Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-04 / 5. szám

<1 1956. február 4. A FALUSI FIA­TALOK szívesen lépnek be a CSISZ- be, ha megmagya­rázzák nekik a szervezet küldeté­sét és célját. Ezt bizonyítja Éva Jan- cicová, aki harminc darab jelentkezés« lapot hozott a CSISZ pöstyéni já­rási titkárságára. Falujukban száz szervezetlen fiatal él, ebből harmincat már megnyertek. E hónap folyamán még további har­minc tagot szerez­nek és a kongresz- szusig megnyerik még a többi negy­ven fiatalt is. JELENTÉS GALÁNTÁRŐL A galántai járás ifjúsága az utolsó időben figyelemreméltó eredményeket ért el, s most, a téli (időszak alatt jól felkészül ez év feladatainak tel­jesítésére is. Hogy ezek a feladatok minden fiatal előtt ismeretesek legye­nek, azért a CSISZ járási vezetősége összehívta a mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok járási konferenciáját. A konferencián Balusik elvtárs. a JNB mezőgazdasági ügyosztályának vezetője ismertette a fiatalokkal a járás szövetkezeteinek fejlődését, és jelenkoriak helyzetét. Ma a galántai járásban nem egy milliomos szövet­kezet van. Körtvéíyesen 25, Pálovcén 30 korona a munkaegység értéke, ezenkívül van a természetbeni jára­dék. Az évvégi zárszámadásnál Pálov­cén fél millió, Felsőszelin több mint egy millió koronát osztottak szét a tagok között. Ezen eredmények eléré­sében az ifjúság is tevékenyen kivet­te részét. Á legtöbb EFSZ-ben a fia­talok a legjobb munkások közé tar­toznak. Különösen sokat segített az ifjúság a silőzásnál, a takarmány be­biztosításában. Az őszi munkákban, valamint a faluszépítési akcióban 58 543 órát dolgozott le az ifjúság. Ezenkívül a járásból 102 fiatal jelent­kezett a határvidékre. A konferencián a nádszegi fiatalok nevében a szervezet elnöke, Gombos elvtárs felhívással fordult az összes falusi szervezetekhez, hogy a kukori­cát csak négyzetes fészkes módszer­rel ültessék. A nádszegi fiatalok az EFSZ vezetőségének beleegyezése után 171 hektáron ültetik el a kuko­ricát négyzetes fészkes módszerrel és gondozzák egész éven át. A traktorállomás ifjúsága is erősen készül a tavaszi munkákra. A téli gépjavítások idejét három nappal le­rövidítik és a javítási kiadásokat 5 százalékkal csökkentik. A kerekes traktorok javítását február 15-re be­fejezik. Ezek után remélhető, hogy a traktorállomás a jövő évben még na­gyobb segítséget nyújt majd a szö­vetkezeteknek és minden szakaszon könnyíti a nehéz testi munkát. A konferencián több kötelezettség­vállalás hangzott el, amely arról ta­núskodik, hogy a falusi fiatalok a kukorica és burgonya négyzetes fész­kes ültetését szívügyüknek tekintik. A járási vezetőség a nádszegiek fel­hívása nyomán versenyt indít a falusi szervezetek között. Reméljük, hogy ez a verseny ebben az évben is meg­hozza várt gyümölcsét. AIBEK ISTVÁN A CSISZ KV dolgozója Követésre méltó példa Az énekkar egy része A CSISZ besztercebányai kerületi konferenciáján Bantová elvtársnö. a rimászombati járás Visná Pahorodza községből, a következőket mondta: „1953 óta dolgozom a mezőgazdaság­ban, jelenleg az állattenyésztésben. Kétszáz sertést bíztak gondjaimra, naponta 50 deka súlyszaporulatot érek el darabonként. Havonta 800.- koro­nát keresek, ezenkívül jutalomképpen még 4,000 kg terményt és mezőgaz­dasági termékeket kapok.” A CSISZ szlovákiai kongresszusára a következő kötelezettségvállalást tet­tem: „Az év első negyedében a ser­téshizlalásban bevezetem a Surikov módszert és a napi súlygyarapodást ötven dekagrammról hatvan deka­grammra emelem. Ezenkívül pionír­vezető is akarok lenni.” A PARASZTIFJÜSAG nagyon ér­deklődik a szaktudás és a politikai ismeretek iránt. A CSISZ lisovi, ipoly- viski alapszervezeteiben a parasztif­júság többsége látogatja a szövetke­zeti munkaiskolát (több mint 280). A fiatalok szakképzettségének emelése hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgaz­daságban egyre jobban kiterjesztik az új munkamódszerek alkalmazását, így például a korponai járásban 16 CSISZ tag az állattenyésztésben Su­rikov és Malinyinova módszere sze­rint dolgozik. A tavasz megérkezése számunkra egy új verseny kezdetét is jelenti. Iskolánk, a zsélyi mezőgazdasági is­kola tanulói versenyre hívták a köve­cses! mezőgazdasági iskola tanulóit. Mi egy hektár földterületen 100 má­zsa kukoricát akarunk termelni. Már alig várjuk, hogy a földeken is megkezdhessük a versenyt. Újból munkacsoportokat alakítottunk és fel­újítjuk az osztályok közötti versenyt is. Az idén még szebb eredmények elérésére törekszünk, mint az elmúlt évben. BARANYI SÁRI leveléből Rádió izotópok a mezőgazdaságban A korszerű technika vívmányai egyre nagyobb mértékben elősegítik a mezőgazdaság gyors fejlődését. Még csak az atomkorszak kapujában állunk s máris tudósaink eddigi tapasztala­taikat alkalmazzák a termelés foko­zásában. Az atomkorszak új irányza­tot adott minden tudományos ágnak. Az eddig megoldatlan problémákra mindinkább fény derül s kinyílik az út az ismeretlenbe. Még pár évvel ezelőtt az atomról vajmi keveset tud­tunk s ma már bátran mondhatjuk, hogy mindenkinek van némi fogalma róla. Mindenhol olvashatunk az atom­fizika fejlődéséről, békés, valamint háborús célokra való alkalmazásáról. A Szovjetunió békepolitikájának kö­szönhetjük, hogy a békés alkalmazása egyre jobban kezd elterjedni és mind­inkább fölénybe kerül. A rádió izotópok is a korszerű atomtechnika felfedezései közé tar­toznak, melyek alkalmazása az ener­gia felszabadítás mellett szintén mér­hetetlen fontosságú. Mik is tehát azok a rádió izotópok? Mielőtt a választ megadhatnánk, képzeletben meg kell ismerkednünk az atom felépítésével, mert maga az izotóp is az atom egyik alakja. Az atom szemléltető elképzeléssel a nap­rendszerhez. hasonlítható, mert az atom elektronjai épp úgy keringenek az atommag körül, mely protonokból és neutronokból áll, mint az egyes bolygók keringenek a nap körül. Az elektronok és a protonok különböző elektromos töltésük révén egyensúly­ban tartják egymást. Az elektronok és a protonok száma egy és ugyan­azon atomon belül egyenlő. Az elem vegyi tulajdonságát az atommag ha­tározza meg. Ha egy atom proton számát változtatjuk, megváltozik ma­ga az atom is, illetve más elem.% atom­jává alakul át, hatalmas hőenergia felszabadulása mellett. A protonok és a neutronok száma adja meg az atomsúlyt. Ha tehát csak a neutronok száma változik, ugyanolyan vegy tu­lajdonságú elem atomja keletkezik más súllyal s ezeket az atomokat nevezzük izotópoknak. Tehát az izo­tópok egyazon elem atomjainak kü­lönböző súlyú változatai. Most már kimondhatjuk a szabályt: izotóp akkor keletkezik, ha az atommagban a ne­utronok száma megváltozik. Rádiőaktív izotópokról pedig akkor beszélünk, ha az izotópok állandó magától folyó bomlásuk közepette, röntgen sugárzáshoz hasonló sugara­kat bocsájtanak ki magukból. Izotópokat már mesterségesen is elő tudnak állítani. Az eddig előállí­tott mesterséges izotópok száma meg­haladja az 1200-at s néhány kivétel­lel mind rádióaktív. Az Ismert elemek atomjainak már túlnyomó részben előállították izotóp változatait. Az izotópok mesterséges előállítása cik­lotron segítségével vagy pedig mint az atomreaktor melléktermékeképpen történik. Laboratóriumi előállítását ciklotron segítségével, nagybani elő­állítását pedig atomreaktorban végzik. Az atomreaktorba izotópok előállítása végett különböző elemeket helyeznek el s az ott végbemenő atombomlás következtében létrejött neutronáram­lásnak teszik ki. Az atomok neutron- bombázásnak vannak kitéve s ennek következtében megváltozik neutron számuk s maguk is bomló atomokká alakulnak át. Rádiőaktív izotópokat sugárzásuk erőssége szerint csoporto­sítják és eszerint alkalmazzák a gya­korlatban az igényeknek megfelelően. A kibocsájtott sugarakat alfa, béta, gamma sugaraknak nevezik, azok fi­zikai tulajdonságuk szerint. Míg a sugárzás idejét a felezési idővel mé­rik, ami azt jelenti, hogy a sugárzás etüssége a meghatározott idő alatt a felére csökken a bomlás közepette. Ha például egy rádióizotóp felezési ideje húsz év, az azt jelenti, hogy a sugárzás erőssége húsz év eltelte után a felére csökken, további húsz év múlva a negyedére, s így tovább. A sugárzás erősségét Geiger-Müller számláló csővel mérik, mely műszer a korszerű fizika egyik legtökélete­sebb műszere. Most az izotópok megismerése után rámutatunk néhány alkalmazási lehe­tőségére, ami az összes iparágban le­hetséges. Rádióizotópokat mint sugár­zó forrásként használják, mert a su­gárzásuk hasonló a röntgensugárzás­hoz, amint már az előbbiekben emlí­tettük, mert sugárzásuk átlátszatlan, közönséges fény részére átjárhatatlan anyagokon is keresztül halad, s az anyag belsejében végbemenő folyama­tok hűen kimutathatók segítségével. Fontos tulajdonsága a sugárzásnak, hogy rádiőaktivitása révén a környező légteret ionizálja (elektromos vezető­vé teszi) és hogy a sugárzásra min­den fényérzékeny fényképpapiros és film érzékeny. Ezért az anyagok, nö­vények, belsejéről pontos képet tu­dunk készíteni. Ezt a tulajdonságát használják ki a mezőgazdaságban is, méghozzá úgy, hogy megfigyelés alá vetett növényeket rádióizotópok hatá­sának teszik ki, mely a növénybe fel­szívódik s a fejlődés minden fokában pontosan megfigyelhető. A növény fejlődésének foka, valamint a táp­anyag felhasználás helye és mértéke a legpontosabban megállapítható. Rá- dióizotőpok alkalmazásával lehetővé vált megfigyelni a tápanyagok adago­lásának helyességét és formáját. Pél­dául, megfigyelték, hogy hogyan hat a növény fejlődésére, ha a nitrogént a földből vagy pedig a levegőből kap­ja. Megfigyelték az egyes műtrágyák hatását rádőizotópokkal összekeverve, és pontos képet kaptak arról, hogy milyen anyagokra van szüksége az egyes növényeknek különböző időben. Az izotópokkal történt növénytani megfigyelések nemsokára hozzájárul- a nak a termelés emeléséhez. Az izotópoknak hasonló jelentősé­gük van az állattenyésztésben is, mégpedig a táplálkozás, valamint az egyes megbetegedések megfigyelésé­nél és a gyógyításnál. Mert a szerve­zet egyes részei csak egyfajta anya­gokat választanak ki, tehát, ha ezek­be az anyagokba kellő mennyiségű rádiőaktív izotóp változatát adagolják, a beteg sejtszerkezetet összpontosít­va lehet gyógyítani, míg az egészsé­ges szövetek nem rongálódnak meg. Hasonló jelentősége van a rádióizo­tópoknak a betegségek kutatásánál is, , mégpedig a sugárzás hatása révén. A szervezetbe különböző rádióiz'úóp anyagokat adagolnak és kívülről nyo­mon tudják kísérni azok felszívódását és tovább jutását. A felszívódásból és továbbjutásból pontosan meg lehet állapítani a betegség helyét és mi­lyenségét. Ez a módszer „nyomjelző” nevet kapta. A bemutatott néhány alkalmazási lehetőségen kívül még számtalan mód áll rendelkezésünkre, mely mind a termeléshozam, valamint egészsége­sebb állatok fejlesztésére ad lehető­séget. Rádióaktív izotópok az atom­energia felhasználásával együttesen egy új korszakot nyitott, mely a fej­lődésünk kifejezhetetlen gyorsulására ad lehetőséget. F. L. I'KIP nil egy kis faluból A z útjelző táblák különböző ■f*- irányt mutatnak, de hiába, egyiken sem látjuk a keresett felíra­tott: Damásd, Mintha valahol itt a zseiízi járásban elbújt volna a falu a vastag hótakaró alatt. Hiába van 602 lakosa, csak nehezen találjuk meg. Az országúttal egyetlen utca köti össze, a nagyvilággal egy kis posta és természetesen a helyi nem­zeti bizottságnak elnöke is van. — Óvodájában ma, szombaton némák a kedves, barátságos szobák, a szek­rényben álomba szenderültek a tör­pék és a piros babák. A Damásd szó a járásban régóta versenyt jelent. Éppen ezért Balló Jó­zsef, a csatol együttes vezetője jófor- formán aludni sem tudott, amikor fel­kérték, hogy kui- túrfellépéssel vi­szonozza a damcís- diak csatai sze­replését. Akkor il­lendőségből meg­kérdezték őket, hogy miképpen rój- ják le hálájukat, de a damásd'laknak nem. volt más kí­vánságuk, mint­hogy jöjjenek el vendégszereplésre hozzájuk. Csatán három hét alatt nagyszerű együttes alakult. Színdara­bot, táncokat ta­nultak be, alapo-A san felkészültek. Ma minden irányból érkeznek fiata­lok a faluba. A CSISZ járási vezető­ségének instruktorai mindenütt elhí­resztelték. hogy a damásdi szövetke­zeti tagok győztek a parasztifjúság versenyében és nekik ítélték oda u Megbízottak Testületének vándorzász­laját. ■ ÜNNEP A FALUBAN .4 szádóiak is eljöttek. Ma dől el. kogy méltó versenytársai maradnak-e barnásának továbbra is. KÖtelezeti- iégvállalásukat mindenki kíváncsian •járta. Bár kisebb a szövetkezetük, ; feleannyian dolgoznak ott, mint a lamásdiak, mégis meg akarják mu­latni, mii tudnak. Huszárik János alig várta, hogy negnyithassa az alapszervezet ünne­pélyes gyűlését. Az igaz, hogy kis ámpaláza volt, de nem csoda, hiszen na eljött az egész falu. a fél járás ; itt ülnek a CSISZ KB küldöttei is, togy tovább buzdítsák őket. Megnyí­lttá a gyűlést. Mialatt a mezőgazda­sági megbízott beszédét hallgatták, ikkor eszméltek csak rá, hogy milyen lágy munkál végeztek. Büszkeség öltötte el őket, amikor most szak­ember szájából hallották az elisme- ést. A damásdiak harmincketten csak ' 700 köbméter sílótakarrnányt készí­titek, de példájukat követve, Szlová­kia ifjúsága egy negyed millió köh- néter süólakamánnyal bővítette ki u akarmány készletét. Ma már védnök­éget vállaltak az állattenyésztés fe- ett is és nyolc fiatalt küldtek oda. 1 mezőgazdasági megbízott kellően rtékelte a damásdiak kezdeményeze­tt. Mindazonáltal bevalljuk, hogy itt sem megy minden száz százalékosan Damásdon például nem sportolnak a fiatalok. Nyáron csak ritkán futbal­loznak. Reméljük, rövid időn belül kiköszörülik ezt a csorbát is, hiszen a Megbízottak Testületé is erre ser­kenti őket, mert ajándékképpen sport- felszerelést küldött a fiatalok számába. BATOR KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Amikor tavaly a leleszi CSlSZ-ta- gok átvették a Megbízottak Testüle­tének vándorzászlaját, erősen fogad- koztak, hogy a zászló mindig náluk marad. Az igaz, jól dolgoztak, csak­hogy jöttek olyanok, akik még na­A nagyobb termést műtrágya haszná­latával érjük el. Védnökséget válla­lunk a kukorica négyzetes fészkes ültetése felelt s az idei 90 mázsás hektárhozamot még emelni akarjuk. A termés 20 százalékát a CSISZ lú­gok gyűjtik be. Ezenkívül két tagot nyerünk meg a szövetkezetnek. Míg folyt a gyűlés, felolvasták a kötelezettségvállalást és felszólaltak a meghívott szervezetek elnökei, ad­dig Nagy Ilona, a CSISZ szódói szer­vezetének elnöke egyre a szövetkezet elnökét kereste. Kötelezettségvállalá­sukban a damásdiak 52 hektár kuko­ricájával szemben csak 44 hektár ál­lott. Ügy gondolta, mégiscsak be­szélni kellene a szövetkezet elnöké­vel. Nem szabad, hogy messze a ve- télytársak mögött maradjanak. Már befejezték a gyűlést, elhang­zott a Munka dala is, amikor elő­került Nagy Ilona, egy papirost szo­rongatva kezében. A gyűlés részt­vevői nem hallották a szádóiak kö­telezettségvállalását, amit pedig mind­annyian vártak. Mit lehet most ten­ni? A szádóiak egymást okolták s végre is, hogy a többiek is megtud­ják, hogy velük nem lehet egyköny- nyen elbánni, felkeresték a damás­diak elnökét, Huszárik elvtársat. Fel­olvasták neki a kötelezettségvállalást, hadd lássa, hogy ők is vannak, és ne gondolja, hogy ezidén Nagy llonká- ékkal dyan könnyen végez. A szó- dóiak 44 hektáron négyzetes fészkes módszerrel ültetik a kukoricát és két hektáron a burgonyát is. Ezenkívül az esztrádmüsorok és szinielőadásck- ból befolyt összegből saját maguk építik fel. a kultúrházat. T gy történt, Ami igaz, az igaz, . * ez a kötelezettségvállalás meg van és fennáll, még akkor is, ha a gyűlésen nem olvasták fel. Később mindenki tudomást szerzett róla, és tánc közben már sokat beszéltek er­ről. Tehát „újból Damásd... meg a szádóiak..." Ez természetes! JOZEF DUNAJOVEC V zászlót, melyet egész éven át a leleszi fiatalok őriz­tek, átvették a damasdi szervezet tagjai. gyobb teljesítményt értek el, na­gyobb kezdeményezést fejtettek ki, és a szép aranybetűs vörös zászló egy év múlva a damásdiaké lett. Most a damásdiak ígérik, hogy hogy senki sem veszi el tőlük s Ígé­retüket kötelezettségvállalással tá­masztják alá: minden szövetkezeti fia­tal látogatni fogja a szövetkezeti munkaiskolát és tavasszal hatvan hektár rét és legelő gondozását vég­zik el. Minden hektárról tíz méter­mázsával több szénát gyűjtünk he.

Next

/
Thumbnails
Contents