Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-10-20 / 42. szám

SZERVEZETI ELEINKBŐL Jól végzett munka után A feketeháti évzáró gyűlésről 1956. október 20. Feketehátra tartottunk a koradél­utáni órákban. Amint odaértünk fel­kerestük Lovas Irént, a CSISZ alap­szervezet elnöknőjét. Elég sokáig kellett utána járni, mert éppen a ré­paföldön dolgozott, testvérével Annával együtt. Anna eldicsekedett, hogy éppen mostanában kapott egy oklevelet az állami gazdaság igazgatóságától a jól végzett munkájáért. A beszélgetést azután azzal folytattuk, hogy hogyan készítetek elő az évzáró közgyűlést. Ugyanis este 6 órára tervezték meg­tartani. Este aztán jóval 6 óra előtt a fia­talok igyekeztek a helyiség felé, ahol az évzáró gyűlést tartották. Irént és Annát, valamint a többi CSISZ tago­kat, akikkel délután a répaföldön be­szélgettük, alig ismertük meg. Szépen kiöltöztek az évzáró közgyűlésre. Alig műit el 6 óra, amikor megkezdődött. Az elnöki beszámoló nagyon helyesen rámutatott az egyes jő eredményekre és építően bírálta azokat a CSISZ ta­gokat, akik többet is tehettek volna az alapszervezet fellendítése érdeké­ben. Az elmúlt évben nyolc kuítúrfellé- pést tartottak a feketeháti fiatalok, főleg télen. Dicséretet kapott Gogh Imre, Lovas Béla és Mészáros Mária amiért az elmúlt évben tőlük telhe­tőén a legnagyobb munkát fejtették ki, a tavalyi évzáró közgyűlés határo­zatainak valóraváltásáért. A vitába elsőnek a CSISZ járási vezetőségének kiküldöttje szólalt fel és átadta az alapszervezetnek a dicsé­rő oklevelet, amit annyira megérde­melték. A vitában a fiatalok különösen azzal foglalkoztak, hogy körülbelül két hónapja levitte a szél a kultúrhelyiség tetejét és már többször Ígérték az illetékesek, hogy megcsináltatják, de a mai napig még az ígéret nem vált valóra. Kíváncsiak vagyunk, mikor csináltatják meg — mondották a fia­talok. Az évzáró gyűlés alkalmából kilenc fiatal megrendelte az Üj Ifjúságot. Azonkívül elhatározták, hogy 10—15 tagú tanulókört alakítanak, amelynek keretén belül elsajátítják a mezőgaz­dasági szakismeretek alapjait. Két kultúrfe'lépést rendeznek majd a tél folyamán. Az őszi mezőgazdasági mun­kákban ledolgoznak 400 brigádórát. Az évzáró gyűlés befejezése után a fiatalok daloltak és táncoltak, örül­tek az elmúlt évben elért sikereknek. MARTINCSEK RUDOLF Mi is megtartottuk az évzáró közgyűlést A mi iskolai CSISZ szervezetünk ifi megtartotta már az évzáró közgyűlést. A szervezet vezetősége már egy hét­tel előbb kidolgozta az évzáró köz­gyűlés tervét és úgyszintén az első félévi munkatervet, amit a CSISZ tagok elé terjesztettek elfogadás vé­gett. A munkaboiízámolót az elnök olvasta fel. A beszámoló elsősorban az iskolai szervezet politikai tevé­kenységét értékelte. Kitűnt, hogy igen figyelemreméltó eredményeket értünk el. Az elmúlt évben 90 tanuló sze­rezte meg a Fucsík-jelvényt. Több könyvet közösen vitattunk meg, ami nagy hatással volt a Fucsík jelvény- szerző versenyben elért sikereinkre. Kulturális téren is elég kiemelkedő sikereink voltak. Különösen a tánc­csoportunk működése a legjobb bizo­nyíték erre, amely a járási kultúrver- senven a harmadik helyet vívta ki magának. Többször eljártunk falvakra is, ahol kulturális előadásokat rendez­tünk a falusi lakosságnak, akik vidá­man szórakoztak az előadás alatt. Mégis a sport: területén értük cl a legkiemelkedőbb sikereinket. Például több sporttalálkozót és versenyt ren­deztünk, háromszor annyit, mint az elmúlt évben. Nagy sikert értünk el a járási spartakiádon is, ahol iskolánk tornászai az első helyre kerültek. A beszámoló kiemelte a sajtó ter­jeszt és terén óiért sikereinket