Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-28 / 4. szám

Bratislava, 1956. január 27. Ara 80 finér V. évfolyam, 4. szám Nevelőnk a CSISZ Ha megkérdeznénk Szigel Máriától, a Béke­díj hordozójától, Radványi Annától, a Köztár­sasági Rend hordozójától, Zochor Jánostól, a sport mesterétől, Zátopek Emiltől, a Köztár­sasági Rend hordozójától és a többiektől, akiK életükben már nagy sikereket értek el, hogy minek köszönhetik az elért eredményeket, er­re a kérdésre mindnyájan ezt felelnék: a CSISZ kollektívának. Ha ezer és ezer fiataltól, akik a CSISZ-ben nőttek fel, és ma már vezető funkcionáriusok a közéletben, megkérdeznénk, minek köszön­hetik sikerüket, ugyanezt a választ kapnánk. Ha megkérdeznénk a CSISZ mai tagjait, pél­dául Jámbor Bertát, a trencséni Viliam Siroky Ruhaüzemből, aki a kabátműhelyben dolgozik és kétszer mint a műhely, hatszor pedig mint az egész üzem legjobb dolgozóját tüntették ki. ha megkérdeznétek Krchová Annát, a seni- cai Slovensky hodváb üzemből, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy javult a termékek mi­nősége, így tehát nagy érdeme van a harcban az üzem termékeinek kiváló minőségéért, ha megkérdeznénk Dubecká elvtársnőt, a köpcsé- nyi EFSZ-ből, aki következetesen érvényesíti Malinyinová munkamódszerét, ha megkérdez­nénk tőlük, hogy a mindennapi munkájukban hogyan értek el ilyen szép eredményeket, mindegyik azt a választ adná, hogy az elért eredményeket elsősorban a CSISZ szervezet­nek köszönheti. Ha megkérdeznénk a trencsérji Odeva és Merina üzemekből, a nagyszombati Figaro üzemből a CSISZ tagokat, vagy pedig a palá- rikovói, a dunaszerdahelyi, nagymegyeri, felsö- patonyi, vásárúti, ekecsi, récéi, ruzsindoli CSISZ tagokat, ha megkérdeznénk a CSAD po- dolinci üzemi szakiskolájának CSISZ tagjait, ki segített nekik abban, hogy boldog, öröm- teljes életüket építhetik, merész terveiket megvalósíthatják — mindnyájan azt felelnék: a CSISZ szervezetnek. A CSISZ nap mint nap arra neveli a fiatalo­kat, hogy a szocialista társadalom bátor, áldo­zatos tagjaivá váljanak. Leszoktatja őket a múlt káros csökevényeiről és olyan tulajdon­ságokkal ruházza fel őket, melyek kidomborít­ják személyiségük legszebb vonásait és társa­dalmunk magas erkölcsi fokon álló hasznos tagjaivá válnak. A fiatalok csak lassan érlelődnek és alakul­nak át az új szocialista emberekké. Feltétle­nül arra van szükség, hogy maga a CSISZ szer­vezet türelemmel legyen a fiatalokkal szemben és minden fiatal eltökélt szándékkal elhatároz­za, hogy éimunkás kiváló mérnök, esztergá­lyos, funkcionárius, író, kiváló sportember akar lenni. A CSISZ széleskörű kollektívája és távlatai közel állnak a fiatalokhoz. A fiatalok munka- sikerek után vágyakoznak. Gondolatokban, ér­zésekben gazdag és szép emberek akarnak lenni. A CSISZ szervezet azt akarja, hogy az összes fiatal szebb és jobb legyen. Azt akarja, hogy olyanok legyenek, mint ahogy azt Maka­renko hirdeti. Elsősorban tehát az a fontos, hogy minden fiatalt megnyerjünk a CSISZ soraiba. A kongresszus előtti időszak feladatá­hoz tartozik, hogy további ezer és ezer fiatalt szervezzünk be a CSISZ-be. A tagtoborzás azonban nem öncélú. Ha a fiatalok a CSISZ szervezetben megtalálják a helyüket, ha ott jóbarátokra találnak, ha ott t múlhatnak és szórakozhatnak, akkor belépnek a CSISZ-be. A fiatalok munka közben és az életben is sok nehéz problé iával találkoznak. Ha a CSISZ szervezet segítségére siet a fiataloknak, na kielégíti vágyaikat, akkor lépten-nyomon érez­ni fogják, hogy nem tudnak meglenni a CSISZ szervezet nélkül. Sokkal több fiatal munka­hősünk, sportemberünk lesz, ha megnyerjük a fiatalokat, ha bekapcsoljuk őket közös fel- adatunnk teljesítésébe — hazánk szocialista építésébe. — A fiatalok munkáját, tudását, kezdeményezését csakis a CSISZ erős kollektí­vájában lehet felhasználni. an a ■ h TTTTTTnnnrTTnnmnnnnnnnmnnmmnn^^ „Sokan hozzászoktak ahhoz, hogy üres szónak tekintik a barátságot, pedig ha ez az ér­zés a maga igazi jelentőségében kifejlődik, ha odáig mélyül, hogy a komszomolisták és pár- tonkívüli ifjúság, elvtársak és barátok megosztják egymással a termelő munka örömét, ha együtt küzdik le a nehézségeket, együtt sajátítják el a technikát, valóban segítve egymást a munkában, ha együtt töltik szabadidejüket tornával és sporttal stb. — akkor a barátság fontos kiegészítőjévé válik a szocialista versenynek és nagyszerű gyümölcsöket érlel”. Kalinyin nnnnnnnirinnnrrvnnnnnnnn^^

Next

/
Thumbnails
Contents