Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-07-07 / 27. szám

3 Nagy jelentőségű okmány A sajtó a napokban közölte az SZKP Központi Bizottságának „a sze­mélyi kultusznak és következményei­nek leküzdéséről” szóló határozatát. Ez az okmány nagy jelentőségű nem­csak az SZKP és a szovjet társada­lom számára, hanem a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is. Értékes tanulságot jelent a mi pártunk számára, hiszen pártunk a szovjet kommunista pártban az idő­sebb és tapasztaltabb, harcosban a tanítóját látja. A Szovjetunió Kom­munista Pártjától tanultuk meg eddig is és a jövőben is a lenini tanítás elvi érvényesítését, a pártéletben a lenini normák betartását és a tapasz­talatok alkotó módon való alkalmazá­sát. Az SZKP XX. kongresszusa óta nem választ el hosszú idő. Már ezen idő alatt is látjuk, hogy a szovjet kommunisták által elfogadott határo­zatoknak átütő erejük van az egész világon, nemcsak a mi országunkban. Megszilárdítják a szocializmus, a de­mokrácia és a béke pozícióit, eddig még nem tapasztalt forradalmi fel­lendülést idéznek elő és felkeltik a dolgozók kezdeményezését. Érthető, hogy az SZKP XX. kong­resszusán a tartós békéért, a szocia­lizmusért és a munkásosztály egysé­géért hirdetett nagy harci program a reakciós politikai körökben és első­sorban az Egyesült Államok reakciós köreiben nagy nyugtalanságot váltott ki. Ez a nyugtalanság a népi demok­ráciák, valamint a szocializmus és a kommunizmus eszméi ellen folytatott ocsmány kampánnyá növekedett. Amint látjuk min él határozottabban és következetesebben valósítják meg a kommunista pártok ezt a progra­mot, — a szocializmus ellenségeiben annál jobban fokozódik a rosszindu­lat és a gyűlölet. Éles támadásaikban ürügyül felhasználják azokat a ténye­ket, melyek J. V. Sztálin személyének kultuszával és azokkal a hibákkal függnek össze, melyek még Sztálin életének utolsó időszakában történtek. Az Egyesült Államok imperialista kö­reitől kezdve a megvásárolható ame­rikai sajtón keresztül, az olasz ke­resztény-demokratikus poütikai irány­zat Fanfani vezéréig, végig, a kom­munizmus állítólagos csődjéről és a kommunista pártokban uralkodó zűr­zavarról és a szocialista rendszer fel­bomlásáról ordítoznak. Azért játszák meg a szocializmus sírásóinak játsz­máját, hogy a világ első szocialista államában vetett bizalmat aláássák, nyugtalanságot szítsanak a nemzet­közi munkásmozgalomban és egyide­jűleg a világ előtt elrejtsék félelmü­ket. Ezzel azonban nem tévesztenek meg senkit. Ismeretes, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának határozatairól szóló tanulságok megvitatása folyamán akadtak olyan alapjában véve becsületes emberek, akik feltették a kérdést: vajon a me­rész és nyílt bírálat és önbírálat nem vezet-e a szocializmus helyzetének legyöngüléséhez? Vajon az ügy érde­kében item volna e helyesebb, ha a személyi kultusszal kapcsolatosan tör­tént komoly hibákról hallgatnánk? Ezek a nézetek habár nem voltak rosszul gondolva, nem nyugodiuk kö­vetkezetességen. Fontos volt, hogy nyíltan beszéljünk a személyi kultusz következményeként keletkezett nehéz­ségekről, hogy a kommunista pártok közös erővel a lehető leggyorsabban leküzdjék a következményekből folyó nehézségeket. A keserű igazság elein­te szomorúságot, fájdalmat és sok nehézséget jelentett a kommunista pártok számára. Ezek az árnyoldalak elenyészőek azokkal a pozitív ered­ményekkel szemben, melyeket már ma is észlelünk és amelyek a mun­kásosztály alapvető érdekeinek és végcéljainak megfelelően a következő években még fokozottabb mértékben megmutatkoznak. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak a személyi kultusz kérdésével szemben tanúsított beállítása újból megmutatta a hűséget a marxizmus- leninizmus eszméivel szemben és be­bizonyította a szovjet népnek és a nemzetközi mozgalomnak az elvhűsé­get és a legmagasabb fokú felelős­ségérzetet. Példa arra, hogy a párt a saját hibáin okulva tanítja a töme­geket, a munkásosztályt, a kommu­nistákat, ne engedjék, hogy a múlt hibái ismétlődjenek. Vajon hogyan lehetséges, hogy Sztálin személyének kultusza a szov­jet szocialista rendszer alatt keletke­zett és káros következményeivel együtt elterjedt? Az SZKP Központi Bizottságának határozata megmutatja, hogy a sze­mélyi kultuszt nemcsak Sztálin sze­mélyiségének negatív tulajdonságaira vezetjük vissza, mert az azt jelente­né, hogy az idealista fogalmak kör- forgatába kerülnénk. Téves volna, ha az összes hibát és a szocialista elvek megsértését egy személynek rónánk fel hibául, mint ahogy az is téves volrta, ha a Szovjetunióban a szocia­lizmus építése terén elért sikereket egy személy érdemeinek számítanánk fel. Ezen kérdés megvizsgálásánál — mint ahogy azt az SZKP Központi Bizottságának határozata kimondja tartsuk szem előtt azokat az objek­tív konkrét történelmi feltételeket, melyek között a Szovjetunióban a szocializmus felépítése véghez ment és néhány szubjektív tényezőt is, me­lyek Sztálin személyi tulajdonságaival összefüggnek. Csakis, ha összegezzük az objektiv és szubjektív tényezőket, akkor értjük meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának lenini magva miért kezdett a személyi kultusz el­len indított határozott harcba csak Sztálin halála után és miért nem lép­tek fel még korábban Sztálin hibái és hiányai ellen. A szovjetellenes és szocialista el­lenes gyűlölet tintájába mártott tol­lak minden igyekezete oda irányul, hogy ezeket a kérdéseket kiforgassák. Hasábokat írnak tele, azt igyekeznek bebizonyítani, hogy a személyi kul­tusz eredetét ne ezekben az objektív történelmi feltételekben és szubjektív tényezőkben keressük, hanem magá­ban a szovjet rendszerben és a de­mokrácia ellenes lényében. Hasonló­képpen mint ahogy piszkos kézzel nem lehet eltakarni a napot, ocsmány beszédekkel sem lehet arra a követ­keztetésre jutni, hogy a szovjet rend­szer nem demokratikus. A szovjet rendszer állítólagos de­mokrata ellenes lényegéről szóló ha­zugsággal, melyet csak mestersége­sen a legnagyobb nehézségek árán tartanak fenn, a kommunista ellenes harcosok nem aratnak babérokat. Hi­szen nem _ egy hónap, év, hanem, egész évtizedek bizonyították be, hogy az ember igazi szabadságát és a valódi ‘demokráciát nem a monopo­lista kapitalizmus, hanem a szocializ­mus biztosítja. Vagy talán valamelyik ország nyugatra az Elba folyótól és keletre Pekingiéi biztosítja e a la­kosság életszínvonalának állandó emelkedését, biztosítja e a szabad fejlődés reális lehetőségét és vajon kivétel nélkül biztosítja e a munkára való jogot, a műveltséget és pihenést és vajon belevonja-e a lakosságot az állami ügyek közvetlen igazgatásába? Csakis a szovjet és a népi demok­ratikus rendszer hozta mozgásba a dolgozók milliónak tömegét, keltette fel bennük az állam irányításával kap­csolatos kétdések iránt az érdeklő­dést és kapcsolta be őket az új tár­sadalom építésébe. Ez a hatalmas kezdeményezés, amely a személyi kultusz ellenére született, itt hatalmas történelmi művet teremtett, ha ez természete­sen nem is bontakozhatott ki telje­sen. Csehszlovákia Kommunista Pártja épp úgy, mint a többi testvéri pártok helyeselték és támogatták az SZKP- nek a személyi kultusz és következ­ményei leküzdésére irányuló intézke­déseit. A CSKP a XX. kongresszus határo­zataiból gyakorlati következtetéseket vont le további munkájára. E követ­keztetések következményei, amint a pártban lefolyt széleskörű vita és maga az országos konferencia is meg­mutatta érezhetően megnyilvánulnak már külsőleg is. A jelenlegi körülmé­nyek között, amikor a szocializmus világrendszerré vált, valamennyi kom­munista párt és az egész nemzetközi munkásmozgalom előtt széles per­spektívák nyílnak. A kommunista pártok tevékenységükben nemzeti sa­játosságaikból és helyzetükből kiin­dulva teljesen tudatosítják, hogy egy­re jobban szilárdítani kell a nemzet­közi szolidaritás kötelékeit a közös ellenség ellen vívott harcban. A poznani népellenes akciók, ame­lyeket mint megmutatkozott, már ré­gen előre kiterveztek, megtanítanak bennünket arra, hogy nem szabad gondtalanoknak lennünk, nem szabad az önelégültség hibájába esnünk. De tudatosítani kell azt, hogy a történel­mi fejlődés feltartóztathatatlanul ha­lad előre, helyes vágányokon halad. Nincs olyan akadály, ami a kommu­nizmus felé irányuló előrehaladást megállítaná. (Pravda) Tavalyig a nyugat-cseh határvidé­ken csend uralkodott, Csak a határ­őrök, az erdészek és az erdő mun­kások végezték itt feladatukat. Csend honolt a parlagon heverő nagy kiter­jedésű mezőkön és réteken. Sok-sok- ezer hektár értékes termőföld és le­gelő hevert itt parlagon. Idővel min­denütt kinőtt a dudva és a gaz. Mi­vel a talajvizet nem vezették le, mocsarak keletkeztek, elszaporodtak a vadállatok és úgy éltek itt mint az őserdőben. Egészen tavalyig így festett a ha­tárvidék, de aztán az elhagyatott mezők és rétek új gazdákra találtak. Hasonlóképpen mint ahogy a szov­jet komszomolok, az Ural mögötti területeken, ezekre az elhagyatott földekre is fiatal leányok és fiúk jöt­tek, hogy megműveljék a parlagon heverő földet és további telepesek számára előkészítsék a talajt, közü­lük csak kevesen értettek a mező­gazdasághoz, hiszen többnyire az üzemekből jöttek, ahol az észt er gat pad, a marósgép mellett, vagy pedig irodákban dolgoztak. Nagy lendülettel munkához fogtak, nagyon iparkodtak és leküzdötték a kezdet nehézségeit. Az állami gazda­ságok szakembereinek vezetése mel­lett csakhamar megtanulták a mezei munkát és az istállókban is otthono­san mozogtak. A fiatalok győztek a határvidéken. Természetesen azok kö­zül, akik a határvidékre mentek, nem mindegyik járult hozzá a győ­zelemhez. Sokan csalódtak — nem tartottak ki. A többség azonban mé­gis kitartott a természettel folytatott harcban és nagyon sokan elhatároz­ták, hogy végleg a határvidéken ma­radnak. A többiek az egyéves brigád­idő után hazamentek. A határvidék benépesedett. Üj bri- gádosok érkeztek, hogy folytassák a megkezdett munkát, és jól megállják a helyüket. Sok új brigád dolgozik a határvidéken. Felkerestük az egyik brigádot. Nemanicébe mentünk a dó- mazlicei járás Hor'sovsky Tyn-i áJM- mi gazdaság egyik majorjába, ahol a hradeci kerület üzemeiből dmgornak a fiatalok. Az idén is ugyanabból a kerületből jöttek a brigádosok, hogy segítsenek az itt dolgozó 12 fiatal fiúnak és leánynak, akik elhatároz < ták, hogy még egy évig ott marad- nak. A majorhoz több mint 900 hek­tár termőföld, rét és legelő tartozik. Kevés itt az állandó dolgozó és így a fiatalok gondjaira bízták a fél gaz­daságot. — Nélkülük — mondotta Václav Muzík a gazdaság vezetője nem vol­nánk képesek megművelni ezt a te­rületet. Szép munkát végeztek. A fiatal hradeciek három munka­csapatban dolgoznak. Az elsőt Jiri Nárovec, a második munkacsapatot pedig Marie Rottová vezeti. Mindket­ten meghosszabbították brigádidejü­ket. A harmadik csapatot pedig Vlas- timil Panny vezeti. Minden csapatnak külön kiosztot­ták a földet a szükséges gazdasági gépeket és lovakat. A csapatok ver­senyben állnak egymással. Dereka-' san dolgoznak. Eddig Marié Rottová csapata vezet. A verseny szép ered­ményeket hozott. Ezt bizonyítja az is, hogy . a tava­sziakat már május 2-án vetették el, a burgonyát is idejében ültették, ezenkívül elvégezték a fejtrágyázást és 300 hektár rétet és legelőt gon­doztak. Ezen kívül kilenc kilométer hosszúságban rendbehozták a víz el­vezető árkokat is. Az idén 70 hek­tárral akarják kiszélesíteni a termő­földet, 30 hektárt már tavasszal fel­szántottak, őszre még 40 hektár ma­rad. Hruby József és Miroslav Bidlák brigádosok pihenő közben. SZESZÉLYESI PÉLDA A szeszély esi állami növénykutató intézetnek jó hírneve van az ógyallai járásban. Ez az intézet már sok kü­lönböző délinövényt honosított meg hazánkban. E tudományos munka si­kereiben nagy részük van az ott dol­gozó fiataloknak is, akik becsületes gazdái munkahelyüknek. De a fiatalok nemcsak munkahelyükön fejtenek ki aktív munkát, hanem a CSISZ üzemi szervezetében is. A szervezet egy va­lóságos fiatal családot alkot. Amel­lett, hogy majdnem mindnyájan leá­nyok, már sokszor bebizonyították, hogy férfiasán helytállnak. Ezek a lányok Mocsári Margit és Skultéti Mária vezetésével a tavasszal nagy vállalásra határozták el magukat. Az intézetük gazdaságában két hektár cukorrépa gondozását és begyűjtését vállalta. Vállalásukat teljesítik, répá­juk a jó gondozás folytán igen szépen növekedik. Persze mindezzel nem elégedtek meg. Az egyik taggyűlésükön beszél­ték az aratási és cséplési munkákról. Ügy gondolták itt is segíteniök kell. Határozatot is hoztak erre. Munka után segítenek az aratóknak és estén­ként majd jó kultúrműsorral szóra­koztatják őket. Főleg a cséplésnél akarnak segíteni. Vasárnapra mindig átveszik a cséplőgépet a munkásoktól és egész nap ők csépelnek. Hadd pi­henjenek azok, akik egész héten dol­goznak a gép mellett. Bizony jó volna, ha a szeszélyesi leányok példája serkentené a többi üzemben dolgozó fiatalokat is brigá­dok szervezésére és ők is odaállná- nak az arató s cséplőgépek mellé. LOVÁSZ LAJOS Nyitra­Ha már itt vagyunk a határvidé­ken, elmentünk Eisendorfba is és meglátogattunk egy más brigádot is. Ez a község pont a határ mellett fekszik. Itt dolgoznak a Mlada Bo- leslav-i fiatalok. Ezek már tavaly is itt voltak és őszig meghosszabbítot­ták a brigádidejüket. Eisendorfban víg élet folyik. A brigádosokon és a határőrökön kívül itt vannak a plze- ni Stavooprava építészei, akik rend- behozzák az új lakósok számára a házakat. A Mlada Boleslav-i brigádosok kö­zül többen elhatározták, hogy Itt ezekben a szép házakban otthont alapítanak és végleg itt maradnak. A fiúk és leányok nemcsak a mező­gazdaságban dolgoznak, hanem az erdőkben is segítenek. A téli hóna­pokban a fakitermelésben is kivették részüket, most tavasszal pedig fákat ültettek. A pártkonferencia tisztele­tére azt a kötelezettségvállalást tet­ték, hogy kilenc hektár területet bef ásítanak. Vállalásukat túlteljesítették. A nyu­gat-cseh határvidéken már mozgal­mas az élet. Fiatalok építik boldog életüket. MXfévtésí*.. A CSISZ KB utolsó plénumán elfo­gadott határozat arra figyelmeztet, hogy a CSISZ szervezetnek a falva­kon nagyobb figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok­nak. Az utóbbi időben a CSISZ szer­vei igyekeztek a fiatalokat megnyerni a mezőgazdaság számára, ezzel szem­ben nem törődtek eleget azokkal a fiatalokkal, akik a szövetkezetekben dolgoznak. Komoly jelenség például, hogy sok CSISZ aiapszervezet nem törődik az­zal, vajon a fiatal leányok és fiúk betartják-e az EFSZ alapszabályait és hogyan használják fel azt a jogot, amire őket a szövetkezeti tagság fel­ruházza. Ritkán látjuk, hogy a funk­cionáriusok megmagyarázták volna a szövetkezetben dolgozó fiataloknak az EFSZ alapszabályait. A CSISZ-nek ar­ra kell törekednie, hogy a fiatalok ne legyenek közömbösek a szövetkezet kérdéseivel szemben. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok és a szövetkezetek között igazán mély legyen a kapocs, az EFSZ vezetőségei részéről 'e kell győzni a maradiságot és a nemtörő­dömséget. Amint látjuk a nyitrai és bratisla- vai kerület számos szövetkezetében nem tartják be azt az elvet, hogy a 16 éven felüli fiatalokat a szövetkezet rendes tagjaként kell kezelni. Ennek viszont az a következménye, hogy a fiatalok nem érzik, hogy ők a szövet­kezet gazdái és nem használják ki a szövetkezeti demokráciát, nem vesz­nék részt a tagsági gyűléseken és az idősebb tagok sokszor lenézik a. fia­talokat. A ruzindoli szövetkezet vezetősége például törődik azzal, hogy a fiatalo­kat rendes tagnak vegyék fel és fi­gyelmet szentel a fiatalok politikai és szakmai fejlődésének. Borik CSISZ- tagot például a szövetkezet kiképez- tette és ma _ már mint zootechnikus dolgozik a szövetkezetben. A szövetkezetek alapszabályai egye­nesen előirányozzák, hogy a fiatalokat meg kell nyerni, gondoskodni kell az oktatásukról és felelősségteljes he­lyekre kell elhelyezni őket. Ezt az elvet érvényesítette a nagy- sallói szövetkezet is, ahol a barom­fitenyészet nem fejlődött. Ma már öttagú ifjúsági munkacsapat dolgozik a baromfitenyészetben és a helyzet lényegesen megváltozott. A CSISZ alapszervezeteknek nem szabad megfeledkezni a szövetkezeti ifjúság neveléséről. A damásdiak pél­dául mind látogatták a szövetkezeti munkaiskolát. A CSISZ gondoskodik arról is, hogy a fiatalok alaposan ké­szüljenek és a tananyagot elsajátít­sák. A szövetkezetben dolgozó fiatalok természetesen a sport és a kultűr- tevékenység iránt is érdeklődést mu­tatnak. Ma még azonban sok szövet­kezetben nem törődnek a fiatalok kí­vánságaival és gyakran azt tapasztal­juk, hogy a fiatalok elkívánkoznak a szövetkezetből. A szövetkezet alap­szabályai is előírják, hogy a vezető­ségnek gondoskodni kell a fiatalok kultúrigényeinek kielégítéséről. Az is előfordul, hogy, a szövetkezetnek van pénze és mégse nyújtanak segítséget a kulturális és sporttevékenység fel­lendítésére. Damásdon, Ruzindolban, Szódön é6 sok más szövetkezetben hangszereket és sportfelszereléseket vásároltak, A szövetkezetek célja, hogy a fiatalok kulturáltan éljenek és jó gazdák vál­janak belőlük. Ezt csakis akkor érik el, ha a CSISZ vezetősége és az EFSZ vezetősége szorosan együttműködik. Gyakran előfordul, hogy az EFSZ funkcionáriusai nem támaszkodnak a CSISZ-re. Nem ismerik nézeteiket, igényeiket és nincs idejük a fiatalság számára. Gyakran az is előfordul, hogy a CSISZ funkcionáriusai nincse­nek tisztában a szövetkezet helyze­tével és nem ;s érdeklődnek a szövet­kezet gazdálkodása iránt. Kölcsönös igyekezet mellett ezeket a nehézsé­geket át lehet hidalni. Vannak olyan szövetkezeti elnökök is, mint például Salgovic elvtárs, nemzetgyűlési kép­viselő a ruzindoli szövetkezet elnöke, aki mindig eljár a CSISZ vezetőségi és tagsági gyűléseire és a szövetke­zet vezetősége elé terjeszti a fiatalok kéréseit, és mindig megmagyarázza, a fiataloknak is a feladatok teljesí­tésének jelentőségét. így tehát a fia­talok mindig tisztában vannak a ne­hézségekkel és az elért eredmények­kel is. Ennek köszönhető, hogy a fiatalok nem állnak távol a szövetke­zettől és hasznos tagjai a szövetke­zetnek. ALOJZ BUZNA A fiatalok hazájában

Next

/
Thumbnails
Contents