Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-07 / 1. szám

4 1956. január 7. a münkcítófíísesékenység emelésének, a terv teljesítésének rugója MOST EGY ÉVE, hogy állami gaz­daságunkban megválasztottuk a CSISZ üzemi szervezetének vezetőségét. Gaz­daságunkban a CSISZ szervezetnek háromszáz tagja van. A CSISZ üzemi szervezetének első gyűlésén jóváhagy­tuk a munkatervet, valamint a gyű­lések és a gazdaságban dolgozó fiata­lok aktíváinak tervezetét. A palárikovoi állami gazdaság tíz majorból éli. Ebből hét van az érsek- újvári és három a surányi járásban. Ekkor még nem volt minden major­ban CSISZ szervezet, ezért az üzemi vezetőség azt a feladatot tűzte ki, hogy minden majorban szervezetet alakítunk. Ezt a tervet már megvaló­sítottuk. Az alapszervezetek megala­kításával egyidejűleg a CSISZ üzemi vezetősége az egyes gazdaságokban mozgósította az alapszervezetek veze­tőségeit, hogy a Forradalmi Szakszer­vezettel közösen nyerjék meg az egész ifjúságot a szocialista munka­versenynek és ne akadjon olyan fia­tal dolgozó, aki a munkacsoportban vagy egyénileg ne tenne kötelezett­ségvállalást. így sikerült elérnünk, hogy a dol­gozók 90%-a bekapcsolódott a szocia­lista munkaversenybe, és 168 kollek­tív, valamint 136 egyéni kötelezett­ségvállalást tettek. Verseny indult az egyes gazdaságok, munkacsoportok és egyének között. A növénytermelés­ben a kötelezettségvállalások értéke 1,337.070.— koronát, az állattenyész­tésben pedig 813.792.— koronát tesz ki. A CSISZ üzemi vezetősége mellett szerkesztőkör alakult, melynek kilenc tagja van és az a feladata, hogy a faliújságok villámhíradók útján kö­zölje a verseny eredményeit és kü­lönböző módon köztudomásra hozza a példás dolgozók neveit. A kör tökéle­tesen eleget tett feladatának. Nyáron 30 villámhíradót adott ki és gondos­kodott arról, hogy minden gazdaság­ban rendszeresen megjelenjen a fali­újság. A kör nemcsak a nyári idő­szakban, hanem az egész év 'folyamán jól dolgozott. A faliújságok és villám- híiradók nemcsak a fiatal dolgozók munkájával foglalkoztak, hanem az idősebbekkel is és az egyes feladatok teljesítésében sokszor bírálták az egyes gazdaságok és majorok munká­ját is. A kör ügyelt arra, hogy a bí­rálat és dicséret helytálló legyen. A versenyt minden hónapban bizottság értékelte ki, melyben a CSISZ üzemi vezetősége is képviselve volt. A versenyben a fiatal dolgozók fi­gyelemreméltó eredményeket értek el. Kuehár Olga, a cukorrépa kapálásban a napi normát 200%-ra teljesítette. A jánosikovói gazdaságban Kuruc elv­társ munkacsoportja szerzett nagy érdemeket a cukorrépa elszállításában. A normát 220%-ra teljesítették. Az István majorban Kajtár Jánost ismer­ték el legjobb traktorosnak, aki a cukorrépa szállításánál a normát 160%-ra teljesítette. A csúzi gazda­ságban dolgozó, ifjúsági traktorosbri­gád, melyet Pinke elvtárs vezetett, szintén szép eredményt ért el. A ter­vet 125%-ra teljesítették, így a gaz­daság keretén belül a harmadik hely­re kerültek. A rózsaudvari gazdaság­ban 15 CSISZ-tag közül tízen dolgoz­nak az állattenyésztésben. A sertése­ket is ifjúsági munkacsoport gondoz­za, hét leány. Most vezették be az önálló elszámolás rendszerét. A mala­cokat Javorcík Mária, Bordejov Julia, Kozanová Ludmilla és Dojcanová He­lena gondozza.Az évi terv szerint 780 malacot kellett elválasztani s ők 1.063 malacot választottak el. Birkus Gábor CSISZ-tag 18 fejőstehenet gondoz, és augusztus óta az önálló elszámolás rendszere alapján dolgozik. Az egyéni megtakarítás számlája szerint három hónap alatt 1,091.46 koronát