Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-02 / 22. szám

1956. június 2. 7 Hj-Vßis/igL A CSISZ Központi Bizottsága IV. plenáris ülésének határozata A párt vezetésével a hibákat megszüntetjük és új sikereket érünk el A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának IV. plenáris ülése 1956. május 11—13-án egybe- gyűlt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ülései eredményeinek és a szervezeteinkben lefolytatott viták eredményeinek alapján a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség működését és az új helyzetben fennálló feladatait megítélje. A Központi Bizottság egyértelműen megegyezik abban, hogy a CSISZ II. kongresszusának határozatai helye­sek, de a munka bürokratikus módszereinek és a vezetés kollektivitása megsértésének következtében, minde­nekelőtt a CSISZ KB szerveiben, teljesítésflk nem volt következetes és a jelenben sem az. Megfeledkeztünk az ifjúság mozgalmának haladó és forradalmi hagyományairól, a széles önkéntes aktívával folytatott munkában nyugvó átütő erejéről és túlságos hangsúlyt helyeztünk az apparátus munkájára. Hibáinkat és hiányosságainkat ma sokkal élesebben és világosabban látjuk és meggyőződésünk, hogy a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség befolyását a sorain kívül álló ifjúságra és valamennyi tag aktív munkára megnye­rését csakis következetes elemzésük segíti elő. Tárgyalásunk folyamán a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség működése ki nem elégítő állapotának okait keres­tük és az alábbi következtetésre jutottunk: I. Az ifjúság valamennyi életérdeke felbonthatatianul egybekapcsol a szocializmus építésével A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az ifjúság minden életérdeke és vágya elválaszthatatlanul összefügg a szocializmus építésével, melyet ha­zánkban Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével valósít meg. Hiszen a második ötéves terv azt je­lenti, hogy az elöljáró kapitalista or­szágokat a termelés némely szakaszán az egy lakosra eső termelésben meg­előzzük, köztársaságunk további ha­talmas fejlődését jelenti, mely a ka­pitalista országok dolgozó népe és if­júsága előtt még vonzóbb példaképpé válik. A második ötéves terv faluhe­lyen az egységes földművesszövetke­zetek győzelmét jelenti, a munkaidő lerövidítésére és a nép életszínvona­lának további lényeges növelésére elő­feltételeket teremt. A második ötéves tervben az újítók és a munka javítói­nak, az új értelmiség fiatal tagjainak ezrei nőnek fel. A Központi Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy a CSISZ-szervezetek üzemekben és fal­vakon az újító módszerek és a mo­dern technika bevezetésének, az egész dolgozó ifjúság szakminősítése növe­lésének élére álljanak üzemekben és a mezőgazdaságban, vezessék az if­júságot a szocialista versenyzésben vállalt szélesméretű részvételre és az EFSZ-ek további fejlesztésére úgy, ahogy arról a CSISZ Központi Bizott­ságának III. plenáris ülése tárgyalt. A Központi Bizottság helyesnek talál­ja az ifjúság építkezései tradíciójának folytatását és védnökség megteremté­sét a második ötéves terv egyes fon­tos építkezései fölött az ifjúság nem­zetközi brigádjainak részvételivel. Végezzünk a nehézségek iránti nemtörődömséggel A Központi Bizottság megállapítja, hogy az ifjúság a termelésben igen komoly akadályokba és nehézségekbe ütközik, melyekkel az ifjúsági szövet­ség mindeddig jóformán nem foglal­kozott. A Központi Bizottságtól kezd­ve túlságosan sokat szoktunk beszél­ni az ifjúság jogairól és feladatairól, de igen csekély mértékben gondos­kodtunk arról, hogy ezeket a jogokat különböző emberek és intézmények gyakran korlátozzák és megsértik. Az ifjúság helyes követelményeiért és a bürokraták ellen folytatott harc a CSISZ működésének oszthatatlan ré­sze. A túlságos központosítás és a köz­élet elbürokratizálódása, amint arra Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának legutóbbi tárgya­lása rámutatott, sok esetben megaka­dályozta, hogy az ifjúság rendszerünk valamennyi vívmányát teljes mérték­ben felhasználja. A fiatal ember egyedül csak nehe­zen védekezhet az üzem, a szövetke­zet vezetősége, a szakszervezetek és egyes idősebb munkatársak részéről jövő lebecsülés ellen. Nem ritka az olyan eset, hogy a fiatal ember mi­nősítésének nem megfelelő, másod­rendű munkát kap és az újító mód­szerek bevezetését részére lehetet­lenné teszik. Sok esetben rosszabbul jutalmazzák az idősebbnél ugyanazért a munkáért csak azért, mert fiatal. Ezzel a szocialista jutalmazás elvét súlyosan megsértik. Nem voltunk elég figyelmesek a fiatal emberek jogos követeléseivel szemben, akik bennün­ket az elszállásolás, az étkeztetés és a higiénia terén fennálló fogyatékos­ságokra a fiatal munkások és főisko­lai hallgatók otthonaiban és főleg a GTA-kon, valamint állami gazdaságo­kon létesített ifjúsági brigádokon fi­gyelmeztettek, és azok megszünteté­sét elég következetesen nem követel­tük. A CSISZ-szervezetei nem jelen­tettek támaszt azoknak a fiatalembe­reknek, akik a hiányosságok bírála­tával lépnek fel, akik szavukat jog'o­san emelik fel, és akikkel szemben egyes bürokraták méltatlanul járnak el. Ezek a CSISZ által meg nem ol­dott hiányosságok a CSISZ-be vetett bizalom meggyengülése komoly okai­nak egyikét jelentették és abszen- eióra, fluktuációra, valamint a fegyel­mezetlenség egyéb megnyilvánulásai­ra vezettek. A fiatal ember nehézségei és mun­kája iránti nemtörődömség egyes ál­lami szervek és saját szervezete, a CSISZ részéről is, különösen súlyos terhet jelentenek a legfiatalabbak szá­mára, akik még csak az élet kapuja előtt állnak és akik számára a CSISZ- nek a legközelebbi támasznak kellene lennie. Jóllehet tudtunk a munkaerőtarta­lékok intézeteiben és a tanulóiskolák­ban folytatott nevelés hiányairól, ahol a CSISZ-ben folytatott munka önkén­tességét igen gyakran parancsolga­tással helyettesítik, mégis, ezeket a komoly hibákat megakadályozni nem voltunk képesek. A Központi Bizottság a mesterek­hez, a technikusokhoz, az idősebb munkásokhoz, az üzemek igazgatói­hoz, továbbá a párt és a szakszerve­zetekhez fordul, hogy a dolgozó ifjú­ság problémáinak megoldásában se­gítsenek. A dolgozó ifjúság eme prob­lémáit végre különösen a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának kellene észrevennie. A CSISZ Központi Bizottsága nem érthet egyet azzal, hogy a Munka­erőügyek Minisztériuma az ifjúsági szövetség fiatal munkásság tanításá­nál és nevelésénél fennálló jogos kö­veteléseit nem tartja tiszteletben és jogot formál arrra, hogy a CSISZ munkájával kapcsolatban az illetékes szervek tudomása nélkül különféle irányvonalakat adjon ki. A Mimka- eröügyek Minisztériuma és a terme­lési minisztériumok a munkaerőtarta­lékok intézeteiben és tanulóiskolák­ban folytatott munka eddigi rendsze­rét vizsgálja felül, ahol a nevelés for­mális üggyé vált és a nevelő dolgozók mindennek tetejébe az akciók számá­ért prémiumokat kaptak. A CSISZ Központi Bizottságának ülésén elítélték az Állami Gazdaságok Minisztériumának álláspontját is, mely az ifjúsági brigádok komplex felsze­relését, azaz a parcellák, a gépek, fogatok, gazdasági épületek stb. ki­osztásának kérdését felelősséggel nem oldja meg és nem teremt feltételeket arra, hogy a határvidéken a lehető legtöbb brigádos tartósan leteleped­jen. Az Állami Gazdaságok Miniszté­riuma mindeddig nem válaszolt, mi­lyen konkrét intézkedéseket tett és milyen következtetéseket vont le az ifjúsági brigádok országos konferen­ciáján elhangzott bírálatból. A Föld­művelésügyi Minisztériumnak és az Állami Gazdaságok Minisztériumának sokkal nagyobb figyelmet kell szen­telnie a mezőgazdaságban dolgozó if­júság életének, főleg a GTÁ-kon és állami gazdaságokon, és végül meg kell oldania a hosszú idő óta tartó hiányosságokat is, mint például a traktorvezetők anyagi biztosítását, megfelelő üléseket a traktorokra, ka­binokat, kedvezőtlen időjárás esetére ruházatot stb. A CSISZ Központi Bi­zottsága felkéri a Földművelésügyi Minisztériumot és a Munkaerőügyi Minisztériumot, hogy a CSISZ-szel együttműködve oldják meg végül az EFSZ-ekben dolgozó 14—16 éves dol­gozók és azok helyzetét, akik mun­kabeosztást nem kaptak. Sokkal na­gyobb felelősség szükséges a munka­erőtartalékok intézetei, a tanuló- és szakiskolák végzettéinek széthelyezé- sénél, hogy ésszerűtlen átcsoportosí­tásokra ne kerüljön sor. Egyúttal helyes lesz, ha a társadalmi szerveze­tek számát a numkaerőtartalékok in­tézeteiben korlátozzák. A tanulók problémája A Központi Bizottság nagy figyel­met szentelt főiskolai hallgatóink bí­ráló felszólalásainak, akik jogosan kö­vetelik, hogy valamennyi fokozatú is­kolán a túlságos megterhelést szűn­tessék meg. A tantervek túlzsúfoltak, s emellett a tanítás eszmei és szak- színvonala gyakran alacsony, a tanul­mánynak az élettel kapcsolata nincs és a gyakorlat szükségleteinek nem felel meg. A Központi Bizottság egyetért a főiskolákon folytatott ta­nulmány szervezésének bírálatával, mely a vizsgák elviselhetetlen torló­dására, valamennyi előadás kötelező látogatására, a jegyzetek és a tanul­mányi irodalom magas árára, a diák­menzákon kapott ellátás alacsony szín­vonalára és a szálláshelyeken előfor­duló komoly hiányosságokra vonatko­zik. Élesen elítélendő az élet és a nevelés kaszárnya-módszere számos internátusbán és diákotthonban, ami a főiskolai hallgatókat és diákokat joggal elkeserít. Hisszük, hogy mind­ezeket a hiányosságokat az Iskolaügyi Minisztérium a CSISZ-sze! együttmű­ködve. megoldja. A Központi Bizottság ezért öröm­mel üdvözli a CSKP Központi Bizott­sága a főiskolák színvonalának növe­léséről és további fejlesztéséről szóiö határozatát, és felkéri az ifjúsági szö­vetség fakultásokon működő vala­mennyi szervezetét, hogy ez a hatá­rozat legyen tevékenységük alapja és azzal valamennyi hallgatót ismertes­senek meg. Az iskola vezetősége ter­vének kidolgozásán, valamint a CSKP KB téziseinek megvalósításán min­den fakultáson a hallgatók részvéte­lét biztosítsuk és javaslataikat a terv­be foglaljuk be. A CSISZ szervei áll­janak a hallgatók igazságos követe­léseinek megoldásáért folytatott viták és igyekezet élén, egyidejűleg azon­ban utasítsák el a jogtalan követelé­seket, — és némely egyének kísérle­teit, — akik a szövetség szervezeteit meg akarják kerülni és főiskolánk eszmei alapjait, valamint fő küldeté­sét támadják, mely küldetés magasan minősített szakemberek nevelése, akik készek, hogy ismereteiket áldozatké­szen a nép és a szocializmus építésé­nek szolgálatába állítsák. Ezért a ta­nulmány kérdéseinek megoldását a CSISZ főiskolákon működő szervezetei munkájának jelenidejű javításától el­különíteni nem lehet. A Központi Bizottság a CSISZ KB elnökségének és titkárságának, valamint az illeté­kes kerületi és városi vezetőségeknek meghagyja, hogy a főiskolai hallgatók körében végzett munkát javítsák és határozatot hoz, hogy ezzel kapcso­latban a döntő jelentőségű főiskolák képviselőiből a CSISZ központi és Szlovákiai Központi Bizottsága mellett főiskolai tanácsokat, továbbá Prágá­ban, Brnoban és Bratislavában, s eset­leg olyan városokban, ahol főiskolák működnek, főiskolai bizottságokat ál­lítsanak fel. A CSfSZ Központi Bizottsága nagy- rabecsüli a szak- és középiskolák számos tanítójának jó igyekezetét, hogy a szövetségnek és a pionírszer­vezetnek segíteni akarnak. Nem ért­het azonban egyet az iskolai szerve­zetek fölötti alkalmatlan felügyelet és gyámkodás erős tendenciáival, me­lyek sok esetben már az Iskolaügyi Minisztériumból indulnak ki, s amiből osztályrészét a CSISZ is kiveszi. A CSISZ Központi Bizottsága felkéri az Iskolaügyi Minisztérumot, hogy eze­ket a hiányosságokat a lehető leg­gyorsabban szűntesse meg és hasson oda, hogy a tanítók előtt a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség és a pionír­szervezet feladatát szüntelenül vilá­gítsák meg. örömteijes és eseménydús életet Életének kitöltésére az ifjúság szó­rakozni és kulturáltan élni, vitázni, sportolni akar, meg akarja ismerni hazája szépségeit, a szocializmus fia­tal építőinek igazi örömteljes és ese­ménydús életét akarja élni, amihez a népi demokratikus köztársaság a szükséges előfeltételeket megteremti. Felhasználásukat azonban sok érthe­tetlen, bürokratikus intézkedés aka­dályozza. Az elmúlt években nálunk kultúr- létesitmények hálózata épült ki, de számuk nem elegendő és többségüket az ifjúság kellőképpen azért nem használja ki, mert érdeklődési köreit nem elégítik ki, — és szorosan vett kommerciális érdekeket szolgálnak. Magas bérleti díjakat kényszerítenek ki, aránytalan illetékeket követelnek és adminisztratív jóváhagyási mód­szerek érvényesülnek. Szervezeteink a nagy pénzügyi rizikók miatt a mu­latságok rendezésétől tartanak. Váro­sokban és falvakon helyiségek hiánya mutatkozik, melyekben a fiatalok összejöhetnének, elbeszélgethetnének, társasjátékot játszhatnának, táncol­hatnának és a televíziós adást néz­hetnék. Sok üzemi klub és kultúrott­hon irodává változott és funkcioná­riusai az fjúság érdeklődési köreivel szemben nemtörődöm álláspontra he­lyezkednek. Azt, hogy a Kulturális Ügyek Mi­nisztériumának az ifjúság szórakozása mennyire szívügye, legjobban fejezi ki az üzemelési honoráriumok tarifái­ról kiadott hirdetmény, mely szerint szerzői díjat kell fizetni bármiért. A CSISZ Központi Bizottsága felkéri a Kulturális Ügyek Minisztériumát és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, tegyenek hatékony intézkedéseket, hogy a kulturális létesítmények és klubok a dolgozók és az ifjúság kul­turális és társadalmi életének igazi központjaivá váljanak. Egyidejűleg ajánljuk, hogy a nemzeti bizottságok művelődési létesítményeinek vezető­ségeit ne nevezzék ki, hanem válasz­szák, ami demokratizálódásukhoz já­rul hozzá. Követeljük továbbá, hogy a Zenei és Artista Központ működését vizsgálják felül és létezésének szük­ségességét mérlegeljék. Támogassuk a testnevelést és a sportot Valamennyi fiatal ember sportolni akar. A CSISZ munkájában ez azonban nem mutatkozott meg. A testnevelési szervek és a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetségének adminisztratív intézkedései az ifjúság kezdeményezé­sét elfojtották. Örömmel üdvözöljük ezért Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának az egységes önkéntes testnevelési szervezet léte­sítéséről hozott határozatát. Ennek a szervezetnek gondoskodnia kell arról. hogy az ifjúságnak most különféle korlátozások nélkül a testnevelés és a sport ápolására valamennyi lehetősége meglegyen. Nem érthetünk egyet azzal, hogy élenjáró sportolókat és egyesületek szakosztályait egyoldalúan előnyben részesítik és csekély gondosságot szentelnek a sport tömeges fejleszté­sének az ifjúság körében. Követeljük, hogy az ifjúság számára a sportpályá­kon díjtalan sportolást és minden fö­lösleges korlátozások nélkül egyéb sportlétesítmények használatát tegyék lehetővé. A CSISZ alapszervezeteinek támogatniuk kell az ifjúság testneve­lés és sport iránti érdeklődését és a legkülönfélébb sportnemekben helyi sportversenyeket kell szervezniük. Az ifjúsági szövetségnek álljon módjában teljes lehetőséggel a hazai és külföldi természetjárás folytatása, sátortábo­rok létesítése, a szombati és vasárna­pi szabad idő kihasználása a termé­szetben a turista szervezetekben vál­lalt tagság kényszerűsége nélkül. A CSISZ Központi Bizottsága meghagy­ja az elnökségnek annak letárgyalá- sát, hogy a nemzeti biztosítás minden CSISZ tevékenységnél a CSISZ vala­mennyi tagjára vonatkozzon. Az adminisztratív módszerek beha­toltak a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének munkájába is és meg­nyilatkoznak az ifjúság érdeklődési körei iránti egyoldalú állásfoglalásban is. Következményeiben egészségtelen kapcsolat alakult ki szervezeteink kö­zött. Károsnak tartjuk a bevonulok iránti úgynevezett gondoskodás egész rendszerét, melyből a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium nagy osztályrészét veszi ki, főleg a bevonulok bírságolásával és a Fucik- jelvényviselők tömeges gyorsított gyártásával a bevonulok előkészítésé­re létesített központokban. A bevo­nulok iránti gondoskodásban rende­zett valamennyi verseny azonnali meg­szüntetését követeljük, melyeket a katonai igazgatás, a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének és a nemzeti bizottságok szervei a bevo­nulok igazi felkészültsége növelésének kárára százalékok hajhászása érdeké­ben vezetnek. A CSISZ Központi Bizottsága az el­nökségnek meghagyja, hogy a szóban- forgó kérdéseket az illetékes állami szervekkel, minisztériumokkal és a többi szervezette] tárgyalja le. A Központi Bizottság amellett hang­súlyozza, hogy az ifjúság komoly problémáit csupán a központi hivata­lokkal és intézményekkel folytatott tárgyalás útján megoldani nem lehet. Az ifjúság érdeklődési körei teljes kielégítését akadályozó gátakat és ne­hézségeket csak akkor szüntetjük meg, ha a bürokratizmus ellen és az ifjúság igazságos követelményeiért folytatott harc a CSISZ valamennyi szervezete napi munkájának részévé válik. II. A fiatalemberek alkotó erejének, érdeklődési köreinek és kedvteléseinek legszélesebb méretű fejlesztése Sok CSISZ-szervezet életét az ifjú­ság szükségletei és érdeklődési körei nem töltik meg. A CSISZ működésé­nek jellegzetes vonásává az akciók mértékenfelüli száma és a semmit­mondó számadatokért folytatott haj­sza vált. Az ifjúsági szervezet tagjai szervezeteikben életük égető kérdé­seire feleletet nem találnak, érdeklő­dési köreiket és vágyaikat a CSISZ szervezetének változatos tevékenysége nem elégíti ki. A legkomolyabb követ­kezmény az alapszervezetek kezdemé­nyezésének és önállóságának hanyat­lása volt. Kívánatosnak tartjuk ezért vala­mennyi gazdag tapasztalat felhaszná­lását és a hagyományok felújítását, melyeket az ifjúság mozgalma a múltban kialakított, melyeket a fiatal emberek megkedveltek és amelyek számunkra egyre újabb tagokat nyer­tek meg. A Központi Bizottság elhatározása, hogy az egész ifjúság segítségével a fiatalok és gyermekek alkotóereje, ér­deklődési körei és kedvtelései legszé­lesebb méretű fejlesztésére a szövet­ségben és a pionírszervezetben min­den előfeltételt megteremt. A Köz­ponti Bizottság igen célszerűnek tart­ja, hogy a helyi szervezetek és helyi vezetőségek működésének lebecsülésé­vel egyszer s mindenkorra végezze­nek. Hisszük, hogy maga az ifjúság saját érdekében és saját erejével a pártszervezetek és a nemzeti bizott­ságok segítségével klubhelyiségeket talál és épít. Erre a célra fel kellene használnia a pionírházakat, az agitá- ciós központokat, az üzemi klubokat és a művelődési létesítményeket, hogy azokat érdeklődést keltő tevékenység­gel töltse meg. Nem elégít ki bennünket a népmű­vészeti alkotás eddigi állapota, mely az élettel fennálló valamikori szoros kapcsolatából sokat veszített. Elhatá­roztuk, hogy az ifjúság, kívánsága szerint az Ifjúsági Alkotóverseny ha­gyományát felújítjuk, mely versenyen a fiatal emberek százezrei érdeklődés­sel vettek részt és amely a köztársa­ság egész kulturális életét aktivizálta. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az ifjúság az új együttesek ez­reiben maga bizonyítja be, milyen te­hetségekkel rendelkezik saját sorai­ban. Azonnal és sokkal nagyobb mér­tékben kulturális köröket szükséges létesíteni és az egész ifjúság számá­ra esztrádműsorokat és szórakoztató játékokat kell rendezni. A tapasztalat mesterek, s főleg a fiatal művészek és a művészeti irányú iskolák hallga­tóinak segítségére éppen ezen a téren van szükségünk. (Folytatás a 8. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents