Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-08-11 / 32. szám

1956. augusztus 11. 'W- Wßlü4ß­A közös úton A május 9-i alkotmány módosításá­val kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács kinevezte az új Megbízottak Testületét. Ebből az alkalomból a bra- tislavai dolgozók örömteljes manifesz- tációt rendeztek a várban. A szlovák Nemzeti Front központi kerületi és városi bizottsága a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítéséről szóló új alkotmánytörvény kihirdetése alkal­mából együtt dobbant ezen a szép napon nemcsak a bratislavai, hányni az egész ország dolgozóinak szíve. Minket, fiatalokat is büszkeség tölt el azért, hogy a Clehszlovák Köztársaság további felvirágoztatásán dolgozhatunk, pártunk Útmutatásával az új alkot­mánytörvény szellemében. Széleskörű alkalom nyílt arra, hogy a szlovákjai dolgozók a Csehszlovák Köztársaság keretében minden alkotó- készségüket kihasználhassák. Ez fő­képpen Szlovákia gyors ütemü iparosí­tásánál és a mezőgazdaság további fejlesztésénél mutatja meg kedvező hatását. A szocialista iparosítás által Szlovákiát gazdasági és kulturális té­ren a cseh országrészek színvonalára emeljük. Ezáltal megerősítjük a cse­hek és szlovákok, és az itt élő magyar és ukrán dolgozók testvéri szövetségét. Olyan távlatok nyíltak előttünk, ame­lyek a tőkés rendben elképzelhetetle­nek voltak. A szlovákiai nyomort végképp felszámoltuk, az • új távlatok pedig biztosítják népünk magas élet- színvonalát. Az alkotmánytörvény szellemében a második ötéves terv fontos feladatul tűzi ki, hogy bizto­sítsuk Szlovákia olyan területeinek gazdasági fellendítését is, amelyek ed­dig kevésbé fejlettek a ránk maradt áldatlan kapitalista örökség miatt. Kü­lönösen azokról a kerületekről van szó, ahol éppen a magyar és ukrán nem­zetiségű állampolgárok laknak. A második ötéves terv folyamán ki­építik ezen a területeken a gépállo­másokat és növelik teljesítőképességü­ket. Kibővítik a komáromi hajógyárat és a lévai kazángyárat is. Kórházak épülnek,, Dunaszerdahelyen, Párkány­ban, Zselízen és Királyhelmecen, Pár­kányban új, korszerű fagyasztótelep létesül és tervbe vették az itteni va­sútállomás kibővítését ív További szén,- kőolaj,- és földgázlelöhelyek feltárására az eddiginél erőteljesebb kutatások indulnak országunk déli te­rületein. A dunai erőműtelep felépí­tése után jelentősen megnő energetikai alapunk, ami a jövőben kedvező hatás­sal lesz a dél-szlovákiai mezőgazdasági termelés fokozására. « Ebből láthatjuk, hogy az új alkot­mánytörvény alapján az eddiginél is nagyobb változások történnek nálunk, főleg hazánk déli részein. Szinte meg sem lehet mondani, mit jelent ez az itt élő magyar nemzetiségű polgárok számára. Emlékezzünk csak vissza az első köztársaságra, amikor Szlovákiával, különösen Szlovákia déli területeivel csak annyit törődött az uralkodó bur­zsoázia, hogy minél olcsóbban vásárol­hassa fel gazdasági terményeit. Nyo­morba döntötte az a politika a szlovák munkást a csallóközi, .valamint a ke­let-szlovákiai magyar parasztot egy­aránt. Nem is szívesen emlékeznek vissza erre az időre az emberek, mert az akkori életviszonyok nem a legkel­lemesebben hatottak rájuk. Ma Szlo­vákiai minden falujában, tehát a. csal­lóközi falvakban is hatalmas fejlődést látunk. Talán sehol sem látunk annyi új házat épülni, mint hazánk magyarlakta területein és a csehszlovákiai magyar falvakban a történelem folyamán so­hasem volt olyan nagy kultúrális fel­lendülés, mint ma van. A május 9-i alkotmánymódosítás pedig még inkább fokozza falvaink kulturális felemelke­dését. Ha tekintetbe vesszük a jelenleg fo­lyamatban lévő hatalmas építkezéseket, az ipari termelés minőségének fokozá­sát és a mezőgazdaság további fellen­dítését, tudatára ébredhetünk, hogy mennyi szakképzett emberre van szük­ségünk. Kibővítjük majd a szakiskolák hálózatát és még több középfokú is­kolát létesítünk, hogy a fiatalok fel­készülhessenek azokra a feladatokra, amelyek Szlovákia további kiépítésében rájuk várnak. Tehát Szlovákia további kiépítése együttjár a hatalmas kultú­rális fellendüléssel is. Csehszlovákia népének egysége, amely a tőkés rend ellen a múltban vívott harcok során kovácsolódott, ma tovább szilárdul. Abban az országban, ahol minden becsületes ,szorgalmas, tanulnivaló munkásnak jövője van, s részt vehet az országépítésben, bele­szólhat az állam irányításába, nem for­dulhat elő olyan eset, mint az első köztársaságban fordult elő. Az első köztársaságban a nemzetiségi kérdést az is élezte, hogy Szlovákiát a lehető legnagyobb módon kizsákmányolta a külföldi nagytőke. Egy olyan országban pedig, ahol kizsákmányolják a népeket, soha nem lehet béke és előbb-utóbb szembefordul az állammal az állampol­gár. Nálunk ez mindörökre megszűnt. Ugyanúgy hazájának érzi Csehszlová­kiát, a magyar, ukrán nemzetiségű dol­gozó, mint a cseh, vagy a szlovák. Egy célért küzdenek ma hazánk népei, azért, hogy tovább szilárduljon Cseh­szlovákia ereje és korszerű termelés folytán emelkedjen népünk életszínvo­nala. Ez a feladat közös útra vitte ha­zánk dolgozóit, s a közös úton el is érjük a célunkat. A kassai „Dolgozók filmfesztiváljá“-t a Ján 2izka című filmmel nyitották meg. A fesztiválon résztvettek a film szereplői, akiket a védnökség! üzemek képviselői virágokkal köszöntöttek. Utólagos felvételi és javítóvizsgák a ll-osztályos középiskolákba Az Iskola- és Kulturális ügyek Megbízotti Hivatala közli, hogy azok­ban a 11 osztályos középiskolákban, ahol még az 1956—57-es iskolai évre nem vettek fel elegendő számú növen­déket, ott engedélyezik a javító és utólagos felvételi vizsgákat. Jelentkez­hetnek azok a növendékek, akik még nem tették le a felvéteü vizsgát, vagy pedig nem állták meg helyüket a fel­vételi vizsgán. Több szabad hely van a következő 11 osztályos középisko­lákban : Galánta, Malacky, Pezinok, Se­red, Trencsén I., Trencsén II., Tmava II., Rimaszombat, Zvolen, Bytca, Cadca, Pov. Bystrica, Bánovce nad Bebravou, Hlohovec, Léva, Érsekújvár I., Érsek­újvár II., Partizánské, Párkány, Su- rány, Zselíz, Kezmarok, Királyhelmec, Kassa I., Kassa II,, Kassa III., Revúca, Levoca, Sp. Nová Vés, Rozsnyó, Bar- dejov, Humenné, Presov I., Presov II., és Sabinov. ilyen világ van Hetményben Hetmény, Vágsellye közelében fek­szik- A környékbeliek csak majornak nevezik, de mégis inkább egy faluhoz lehetne hasonlítani. Körülbelül délelőtt 11 óra lehetett, amikor kerékpáron megérkeztem Hetménybe. Csendes, kihalt volt minden, az em­berek kint voltak a földeken, csépel­tek és aratták a kenyérnek valót. Az egyik ház udvarán megláttam egy idő­sebb nénikét, aki útba is igazított az állami gazdaság felé. Az állami gazdaság irodájában hár­man voltak, a könyvelő, az agronómus és egyes ügyes-bajos dolgokat elin­téző helybeli atyafi. Elmondtam nekik, hogy az itteni fiatalok életéről szeret­nék írni. A barátságos arcú könyvelő mindjárt az agronómusra mutatott, aki egyébként is CSISZ-tag és egy iratcsomó tarfulmánvozásába mélyedt. Egyet-mást kérdeztem tőle, de a fel­világosítás helyett olyan savanyú ké­pet vágott, mintha a kedvesét látná más fiúval. Őt nem érdeklik az újsá­gok, ő nem akar semmiféle lapba be­lekerülni és ha lehetséges hagyjam őt békén — mondotta. Még csak azt sem volt hajlandó elárulni, hogy mi a ne­ve. A könyvelő ugyan szívesen adott volna felvilágosítást, de ő vágseüyei és különben is idősebb ember, nem ismeri annyira a fiatalok problémáit. De mégis a gabonaraktár felé irányí­tott, mert ott többnyire fiatalok dol­goznak és a dohányszárítóba is be­nézhetek — mondotta, mert ott is fiatal lányok fűzik a dohányt. Benéz­tem a dohányszárítóba. Tíz lány dol­gozik itt, Csicsola Ernő dohányos gazda felügyelete mellett. Amint be­szélgetek vele úgy körém sereglettek a lányok, mintha az égből pottyantam volna le. Elérkezett az ebéd ideje is, így hát volt egy kis idő a tereferére. Két incselkedő lányt szólítottam meg, akik táncoltak, közben csipked­ték egymást. Az egyiket Csicsola Mar­gitnak hívják, nemrég múlt 16 éves. A másik szintén Csicsola lány, Aranka a keresztneve. Margit elmondta, hogy tavaly óta dolgoznak a hetményi álla­mi gazdaságban. Heten vannak test­vérek, a legfiatalabb hét éves. Ők ketten 2.000.— koronát is keresnek itt havonta. Arra a kérdésemre, hogy CSISZ-tagok-e, megállt a gondolkozá-* suk. — Hát az meg mi? — kérdezték szinte egyszerre. — CSM — mondtam nekik. Így azután nagynehezen megértették, hogy miről van szó­Elbeszélték, hogy ők nem tagjai a CSISZ-nek, mert semmilyen pártba ők nem akarnak belépni. Őket kielégíti az, ha vasárnaponként moziba men­nek, vagy néha táncmulatságba. El­kezdtem nekik magyarázni a CSISZ jelentőségét. Különösen kihangsúlyoz­tam, hogy az nem is párt és milyen fontos, hogy tagja legyen minden fiatal. Ők persze alig figyeltek sza­vaimra, inkább kuncogtak. De azért nem akármilyen lányok ezek, csak sokat kellene velük foglalkozni, sokat kellene őket tanítani. Különösen a CSISZ helyi és járási funkcionáriusai­nak lenne kötelessége meggyőzni ar­ról, a hetményi gazdaságban dolgozó fiatalokat, hogy lépjenek be a CSISZ- be. Nem tudom, hogy a CSISZ vág- sellyei járási titkárságán tudják-e, hogy a dohányszárítóban dolgozó tíz lány közül egy sem CSISZ-tag. Utána a gabonaraktárba mentem. Kollárik Jolánka örömmel fogadott és elbeszélgetett velem az itteni helyzet­ről. Felvilágosított, hogy a hetményi állami gazdaságban 15 CSISZ-tag van. Régebben többször is mutattak be kultúrműsort és másirányú tevékeny­séget is fejtettek ki. Ő áprilisiban lé-4 pett a CSISZ-be és akkor volt az utolsó tagsági gyűlésük. Azóta bizony 6emmi sem történt. A vezetőségi ta­gok elhanyagolják az alapszervezetet. Neki sincs még tagsági igazolványa sem, pedig április óta már ezt is el lehetett volna intézni. A régi elnök sem sokat törődött az alapszervezet­tel, de az új elnök sem viseli szívén az üzemi szervezet ügyét. — És ki az új elnök — kérdezem tőle, — A nevét nem tudom hirtelen megmondani, de a gazdaságban dolgo­zik, mint agronómus — folytatta a lány. Most már kezdtem megérteni, mi­ért vágott savanyú képet az agronó­mus az irodában, és miért nem akarta megmondani a nevét. Szmotana Ilonka meg azért panasz­kodott, hogy a tagsági könyvében még egy bélyeg sincs. Az üzemi szervezet vezetőségi tagjai csak Ígérgetik, hogy majd hoznak bélyeget a járási titkár­ságról. De április óta mintha nem is léteznének és még csak a fülüket sem hegyezik, amikor a CSISZ-röl van sző. — És a járási vezetőségtől volt már valaki nálatok, megszoktak bennete­ket látogatni? — Néha ki-kijön valaki. Hát igen, néha kijárnak a vágsellyei járási titkárságról Hetménybe, de nem néznek alaposan _ körül a hibákra rá se hederítenek. Űgylátszik csak kifut­nak a szervezetekhez, de a komoly, eredményes szervező munkáról meg­feledkeznek. Nem gondolják a járási titkárságon, hogy az ilyen utakért kár még a motorkerékpárt is igénybe ven­ni? A hetményi CSISZ-tagokkal együtt nagyon ajánljuk nekik, hogy a feltor­nyosult hibákat minél jobban segítsék kiküszöbölni. TÖTH GYULA Egészségvédelmünk érdekében A csehszlovák Vöröskereszt mun­kájának értékelésénél mindig sok szó esett az ifjúságról, különösen a CSISZ és a Vöröskereszt szervezetek gyenge együttműködéséről. Bár az állami szerveink, sportszer­vezeteink és hadseregünk ma már igen sokra becsüli a Vöröskereszt munkáját, amelyben szívesen vá'lai- nak részt legkiválóbb egészségügyi tényezőink is. De a fiatalok nagy ré­szét még mindig nem érdekti kellő­képpen a Vöröskereszt munkája és nem is vesznek abban részt. Mégsem mondhatjuk, hogy ez mindenhol így van. Például a csadcai fiatalok tevé­kenyen bekapcsolódnak a Vöröske­reszt munkájába. Nem csoda tehát, ha csadcán van az egyik legjobb Vö­röskereszt szervezetünk. A zsolnai városi Vöröskereszt szervezetbe.« — milyen kár ezért — nem kapcsolódott be még eddig egyetlenegy CSISZ tag sem. Ez azt bizonyítja, hogy a CSISZ zsolnai alapszervezetei nem sokat tö­rődnek az egészségvédelemmel. Te­kintettel arra, hogy ez a helyzet majdnem általános, a, Vöröskereszt egyik kongresszusán egy küldött sem csodálkozott azon, hogy a barslédeci Vöröskereszt szervezet titkárnője bí­rálta az ottani CSISZ alapszervezetet azért, mert nem kapcsolódik be az egészségvédelembe. Pedig hány közös feladat, hány közös szervezési és ne­velési probléma kapcsán juthatna egyetértésbe a CSISZ alapszervezete és a Vöröskereszt szervezet. A pol­gári védelemben is több, jobb ered­ményt érnének el, ha a CSISZ a Vö­röskereszttel és a HESZ-el jobban együtt működne. Remélhető, hogy ezentúl a CSISZ alapszervezetei többet foglalkoznak a polgári egészségügyi -védelemmel és megtalálják a helyi Vöröskereszt szer­vezet felé vezető utat. Sz. Gy. Szép volt a kiállítás A kassai magyar tannyelvű felső­ipariskolában rendezték meg a szak­iskolások és a fiatal technikusok ke­rületi kiállítását. A kiállítási tárgyak bebizonyítják, hogy a kassai fiatal^ technikusok és a technikai tanu’ök' igazán elsajátítják a szakmájukhoz szükséges ismereteket. Több elismerő oklevél is bizonyítja ezt amit a fia­talok kaptak. A sok tárgy közül az ember figyelmét egy majd kétméter magas rádióra figyelünk fel legin­kább. A rádió mellett egy íróasztalhoz hasonló kapcsoló asztal van, közepén a különböző kapcsolókkal és műsze­rekkel. A két oldalán a fiókok felett magnetofon és gramofon van elhe­lyezve, Ezt az egész berendezést a felsőipariskola növendékei készítet­ték. A IV. B. osztály tanulói egy újfajta csőrlöt készítettek a kiállí­tásra és egy futódaru tökéletes mo­delljét. Az itt járt szakemberek nagy elismeréssel vélekedtek erről. A rozsnyói bányászati ipariskola készítményei is megragadják a nézők figyelmét. Különösen Gönci Imre és Ondrej Klíma festményei maradnak legjobban emlékezetünkben. A két fiatal szintén a rozsnyói bányászati ipariskola tanulója. A sviti vegyészeti ipariskola által kiállított tárgyak közül is a legtöb­bet értékesnek mondhatjuk. Különö­sen egy pamutkészítő üzem beren­dezése tetszik a kiállítás látogatóinak. Ügy a kiállítás rendezői, mint a kiállított tárgyak készítői megérdem­lik a dicséretet. Pandi Lajos Bácska Három aratógép után A gömörhorkai alapszervezet veze­tősége elhatározta, hogy Ifjúsági bri­gádot szerveznek az aratás gyors elvégzésének érdekében. El is hatá­rozták, hogy melyik vasárnap telje­síti az alapszervezet a kötelezettség­vállalást. Azonban hiába volt a szer­vezés, a helyi hangszórón is hiába hirdették ki többször, hogy a fiatalok reggel hány órára gyülekezzenek. A faluban körülbelül 80 fiatal él, mégis csak 17 fiatal jött el brigádmunkára. A 17 fiatal azonban kitett magáért, mert három aratógép után összehord- ták a kévéket és így hozzájárultak ahhoz, hogy az aratást gyorsabban fejezze be a szövetkezet. Bacsó Barnabás CSISZ járási titkár A fiatalok lelkesen segítenek A CSISZ vrbovcei falusi szervezete a júliusi gyűlésen a következő köte­lezettségvállalásokat tette. 1. öt hektár területen keresztekbe rakják a gabonát. 2. Minden második vagy harmadik nap az esti órákban csépelni fognak és a szövetkezet számára 300 mé­termázsa gabonát csépelnek ki. 3. A szövetkezet más feladataiban is szükség szerint kiveszik részüket. Vállalásukat már teljesítik is, ezt bizonyítja az is, hogy július 21-én 15 fiatal munkába lépett és 30 mé­termázsa gabonát csépeltek ki. Örömmel és boldogan végezték a munkát, mert tudják, hogy nagy se­gítséget nyújtanak a szövetkezetiek­nek és hozzájárulnak a szövetkezet gazdasági és politikai megerősítésé­hez. A fiatalok vasárnap, július 22-én — a kerületi falu és városi szépítési akció keretén belül műszakot sz.ir- veztek, és 18-an résztvettek a kul- túrház építésében és így jó példát mutattak az idősebbeknek. Minél előbb fel akarják építeni a kultúrházat, hogy a falujukban fel­lendüljön a kultúráiét. Elek Árpád A CSISZ jár ís-i titkára Rimaszomh^' Válaszolunk olvasóinknak Egy felsőszeli olvasónk „Fogadás“ jelige alatt kérdezi, hogy az idén a Mars bolygó valóban a Föld köze­lében lesz-e? Az idén a Mars valóban a Föld kö­zelében lesz. Mégpedig ez évben szeptember 10-én 56 millió kilométer távolságra lesz a Földtől. Máskor ennél a távolságnál lényegesen mesz- szebb van. Ez a helyzet minden 15— 17 évben egyszer fordul elő. így te­hát a csillagászok érthetően nagy felkészültséggel várják a ritka jelen­séget. A szovjet asztrobiológusok vé­leménye szerint a Marson nemcsak növények, hanem primitív állatok is élnek. Most a csillagászok ezt a kér­dést véglegesen tisztázni akarják. A Mars így Föld-közeiben is hogy mi­lyen messze van tőlünk, leginkább úgy képzeljük el, ha tekintetbe vesz- szük, hogy 2.300 nap alatt 1.000 ki­lométeres óránkénti sebességgel ér­hetnénk csak el. „Titkos“ jeligére válaszoljuk Mar- celházára. A kérésed - annyira magánjellegű, hogy lapunkon keresztül nem tudunk választ adni. Azonban a kért adatok­nak utánanézünk és ha megszerez­zük — körülbelül 7—8 nap múlva — akkor levélben válaszolunk. Kérjük, közöld pontos címedet.

Next

/
Thumbnails
Contents