Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-26 / 21. szám

8 1956. május 26. a problémákkal Sokat emlegettük a legjobb trak­toros brigádközpontokat úgy az új­ságokban, mint a gyűléseken. Külö­nösen az ebedi ifjúsági brigádköz­pontról beszéltünk . sokat mert a CSISZ kerületi konferenciáján ver­senyre hívta a nyitrai kerületben le­vő összes ifjúsági traktorosbrigádo­kat. Ugyanannyit emlegettük a terge- nyei ifjúsági brigádközpontot is a zselizi járásból. De nem is hiába, mert tavaly még az első volt a zse- lízi járásban. A hiba az, hogy ma már az utolsó helyre kerültek a terge- nyei traktoristák, az ebediek pedig a kilencedik helyre estek vissza a párkányi járásban. Igaz, a közmondás azt tartja, hogy a kerék annyit megy lefelé, mint fel. Sok esetben az új­ságokban is találkozunk olyan ne­vekkel, akikről sosem hallottunk, mé­gis kiváló eredményeket értek el a munkában vagy a sportban. így van ez a párkányi járásban, a kéméndi ifjúsági traktorosbrigáddal is. Sosem dicsekedtek ezek a fiata­lok, hanem cselekedtek. Felhívták az összes traktorosbrigádot a járásban, hogy versenyezzenek velük a tavaszi munkák elvégzésében. A versenyfel­hívás úgy szól, hogy a június 30-ig előírt tavaszi munkák tervteljesíté­sét május 9-ig teljesítsék. Tehát a kéméndi fiatal traktoristák előtt nagy feladat áll. Mindenesetre a köbölkúti gépállomás üzemi szervezete öröm­mel segített nekik és az meg is lát­szott a munkájukon. Részben tehát ennek is köszönhető, hogy nem az eredetileg előírt dátumra és nem is május 9-re, hanem április 26-ra tel­jesítették a tavaszi munkák tervét. Ezek a fiatalok jól megfogták a dolog végét. Állandóan két váltásban dolgoztak, de néha háromban is. Ki­tűnő munkaszervezéssel, amit Breda László brigádvezetőnek köszönhetnek, érték el a kiváló eredményeket. A brigádközponton Kovács Ferenc, az egyik legjobb traktorista, aki 140 százalékra, Hudec János pedig lánc­talpas traktorával 113 százalékra tel­jesítette a tervét. Az üzemanyag fo­gyasztást 10.5 1-ről 8 literre csök­kentették. A brigádközpomt fiatal traktoristái 1.390 hektár földet mű­veltek meg. Ebből 224 hektáron sű~ rüsoros vetési módszert alkalmaztak. A trágyázást 120 hektáron, a műtrá­gyázást pedig 680 hektáron végezték el. Milyen jó lenne, ha a zselizi gép­állomáson is úgy járnának el a fia­tal traktoristák nevelésével kapcso­latban, mint a köbölkúti gépállomá­son. Köbölkúton szívesen veszik, ha a CSISZ járási titkára a gépállomásra látogat. Igaz, többször is kilátogat­hatna, ezt még szívesebben venné a gépállomás igazgatósága. Zselízen pe­dig nem látják szívesen a járási tit­kárt a gépállomáson. Sőt az is meg­történt, hogy be sem engedték oda. Szedlák elvtárs a zselizi gépállomás egyik funkcionáriusa az egyik gyűlé­sen ki is jelentette, azt, milyen nagy hiba, hogy a CSISZ tagok a gépállo­más problémáival foglalkoznak. Pedig a fiatalok jogosan foglalkozhatnak a gépállomás problémáival, mert ez ne­kik is érdekük. Szeretnénk eljárni az üzemi szakiskolázásra is, de a zse­lizi gépállomáson nagyon hiányosan mennek a szakelőadások. Vajon a gépállomás igazgatóságának nem lé­nyeges az, hogy a fiatalok nagyobb •szaktudást érjenek el és többet ta­nuljanak? BORSICKY JÓZSEF, Nyitra H azánk déli járásaiban sok he­lyen kiterjedt paprikaültetvényt figyelhetünk meg. Az alacsony palántákat fiatal lányok gondozzák, akiknek még jól 'hajlik a derekuk. — Sokszor bizony nem is hiszik, hogy milyen értéket termelnek ki. Legin­kább Érsekújvár környékén látunk paprikaültetvényeket, mert ott műkö­dik egy híres paprika-malom. Itt is többnyire fiatalok dolgoznak, beszáll- ja őket a paprikapor, olyan pirosra festi minden lány arcát, ruháját, mintha valami álarcos bátra készül­nének. A jófajta ételízesítő paprikát aztán küldik innen Európa majdnem 'minden részébe. Legújabban már Amerika is megkedvelte az érsekújvári paprikát, de Angliában. Németországban, Fran­ciaországban, Svédországban' és Auszt­riában különösen kedvelik. A legutóbbi félévben tizenhét és fél vagon őrölt fűszerpaprikát küldtek ezekbe az ál­lamokba. Ürge Ferenc főmolnár szak­értelemmel ellenőrzi a zsákokba ömlő paprika minőségét, régi paprika szűk­A FIATALOK FIGYELMÉBE "'W Nem is olyan nagy hiba ha törődünk A fiatalok igen nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdasági munkák gyors elvégzésénél. Kötelességüknek tartják, hogy teljes erejükből nagy odaadással lendítsék előbbre a szö­vetkezeteket, mert tudják, hogy ez­által a falujuk is fejlődik. A rima- szombati járás alapszervezeteinek ér­tékes munkája is ezt bizonyítja. A rimaszombati járásban az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok eddig több hektár rétet és legelőt javítottak meg. A rakytniki CS1SZ alapszervezet tagjai nem kevesebb mint 95 hektá­ron végezték el a rétek és legelők ember már, a szagáról, színéről és ízéről megállapítja a minőségét, sőt azt is megmondja, hogy hol termelt. Naponfa tizenhat mázsa paprikát el­lenőriz. A tisztítóból, zúzából hosszú szi- tálás és osztályozás után a csórna- golóba kerül a finomra őrölt ízes pap­rika. Fabó Ilona a paprika-malom egyik legjobb csomagolónője aztán pontos adagokban, gép segítségével csomagolja a jellegzetes piros papírba a paprikát. Egy műszak alatt tizen­nyolcezer 25 grammos csomagot ké­szít. Ilyen paprikacsomagokat látunk a fűszerüzletekben a polcokon sora­kozni és a háziasszonyok szeretettel vásárolják, mert bizony sokszor a rosszul sikerült levest is megízesíti. A kész csomagokat fiatal tányok ren­dezik tovább és szátlítják el a rak­tárakba, üzletekbe. A külföldre szállított őrölt papriká­ért értékes valutát kapunk. A szaksze­rű iiaprikaműveléssel és őrlési eljá­rással elértük azt, hogy a spanyol és a magyar paprika melleit a mi pap­rikánk is közkedveltté válik a világ­piacon. Milyen fontos tehát, hogy megfelelően készítsük elő a talajt a paprikapalántáknak, mert csak a iól előkészített talajban terem minőségi paprika. Igen fontos még, hogy a paprikát mindin időben kapáljuk, mert ha a kapálást elhanyagoljuk, kém ízre, sem. színre nem nyerünk jóminőségü paprikát. Azok a fiatatok, akik a pap- rikaülletvcnueken dolgoznak, tehát na­gyon lelkiismeretesen végezzék a mun­kájukat és az legyen a jelszavuk, hogy mindent a maga idejében vé­gezzenek el a paprika körül. Mii csinálnak a rimaszombati járásban? Nagyon sokat kell tanulni annak a fiatalnak, aki jó mezőgazdász akar lenni. A mezőgazdaság különösen gazdag terület a tudomány számára és egy életen át lehet ezt tanulni. Az alaptudományhoz is sok ismeretkör kapcsolódik. Nem nélkülözheti a jó gazda az éghajlattan és a talajtan bonyolult ismereteit, sem a biológia, az építészet és a gépesítés fontos tud­nivalóit. Nem jó gazda az, aki nem tart lépést a tudománnyal, nem tud korszerűen gazdálkodni, nem tudja jól vezetni a szövetkezetét, a szakis­meret elsajátítása nélkül. Mezőgazdaságunk fejlesztése állal, egyre több mezőgazdasági terményt kell termelni. Gyönyörű feladat az, persze sok tudás kell hpzzá. De ki hajtaná ezt végre, ha nem éppen a fiatalok, akik hivatva vannak a me­zőgazdaságunk további fellendítését elvégezni. Tehát egyáltalában nem le­becsülendő foglalkozás a mezőgazda­sági munka, hanem ugyanolyan érté­kes, haszonnal járó, mint más egyéb foglalkozás. Ez szintén a fiataloknak- szól, mert még akadnak köztük olya­nok, akik lebecsülik a mezögazdsági munkát. Pedig államunk nagy gondot for­dít a mezőgazdasági iskolákra. Min­dent megtesznek a tanárok is, hogy a fiatalok jól elsajátítsák a mezőgaz­dasági termeléshez szükséges szakis­mereteket. Ezért az ipolybéli mező­gazdasági iskolából felhívjuk a fiata­lok figyelmét, hogy minél többen je­lentkezzenek a mezőgazdasági isko­lába. A szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok, és az állami gazda­ságban dolgozók gyermekei, akik a nyolcéves középiskolát sikerrel végez­ték el, nyugodtan folytathatják tanul­mányaikat a mezőgazdasági iskolá­kon, ha erre hivatást éreznek. Az ipolybélyi mezőgazdasági iskolába is jelentkezhetnek c zselizi járásban. Az iskola ingyenes ellátást, ruházatot, biztosít a tanulóknak, és tandíjmente­sen végezhetik tanulmányaikat. Az érdeklődő fiatalok levél útján is rész­letes felvilágosítást kérhetnek az is­kolától a következő címen: Mezőgaz­dasági iskola, Bielovce, okres Zelie- zovce. TÖRÖK ISTVÁN, isk. igazgató. Édes is, csípős is... Technika. Amikor ezt a szót halljuk, akkor önkénytelenül - is lökhajtásos repülőgépet, korszerű autót, kotrógépet, televí­ziós készüléket, vagy századunk más technikai csodáját kép- ' zeljük magunk elé. Miután a technika haladása gyakorlati éle- , tünkben állandóan megnyilvánul, gyakran nem is méltatjuk - kellő figyelemre. A tejjel kapcsolatosan se gondolunk a tech­nika vívmányaira. Mi történik, ha időben nem gondoskodunk tejről, vagy ha • nyári lakhelyünkön messze vagyunk az eladási hálózattól és ‘ akkor, ha nincs lehetőségünk friss tejet vásárolni. Talán mond­junk le egyik legtáplálóbb élelmiszerünkről? A technika mindent tökéletesít és igy attól is mentesít minket, hogy a tej konzerválását, tartósítását illetőleg ne le­gyenek- gondjaink. Vajon gondolkodtunk-e már azon, hogy mi­képpen .készül a konzervált tej, a szárított és a kondenzált tej? Amint tudjuk, a tej nemcsak magas fehérjetartalmú élelmiszer, hanem mindenekelőtt A és D vitaminokat is tar­talmaz. minek folytán védő hatású. Ha meggondoljuk, hogy egy liter fölözetlen tej az egy fél kiló hús, vagy nyolc tojás kalória mennyiségét tartalmazza, azaz annyi ener­gia mennyiséget, melyet az illető anyag egy grammjából nyerünk. így természetesen érthető, hogy a szakembe­rek már régebben foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a tejet konzerválni kellene, hogy hosszabb idő múltán is jóízű, friss maradjon, meg legyen a tápértéke, idő­vel sikerült sűrített tejet, kondenzált és szárított tejet előállítani. A konzervtej nem savanyodik meg, nem fut össze, állandóan készletben tarthatjuk és így elesik a naponta való bevásárlás. A konzervtej könnyen emészt­hető és csíramentes, csakis a vegyileg és bakterológiai szempontból gondosan ellenőrzött tejet dolgozzák fel, A vizsgálatot szakképzett felügyelők végzik, akik nem­csak a tej minőségét, hanem az istálló viszonyokat, a tehenek tisztaságát és az állatok gondozását is feiül­- vizsgálják. A tejet a leggyorsabb úton szállítják a tej- 1 ipari tröszt üzemeibe, úgyhogy még frissen feldolgozásra- kerüljön. A tejipari tröszt üzleteiben a következő tej- ; termékeket vásárolhatjuk: kondenzált tejet, ugyanazt i édesítve, 28 és 14 százalékos zsírtartalmú szárított tejet- és végül 50 százalékos szárított tejszínt. t A technika ezen a téren is nagy haladást ért el. t Még nemrég külföldről szállították hozzánk a tejkon- i zervet, ma azonban magától értetődő, hogy igen jő bel­- földi tejkonzerveink vannak. A tejtermékek ipari tröszt- i je nagy segítséget nyújt minden háztartás számára. A . konzervált tejet különösen kirándulásokon és túrákon,- valamint nyári lakhelyeken és menedékházakban is igen a jól felhasználhatjuk. Amennyiben ,,te.i-gondjaink:’ len­- nének, vásároljunk tejkonzerveket. javítását, ebből még külön 50 hektár­nyi legelőt még meg is trágyáztak. Ezzel a ténykedésükkel elsők lettek a rimaszombati járásban a rétek és le­gelők gondozásánál. A takarmányalap bővítésénél szép és értékes segítséget nyújtottak a dúsai, tamási és a dúlaházai alapszer­vezetek tagjai. A hrachovoi iskolai CS1SZ szervezet pedig 500 gyümölcs­fát tisztított meg, 80 gyümölcsfát pe­dig elültetett. SÖLYOM LÁSZLÓ Losonc Zöldül ion a kukorica Szép napsütéses idő volt, amikor a mezőre indultunk. Minden tanuló uj­jongott az örömtől, amikor hozzáfog­tunk a kukoricavetéshez, Négyzetesen vetettük a kukoricát és vigyáztunk arra, hogy jól sikerüljön. Hat óra alatt három és fél hektár területen végeztük el a kukorica ve­tést és délután fél négykor már in­dultunk vissza az iskolába. A jól el­végzett munka magával hozta a ju­talmat is. Az iskolában minden tanuló öt jó pontot kapott, ami mindany- nyiunk becsületére szolgál. Ezzel újra megkezdtük egymás között a ponto­zási versenyt, ami hozzájárul a tanul­mányi előmenetelünkhöz is. Most már a mezőt egy jó időre elhagytuk, mert készülni kell az évvégi vizsgákra. BARANYI SÁRI zsélyi mezőgazdasági iskola

Next

/
Thumbnails
Contents