is. Is­kolánkban csaknem minden tanuló előfizet valamilyen újságra. Az Üj Ifjúság pedig minden tanulónak jár. A sajtóterjesztő« terén végzett jó munkánkért a CSISZ kerületi vezető­sége nekünk ítélte a vándorzászlót. A vita után Titka' elvtárs, a CSISZ járá_si kiküldötte értékelte az évzáró gyűlést és az egész el-műit évi tevé­kenységünket. A gyűlésen résztvett iskolánk igazgatója is és a tantestü­let tagjai. Értékes javaslatokat kap­tunk tőlük a további munkánkhoz. VARGA VINCE és TÓTH ÁRPÁD Királ.yhelmec Az idő már hűvösebbre fordult, d a fiatalok még mindig űzik egyik leg kedvesebb szórakozásukat, a kirándu­lást. Ezek a kiránduló fiatalok Nyit- rára is eljöhetnek, sok érdekességet találnak itt, sok a látnivaló. Egy kis ízelítőt adunk cikkünkben Nyitráról, azért, hogy könnyebben tájékozódhas­sanak a városban, és ezáltal tudják értékelni a kirándulócsoportok a vá­ros nevezetességeit. Nyitrát általában úgy ismerik, mint Szlovákia egyik legősibb városát. Ez valóban így is van. Nyitrán már a neolit-korban is volt település és a prehisztorikus korban a vár környé­kén, a Zobor hegy és a piarista temp­lom dombján, voltak települések. Nyitra ősi szláv település volt s így érthető, hogy a szlovák kultúra ke­gyelettel tartja számon. A magyarok bejövetele előtt Svatopluk Nagymorva fejedelem birodalmához tartozott, aki 894-ben halt meg és birodalmát fel­osztotta három fia között. Konsztan- tinosz Porphyrogenitosz szerint ő volt az a fejedelem, aki fiainak elmondotta a vesszökötegekről szóló példabeszé­det. Sok történelmi forrás szerint Svatopluk Nyitrán székelt. A Kézui- krőnika- ide helyezi a fehér ló mon­dáját is. Svatopluk uralkodása előtt Pribina szláv fejedelem keresztény templomot építtetett Nyitrán. Ez volt az első szlovákiai keresztény temp­lom, melyenk helyét ma már egészen pontosan nem lehet megállapítani. A vártemplomhoz tapadó féikör alakú Emmerám templomnál jut mindez eszünkbe, (mely templom ma is teljes épségben megtalálható) és az ittlévő kápolna szintén a legrégibb szlovák templomok egyike. A magyarokkal szemben Nyitrát a legendák szerint Zobor vezér védte, akiről a Nyitra feletti festői hegy nyerte a nevét. István király idejében Nyitra Vazul herceg tartózkodási helye volt. Vazul herceg István bátyjának, Mihálynak volt a fia, s így István királynak uno­kaöccse. Mikor István egyetlen fia, Imre herceg meghalt, a keresztény Pétert jelölték ki utódjául. A pogány­sághoz szító Vazul ez ellen tiltako­zott, mire is István király Nyitrán börtönbe záratta, szemeit kiszűratta és füleibe forró ólmot öntetett. így képtelenné vált a trónra s az uralko­dásra. Ezután Nyitra három évszáza­don át királyi vár volt. Géza király vcdelmcztette meg, mikor Henrik császár a trónkövetelő Salamonnal .reátört. Ekkor történt, hogy egy Bá­tor Opus nevű harcos egészen a vár kapujáig nyomult elő és azt a nyit- raiak nyilai közt is döngette. Mikor Henrik megkérdezte Salamont, vajon vannak-e a magvar király seregében is ilyen vitézek, Salamonban felébredt a nemzeti büszkeség és azt mondta, vannak bizony, még hozzá sokan. Nos, akkor sohasem lösz tied Nyitra vára — mondta rá a tapasztalt német Henrik, és úgy is lett. Salamonnak olyan gyorsan kellett Nyitra falai alól menekülni, hogy a földben elásva fe­lejtette a magyar koronát, melyet aztán 1860-ban ásott ki egy nyitra­. «. A komáromi ipari tanulók könyvtárában A komáromi ipari tanulóknak nem kell messzire menniök, ha jó könyvet akarnak kézbevenni. Saját könyvtáruk van az internátusbán, az olvasóterem mellett. Az olvasóterem most csen­des és néptelen. Csak két fiú üldögél itt, egymástól jó távol, mélyen be­süppedve a kényelmes karosszékekbe. Az asztalon ottfelejtett újságok ké­peslapok. Közben megszólal a rádió, tánczenét sugároz. Az egyik sarokban nagy könyvesszekrény, tele folyóira­tokkal, napi- és képeslapokkal. Ha az ember nem látná és nem számolná meg, nehezen hinné el, hogy az olva­sóteremben 32 féle lap áll az ipari tanulók rendelkezésére, melyek több peldányszámban is megtalálhatók a szekrényben. Kellemesen meglepőd­tünk. mikor az ötféle napilap, több­féle heti képeslap és szaklap mellett itt találjuk az Irodalmi Újságot és a Csillagot is. Az ipari tanulóknak van tehát mit olvasniok, de nézzük meg, valóban olvassák-e ezeket a lapokat. Belelapozunk csaknem valamennyibe. Az elgyűrt belső oldalak, a kisebb pecsétfoltok,, arról tanúskodnak, hogy igen. Rendszerint sokan tartózkodnak itt, — mondja Munka nevelő elvtárs — jól érzik magukat itt a fiúk és sze­letnek olvasni. Most — teszi hozzá magyarázatul — a legnagyobb részük gyakorlaton van, a többiek pedig a sporttelepen vannak. — De este, ha látnás — bizony nemigen marad itt üres hely — mondja. Munka elvtárs és átvezet bennünket a könyvtárterembe. — Hány könyve van az mtéáet könyvtáéának ? — Ezt kérdezzük akaratlanul is, a sok könyv láttán. — Hatezerötszáz. Ebből négyezer- ötszáznegyvennégy szépirodalmi, a többi politikai és szakirodalmi könyv. Nem vagyok a statisztikai adatok barátja, de most szívesen érdeklődöm a számok iránt. Szerencsére Munka elvtárs nemcsak nevelő, hanem könyv­táros UR pontos választ tud adni min­den kérdésre. így megtudjuk, hogy a 6.500 könyvből 1.200 a magyar könyv, s a szaktanuló intézet 410 növendékéből 110 magyar nemzetisé­gű. A könyvtár átlagos havi forgalma 600—800 könyv, a téli hónapokban ennél több, a nyáriakban viszont ke­vesebb. Az intézet könyvolvasási rekordját Stirsky másodéves ipari tanuló tartja. Havonta átlag 15 könyvet vesz ki a könyvtárból, de volt már olyan hónap is, amikor 20 könyvet vett ki. A má­sodik hely Tadanai másodéves ipari tanulóé, az ő havi átlagja 14 könyv. Olyanokból, akik havonta 8—10 köny­vet vesznek ki, egész sereg van. Mi lehet a magyarázata, hogy az intézet tanulói között ilyen jó az ol- vasókedv ? Hát ez többfélével magyarázható. Először is tudni kell, hogy a szakta­nuló intézetben igen sokféle érdekkör működik. S az érdekkörök tagjai na­gyobbrészt komolyan veszik az érdek­körök munkáját, ezért tanulnak, ol­vasnak, hogy eredményesebb munkára legyenek képesek. Jól dolgozik például az intézet olvasóköre is. A tanulók közül sokan érdeklődnek az irodalom iránt. Többen írással is próbálkoznak, s nem eredménytelenül. Az üzemi lap a fiatal próbálkozóktól már több írást közölt. Ezenkívül az ipari tanulók számára olvasási versenyt szerveztek Minden versenyző tanuló az elolvasott könyvek mennyisége alapján pontozás­ban részesül, a versenyt és a vele járó jutalmat az nyeri; aki a legtöbb pontot szerzi a tanévben. Ennek versenynek persze az a hátránya, hogy sok könyv kerül vissza a könyv tárba olvasatlanul, mert a versenyben nem szívesen marad le senki. A ver­senyfelelős ugyan kérdez egyet-mást az elolvasott könyv tartalmából, de valamennyi könyvet ő sem olvasta, s nincs is annyi ideje, hogy számon- kérje valamennyi kivett könyv tartal­mát. Előfordul, högy nébányan csak itt-ott beleolvasnak a könyvbe, eset­leg csak a rövid tartalmát olvassák el a borító lapról. A verseny tehát nem ad megbízható képet arról, hogy a tanulók mennyit olvasnak, de azért mégis jó, hogy versenyeznek az olva­sásban. Helyesebb lenne azonban, ha olvasókörökön beszámolót tartanának olvasmányaikról a szaktanuk) otthon növendékei és a beszámolók alapján értékelnék a versenyt. Az új tanévben új könyvekkel gya­rapszik a tanulóotthon könyvtára. A nevelők és a könyvtáros jő mun­káját dicséri, hogy a tanulőotthon növendékei olvassák ezeket a köny­veket és az, hogy megszerették a könyvet. A könyv sok rossz szokás­tól, haszontalan időtöltéstől vonja el a tanulókat. Befejezésül csak azt kívánjuk, hogy a tanulóotthon növendékei közül mi­nél többen kövessék Stirsky és Tada­nai elvtársak példáját! Ca-r) ivánkai földműves. A bizánci császár ajándékozta ezt a koronát a magya­roknak és aranylemezein Konsztanti- nosz görög császár és két leánya, Zoé és Teodora képeit vésték ki. A koro­na nyolc lemeze közül hetet a buda­pesti és egyet a londoni múzeum őriz. A tatár hiába ostromolta a jól meg­erősített várat és ezért IV. Béla ala­pító levele Nyitra várát és városát 1248-ban szabad királyi várossá emel­te. A polgáriasodé Nyitra ura a XIII. századtól kezdve a püspök lett. így tehát meg lehet magyarázni miért nyitotta meg a reakcióhoz szító fő­papság Vitéz János esztergomi érsek előtt kapuit, amikor az magával hozta ellenkirályként a lengyel Kázmért. Ez nem nyirbálta volna meg annyira a A nyitrai vár feudális jogokat, mint az uralkodó igazságos Mátyás. Dehát mikor Mátyás a pompás fekete sereggel felvonult, mégegyszer megnyíltak a vár kapui ahhoz, hogy az ellenkirály sebesen elhordhassa irháját. A vár 1605-ben török segítséggé! Bocskay vezéré, Rhédei kezébe került Bethlen Gábor is elfoglalta és mégjobban megerősí­tette. Egy évig a török kezében is volt, de a magyarok 1664-ben vissza­foglalták. Lassanként azonban lefelé délen egy másik vár is kezdte betöl­teni a víg vár szerepét. Várday Pál érsek, Esztergom eleste után belátta, hogy egy új várat kell felépíteni a török veszedelem ellen és az új vár Érsekújvár nevet kapta. Ez vette át Nyitra hadászati szerepét. Mikor Pálffy püspök (címeré ma is díszíti a bejárat falát) átépíttette a nyitrai várat mai formájában, megszűnt erő­dítmény lenni. Utolsó történelmi sze­repét a kuruc korban élte meg, ami­kor Bercsényi elfoglalta és vendége volt a legdemokratikusabb kuruegene- rális, Vak Bottyán, Vak Bottyán nyit­rai volt. akinek háza is volt Nyitrán, és annakidején az egyik főutcát is elnevezték róla. (A mai Malinovszky- utca). A värbart játszódott le annak­idején a nagyságos fejedelem és Becsből érkező neje találkozása, me­lyet Thaly Kálmán Bercsényi életraj­zában Irt meg. A találkozó történelmi hátterenként rá kell mutatnunk arra, hogy 1706-ban I. József császár Rákóczi Ferenc Becsben raboskodó nejének engedélyt adott, hogy férjé­vel találkozzék és tolmácsolja a bécsi udvar álláspontját. A Rákóczi-pár 4-5 napot töltött a nyitrai várban, de a fejedelem visszautasította a bécsi udvar szabadságtipró ajánlatait és hű maradt a szegény legények igazához, melyek soraiban vállvetve harcoltak az elnyomott magyarok, szlovákok és rutének. Ez csupán néhány szemelvény ah­hoz, a történelemhez, melyet a vár első pillantásra eszünkbe juttat. Ha pedig kultúremlékeket keresünk a várban, se szeri, se száma. Már a régi Magyarország műtörténete is úgy em­legette a nyitrai vártemplomot, mint építészeti ritkaságot. Két egymásfölé hajló hajóból áll. Az alsó hajó püspök sírjai, a XVI. századba vezetnek visz- sza, s köztük látható Bornemissza Pál Ferdinád és Miksa császár kancellár­jának sírja, aki egyébként erdélyi püspök is volt. A másik hajó barokk stí'usban épült, ami nemcsak építé­szeti műremek, de csodálatot válta­nak ki festményei ir Aki pedig nem elégszik meg a vár kulturális emléktárgyainak nézésével, ott van lent maga város, számos régi és újkori érdekességeivel, és kirándu­lásra hív a Zobor