Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-08 / 36. szám

1956. szeptember 8. 0 Őszi „divat-ízelítő te Lassan szekrénybe kerülnek a nyári ruhák, itt íz ideje, hogy gondoskodjunk ruhatá­runk felfrissítéséről. Néhány sorban szeretnénk olvasóink segítségére lenni; „eláruljuk“ hogy mi lesz az őszi-téli divat, mik lesznek az újdonságok. A nappali ruhák új vonala kétféle: a blúzszerű, buggyos felsőrész egyenesen szabott szoknyával, és a szűk, testhez- símuló felsőrész rakott- vagy harangszabású szoknyával. — A háromnegyedes vagy hosszú újjak szűkén bevarrottak; a vállmagasítás teljesen eltűnt! A kis hegyes, vagy hosszúkás kivágás egyaránt divatos, vala­mint a kis gallér és a férfi- rever. A délutáni ruhák többnyire szűk szabásúak. A felsőrészeket, különösen a nyak- és derék­résznél könnyed raffolás díszíti. A blúzokat szoknyában és szoknya fölött is viselhetjük. Fődíszük szintén a nyakrésznél van, Gallérok, megkötök, színes szegélyek váltják egymást. Sok a hímzett gallér és a hímzett, valamint szegővel — esetleg mind a kettővel együtt — dí­szített blúz. A szintén szűkén bevarrott blúzújjak három­negyedesek, vagy hosszúak. Az alkalmi — színház, hang­verseny — és estélyi ruhák elég díszesek. Sok a raffolás, húzás, plisszébetét, és igazi új­donság a sokféle gyöngyhímzés. A felsőrészek szabása szűk, bőven raffolt vagy hegyes ki­vágással. A mély dekoltást sokszor hozzáillő anyagból ké­szült kis kabátka fedi. Valószínűleg megnyeri — kü­lönösen a fiatalok — tetszését a francia kiskosztüm, amely esetleg kis szőrmedíszítéssel a fő őszi újdonság. Gallérja férfireveres, de ha szőrméből van, úgy magasan övezi a nya­kat. Ugyancsak nagyon divatos és célszerű őszi viselet a szok­nya-mellény együttes, amely — főleg ha kockás anyagból készül, — igen fiatalos. Az együttest kiegészítheti ugyan­azon anyagból készült hétnyol- cados egyenesszabású kabát is. A hétnyolcados kabátot ru­hákhoz is viselik az idén. Ez igen célszerű megoldás, mert együtt kosztűm benyomását kelti, viszont a ruha is, meg 'a kabát is, külön-külön is jól kihasználható. A hétnyolcados kabáthoz a szoknya, vagy a ru­ha alja szűk szabású, A kabátok is egyenes szabá­súak, férfigallérral, vagy egész magasan, ,nyakkörüli gallérral viselik. A fő divatszínek a kék és a narancssárga, de az őszi me­leg színek is, mint a piros, a zöld és a barna. A kéknek minden árnyalata — a világos­kéktől az enciánkékig és a sö­tét kékeszöldig — igen kedvelt. A kabátok és kosztümök kö­zül is sok a színes; főleg a sárgás és zöldes szín dominál, különböző árnyalatokban. Ha az őszi kabát nem színes, akkor is világos, bés vagy szürke. Az anyagok közül a puha, könnyen eső anyagok a diva­tosak. Kis és nagy diáklányok részére... egyaránt szép a hímzett fehér ruhát elég ha átkeféljük, fris- gallér. Felfrissíti a ruhát és sen mosott-vasalt gallérral min- mindenkit jól öltöztet. A szövet- dig üdén, fiatalosan hat. Első raj~unkon a cakkokat és leveleket tömött hímzéssel ké­szítjük, a virágokat pedig lyu­kacsos hímzéssel (madeira). Második rajzunkon a cakkok szintén tömött hímzéssel ké­szülnek, a maslicskák és lyukak pedig madeirával. A harmadik gallér kissé dí­szesebb, ezt fiatal lány színházi ___ vagy hangversenyi ruhán is vi- Gyermekek részére különösen selheti. A cakkok tömöttek, a az első két gallér alkalmas, de lyukacskák madeirával készül- például bársonyruhácskára a nek és az egész gallér a rajz harmadik mintát is alkalmaz- szerint ki van azsúrozva. hatjuk. Befőzé s KÖZEL-KELET Körtebefőtt. A kis körtét egészben, a