Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-07-07 / 27. szám
3 Nagy jelentőségű okmány A sajtó a napokban közölte az SZKP Központi Bizottságának „a személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről” szóló határozatát. Ez az okmány nagy jelentőségű nemcsak az SZKP és a szovjet társadalom számára, hanem a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is. Értékes tanulságot jelent a mi pártunk számára, hiszen pártunk a szovjet kommunista pártban az idősebb és tapasztaltabb, harcosban a tanítóját látja. A Szovjetunió Kommunista Pártjától tanultuk meg eddig is és a jövőben is a lenini tanítás elvi érvényesítését, a pártéletben a lenini normák betartását és a tapasztalatok alkotó módon való alkalmazását. Az SZKP XX. kongresszusa óta nem választ el hosszú idő. Már ezen idő alatt is látjuk, hogy a szovjet kommunisták által elfogadott határozatoknak átütő erejük van az egész világon, nemcsak a mi országunkban. Megszilárdítják a szocializmus, a demokrácia és a béke pozícióit, eddig még nem tapasztalt forradalmi fellendülést idéznek elő és felkeltik a dolgozók kezdeményezését. Érthető, hogy az SZKP XX. kongresszusán a tartós békéért, a szocializmusért és a munkásosztály egységéért hirdetett nagy harci program a reakciós politikai körökben és elsősorban az Egyesült Államok reakciós köreiben nagy nyugtalanságot váltott ki. Ez a nyugtalanság a népi demokráciák, valamint a szocializmus és a kommunizmus eszméi ellen folytatott ocsmány kampánnyá növekedett. Amint látjuk min él határozottabban és következetesebben valósítják meg a kommunista pártok ezt a programot, — a szocializmus ellenségeiben annál jobban fokozódik a rosszindulat és a gyűlölet. Éles támadásaikban ürügyül felhasználják azokat a tényeket, melyek J. V. Sztálin személyének kultuszával és azokkal a hibákkal függnek össze, melyek még Sztálin életének utolsó időszakában történtek. Az Egyesült Államok imperialista köreitől kezdve a megvásárolható amerikai sajtón keresztül, az olasz keresztény-demokratikus poütikai irányzat Fanfani vezéréig, végig, a kommunizmus állítólagos csődjéről és a kommunista pártokban uralkodó zűrzavarról és a szocialista rendszer felbomlásáról ordítoznak. Azért játszák meg a szocializmus sírásóinak játszmáját, hogy a világ első szocialista államában vetett bizalmat aláássák, nyugtalanságot szítsanak a nemzetközi munkásmozgalomban és egyidejűleg a világ előtt elrejtsék félelmüket. Ezzel azonban nem tévesztenek meg senkit. Ismeretes, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatairól szóló tanulságok megvitatása folyamán akadtak olyan alapjában véve becsületes emberek, akik feltették a kérdést: vajon a merész és nyílt bírálat és önbírálat nem vezet-e a szocializmus helyzetének legyöngüléséhez? Vajon az ügy érdekében item volna e helyesebb, ha a személyi kultusszal kapcsolatosan történt komoly hibákról hallgatnánk? Ezek a nézetek habár nem voltak rosszul gondolva, nem nyugodiuk következetességen. Fontos volt, hogy nyíltan beszéljünk a személyi kultusz következményeként keletkezett nehézségekről, hogy a kommunista pártok közös erővel a lehető leggyorsabban leküzdjék a következményekből folyó nehézségeket. A keserű igazság eleinte szomorúságot, fájdalmat és sok nehézséget jelentett a kommunista pártok számára. Ezek az árnyoldalak elenyészőek azokkal a pozitív eredményekkel szemben, melyeket már ma is észlelünk és amelyek a munkásosztály alapvető érdekeinek és végcéljainak megfelelően a következő években még fokozottabb mértékben megmutatkoznak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a személyi kultusz kérdésével szemben tanúsított beállítása újból megmutatta a hűséget a marxizmus- leninizmus eszméivel szemben és bebizonyította a szovjet népnek és a nemzetközi mozgalomnak az elvhűséget és a legmagasabb fokú felelősségérzetet. Példa arra, hogy a párt a saját hibáin okulva tanítja a tömegeket, a munkásosztályt, a kommunistákat, ne engedjék, hogy a múlt hibái ismétlődjenek. Vajon hogyan lehetséges, hogy Sztálin személyének kultusza a szovjet szocialista rendszer alatt keletkezett és káros következményeivel együtt elterjedt? Az SZKP Központi Bizottságának határozata megmutatja, hogy a személyi kultuszt nemcsak Sztálin személyiségének negatív tulajdonságaira vezetjük vissza, mert az azt jelentené, hogy az idealista fogalmak kör- forgatába kerülnénk. Téves volna, ha az összes hibát és a szocialista elvek megsértését egy személynek rónánk fel hibául, mint ahogy az is téves volrta, ha a Szovjetunióban a szocializmus építése terén elért sikereket egy személy érdemeinek számítanánk fel. Ezen kérdés megvizsgálásánál — mint ahogy azt az SZKP Központi Bizottságának határozata kimondja tartsuk szem előtt azokat az objektív konkrét történelmi feltételeket, melyek között a Szovjetunióban a szocializmus felépítése véghez ment és néhány szubjektív tényezőt is, melyek Sztálin személyi tulajdonságaival összefüggnek. Csakis, ha összegezzük az objektiv és szubjektív tényezőket, akkor értjük meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának lenini magva miért kezdett a személyi kultusz ellen indított határozott harcba csak Sztálin halála után és miért nem léptek fel még korábban Sztálin hibái és hiányai ellen. A szovjetellenes és szocialista ellenes gyűlölet tintájába mártott tollak minden igyekezete oda irányul, hogy ezeket a kérdéseket kiforgassák. Hasábokat írnak tele, azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a személyi kultusz eredetét ne ezekben az objektív történelmi feltételekben és szubjektív tényezőkben keressük, hanem magában a szovjet rendszerben és a demokrácia ellenes lényében. Hasonlóképpen mint ahogy piszkos kézzel nem lehet eltakarni a napot, ocsmány beszédekkel sem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a szovjet rendszer nem demokratikus. A szovjet rendszer állítólagos demokrata ellenes lényegéről szóló hazugsággal, melyet csak mesterségesen a legnagyobb nehézségek árán tartanak fenn, a kommunista ellenes harcosok nem aratnak babérokat. Hiszen nem _ egy hónap, év, hanem, egész évtizedek bizonyították be, hogy az ember igazi szabadságát és a valódi ‘demokráciát nem a monopolista kapitalizmus, hanem a szocializmus biztosítja. Vagy talán valamelyik ország nyugatra az Elba folyótól és keletre Pekingiéi biztosítja e a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését, biztosítja e a szabad fejlődés reális lehetőségét és vajon kivétel nélkül biztosítja e a munkára való jogot, a műveltséget és pihenést és vajon belevonja-e a lakosságot az állami ügyek közvetlen igazgatásába? Csakis a szovjet és a népi demokratikus rendszer hozta mozgásba a dolgozók milliónak tömegét, keltette fel bennük az állam irányításával kapcsolatos kétdések iránt az érdeklődést és kapcsolta be őket az új társadalom építésébe. Ez a hatalmas kezdeményezés, amely a személyi kultusz ellenére született, itt hatalmas történelmi művet teremtett, ha ez természetesen nem is bontakozhatott ki teljesen. Csehszlovákia Kommunista Pártja épp úgy, mint a többi testvéri pártok helyeselték és támogatták az SZKP- nek a személyi kultusz és következményei leküzdésére irányuló intézkedéseit. A CSKP a XX. kongresszus határozataiból gyakorlati következtetéseket vont le további munkájára. E következtetések következményei, amint a pártban lefolyt széleskörű vita és maga az országos konferencia is megmutatta érezhetően megnyilvánulnak már külsőleg is. A jelenlegi körülmények között, amikor a szocializmus világrendszerré vált, valamennyi kommunista párt és az egész nemzetközi munkásmozgalom előtt széles perspektívák nyílnak. A kommunista pártok tevékenységükben nemzeti sajátosságaikból és helyzetükből kiindulva teljesen tudatosítják, hogy egyre jobban szilárdítani kell a nemzetközi szolidaritás kötelékeit a közös ellenség ellen vívott harcban. A poznani népellenes akciók, amelyeket mint megmutatkozott, már régen előre kiterveztek, megtanítanak bennünket arra, hogy nem szabad gondtalanoknak lennünk, nem szabad az önelégültség hibájába esnünk. De tudatosítani kell azt, hogy a történelmi fejlődés feltartóztathatatlanul halad előre, helyes vágányokon halad. Nincs olyan akadály, ami a kommunizmus felé irányuló előrehaladást megállítaná. (Pravda) Tavalyig a nyugat-cseh határvidéken csend uralkodott, Csak a határőrök, az erdészek és az erdő munkások végezték itt feladatukat. Csend honolt a parlagon heverő nagy kiterjedésű mezőkön és réteken. Sok-sok- ezer hektár értékes termőföld és legelő hevert itt parlagon. Idővel mindenütt kinőtt a dudva és a gaz. Mivel a talajvizet nem vezették le, mocsarak keletkeztek, elszaporodtak a vadállatok és úgy éltek itt mint az őserdőben. Egészen tavalyig így festett a határvidék, de aztán az elhagyatott mezők és rétek új gazdákra találtak. Hasonlóképpen mint ahogy a szovjet komszomolok, az Ural mögötti területeken, ezekre az elhagyatott földekre is fiatal leányok és fiúk jöttek, hogy megműveljék a parlagon heverő földet és további telepesek számára előkészítsék a talajt, közülük csak kevesen értettek a mezőgazdasághoz, hiszen többnyire az üzemekből jöttek, ahol az észt er gat pad, a marósgép mellett, vagy pedig irodákban dolgoztak. Nagy lendülettel munkához fogtak, nagyon iparkodtak és leküzdötték a kezdet nehézségeit. Az állami gazdaságok szakembereinek vezetése mellett csakhamar megtanulták a mezei munkát és az istállókban is otthonosan mozogtak. A fiatalok győztek a határvidéken. Természetesen azok közül, akik a határvidékre mentek, nem mindegyik járult hozzá a győzelemhez. Sokan csalódtak — nem tartottak ki. A többség azonban mégis kitartott a természettel folytatott harcban és nagyon sokan elhatározták, hogy végleg a határvidéken maradnak. A többiek az egyéves brigádidő után hazamentek. A határvidék benépesedett. Üj bri- gádosok érkeztek, hogy folytassák a megkezdett munkát, és jól megállják a helyüket. Sok új brigád dolgozik a határvidéken. Felkerestük az egyik brigádot. Nemanicébe mentünk a dó- mazlicei járás Hor'sovsky Tyn-i áJM- mi gazdaság egyik majorjába, ahol a hradeci kerület üzemeiből dmgornak a fiatalok. Az idén is ugyanabból a kerületből jöttek a brigádosok, hogy segítsenek az itt dolgozó 12 fiatal fiúnak és leánynak, akik elhatároz < ták, hogy még egy évig ott marad- nak. A majorhoz több mint 900 hektár termőföld, rét és legelő tartozik. Kevés itt az állandó dolgozó és így a fiatalok gondjaira bízták a fél gazdaságot. — Nélkülük — mondotta Václav Muzík a gazdaság vezetője nem volnánk képesek megművelni ezt a területet. Szép munkát végeztek. A fiatal hradeciek három munkacsapatban dolgoznak. Az elsőt Jiri Nárovec, a második munkacsapatot pedig Marie Rottová vezeti. Mindketten meghosszabbították brigádidejüket. A harmadik csapatot pedig Vlas- timil Panny vezeti. Minden csapatnak külön kiosztották a földet a szükséges gazdasági gépeket és lovakat. A csapatok versenyben állnak egymással. Dereka-' san dolgoznak. Eddig Marié Rottová csapata vezet. A verseny szép eredményeket hozott. Ezt bizonyítja az is, hogy . a tavasziakat már május 2-án vetették el, a burgonyát is idejében ültették, ezenkívül elvégezték a fejtrágyázást és 300 hektár rétet és legelőt gondoztak. Ezen kívül kilenc kilométer hosszúságban rendbehozták a víz elvezető árkokat is. Az idén 70 hektárral akarják kiszélesíteni a termőföldet, 30 hektárt már tavasszal felszántottak, őszre még 40 hektár marad. Hruby József és Miroslav Bidlák brigádosok pihenő közben. SZESZÉLYESI PÉLDA A szeszély esi állami növénykutató intézetnek jó hírneve van az ógyallai járásban. Ez az intézet már sok különböző délinövényt honosított meg hazánkban. E tudományos munka sikereiben nagy részük van az ott dolgozó fiataloknak is, akik becsületes gazdái munkahelyüknek. De a fiatalok nemcsak munkahelyükön fejtenek ki aktív munkát, hanem a CSISZ üzemi szervezetében is. A szervezet egy valóságos fiatal családot alkot. Amellett, hogy majdnem mindnyájan leányok, már sokszor bebizonyították, hogy férfiasán helytállnak. Ezek a lányok Mocsári Margit és Skultéti Mária vezetésével a tavasszal nagy vállalásra határozták el magukat. Az intézetük gazdaságában két hektár cukorrépa gondozását és begyűjtését vállalta. Vállalásukat teljesítik, répájuk a jó gondozás folytán igen szépen növekedik. Persze mindezzel nem elégedtek meg. Az egyik taggyűlésükön beszélték az aratási és cséplési munkákról. Ügy gondolták itt is segíteniök kell. Határozatot is hoztak erre. Munka után segítenek az aratóknak és esténként majd jó kultúrműsorral szórakoztatják őket. Főleg a cséplésnél akarnak segíteni. Vasárnapra mindig átveszik a cséplőgépet a munkásoktól és egész nap ők csépelnek. Hadd pihenjenek azok, akik egész héten dolgoznak a gép mellett. Bizony jó volna, ha a szeszélyesi leányok példája serkentené a többi üzemben dolgozó fiatalokat is brigádok szervezésére és ők is odaállná- nak az arató s cséplőgépek mellé. LOVÁSZ LAJOS NyitraHa már itt vagyunk a határvidéken, elmentünk Eisendorfba is és meglátogattunk egy más brigádot is. Ez a község pont a határ mellett fekszik. Itt dolgoznak a Mlada Bo- leslav-i fiatalok. Ezek már tavaly is itt voltak és őszig meghosszabbították a brigádidejüket. Eisendorfban víg élet folyik. A brigádosokon és a határőrökön kívül itt vannak a plze- ni Stavooprava építészei, akik rend- behozzák az új lakósok számára a házakat. A Mlada Boleslav-i brigádosok közül többen elhatározták, hogy Itt ezekben a szép házakban otthont alapítanak és végleg itt maradnak. A fiúk és leányok nemcsak a mezőgazdaságban dolgoznak, hanem az erdőkben is segítenek. A téli hónapokban a fakitermelésben is kivették részüket, most tavasszal pedig fákat ültettek. A pártkonferencia tiszteletére azt a kötelezettségvállalást tették, hogy kilenc hektár területet bef ásítanak. Vállalásukat túlteljesítették. A nyugat-cseh határvidéken már mozgalmas az élet. Fiatalok építik boldog életüket. MXfévtésí*.. A CSISZ KB utolsó plénumán elfogadott határozat arra figyelmeztet, hogy a CSISZ szervezetnek a falvakon nagyobb figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak. Az utóbbi időben a CSISZ szervei igyekeztek a fiatalokat megnyerni a mezőgazdaság számára, ezzel szemben nem törődtek eleget azokkal a fiatalokkal, akik a szövetkezetekben dolgoznak. Komoly jelenség például, hogy sok CSISZ aiapszervezet nem törődik azzal, vajon a fiatal leányok és fiúk betartják-e az EFSZ alapszabályait és hogyan használják fel azt a jogot, amire őket a szövetkezeti tagság felruházza. Ritkán látjuk, hogy a funkcionáriusok megmagyarázták volna a szövetkezetben dolgozó fiataloknak az EFSZ alapszabályait. A CSISZ-nek arra kell törekednie, hogy a fiatalok ne legyenek közömbösek a szövetkezet kérdéseivel szemben. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok és a szövetkezetek között igazán mély legyen a kapocs, az EFSZ vezetőségei részéről 'e kell győzni a maradiságot és a nemtörődömséget. Amint látjuk a nyitrai és bratisla- vai kerület számos szövetkezetében nem tartják be azt az elvet, hogy a 16 éven felüli fiatalokat a szövetkezet rendes tagjaként kell kezelni. Ennek viszont az a következménye, hogy a fiatalok nem érzik, hogy ők a szövetkezet gazdái és nem használják ki a szövetkezeti demokráciát, nem vesznék részt a tagsági gyűléseken és az idősebb tagok sokszor lenézik a. fiatalokat. A ruzindoli szövetkezet vezetősége például törődik azzal, hogy a fiatalokat rendes tagnak vegyék fel és figyelmet szentel a fiatalok politikai és szakmai fejlődésének. Borik CSISZ- tagot például a szövetkezet kiképez- tette és ma _ már mint zootechnikus dolgozik a szövetkezetben. A szövetkezetek alapszabályai egyenesen előirányozzák, hogy a fiatalokat meg kell nyerni, gondoskodni kell az oktatásukról és felelősségteljes helyekre kell elhelyezni őket. Ezt az elvet érvényesítette a nagy- sallói szövetkezet is, ahol a baromfitenyészet nem fejlődött. Ma már öttagú ifjúsági munkacsapat dolgozik a baromfitenyészetben és a helyzet lényegesen megváltozott. A CSISZ alapszervezeteknek nem szabad megfeledkezni a szövetkezeti ifjúság neveléséről. A damásdiak például mind látogatták a szövetkezeti munkaiskolát. A CSISZ gondoskodik arról is, hogy a fiatalok alaposan készüljenek és a tananyagot elsajátítsák. A szövetkezetben dolgozó fiatalok természetesen a sport és a kultűr- tevékenység iránt is érdeklődést mutatnak. Ma még azonban sok szövetkezetben nem törődnek a fiatalok kívánságaival és gyakran azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok elkívánkoznak a szövetkezetből. A szövetkezet alapszabályai is előírják, hogy a vezetőségnek gondoskodni kell a fiatalok kultúrigényeinek kielégítéséről. Az is előfordul, hogy, a szövetkezetnek van pénze és mégse nyújtanak segítséget a kulturális és sporttevékenység fellendítésére. Damásdon, Ruzindolban, Szódön é6 sok más szövetkezetben hangszereket és sportfelszereléseket vásároltak, A szövetkezetek célja, hogy a fiatalok kulturáltan éljenek és jó gazdák váljanak belőlük. Ezt csakis akkor érik el, ha a CSISZ vezetősége és az EFSZ vezetősége szorosan együttműködik. Gyakran előfordul, hogy az EFSZ funkcionáriusai nem támaszkodnak a CSISZ-re. Nem ismerik nézeteiket, igényeiket és nincs idejük a fiatalság számára. Gyakran az is előfordul, hogy a CSISZ funkcionáriusai nincsenek tisztában a szövetkezet helyzetével és nem ;s érdeklődnek a szövetkezet gazdálkodása iránt. Kölcsönös igyekezet mellett ezeket a nehézségeket át lehet hidalni. Vannak olyan szövetkezeti elnökök is, mint például Salgovic elvtárs, nemzetgyűlési képviselő a ruzindoli szövetkezet elnöke, aki mindig eljár a CSISZ vezetőségi és tagsági gyűléseire és a szövetkezet vezetősége elé terjeszti a fiatalok kéréseit, és mindig megmagyarázza, a fiataloknak is a feladatok teljesítésének jelentőségét. így tehát a fiatalok mindig tisztában vannak a nehézségekkel és az elért eredményekkel is. Ennek köszönhető, hogy a fiatalok nem állnak távol a szövetkezettől és hasznos tagjai a szövetkezetnek. ALOJZ BUZNA A fiatalok hazájában