takarí­tott meg. Eszerint 425.36 koronával több jutalmat kapott. Sok példás dolgozót sorolhatnánk még fel, akik a gazdaságban lelkiis­meretesen és jól végzik feladatukat. Matejev Anton igazgató elvtárs sokat törődik a CSISZ szervezet munkájával. Az ő segítségével sikerült minden gazdaságban vörös sarkot berendezni. A fiatalok munka után odajönnek össze, hogy szórakozzanak és tanulja­nak. A CSISZ üzemi szervezetének ér­deme, hogy a fiatalok szorgalmasan látogatják az üzemi munkaiskolát. A tavaszi időszakban a gazdaságba sok idénymunkás jön, többnyire fia­talok. A CSISZ üzemi vezetősége gon­doskodik arról, hogy az új dolgozókat megfelelő módon fogadják és megis­mertessék velük a termelési tervet. Az idénymunkásoknak jelentős része van a hektárhozamok emelésében. A CSISZ üzemi vezetősége mozgósítja ■ CSISZ-tagokat az EFSZ-ek segítésére. A fiatalok segítséget nyújtanak a pa­lárikovoi EFSZ-nek, 65 hektárról be­gyűjtötték a termést és a cs éplésnél 441 órát dolgoztak le. A többi gazda­ságokból is segítettek a fiatalok a szomszédos EFSZ-eknek. Ezt azért tehették meg, mert az aratást 10 nappal, a cséplést pedig 5 nappal a határidő előtt fejezték be. EZEKET AZ EREDMÉNYEKET csak­is a szocialista munka versenynek köszönhetjük. Az állattenyésztésben az év elejétől 171%-ra teljesítettük a kötelezettségvállalásokat, a növény- termelésben is szép eredményeket ér­tünk el, de a kötelezettségvállaláso­kat csak a burgonya begyűjtésében teljesítettük. * A tervek teljesítése terén különö­sen az állattenyésztésben a CSISZ üzemi vezetősége többet tehetett vol­na. Rendezhetett volna beszélgetése­ket, idősebb tapasztaltabb dolgozók­kal, például Kecskés Józseffei, aki Luszková módszerét alkalmazta, és igen szép eredményt ért el. Szem előtt tartva azt a feladatot, hogy a CSISZ üzemi szervezetei az egyes gazdaságokban jobban dolgoz­zanak és teljesítsék a szövetség fel­sőbb szervernek határozatait, az egyes gazdaságok és majorok alapszerveze­teinek instruktorai számára aktívát szerveztünk. Hibát követtünk el ak­kor, mikor a CSISZ üzemi vezetősé­gének tagjait instruktoroknak jelöltük az egyes gazdaságok alapszervezetei részére. Ezzel nem javítottuk meg az alapszervezetek munkáját. Az instruk­toroknak a fiatal munkatársak között nem volt meg mindig a kellő tekin­télyük. Az instruktorokat most min­dig más alapszervezetből jelöljük ki. Rendszerint a legközelebbi gazdaság­ból, hogy gyakran látogathassák a szervezetet. A politikai és szervezeti kérdések megoldásában a CSISZ üzemi vezető­ségének a CSISZ érsekújvári járási vezetősége részéről nagyobb és rend­szeres segélynyújtásra lett volna szüksége. Habár a CSISZ üzemi veze­tősége minden hónapban rendszeresen összejött, a járási vezetőség instruk­tora nem látogatta rendszeresen a szervezetet, gyakran más jött el, olyan, aki nem ismerte a helyi körül­ményeket. A CSISZ surányi járási ve­zetősége sem gondoskodott kellőkép­pen a járásban lévő szervezetekről, csak a bélyegek átvételével törődött. Nem volt meg a kapcsolat a CSISZ üzemi vezetőségének instruktorjai és a járási vezetőség között. Ezen a té­ren úgy a járási vezetőségnek, mint nekünk javítani kell mimikánkat. A CSISZ üzemi vezetősége irányítja a gazdaságban az ifjúság életét. Kü­lönböző aktívákat, vidám összejövete­leket rendez. A csúzi vidám összejö­vetel maradandó emléket , hagyott a fiatalok szivében. A kultúrműsornak húsz száma volt és propagandát fej­tett ki. A vidám összejövetelen nem hiányoztak a mesemondók, az ének­számok és a szavalatok sem. Megis­mertük itt a legjobb táncegyüttese­ket és kultúrcsoportokat. Este ter­mészetesen mulatságot rendeztek a fiatalok és a kultúrszámok után a legjobb együtteseket, valamint az egyes szereplőket jutalomban részesí­tették. Egyidejűleg a legjobb fiatal dolgozókat is megjutalmazták. Ezen a találkozón 280 CSISZ-tag vett részt és majdnem mindegyik szerepelt, ki a kultúrműsor keretén belül, ki pedig a sportszámokban. A jelenlevő nyolc­száz fiatal és idősebb dolgozó sose feledi el ezt a szép estét. Az eddigi munkánkat értékelve, bár szép eredményeket értünk el, nem vagyunk megelégedve munkánkkal. A jövőben többet fogunk törődni a ne­velési kérdésekkel. A CSISZ üzemi vezetősége legfőbb feladatának tartja úgy vezetni az ifjúságot, hogy gaz­daságunk a termelési feladatokat tel­jesítse és túlteljesítse, A CSISZ szer­vezet döntő erőt jelent gazdaságunk életében. Most a téli időszakban a CSISZ szlovákiai kongresszusa előtt van elég munkánk. Az üzemi vezető­ség mellett kultúrcsoportot alakítot­tunk és a Forradalmi Szakszervezet zenekörének segítségét is igénybe vesszük. Üj kultúrműsort készítünk eiő és ezzel meglátogatjuk az egyes gazdaságokat. Gondoskodunk arról, hogy minden fiatal rendesen látogassa az üzemi munkaiskolát, jól működje­nek a politikai körök és a tagsági igazolványok kicserélésénél emeljük szervezetünk taglétszámát AZ ELMÚLT ÉV TAPASZTALATAI azt mutatják, hogy az ifjúság fele­lősséget érez a gazdaság tervének teljesítéséért és bármilyen áldozatot képes meghozni azért, hogy a tervet teljesítsük. A sikerek elérése főleg az irányítástól, a helyes vezetéstől, az üzemi bizottság és az alapszervezetek vezetőinek munkájától függ. Munkánk lendítő kereke továbbra is a szocia­lista munkaverseny marad. Csak itt a versenyben bontakozik ki teljesen az ifjúság kezdeményező képessége és ereje. A nemes vetélkedés minél töb­bet, jobbat adni a közösségnek, ez a motorja a versenynek, s célja minden fiatalnak. Most, amikor megkezdjük a máso­dik ötéves tervet, újból szocialista munkaversenyt indítunk a fiatalokkal, hogy továbbra is nálunk maradjon a kormány Vörös Zászlaja, melyet mint második állami qazdasáo nyertünk el. FRANTISEK LUZlCA a palárikovói állami gazdaság üzemi szervezete vezetőségé­nek tagja. ÜNNEPELTÜNK Nem a kéményseprő és a négyle­velű lóhere, hanem a munkatermelé­kenység emelése és főleg az állatte­nyésztés előrelendítése lesz az, ami az új évben a szerencsét, • a boldog­ságot hozza nekünk. Hogy az új év­ben boldogabbak legyünk, azt akar­ják, a nyltraszerdai szövetkezet tag­jai is. Tervük szerint a második öt­éves terv első évében öt vagon gabo­nával és 23.400 liter tejjel adnak többet a közellátásnak, mint az 1955- ös évben. Globan József sertésgondo­zó, akit fenti képünkön látunk már ebben az évben az előírt 13 malac helyett 15-öt akar elválasztani a gondjaira bízott 33 anyának minde­gyikétől. Az első karácsonyunk a határszéli Bor u Tachova városkában, ahol bri­gádmunkán vagyunk, igazán kelleme­sen telt el. Nagy örömet okoztunk a városka lakóinak azzal, hogy a mi épületünk előtt karácsonyfát állítot­tunk fel. Amikor kigyúltak a villany­körtek a fán, a városka lakói, fiata­lok, öregek, gyerekek egyaránt, azt rebesgették, hogy a brigádosok új életet hoztak a városkába. Szépen feldíszítettük a kultúrter­met, ott is szép fát állítottunk. Min­den ragyogott a tisztaságtól és a fa alatt mindenki talált valami kedves meglepetést. Vacsorára a már hagyo­mányos, rántott halat, krumpli salá­tát és finom süteményeket kaptunk. Majd a kultúrterembe gyülekeztünk, ahol Her1- 'sky elvtárs, a CSISZ alapszervezetének elnöke rövid beszé­det intézett hozzánk, és felolvasott néhány levelet. A pilzeni és tachovi dolgozók írtak nekünk és értékes könyveket küldtek ajándékba. A fó hangulat egyre fokozódott, hát még, amikor Télapó képében szétosztottam az ajándékokat! Minden brigádos ka­pott valami kedves ajándékot. Az igazgatóság részéről is több látogató keresett fel minket. Kedélyesen szó­rakoztunk, sokat beszéltünk régi ka­rácsonyokról és a jövőről. Közülünk már tizen elhatározták, hogy végleg itt maradnak a határvidéken. Gyorsan múlt az idő, senki se vette észre, hogy a befutott levelek és aján­dékok között hiába keresnénk azok­nak a szerveknek és üzemeknek az üdvözletét, ahonnan brigádmunkára jöttünk. ür látszik megfeledkeztek rólunk és nem gondoltak' arra, hogy milyen jól esne néhány soros hazai levél. Reméljük, hogy más alkalommal már máskép történik minden és az otthoni dolgozóknak is eszébe jutnak azok, akik a határvidéket építik. Szórád Antal, Bor u Tachova ÚJÉVÁ HATÁRSZÉLÉI A kellemesen fűtött klubhelységet zászló díszíti. A vörös zászlóról Lenin és Sztálin arcképének mása rajzolódik elénk. A Komszomol és a CSISZ-tagok nagy barátságának jelképe már a Moravevesi határszéli if­júsági brigád életéhez tartozik. Ez az ifjúsági brigád azok közé tartozik, akik elhatározták, hogy új életre keltik a határvidék hosszú éveken át parlagon heverő földjeit. Az elmúlt napokban hatá­ruk termékeny szántóföldjein megjelentek az első hópelyhek. Az ifjúsági brigád mégis győ­zött az egyre növekvő hideg és fagy felett. Időben előkészítet­ték a talajt, elvetették az őszi­eket s télire elegendő silóta­karmányt biztosítottak. A leá­nyok még arra is ráértek, hogy a sabenici brigád segítségre siettek, mikor a gazdag répa­termés begyűjtésével és elszál- ’ításávai visszamaradtak. Az éles fagy mely jégvirágokat szőtt az ablakokra, rózsákat festett Gizi orcájára is. A hi­deg átjárta a jó meleg bundát A fiúk sakktáblákon mérik ösz- sze erejüket és a gitár-penge­tésben kelnek versenyre. Ha a vidám társaságba belép a két , hazai fiú“ Futó Rózsi és Ihar Giz arca lángra nyúl. Né cso­dálkozzunk rajtuk. Nem egy fiatal leány és fiú találta már meg élete párját a határvidé­körbe, leányok — hívja Incze- dy Bözsi a többieket. Pattogó zene mellett esténként táncra perdülnek a sudár lányok. Oj barátaik, a CSISZ helyi szerve­zetének tagjai is eljárnak ide. és szinte, a csontokig hatolt, de a lány jókedvét nem törte meg. Este jó meleg szobák vártak a fiatalokra, ök leültek kedvenc játékaik, könyveik mellé. Min­denki talált magának megfele­lő szórakozást. Kopsa Gitka könyvet vesz kezébe s lassan belemélyed. Nagy Károly a rá­dióhoz ül. Farkas Lörincz és Vörös Feri a játékok után nyúlnak. Dudás Mária az ő kis Józsijáról beszél a lányoknak, aki messze a Csallóközben, a nagyszüleinél nevelkedik. Már előre örül annak, hogy a nyá­ron utánuk jön s itt lesz ve­lük. Akkor majd újra betölti házukat a vidám gyermekkacaj. — Gyertek közénk, álljunk ken és együtt szövik tovább a jövőről szóló szép terveikét, melyeket már közösen váltanak valóra.--------------7 — .»vywuoiu V.*,«.. v nicy nem uuau eiettarsai, de mégis talált itt valamit. Igaz barátokat, jó közösséget. Késő éjsza­kába fut az idő, de még mindig világítanak az emeletes ház ablakai. A hosszú estén Rózsika agyába nem egyszer visszatér a gondolat: vajon megtalálom-e én a boldogságomat a határszélen? A kultúrteremből fel­szűrődő víg kacaj mindég nagyobb bizonyságot nyújt neki: igen, megta­lálod! Hiszen ez a Te otthonod is! j y

Next

/
Thumbnails
Contents