nagy körtét negyedekre vágva tesszük el. A körtét meghámozzuk, majd citromos vízbe tesszük. Ugyanebben a vízben pu­hára főzzük és hideg vízben lehűtjük. Ezután leszűrjük és üvegbe rakjuk, hideg cukorpéppe! felöntjük (egy liter vízhez 35 dkg cukor) majd erősen lekötözve 15—20 per­cig gőzöljük. Tök télire. A tököt meghámozzuk, belét kiszedjük, legyaluljuk, és jól besőzva 6—8 órán át állni hagyjuk. Azután 'jól kicsavarjuk és szélesszájú üvegekbe jó erő­sen benyomkodjuk úgy, hogy az üveg aljára egy sor sót. rá tököt teszünk és ezt addig ismételjük, amíg az üveg tele lesz. A tetejére sót teszünk és lekötözzük. Használat előtt néhány óráig vízben áztatjuk. Közel-Kelet az emberiség történetében mindig nagy sze­repet játszott. Az ókori népek uralmának maradványai nagy kultúráról tesznek bizonyságot. Akár az aszírok, zsidók vagy egyiptomiak történelmi marad­ványaira gondolunk. Később a görögök és a rómaiak ter­jesztették ki uralmukat erre a területre és az utókorra maradandó emlékeket hagytak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy nemcsak a sok hagyománnyal rendelkező zsidó vallás, hanem a keresz- tényténység és majd az izlám is e térségből indult el nagy hódító útjára. Kereszténység az emberiség történelmében külön korszakot jelentett. Az izlám képezte alapját a VII. században létesülő nagy török birodalomnak. Az izlám volt az összekötő kapocs a különböző fajú, de egy vallást valló né­pek között. A nagy ozmán birodalom hitárai északon a Kárpátoknál és délen Észak- Afrikában voltak. Később a kü­lönböző népek vallási együvé tartozását csak másodfokú do­lognak tartották és szabadsá­gukat ha kellett, fegyverrel is kivívták. Az egyre gyöngülő török birodalom fokozatosan olajforrásokra bukkantak, me­lyek kitermelése Anglia érdeke volt. A második világháború után egyes országok, mint Libanon és Szíria függetlenségüket megszerezték. 1948-ban pedig megalakult az önálló zsidó állam: Izráel. Szaudi-Arábia, ahol a Vahabiták vezére ült a trónon és ez az angolokkal való kapcsolatot annyira meg­lazította, hogy az országában felfedezett nagy olajforrásainak kihasználásával már az Ameri­kai Egyesült Államokat bízta meg. Egyiptom az 1936-ban aláírt, úgynevezett szuezi egyezményt felmondta, s köve­telte a szuezi övezetben állo­másozó angol hadsereg kivo­nulását. A második világháború után a politika színpadán egy új nagy hatalom lép fel: India. A világot eddig szétosztó két tábor mellett fellép egy har­madik, melyet a köztudatban „harmadik erők“ tábora név alatt ismerik, mely a semle­gesség politikáját hirdeti és. a népek politikai és gazdasági függetlenségét főként a- gyar­matosítók ellen támogatja. — Megalakít! az angol befolyást támogató bagdadi paktum, Délnyugat-Afrikában Angola portugál tartományban 1956. augusztus 22-e óta egy eddig ismeretlen vulkán működni kez­dett és hatalmas láva tömegek indultak meg. Londoni jelentés szerint az 1955-ös évben az egész világon 29.6 milliárd liter sört fogyasz­tottak. Az arozai csillagászati kutató intézet jelentése szerint augusz­tus 31-én hatalmas robbanás történt a Napon, melynek ere­je ezer millió atombombával hasonlítható össze. A robbanás területe ötször akkora, mint a Föld felülete. A robbanás folya­mán felszabadult atomrészecs­kék másnap befolyásolták a föld légkörét, mivel azonban nem nyomulnak egészen a föld kö­zelébe, az emberi életet nem veszélyeztetik. Szombaton, szep­tember 1-én 13.30 órától 15 óráig a rádióleadó állomások rö­vid hullámon megszakították az adást. Nyugat-Németországban fel­emelték a hús, vaj és a kenyér árát. Törökország déli részén Adya- man területén 138 ember esett az árvíz áldozatául. Francia tudományos expedíció érkezett e napokban Grönland- ba, ahol tudományos kutatáso­kat végeznek. New Yorkban tettlegesen meg­támadták az olyan néger diá­kokat, akik bátorkodtak elmenni az Iskolába, ahová nem csak néger gyerekek járnak. vesztette el a birodalom pere­mén lévő országokat. így az északafrikai országok és a bal­káni népek vívták ki függet­lenségüket. A nagy ozmán bi­rodalom megmaradt része az első világháború után Török­ország mai területére zsugoro­dott össze. Az első világhábo­rúban az angolok támogatták és szabadságot Ígértek az itt élő arab népeknek. A zsidóknak pedig Balfour 1917-ben kiadott deklarációja Palesztinát ígérte oda, mint az új zsidó államot, hogy ezáltal megnyerje Anglia számára a zsidók ekkor már növekvő gazdasági befolyását. A győztes háború után Anglia az ígéreteit nehezen váltotta be. Irak, Jordánia, Arábia angol, míg Szíria éá Libanon francia befolyás alá került. Törökor­szágban pedig a vesztett háború után nagy belső reformokra került sor. Anglia a XIX. század legna­gyobb gyarmatbirodalma a gyar­matainak nagy részével a kap­csolatot a Szuezen át vezető úton tartotta fenn. Minden előfeltétele megvolt ahhoz, hogy ezen a részen a befolyását növelje, vagy legalább is meg­tartsa. Befolyásának növelésé­hez hozzájárult még az a kö­rülmény is, hogy ezidőben nagy melyben a Közel-Kelet országai közül csak Törökország és Irak kap helyet, bár eredetileg Szí­ria, Libanon és Jordánia együtt­működésével is számoltak. — . mint látni, az angol befolyás egyre gyöngül és a semleges­ség i befolyás növekszik. De növekszik az amerikaiak befo­lyása is, ami főként az ama- rikaiak által támogatott Izráel- ben látható. Mint a világ más részében, úgy itt is gazdasági és egyéb téren a két angol­szász nagyhatalom együttműkö­désében gyakori súrlódások merülnek fel. Az arab népek összefogására alakult Arab-Liga egyre jobban tölti • be a szerepét. Az össze­fogás eredménye egyre jobban mutatkozik a már most idő­szerűvé vált kérdésekben is, mint például a Szuezi-csatorna államosítása. Amint látjuk, e térségben lévő nemzetek ösz- szefogtak, függetlenségük és szabadságuk kivívásáért és fő­ként azért, hogy az egyes nagyhatalmak befolyását telje­sen kiküszöböljék. Az egész világ figyelemmel kíséri ezt a harcot. De figyelemmel és nagy rokonszenvvel kíséri a Ciprus szigetén élő görögök harcát is. .. •'•"wXy. ’.vV, Vasárnap, szeptember 2-án a Strecnó melletti Zvonica hegyen leleplezték a francia partizánok emlékművét. — Az ünnepségen résztvett hivatalos francia küldöttség egyik része meglátogatta a terezéni erődítményt, melyben a németek a második világháborúban francia hazafiakat is őrizetben tartottak. Prágában szeptember 5-én nyílik meg az India-kiállítás, ahol népművészeti dísztárgya­kat, szőnyegeket, valódi arany­nyal átszőtt selymeket és ele­fántcsontból készült müveket állítanak ki. A kiállítás érdekes­ségéhez tartozik, hogy eredeti indiai ételeket is bemutatnak, különböző mártásokat, konzerv- gyümölcsöket, étolajokat, ször­pöket és gyümölcsízeket. Szeptember 5-én kezdődött meg Prágában a gyógyszerészek értekezlete, melyen sok külföld küldöttség is résztvett. A be­számolókat nagy érdek'ődés ki­séri. Ma már nagy sikerrel gyó­gyíthatjuk az érelmeszesedést és a magas vérnyomás ellen használt Serpasil nevű gyógy­szert, melyet eddig külföldről voltunk kénytelenek behozni, már nálunk is gyártják. Érdekes kiállítás nyílt Prágá­ban a Duna-palotában. A kiál­lítás célja az, hogy konkrét esetekben megmutassa, hogyan nyomozzák ki a bűncselekmé­nyeket. A kiállításon szemlélte­tő módon bemutatják, hogy ná­lunk hogyan dolgoznak a köz- biztonsági szervek. Láthatunk itt hamisított pénzt, kábítósze­reket, külföldi márkás órának mondott értéktelen órákat. Ér­dekesen mutatják be, hogy ho­gyan nyomozzák ki a kerékpár és autótolvajokat, valamint a zsebmetszőket. A kiállításon külön teremben mutatják be az ellenséges felforgató egyének tevékenységét, hamis igazolvá­nyokat, fegyvereket és leadókat. A kiállítás iránt óriási az érdek­lődés. Volszk mellett egy pedagógus óriásgombát talált. A gomba fejének kerülete több mint fél méter, a gomba pedig csaknem 34 centiméter magas. Az óriás­gombát a városi tájkutató mú­zeumban helyezték el. Laurentis olasz rendező kije­lentette: fel akarja kérni Ernest Hemingway Nobel-díjas ameri­kai írót, vállaljon szerepet Mar­co Pólóról szóló új filmjében. A film felvételeit Kínában ké­szítik. A New York-i televízió bemu­tatta Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét. Az előadást nem kevesebb, mint harmincmillió ember nézte, vagyis annyian, mint amennyien akkor tekint­hették volna meg a darabot, ha azt 35 éven át mindennap ját­szók egy színházban. A Szovjetunióban a tanulók­nak hamarosan lehetőségük nyí­lik arra, hogy az iskolában meleg reggelit kapjanak. A 6— 12 napos előfizetéses reggeli ára nem haladja meg a másfél ru­belt. A japán fővárosban az anyák kongresszust rendeztek. A kon­gresszus megvitatta az anyák jogvédelmének és a gyermekek egészséges nevelésének égető kérdéseit, állást foglalt továbbá az elbocsátások és a női munka intenzitásának fokozása ellen. A kongresszus határozata tilta­kozik az atom- és hidrogénfegy- ver-kisérletek ellen, és széles­körű békemozgalomra hív fel. A Francia Egyenlítői Afrikából érkezett afrikai énekesek, tán­cosok, és ütőhangszeren játszó zenészek vendégszerepeitek Lon­donban. Műsorukon az afrikai falvak életéből vett jelenetek szerepeltek. Nyuga t-N érne torszá g ban Nordrein-Westfalenben a legfel­ső bíróság olyan döntést hozott, mely szerint, a tanítók veréssel is büntethetik az alsóbb osz­tályokban a gyermekeket. Európában London után Bu­dapestnek van a legrégibb föld­alatti vasútja. 1896-ban építet­ték, a hossza 2.000 méter. 1950- ben kezdték meg az új földalatti vasút építését. Ipolyság mellett Budince köz­ségben a kőkorszakból szárma­zó“ értékes leletekre, kőedények­re, szrszámokra, csontokra bukkantak. A leletek azt bizo­nyítják, hogy ott sűrű telepü­lések voltak. Az osztrák „Békevonat”, amely végighaladt Magyarországon, Románián, Lengyelországon és a Szovjetunión, visszafelé szom­baton szeptember 8-án délután Bratislavában vesztegel. Há­romszáz osztrák békharcost hoz magával. Szeptember 4-én a Cedok rendezésében 18 autóbusz indul! a lipcsei vásárra. A kirándulás részvevői különböző vállalatok­nál dolgoznak, többnyire példás dolgozók és költségüket a vál­lalat fizeti. Olasz-svájci szerződést írtai alá, mely szerint Szent Bern- hard alatt 5.8 kilométer hossz1 alagutat építenek, amely össze köti a felső Rajna vidéket ; Földközi tengerrel. Csehszlovák találmány világ­raszóló sikere. A csehszlovák bányaipar újdonsága a porzás nélküli fúrókalapács, amelyet Oldrich Oboda, az Qstrava-Rad- vanice-i tudományos szénkutató intézet dolgozója szerkesztett. E jelentős találmány hírét jú­nius 1-én közölte az európai technikai tudósító a zürichi Eu­ropean Engineering Reportban.

Next

/
Thumbnails
Contents