal férfi és nő között fennáll. A radioaktív elemek 1 Mikor Mengyelejev összeállí­totta az elemek periódusos rendszerét, mindössze hatvan­két elemről volt tudomása. A később felfedezett elemek szá­ma kilencvenkettőre bővült. — Hosszú ideig az volt a véle­mény, hogy a kilencvenkettedik elemmel betelt a Mengyelejev táblázat. Később, 1940-ben újabb mes­terséges elemet sikerült előál­lítani, mégpedig az uránnak ciklotronban neutronokkal való bombázása útján. Ezzel kezde­tét vette az új mesterséges ele­mek sorozata. Ezek a mester­séges elemek már a 101-es rendszámú mengyeleviumnál tartanak. Földünkön előforduló 92-ik elem az uránium és utá­na következnek a mesterséges elemek egész sora. Az atomfizi­kusoknak sikerült előállítani eze­ket az elemeket s névszerint a következő sorrendben: 93. nep­tunium, 94. plutonium, 95. americum, 96. curium, 97. ber- kelium, 98. californium, 99. fer- mium, 100 einsteinium. Milyenek azok a rádióaktív elemek? Az egészen nehéz ele­mek a 83-as rendszámú bizmut után már rádióaktívak, azaz önmaguktól bomlanak s átala­kulnak könnyebb elemekké. A bomlás úgy történik, hogy atommagjaikból kisugároznak egy-egy alfarészecskét, vagyis héliumatommagot, amely két protonból és két neutronból áll. Ezt a jelenséget nevezzük rá­dióaktivitásnak. Először Beccuerel fedezte fel az urániumnál, aztán jóval na­gyobb mértékben a Curie házas­pár, mikor sikerült az uránérc­ből kiválasztani a bennelévö parányi rádiumot. A rádióaktív bomlás nagyon különböző tem­póban történik. A fizikusok az úgynevezett felezési idővel ad­ják meg. ezt a temp'd, vagyis megállapítják^ hogy az illető rádióaktív elem atormairak fele mennyi idő alatt bomlik el. A rádium felezési ideje 1.600 esztendő, ami azt jelenti, hogy egv gramm rádiumból 1.600 év múlva már csak fél gramm ma­rad, a másik fele átváltozott könnyebb elemekké, polónium- má, amely maga is rádióaktív, ólommá és héliummá. Az urá­nium felezési ideje viszont 4.500 millió esztendő. Az atomfizikusoknak mint már előbb felsoroltuk, sikerült egész sorozat mesterséges elemet elő­állítani az urániumon túl. Ma már a 101-iknél tartunk, de egyiket sem találjuk meg a ter­mészetben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a természet kép­telen volt ezeket az urániumnál nehezebb elemeket létrehozni. Fel kell tennünk, hogy voltak valamikor, de mivel bomláside­jük nem olyan rettenetesen hosszú, mint az urániumé, már régen kifogytak a Föld kérgé­ből, cs már régen nem működ­I nek, azok az ismeretlen ener­I giák, amelyek valamikor kiala­kították a nehéz elemeket. Verőér műa^y $ ól A műanyagok az orvostudo­mányban. a gyógyászatban is egyre nagyobb teret h dítanak. A közelmúltban ú'abb nagy- lelentőségű alkalmazási lehető­ségük vált ismeretessé: a kuta­tóknak sikerült olyan orlon- szöveíet előállítani, amellyel emberi verőereket lehet helyet­tesíteni. A veröér helyettesítése elsősorban idősebb aneurizmás — verőérdaganatos betegeknél lehet szükséges. Minthogy az orlonszövet különleges tulaj­donságokkal rendelkezik, az emberi szervezetben le’áísződó kémiai folyamatok nem támad­ják meg, rugalmas és hatékony is. A kutatók az állatodon vég­zett kísérletek eredményei ala* ián alkalmasnak tartják arra, hogy a műtéti úton eltávolított aortafalat ezzel a műanyaggal helyettesítsék. Az orlonszövet ugyan kissé porózus, de a ta­pasztalatok szerint a megalva­dó vér rövid idő alatt e!*“m'ti A sikeres állatkísérlete': vtlv a 'ervek szerint rövidese" ser ke- rül a mfiverőír embc v--,r> tör­ténő alkalmazására is. Külön érdekessége a (írnek, hoW a kísérlete'- elvé«?éréhez ges orlonszövetet egyszerű nva . kendő szövőgéppel állították ] elő. I Rám esteledett egy csallókö­zi faluban, amikor arra jártam egy régóta halasztgatott hiva- -talos ügy elintézésében. A csí­pős januári szél szinte beret- válta az arcomat. Hirtelen be­sötétedett, s amint végigmen­tem a néptelen utcán a kerí­tések mögül széltől felborzolt szőrű kutyák csaholtak felém. így farsangtájt, disznóölések idején különösek a falusi esték. Ilyenkor a bosszú téli estéken összejönnek a szomszédok, ro­konok. ismerősök, s a jó disz­nótoros vacsora után asztalra kerül a szívet melegítő alföldi homoki borocska is. Megered a beszéd a falu problémáiról, a csoport munkájáról a múlt évi eredményekről, ez évi tervek­ről. A falu fiataljai színdarabot próbálnak a kuttúrhíizban Több mint két óra időm van a vonat indulásáig, gyerünk csak, néz­zük hát meg a munkájukat mi­vel lepik meg a falu lakosságát a vidám farsangi vasárnapi es­téken A sötét utcát már messziről megvilágítják a kultúrház ab­lakai. Vidám nevetés, zeneszó hallatszik belülről. Barátságos, szépen berendezett kellemes otthont nyújt a falu aprajának, nagyjának. Az ember lelke szinte örül ennek láttán, hogy a szavakat tények bizonyítják. A falu fiataljai és idősebbjei már nem a füstös korcsmák­ban, ivásban mérik össze az erejüket, hanem alkotó kultúr munkában. Ez a helyes út s a fiatalság már ezen a szebb uta­kon halad. Így kellene ennek lenni mindenütt. De maradjunk egy kicsit a színjátszókor munkájánál. A fiatalok kimondhatatlan lelke­sedéssel és odaadással végzik a színdarab próbáját. Vezetőjük az iskola tanítója. A próba szü­netében leültünk vele és a cso­port néhány tagjával beszélget­ni. A népnevelés problémáiról áttértünk a színjátszókor mun­kájára. — Most a farsangi estéken két darabot gyakorolunk be. — monuja a lanuo, — az egyiK a „Közös út”, a másik pedig a „Liliomfi”. Már a múlt évben szép sikereket értünk el, ami­kor vidám kabaré műsorral szórakoztattuk téli estéken a falu népét. — Csak hát nagyobb segít­ségre lenne szükségünk. A munkánkat nagyon megnehezí­ti az, hogy tanácstalanok va­gyunk. Nem tudjuk mit ját­szunk. Nagy nehézséget okoz a ku! túranyag beszerzése is. Te-' hát egy-egy falusi színjátszó­kor kezdemériyezése már eze­ken az akadályokon bukik el. Tény az, hogy rengeteg áldo­zatot és munkát igényel, ha egy színvonalas színjátszókért meg akar valaki szervezni.. — Jó néhány évvel ezelőtt — mondja a vezető. — amikor fenn jártam Bratislavgban, lát­tam a Csemadok főiskolás mű­kedvelő gárdájának színdarab­ját: „Villa a mellékutcában”. Annak ellenére, hogy ez a da­rab rendkívül nehéz a műked­velők színpadára, de a lelkese­dés legyőzött minden akadályt. Bejárták a gyerekek a félévi szünidőben csaknem fél Szlová­kiát. s mindenütt, ahol meg­fordultak nagyon tetszett a da­rab mindenkinek. Talán azért, mert ezek voltak az első úttö­rők a magyar vonalon, de azért is, mert a darab tényleg jó volt s az akkor aktuális prob­lémákkal foglalkozott. — Ha fenn jársz Bratislavá- ban — folytatta a színjátszó csoport vezetője, — szólj légy szíves az érdekünkben. Segít­ségre van szükségünk, mert a népnevelés terén még rengeteg munka vár ránk. Különösen inosr, anuKor a xaiu naiaisaya meg akarja mutatni tehetségét, tudását, kultúrvonalon is. Mielőtt elbúcsúztunk, meg­ígértem, hogy amennyire tőlem telik, segítek. Kikisértek a fiúk az állomásra, nem bánták bár­mennyire is beretvált a Kárpá­tokból jövő északi szél. * Az ígéretemet betartottam, s mindjárt válaszolok a kérés­iekre. A napokban fenn jár­tam a Színházi és irodalmi képviselet igazgatójánál, dr. Hecko elvtársnál. Barátságosan fogadott s amikor előadtam a kérésemet a magyar műkedve­lő színjátszás érdekében, a leg­nagyobb .jóindulattal fogadta azt. A legrészletesebben tájé­koztatott a magyarnyelvű szín­darabokról, akár eredeti mű­vekről legyen szó, vagy fordí­tásokról idegen nyelvből. Is­mertette velem, melyek azok a színdarabok, amelyeket ter­jeszt a fentemlített képviselet. Csak akkor láttam, hogy meny­nyi értékes és szép magyar színdarab vár itt akár a hiva- ‘tásos, akár a műkedvelő szín­játszó körökre. Ezek közül a legfigyelemreméltóbbak az: Ifjúsági játékok közül: „Aranykenyér“ (Luknár) há- romfelvonásos színmű, egy sze­gény özvegyasszony lányáról szól, aki csak királyokról és hercegekről álmodozik. Amikor az érckirály földalatti birodal­mába kerül, rájön a tévedésé­re. Otthon, .sok keserű tapasz­talat után szorgalmas lány lesz belőle. „A só legyőzi az aranyat” (Do- masta) Mesejáték négy képben. Keaves, mulatságos uarao eyy szlovák népmese nyomán. Egy öreg királyról szól, akinek há­rom leánya volt. „A becsületes juhászlegény” (Luknár) Színjáték négy kép­ben. Az irigy Tamás gazda megbüntetéséről nyújt tiszta képet és a becsületes juhász­legényről, aki semmiféle Ígé­rettel sem hagyja magát rá­venni a lopásra. Egyszerű, szép képe ez a becsületességnek Színjátékok felnőttek számára: „Asszonyháború Chiozzában” (Goldoni) Vígjáték három fel­vonásban. Tarka színes és moz­galmas képet ad a tengerparti olasz város — Chiozza — ha­lászainak életéről. A darab hangja mélyen szociális. A szerzője a halászok pártjára áll, akik kemény munkájuk árán kizsákmányoltjai a város kalmárjainak. „Szenátor úr teája” (Stodola) Vígjáték három felvonásban. Éles gúnyképe ez, az úgyneve­zett demokráciák színfalak mö­götti politikájának. Ez a poli­tika uralkodott, valamikor ná­lunk is. „Közös út“ (Egri Viktor) Ál­la mdi.jas írónk kiváló darabja a falu problémáiról. „Pünkösdi királyság” Egri Vik­tor államdíjas írótól. „Az apa” (Jirásek) Dráma há­rom felvonásban. A darab egy északcsehországi falu életét mutatja be a múlt század ki­lencvenes éveiben, amikor erő­sen kiéleződött az osztályharc. A darab szerzője, az emberi tragédiák igazi okát álltíja a nézők elé: az esztelen vagyon- harácsolást.

Next

/
Thumbnails
Contents