Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-11-03 / 45. szám
Í956. november 3. 5 A magyar népnek nem kell Horthy! Minden becsületes fiatal és minden józan gondolkodású ember elgondolkodott a magyarországi tragikus események fölött. Nagyon jól tudja, hogy az ellenforradalmi erők, nem a magyarországi dolgozók érdekében fogtak fegyvert, hanem azoknak érdekében, akik néhányszor már megásták a magyar nemzet sírját. Horthy, Magyarország egykori kormányzójának fia — lentik Liszabonból — táviratot intézett Eisenhowerhez, amelyben kéri az elnököt, hogy támogassa az ellenforradalmárokat Magyarországon Annak a fia teszi ezt, akinek oroszlán- része volt az 1919-es forradalom letörésében, aki megteremtette Magyarországon a fehér terrort. Mint régen a fasiszták, most is megtalálták a közös hangot. Franco, Spanyolország diktátora nyilatkozatot tett közé, hogy nem marad tétlenül a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Felhívást intézett az ellenforradalmán erők megsegítésére. Ugyanakkor Csang Kej-sek is kijelentette, hogy az ellenforradalmárokat minden eszközzel az ENSZ keretén belül is hajlandó támogatni. Tudjuk, hogy a magyarországi népeilenes kaland az imperialista nagyhatalmak hosszas felforgató tevékenységének eredménye. Ezek az imperialista hatalmak nem mondtak le bűnös szándékukról és mindent elkövetnek, hogy szétbomlasszák a népi demokratikus államok szövetségét és felújítsák bennük a tőkés rendszert. Amikor a szocialista országok a békés egymás,mellett élésre, a gazdasági együttműködésre, a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszenek, az USA, Anglia, Nyugat-Németország és néhány más ország imperialista körei erejüket nem kímélve provokációkat szerveznek a népi demokratikus országokban, A nyugati hatalmak ebben a munkájukban elsősorban a nyugatra emigrált kapitalista és fasiszta elemekre támaszkodnak. Becsből az United Press október 25-én a következőket jelentette : „A felkelők természetesen jól fel voltak fegyverezve”, éppen ez a jele annak, hogy a jól kiképzett felfegyverzett földalatti restaurációs mozgalom kihasználta az elégedetlenséget Magyarországon arra, hogy ütést mérjenek a kommunista hatalomra”. Az olasz ANSA hírügynökség megállapította, hogy a felkelőket nagy tapasztalattol rendelkező, a katonai taktikáhan jártas egyének vezetik”. Mindezek azt mutatják, hogy az ellen- forradalmi elemek alaposan felkészültek és készen vártak az alkalmas pillanatra, hogy ütést mérjenek Magyarországon a népi demokratikus rendszerre. Ha mindehhez még hozzávesz- szük azt, amit az amreikai Daily Worker írt, hogy „az ellenforradalmárok a volt Horthy diktatúra nyílt képviselői", akik „együttműködtek az emigráns csoportokkal", akik felesküdtek, hogy Magyarországon és a többi keleteurópai országban meg- döntik a szocializmust. Amikor minderről értesülünk, emlékeznünk kell a tengerentúli államférfiaknak azokra a „karácsonyi üzeneteire“ és azokra a milliókra, amelyeket a népi demokratikus országok felforgatására fordítanak. Ezeken a milliókon kémeket és diverzánsokat küldenek, lázító „irodalmat”, röplapokat terjesztenek. Mindezt a magyarországi események világosan igazolják. Magyarországon a nemzetközi reakció arra törekedett, hogy kihasználja Magyarország gazdasági nehézségeit a párt és a kormány gyakorlati munkájában előfordult hibákat és szembefordítsák a népi demokratikus rendszerrel a dolgozó tömegeket. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép és vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja elég erős ahhoz, hogy az ország életében beállott nehézségeket megoldja, a hibákat kiküszöbölje és ezzel meghiúsítsa az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteit. A magyar ifjúság 1919-ben és a felszabadulás után mindig szilárd támasza volt a Magyar Dolgozók Pártjának. Bízunk abban, hogy ezekben a nehéz pillanatokban a magyar munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok szilárdan odaállnak a párt mellé és megsemmisítik az ellenforradalmi elemek kalandor, véres kísérleteit. Haladó hagyományaink nyomában Az első7 magyar könyvről Az első magyar összefüggő szövegű magyar nyelvemléket az első magyar írott könyvet a nyitral gimnázium őrizte meg számunkra. Dr. Faith Fülöp 1939-ben megjelent könyve a „Híres nyitraiak" ezt írta: „Az Ehrenfeld kódex felfedezője dr. Ehrenfeld Adolf bécsi ügyvéd volt. Felfedezésének körülményeit ő maga mesélte el a kódex kiadójának Wolf Györgynek. Ehrenféld Adolf 15 éves korában az 1850-51-es tanévben a nyitrai gimnázium haFrancia filmnapok Bratislavában Az új francia filmek külföldi bemutatóit mindenütt nagy siker kisérte. Nagy sikert arattak a Szovjetunióban és azokban a népi demokratikus országokban is, ahol már műsorra tűzték az új francia filmprodukciókat. A Csehszlovák Állami FilmválllaJat Prágában, Brünn- ben és Bratislavában „Francia filmnapok” cím alatt rendezi meg az új francia filmalkotások bemutatását. A francia filmnapok műsorán szereplő filmeket október 29-től ok tóber 31-ig vetítették a bra tislai filmszínházaikban. A bra- tislavai bemutatóknak páratlan sikere volt, valamennyi előadásra a jegyek túlnyomó része már elővételben elkelt. A bratislaval bemutató után az új francia filmek megjelennek a vidéki filmszínházak vásznán, is. A francia filmnapok műsorán a következő filmalkotások szerepelnek: Papa, mama. a feleségem és én, Gervaisa, a Csend birodalma és a Piros léggöm- böcske. Mozilátogató közönségünk számára felesleges dicsérő szavakat írni a. francia filmekről. Jól ismerik és kellőképpen értékelik a francia filmalkotók munkáját. A francia filmalkotóknak sok nehézséggel kellett megküzde- niök, hogy munkájukat eredményesen folytathassák. Elkeseredett harcot kellett vívniok az alacsonyszínvonalú, sallangos amerikai filmek konkurenciája ellen, melyek már a francia film életfeltételeit fenyegették. S ebből a harcból a francia film került ki győztesen, mert a francia filmalkotók műveikben egyre gyakrabban az egyszerű francia emberek életét vitték a vászonra, specifikus, nemzeti fórmában. _ A francia filmalkotás ezen az úton hatalmas fejlődésnek indult, humanizmusával, életigazság ábrázolásával magas, formai, technikai és művészi színvonalával páratlan siker-sorozatot ér. el. Az új "francia filmek sikerét talán a nemzetközi filmfesztiválokon való kiváló szereplés tükrözi a legjobban. A Káriové Vary-i IX. nemzetközi film- fesztiválon a „Ha minden fiú a világon“ című francia film nyerte a nagy díjat, a „Legjobb rész“ című pedig a rendezői díjat nyerte, de a két díjnyertes filmen kívül nagy sikert aratott a versenyen kívül bemutatóit „Állítsátok meg a H 43-2301 számú gépkocsit” című film is. A cannesei nemzetközi filmfesztiválon a „Csend birodalma”. a „Picasso titka” és a „Piros léggömböcske” című filmek nyertek első díjat. A most bemutatásra került filmek közül a Csend birodalma és a Gervaisa című az utóbbi idők legjobb filmalkotásai közé tartozik. A Csend tyrodalma című do- kumentális film a tengerfenék szépségeivel és az ott folyó kutatások eredményeivel ismerteti meg a mozilátogatót. A film igen érdekes módon dolgozta fel a tengerfenék életét, szép képekkel mutatja be az ottani életet. René Clément rendező Gervaisa című filmje Zola Emil regényének filmfeldolgozása. A film egy szegény asszony szenvedéseit, pillanatnyi boldogságát és végső tragédiáját tárja elénk, aki ívásra adja magát — vigaszt keres az alkoholban. A főhős életábrázolásán kívül a film hűen és kitűnő eszközökkel ábrázolja a munkásosztály helyzetét, és a társadalmi viszonyokat III. Napoleon uralkodása alatt. Meggyőző eszközökkel mutatja be, hogy III. Napóleon milyen erőszakkal nyomta el a munkásság megmozdulásait és szervezeteit. A filrcu főszerepét Mária Schell játsza, aki Gervaisa alakításáért a velencei nemzetközi film- fesztiválon a „legjobb női színészi teljesítményért“ díjjal tüntették ki. A ^ Csend birodalma című film kisérő filmje a szintén írhatták, mert stílusában fel lehet fedezni a nyitravidéki magyar nyelvjárás sajátosságait. Az első magyar könyvet valószínűleg egy nyitravidéki paraszt származású ferences szerzetes írta, illetve ó fordította a Ferenc legendát magyarra. Ha az első magyar nyomtaJ tott könyvvel találkozunk, akkor viszont egy Érsekújvár melletti falura Komjátrp jutunk el. Az első nyomtatott könyv szerzője Komjáti Benedek itt született 150Q—1510 körül, semmi esetre Sem 1530 körül, mint azt a Révay lexikon írja, Az első magyar nyomtatott könyv ugyanis 1533-ban jelent meg, márpedig alig tételezhető fel, hogy Komjáti könyvét három éves korában bocsájtotta volna sajtó alá. Az irodalom- történet adatai szerint Komjáti már 1529-ben Becsben volt, az egyetem Után vándortanító lett, igy jutott el Nyalábvárra, ebbe a tiszaparti kastélyba, ahol Perényi Frangepán Katalin reá bízta gyermekeinek nevelését. Egy ízben úrnője kezébe került Pál apostol leveleinek magyar fordítása, megbízta Komfátit, hogy a könyvet újból gördülékenyebben fordítsa le és a könyvet Krakkóban saját költségén ki is nyomatta. A nyalábvári tartózkodás sok irodalomtörténészünket ahhoz a téves megállapításhoz vezette, hogy komjáti nem a szlovákiai Komját községből származik, hiszen a Tisza vidékén is van hasonló nevű község. Elég azonban reámutatni arra a szerepre, amit Komját, a nyitramegyei Komját, a kor vallásos életében játszott. Komjáton ma is áll a ház, ahol az első szlovákiai magyar református nyomda dolgozott, a kóbor prédikátor Huszár Gál alapította, aki ide menekült Dudics pécsi katholi- kus püspök üldözése elől. Ebben a házban van a mai komjáti gyógyszertár és ebben a nyomdában jelentek meg Balassi Bálint nevelőjének Bornemissza Péternek írásai, nevezetesen „Magyar posztilla“ első kötete. A vasúti vágányok mellett ma is áll az egykori jellegzetes templom, melyben 1523 szeptember 23-án tartották meg a komjáti zsinatot. Az , első magyar' írott könyv tehát a XIV. században, az első magyar nyomtatott könyv pedig a XVI. században keletkezett, mindkettőnek szlovákiai vonatkozása van. A könyvek tartalma megfelel a kor mentalitásának, vallási téma, ez azonban nem lényeges, irodalomtörténeti jelentőségük mellett, mert ezek a könyvek vetették meg a magyar irodalom könyv alapját, azért az irodalomét, melynek teljes és igazi fejlődését épp a szocializmus biztosítja. Mártonvölgyi László Oscar Wilde emlékezete 1856-1956 Kép a „Papa, mama, feleségem és én” című jólismert francia filmből s elferdítették a l'art pour Vart szférája felé. Míg egy Baudlaire és a kamasz Rembaud zsenialitása az esetleges tévelygések ellenére ki tudta fejezni gyűlöletét a fennálló rend ellen s megtalálta az összekötő szálat a kor forradalmi elemeivel, addig Oscar Wilde elmerült a dekadens megtorpanás és pesszimizmus hullámaiba, élvezethajhászásba. Művészete, mind versei, mind víg játékai, meséi ma sem vesztették el megbecsülésünket és egyben Oscar Wilde megbecsülését és az utókor szeretetét, mert rámutatnak arra, hogy Oscar Wildeban volt annyi tehetség, hogy kora méltó lelep- lezöjévé és kritikusává váljék. Hogy ezt csak részben tudta elérni, az talán nem is annyira az ő hibája, műveinek fojtott iróniájából érezzük ezt mindinkább, az ingadozó, kuszáit és perspektivátlan koráé, melynek méhében ott vajúdtak ások az erők, azok az elemek, amelyek sok félreértésre és tévelygésekre adtak lehetőséget. (L. G.) Tanácsok a színjátszóknak Dr. Ehrenfeld Adolf todik osztályát látogatta. hsi június havának egy délutánján tanulótársait furcsa mulatságban találta, régi könyvekkel iobálództak, melyeket ma is Ismeretlen neuíi osztálytársuk, így nyitrai ház padlásán talált. Egy könyvvel öt is hátba dobták, felvette a könyvet és csodálkozva látta, hogy régi •nagyarnyelvű kézirat. Roppant írtékét persze nem is sejtette, ie fiatalkorában is intelligenciára vall, hogy felismerte: becses, megőrzésre méltó dolog került a véletlen folytán keiébe. Valami háromkötetes új könyvért megszerezte dobálódió társától s így egyik legértékesebb nyelvemlékünket menetté meg a biztos pusztulásól. A kódexet 1852-ben meg- nutatta Homoki Ignác terézi- ínumi magyar tanárnak, aki ízt még ugyanazon évben elküldött e Toldy Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia itkárának, aki megállapította, rogy az első magyar könyvről :an szó. A könyvet azután egy ondoni bank safejében őrizték, najd 1925-ben megvásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum és elnevezte az Ehrenfeld-kóde- r et lókai kódexnek, azért, nert megszerzésének időpontja ’.gybeesett Jókai születésének zázéves évfordulójával. A szo- iális szellemű szent Ferenc egendáját tartalmazza a könyv 's Beöthy Zsolt azt állítja ró- a, hogy a lókai kódex nemcsak Nyitrán látott napvilágot, le Nyitrán vagy környékén is díjnyertes Piros léggömbocske című film. A Papa, mama, feleséljem és én című film folytatása a nálunk már nagy sikerrel bemutatott „Papa, mama, ő és én” című Ilimnek.. A film rendezője a nálunk is jól Ismert Jean Paul Le Chanois. A főszerepeket _ ugyanazok * a színészek játszák, akik a Papa, mama, ő és én-ben játszották, tehát: R. Lamoreux, N. Courcel, F. La- doux és G. Morlay. A film egy tanárcsalád apró, mindennapi gondjait és örömeit mondja el igen lebilincselő módon. A francia film napjai alkalmából hazánkba érkezett néhány kiváló francia színész és filmkritikus is. A brati.sluvai bemutató előtt szívélyesen üdvözölték a csehszlovák mozilá- tona fókát. memköszönték azt a szeretetet es róluk való gondoskodásunkat, amellyel körülvettük őket. Befejezésül annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy rövidesen Párizsban újra találkoznak a csehszlovák filmalkotókkal a csehszlovák film hetén. Biztosak vagyunk abban, hogy i a francia vendégeink elegedet- < tek lesznek az új francia fii- ' mek nálunk aratott sikerével, ( mert dolgozóink meg tudják , becsülni és magasan értékelik < a kiváló filmműveket. ( A francia film napjai nagy < kultúreseményt jelentenek a 1 mozilátogatók számára. Olva- j sóinknak ajánljuk, ha alkalmuk , van rá nézzék meg a kiváló új ; francia filmalkotásokat. t előadás előkészítését. Ha a rendezőnek ki kell mennie a függöny elé, hogy valamit kijelentsen a közönségnek, sötét, főleg fekete ruhát vegyen magára. A rendező munkájának eredménye a színmű hatása a közönségre. A rendezőnek és a színjátszóknak nem szabad megelégedniük az első előadás sikerével, az alakításokat tovább kell csiszolni, érnie kell az színjátszó csoport előadásának. Ezért az előadás után is szükség van ismétlő próbákra. Az ismétlő próbákon a szereplők tökéletesítik alakításukat és a betanuld takat átismétlik. A rendezés módszere. A rendezőnek, hogy szándékát megvalósíthassa, utasításokat kell adnia a színjátszóknak. Többféle rendezői utasítás van. A legfontosabb utasítások. Az irányító utasítás, amellyel a rendező határozottan utasítja a színjátszót, hogy mit cselekedjen a színpadon. (Például: menj ki az ajtón.) A másikfajta rendezői utasítás , a hangulatkeltő utasítás. A színjátszókat a próba folyamán gyakran bátorítani, lelkesíteni kell. A félénkség, bátortalanság legyőzése érdekében a rendező serkentő utasítást alkalmaz. Ehhez felhasználhatja legjobb költői hasonlatait, képeit is. A harmadik fajta utasítás a közvetett utasítás, A közvetett utasítással, a kérdezéssel a színjátszó önálló alkotó munkáját segítjük elő. Az összefoglaló próbákat helytelen, a próbamunka végére hagyni. A részletező próbák közé aktassunk be egy-egy összefoglaló próbát. Ilyenkor játszák el a színdarabot elejétől a végéig, megállás nélkül. Az összefoglaló próbák legfontosabb feladata a színpadi játék- cselekménynek az elődás menetének végleges rögzítése. Főpróbák. Az előadásszerű főpróbák sorozatát minél előbb kezdjük meg. Az előadásszerű főpróbákon különös szigorral kell ügyelnie a rendezőnek a rend és a pontosság betartására, A főpróbán vétett hibákat ki kell javítani. Az előadásszerű főpróbák legfontosabb feladata a hibák kiküszöbölése és a színjátszók megelevenítő készségének a fokozása. Az előadásszerű •főpróbákon észlelt hibákat a közbeiktatott részletező, javító próbákon kell kiküszöbölnünk. Az utolsó előadásszerű főpróba és az előadás között a színjátszók pihenjenek. De a rendezőnek nincs ideje pihenni. Ellenőriznie kell az Amikor 1857-ben megjelent Baudlaire „Fleurs du maV'-ja a „modern“ polgári líra első re meke, senki sem tudhatta, nem’ sejthette, hogy az általa megindított harc az új művészetért egy új csillaggal gazdagodott. Igaz, amikor ez a csillag feltűnt, a múlt század nyolcvanas éveiben, Baudlaire mát halott volt, de ott tündökölt a költői Parnasszuson, kortársainak több neve, és jeles müve. Ott van Tennyson, Prudhom- me, Whitmann, Leconte de Lisle, Verlaine, Verhaeren, Gautier, a kölyök Rimbaud stb. s ott van Oscar Wilde. Ott mozog és él, ír, harcol Oscár Wilde, a múlt század nyolcvanas éveinek rothadt burzsoá társadalmában, a tiszta művészetért, a művészet felsőbbrendűségéért, mint kor- társai. Nincs kiút a burzsoá világ perspektivátlan életkörülményeiből, csak a művészet tiszta felsőbbrendűsége az, amely kivezető utat mutat, s szemére vethetjük e Oscar Wildenek ha eltéved ? Oscar Wilde 1856 október 10-én született Jublinban. Ősei régi ír nemesek. Egyetemeit Oxfórában végezte. 1876-ban tűnt fel „Ravenn" című költeményével. 1879-ben .Londonban van. Versei nagy feltűnést keltettek. A közvélemény különbözőképpen fogadta verseit. A kritikusok támadták és csodálták merészségét. A fiatalok a jövő nagy angol költőjét látták benne. 1881-ben Amerikába utazik. Hazatérte után drámáival, könyveivel arat nagy sikert. Megnyílnak előtte a szalonok, a társaság bálványa lesz. Váltakozva hol Párizsban, hol Londonban él. 1895-ben elítélik, bezárják. Fogságából szabadulva betegen, összetörtén járkál Párizsban, félévvel később megírja a Readingi jegyház balladáját, amely világraszóló szenzáció volt. 1900 november 30- én halt meg egy párizsi hotelben. Oscar Wilde számára kevés volt a művészet ’ rejtelmeibe való behatolás az eszményi szép keresése, az ideális, az élet rut sejtelmei, árnyalatai behatoltak költészetébe s meg- rontották a szép harmóniáját