hegye is pompás erdeivel. A Zobor-hegyen Szórád re­mete barlangja alatt állt István király által létesített Bencés, később Kamal- duli kolostor. Ebben a kolostorban ma a híres zobori tüdőgyógyintézet foglal helyet. A hegy csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik Dél- és Nyugat-Szlová­kiára, s tiszta időben nyugodtan szemlélhetjük innen a Selmecbánya felett emelkedő Sitno hegyet. Érdekes és értékes város Nyitra, gyönyörű a környéke is. Martonvölgyi László Az érdekkörök szám ara A világ térképe fölött T unisz Franciaország észak-afrikai gyarma­tai közül Tunisz volt a legkisebb, de jelentősége meghaladta nagyságát. Tunisz területén épült az egykori Karthágó, melyet a rómaiak mint nagy vetélytársukat lerombolták. Tu­nisz tulajdonképpeni fellendülése a VII. században kezdődött, amikor az arabok a többi észak-afrikai állammal egyetemben, megszállták. Egy ideig az ország rövid időre francia meg­szállás alá került. Később a Földközi- tenger legrettegettebb kalózfészke lett, amiért a nagyhatalmak több megtorló hadjáratot indítottak ellene. A XVI. század vége felé török uralom alá került. Amikor azonban a szom­széd Algériában a franciák megvetet­ték lábukat, hatásukat egyre jobban éreztették Tuniszban is. A tuniszi bey, aki Törökország hűbérese volt, mind! jobban eladósodott, míg végül az or­szágot csődbe vezette és így 1868-ban a franciák pénzügyi ellenőrzése alá került. A franciák angoloknak, ola­szoknak, és németeknek az országban nagyobb gazdasági engedményeket tettek. A gyarmatosító országok fel­fogására jellemző, hogy 1878-ban a berlini kongresszuson a francia el­sőbbséget Tuniszban elismerték, de Franciaország a hozzájáruló hatal­maknak több engedményt tett. így többek között hozzájárult ahhoz, hogy az olasz telepesek az országban föl­det kapjanak és hogy olaszok a szomszéd Tripolist megszállják, 1841- ben a franciák az országot végleg elfoglalták és a bey kénytelen volt a francia védnökséget elismerni és a franciák gazdasági uralmát jóvá­hagyni. Az első világháború után az olaszok az ottlakd számos telepes közreműködésével növelték úgy gaz­dasági, mint kulturális befolyásukat. A második világháborúban az ország rövid ideig hadszíntérré változott. A háború után a szabadság utáni vágy a népben mindjobban fokozódott. A franciák eleinte a népnek ezt a vá­gyát csak úgy „„vállvetve“ kezelték, de amikor az egész ország forrongni kezdett, és sok emberélet esett áldo­zatul, megtorló lépésekhez nyúltak. Borgibba-t a legnagyobb párt vezető­jét, mely párt programjául tűzte ki az ország függetlenségét, és aki az ország jelenlegi miniszterelnöke, száműzték és csak néhány év múlva járultak hozzá visszatéréséhez. Haza­térése után Franciaországgal a tár­gyalások azonnal megindultak, ami­nek az lett az eredménye, hogy 1955. \ március 17-én Párizsban megkötötték a francia-tuniszi egyezményt. Tunisz független országgá vált és a francia- tuniszi viszonyt a jövőben a kölcsö­nös függés határozza meg a teljes egyenlőség tiszteletbentartása mellett. Tunisz területe valamivel nagyobb, mint Csehszlovákiáé, lakosainak szá­ma 3 és fél millió. Fővárosa Tunisz, 400 000 lakossal. Az országban az összes gabonanemiiek megteremnek. A kivitelben jelentős szerepet játsza­nak az olajfabogyó és a különböző déligyümölcsök. Vas, ólom cs cinérc, továbbá a nagy foszforkészletek eddig francia gyárakba kerültek. Tunisz volt az első állam a három észak-afrikai arab állam közül amely a függetlenségét megszerezte. Ezt elsősorban népének köszönheti, mely soha, semmiféle megalkuvást nem ismer. Nyitra, híres Nyitra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents