Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-09 / 23. szám

10 1956. június 9. Hogyan öltözködhetünk ízlésesen Minden nő szerelne szépen öltözködni. Ehhez elsősorban Ízlés, másodsorban pénz kell. Szándékosan írtam e két dol­got ebben a sorrendben. Mert a legdivatosabb, legszebb ruha­darabokat gondolkodás nélkül magáraszedő nő rosszabbul öl­tözködik, mint az, aki kevesebb pénzből, de jól megfontoltan vásárolja ruhadarabjait. Minél jobb az ízlésünk, annál keve­sebb pénzből tudunk divatosan, jól öltözködni. A ruha vagy anyag megvéte­lénél azt kell figyelembe ven­nünk, hogy l. alakunkhoz, ar­cunkhoz, egyéniségünkhöz, <ko­runkhoz jól itlik-e a megvásá­rolandó holmi? 2. Iltik-e ruha­tárunk többi darabjaihoz, tud­juk-e használni hozzá meglévő cipőinket, táskánkat stb. 3. Mi­lyen célból, milyen alkalomra vesszük az új holmit? Ki, hogyan öltözködjék Másként kell öltözködnie a sovány- és a teltidomú, az öreg és a fiatal, az alacsony és a magas, a különböző hajszinü vagy nyugodt és eleven moz­gású nőnek. A sovány nők inkább világo­sabb színű ruhát hordjanak. A keresztben csíkozott anyag tet­tebbnek mutatja az alakot. Raj­tuk csinosan festenek a bő, hú­zott vagy rakott szoknyák. Kövér nőknek a hosszában le­futó szabásvonalak, vagy a hosszában csíkozott anyag elő­nyös, írért „soványít". Széles csípőjű nőn a legszebb szűk szoknya is visszataszítóan hat, a divatos kulikabát, az alj-blúz viselet megosztja, még zömö- kebbnek mutatja alakjukat. A sötét színek, az egybeszabott ruhák, harangszabású aljjal, karcsúsító, lejeié futó szabás­vonalakkal, vagy az elől végig gombolt ruhák illenek, hozzájuk. Alacsony nő még alacso­nyabbnak tűnik szoknyában- blúzban, mint egyberuhpban, derekán övvel össze'szoritott vagy övnélküli kabátban. Fiatalabb nők merészebb szín­összeállítása ruhákat, tarkább díszeket, divatékszereket hord­hatnak a feltűnés veszélye nél­kül, míg idősebbeknek — ha nem akarnak ízléstelennek lát­szani — le kell ezekről mon- daniok. A szép kis feikötö-ka- lapok, a rakott szoknyák, a kö­tött bolerók — például — jel­legzetesen a fiatal nők ruha­darabjai. Nyugodt mozgású nők­nek általában az angolos, egye­nes szabású, a temperamentu­mos, élénkmozgású nőknek o franciás szabású ruhák illenek. Nemcsak ruháink, de hajunk, arcbőrünk színe is döntő. Szőke, világosbőrű nőkön szé­pen mutatnak a sötét színek: fekete, sötétlila, csokoládébarna, sötétzöld. Pirosban azonban rúí feltűnőek, bántóan rikítók, ró­zsaszínben, világoskékben csak 15 éven alul járjanak, mert azon túl „édeskésnek" tűnnek benne. A sárga pedig rendsze­rint sápadttá, színtelenné teszi őket. Barnahajnakon viszont a ró­zsaszín, világoskék, sárga, pi­ros nem bántó. Nekik igen elő­nyös a drap, sárga, zöld, hal­ványlila. Sötétkékben, feketében viszont nem mutatnak oly jól, mint a szőkék. Feketehajúaknak, de világos- bőrűeknek minden szín előnyös. Erősen sötétbőrűek kerüljék a sötét és a túl világos színeket egyaránt. A vörös haj, ha természetes, rendszerint világos arcbőrrel jár együtt. Vörös nők előnyös színei a szürke, zöld, fekete, vi­lágos és búzakék. lila — míg a piros, sárga, rózsaszín, a túl világos élénk zöld, Ízléstelenül rikítóvá teszi megjelenésüket. Magastermeiüek nagy virágos, nagy kockás, szélescsikozású anyagot is viselhetnek.. Mindez alacsony és kövér nőkön ízlés­telen. Nekik a kismintás anya­gok illenek. Mintás aljhoz csak egyszínű blúzt, pulóvert hord­junk. Es fordítva: kockás bjiizt például csak egyszínű aljhoz vegyünk fel. Az ízléses öltözködés nem luxus, hanem a kulturáltság egy része. Az ízlést is fejlesz­teni kell, az ízléses öltözködést is el lehet sajátítani. RECETER1TO Ez a vitrinterítö minta 67x67 kockából áll. Félcentis lyukak­kal körülbelül 35x35 cm nagy lesz térítőnk. Az alapot krém­színű horgolócémával, a tömést a fekete kockáknál krémszínű, az x-szcl rajzoltaknál fehér tömöszállal készítjük. Tanácsok KERESZTREJTVENY Vízszintes: 1. Nyíl irá­nyában a napokban ünnepelték az egész világon. 9. Mozi ide­gen szóval. 10. Az okozat tár­sa. 12. Nyíró betűi keverve. 14. Polip egy része. 16. Régi űr­mérték. 17. Gyere — három ötödé. 19. Nagy vándormadár. 20. Aki mer az... 21. Más nyelven mákony. 22. Idegen szóval, riadó. 23. Híres buda­pesti gyár. 25. Kitüntetés. 26. HDC. 27. Apja — háromnegye­de. 29. Régi címzés rövidítve. 30. Két hosszú magánhangzó. 31. Női név becézve. 33. Karo- lin eleje' és végé. 34. Földben lévő bacillus. Függőleges: 1. Nyíl irá­nyában, folytatása 27 vízszin­tes. 1. A gyermek szerepe a házas életben. 2. Kutya. 3. ola­szul enyém. 4. kijelölt részte­rület. 5. Ahol egy gyermek van. 6. Háromtagú szólam. 7. Test­rész. 8. Visszafelé rangszócska. 11. Kiszáradó. 13. A házasélet célja. 15. Herceg idegen szóval. 17. Készít (ék. Tub.) 19. UUZ. 20. NLE. 24. Visszafelé a ser­téshús egy ízletes darabja. 27. Lepkék rakják. 28. A bánya be­járata. 31 évszak (ék. hiba). 32. A betűvel a végén egyetemi díszterem. 34. Tétel része. 35. Samu eleje. ANEKDOTÁK Newtont egy alkalommal beválasztották az angol par­lamentbe — alsóházba. Az üres parlamenti beszédek a tudóst nem érdekelték és ilyenkor csendesen, néha szun­dikálva ült helyén. Egy zajos vita alkalmával felállt. Mindenki a tudósra nézett és kíváncsian várták hozzá­szólását Egyszerre csak megszólalt és a következőket mondta: „Kérném az ablakot becsukni, mert itt huzat van.” Ez volt a halhatatlan tudós egyedüli parlamenti felszólalása. Ampere, aki híres volt szórakozottságáról egy alka­lommal, amikor lakásáról eltávozott az ajtajára krétá­val a következőket írta fel: „Ampére úr nincs otthon. Csak este jön." Egy óra múlva azonban hazajött, de amikor elolvasta ajtajára írt figyelmeztetést, fogta ma­gát és újból elment és csak este jött haza. Amikor Duden Konrád világhírű szótárát befejezte sokan felkeresték és szerencsekívánatukat tolmácsolták. A jókívánók között volt egy ún. kiváltságos családból származó asszony is, aki a gratulálásnál főleg azt he­lyezte előtérbe, hogy a szótárból a trágár, közönséges szavak kimaradtak. Amikor ezeket Dudennek elmondta, a tudós ennyit mondott: „Ah bizonyára elsősorban azo­kat kereste ugye? Amikor egy fiatal drámaíró Max Reinhardt, világhírű rendezőt felkereste és darabját ajánlotta a rendező a darabot azonnal elolvasta és ennyit mondott: A darab nag.von jó, csak bemutatásra nem alkalmas.-f4allgatag JDéler és JMéma JDál TTallgatag Pétert és Néma íl Pált vérig sértjük, ha azt mondjuk, hogy nem elég öntudatosak. — Már miért nem? — jón a hangos kérdés. — Nem ott vagyunk mi minden gyűlésen? Nem hallgatjuk mi végig illő csendben a beszámolókat? Meg csak tenni sem tettünk senki ellen semmit. Hogy későn érke­zünk? Ezt sem tudja bebizonyí­tani senki. Nem jól dolgozunk? Hát mondtuk mi már valaki­nek, hogy így vagy úgy dol­gozzon? Mi elvégezzük a ma­gunkét. Ez a fontost ügy is van. Hallgatag Péter­ek és Néma Pálék ott vannak minden gyűlésen. Idejében jön­nek és •idejében mennek. Elön­tik a férőhelyet és tisztessége­sen viselkednek. Már ahogy Haügatagékhozi és Némáékhoz illik .. . Jól neveltek, és termé­szetüket nem. tagadják meg: hallgatagok és némák! Az is igaz, hogy senkinek sem tettek még semmit. Meg azt sem mondták még senkinek: így vagy úgy dolgozzál! ük elvégzik a magukét, és ezzel mindent elintéztek. Hallgatag Péter és Néma Pál azt gondolják, ha elmennek minden gyűlésre, és végigülik minden beszámoló és felszóla­lás idejét, azzal mindent meg­tettek és nyugodtan mondhat­ják: — Mi öntudatos dolgozók va­gyunk. Hallgatagék és Némáék szá­mára az, hogy tesznek-e vala­kinek valamit, vagy megmond­ják-e éppen a normáját, sem teljesítő szomszédoknak, hogy komám, hát te így vagy úgy dolgozzál, — nem tartozik munkatársi kötelezettségük kö­zé. Minek is tennének ők valaki­nek valamit. Mondjuk például azt, hogy valamelyik gyűlésen elmondanák: — Te Lomha Sándor és te Nemakaródzik János, azért ma­radtok le, mert hat óra helyett nyolckor fogtok a munkához, egy óra ebédidő helyett pedig kettőt tartotok. Azt sem tartják szükségesnek elmondani,» hogy aratni jobb kombájnnal, mint kézi kaszá­val, az építést a gyorsfalazás, az ércfejtést pedig a ciklusos fejtés teszi könnyebbé, gyorsab­bá. A gyűléseken mikor a bírálat és önbírálat szükségességét hangoztatják és vélemény-nyil­vánításra, meg tapasztalatát- adásra tenne szükség, akkor így elmélkednek: — Nem tudhat mindenki be­szélni ... Nincsenek nekiPak szónoki képességeink ...- Be­széljenek mások. Mi majd hall­gatjuk. Mikor határozathozatal vé­gett szavazásra kerül sor, előbb körülnéznek. Amikor az alapos „megfonto­lás" után a többi kezeket már a magasban látjuk, ők is fel­emelik kezüket és összebújva Süketeknek arra a kérdésükre: miről van szó? Így válaszol­nak: — A megvitatott kérdésben hoztunk határozatot. Süketék elégedetten bólinta­nak, s fülük ismét eldugul. — Hallgatagék és Némáék* pedig tovább némák és hallgatagok. A minap is, mikor az alap­ul szervezet összeült, hogy megvitassák a határozatokat. Hallgatagék és Némáék is el­foglalták szokott helyüket. A gyűlésen jelén voltak, Süketék is, akik süketségük révén keve­set tudtak az egész határozat­ról. No, de a gyűléseken nemcsak Hallgatagék és Némáék voltak jelen. Ott voltak azok is, — jóval magasabb) számban! — akik nem süketek, nem némák és nem hallgatagok, mikor az ő és az ország ügyeiről van szó: ♦ Öröm volt Nini azt a vitát, ami a határozatokról tartott be­számolót követte. A felszólalók egi/másután jelentkeztek s a vita végnélkülinek látszott. — Egyesek keresetlen szavakkal csak annyit mondottak­Mindent megteszek, hogy a határozatok valóra váljanak. A szavakat tettek követték. Befejeződtek a gyűlések és még nagyobb lendülettel dolgoztak, hogy valóraváltsák a határoza­tokat. Alig telt el egy-két hét, s az ország minden részéből jöttek a jelentések: — Mi a mezőgazdaságba, mi a bányába megyünk* dolgozni Mi ennyivel és ennyivel fokoztuk termelésünket... Mi itt és itt javítottuk a közleke­dést ... Mi bevezettük ennek és ennek a közszükségleti cikk­nek tömeges gyártását>... stb., stb. Az emberek összefogtak és közös erővel láttak az új lei- adatok teljesítéséhez. Csak Sü­ketek, Hallgatagéit és Némáék maradtak egyedül. Most vala­hol nagyon érezték egyedül­létüket. Ahogy céltalanul álltak a lendületes, mindent megmoz­gató munka közepette, magá­nosságukban összedugták fejü­ket. Néma megtörve nyelvét, így szólt Hallgatag felé: — Maga még most is elég hallgatag. — Az igaz, de tudja, azt tar­tom, ha szólok, még nem biz­tos. hogy ezzel segítek vala­kinek. —No ez valóban igaz és nagyszerű! Kis szünet utánt Hallgatag fordult Némához: — De maga sem beszél még most sem. — Ez is igaz. De nézze csak. Maga azt tartja, ha szól, azzal még nem biztos, hogy segít va­lakinek. En azt tartom, ha nem szólok, egész biztos, nem ártok magamnak ... No nem? A válasz nagy nevetés volt. Hallgatagék és Némáék neveltek, olyan harsányan ne­vettek, hogyha valaki meglát­ja, rájuk sem ismer. En azon­ban megismertem. Hallgatag- ékat is, meg Némáékat is és most mérgemben, hogy Süket­ek is meghallják, amilyen han­gosan kifér a torkomon, olyan hangosan kiáltom Süketek, Hallgatagék és Némáék felé: — Nem igazi munkásokhoz méltó magatartás a tiétek: Hall­gatással is lehet beszélni, de ez sokszor csak az ellenség­nek használ.*.. Nálunk csak két út van: velünk vagy elle­nünk! Hónai Béla A bürokrata A hivatalban elmerengve kis asztal mögött egyedül, szomorú arccal, gonddal telve egy álmosképű ember ül. Az asztalon akták csomóban, s halom számra poros papír, miből ő néha unalmában elővesz egyet s arra ír. •.. Valaki az ajtón kopogtat, s majd álmosan hangzik: Igen. Az ügyfél belép s látszik hogy hat rá az aktaszagú terem. A sápadtarcú hivatalnok álmos pillantást lövel, — bocsánat, újra itt vagyok — az érkező eképpen felei. — Egy aláírás véget jöttem mondja az ügyfél kedvesen. — Kérem, most nem érek rá — röppen a válasz halkan-kegyesen. — Látja mennyi ügyet kell nékem holnapig még elintéznem __ — Látom, s Önt én meg is értem, de a kérvényem mast vissza kérem. Megszeppen ám a bürokrata, izzad, sápad míg végre előkerül a poros akta. — Mondom, holnap jöhet érte. — Nem, kérem én már itt maradok, S kegyességét megköszönöm, én az új igazgató vagyok, aláírásáért hozzám jöjjön. ZSILKA TIBOR ÜJ IFJÜSÄG — a CSISZ Szlovákiái Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi bizottságának kiadóhivatala Wk»« tőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41. f őszerkesztő Szőke József. - Nyomta a Merkantilné tlaciarne, 01 n. v. Bratislava ul. Národného novstania 41 „ m A-6587Z fizetés egy évre 31.20 Kcs. - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. povstama 41. sz. - Elő­9 Gyümölcsfoltokat vászon- neműből következőképpen távo­líthatunk el: veszünk egy nyers burgonyát, meghámozzuk, lere­szeljük, majd utána áttörjük. Az így nyert burgonyalé első­rendű folttisztító. # Azt a vizet, melyben a le­tisztított burgonyát megfőztük, finom, tarfca selyemholmi mosá­sára használjuk fel. Ügyelnünk kell azonban, hogy a víz lan­gyos legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents