Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-19 / 20. szám
"f 10 HJLÜßitägL 1956. május 19. h egyenjogúságért í Grodzienska: í f I i I } I Tisztelt, kartársnők! Í A férfiak már ősidők őta üldöznek bennünket, nőket... (Egy hang a teremből: „Kár, hogy nem mindannyiunkat!“) f önkénytelenül is felmerül a kérdés: „Vajon mi is a nő?“ Bizonyára azt válaszolják, hogy a gyengébb nem képviselője. Valamikor ez az állítás megállta a helyét. De ma...? Ma már szinte úgy tűnik, hogy ideje lenne a végére járni az ilyen előítéleteknek, mint a "férfiak. Vagy talán egyáltalán jó még valamire a férfi ? Távol álljon tőlem, hogy most a munkasikerekről beszéljek. Ez ma már közismert dolog. Nincs már messze az az idő, amikor körülbelül ilyen elismerőleg fognak nyilatkozni a férfiakról: ...„Tessék! Férfi létére milyen jó beosztást nyert... Igen ám, de női képességekkel rendelkezik.“ Mindenre a mi üzemünkben is akad példa. Például Voznyák kartárs. Üjító, élmunkás... és olyan a gallérja, mint a kapca. Maj'akovszkij ugyan azt mondta: „Tiszta ingen kívül nincs semmire se szükségem.“ De vajon hány hozzá hasonló férfi akad? Már harmadik napja ugyanaz a lyuk tátong a harisnyáján. Mit jelentsen ez? Nemtörődömség! Voznyákról beszélek. A férfiakat nem akarom megfosztani sem a munkához való, sem a választójoguktól. Csak törekedjenek, Minél bátrabban igyekezzenek nőnek való állást elérni. Nem lesz könnyű dolguk. Hiszen mennyivel könnyebb egy nőnek vegyésszé lennie, aki jó salátát tud készítenie a fagyos zöldségből! Melyik <iip; lemata ér fel azzal a nővel, aki meg tud egyezni a ház min. den lakójával a nagymosás napját illetőleg. Ki lehet jobb igazgató, mint az az asszony, akinek odahaza négy gyerek van a gondjaira bízva? Ki lehetne alkalmasabb az orvosi hivatásra, mint az az asszony, akinek a férje idült bélhurutban , szenved? j Nézzük meg az érem másik oldalát is: a Martin-kemencék kiváló újítója fél óráig hibelődött, míg végre sikerült begyújtania odahaza a kályhába. Az építészet egyik élmunkásának szétrázódott a borjúlábból készített kocsonyája. Mikor Maru- sarz Sztaniszláv, a híres síugró a szemben lévő üzletben ment cukorért, az ugrás csaknem fél óráig tartott. Ismerek egy kiváló acéllemez hengerlőt, aki még a galuskának való tésztái sem tudja kisodorni. Az a férfi, aki egykönnyen megrendszabá- lyozza a Martin-kemencét, nem tud kompótnak való egresi szedni sérülés elkerülése nélkül. Az a híres hegesztő, aki i víz színe alatt meg tudja hegeszteni a hajótörzs repedését nem tud befőzni két kiló barackot. Vagy például: az egyik magas beosztású nő visszatér s gyűlésről, ahol nagysikerű beszámolót tartott. Sőt még ezer túlmenöleg arra is emlékszik, hogy Kopcsinszkynén hat üveg- gombos zöld blúz volt, sálgallérral, a szoknyája egy hajtással lenti toldással, az oldalán 18 centis zipsszel, a lábán 3£5 zlotys cipő volt. Honnan szedte mindezt, ha nyomban távozott?.. Az a kártárs pedig, aki egy külföldi küldöttség fogadásán vet: részt, arra a kérdésre, hogy milyen volt a magyar női küldött öltözete, hosszas tépelődés után így felelt: ...Ügy emlékszem, hogy valamilyen ruha volt rajta .. Nem drága olvasóim. Az egyenjogúságért folytatott harcunk már sikeresen befejeződött. Nyújtsuk tehát jobbunkat í gyengébbek felé és kiáltsuk nagylelkűen: „Éljen a férfiai egyenjogúsága!“ Fordította: Zala József \ Bandi: Ilikém, az égbolt millió csillagja a tanúm, hogy én halálosan szeretem magát. Ilike: Ugyan, Bandi, miért olyan körülményes, elég nekem két tanú is — az anyakönyvvezető előtt. Birodalma ugyan nem nagyobb három négyzetméternél, de azért mégis csak birodalom ez. Az egyetemi é krém első asztala mellett trónol: ez a duplások asztala. Rendszerint tized- huszadmagával üldögél itt, ebéd és vacsorakor egy-egyésfél- órát várva, abban a jó reményben, hogy marad dupla. A dup- lésok a kiosztásra kerülő maradékot csak egymás iránti tapintatból nevezik duplának, a valóságban csak szimpláról van szó. A dupláskirály például bár 480.- korona ösztöndíjat kap, s havonta még átlag 250.- koronát meg is keres; mindössze hat ebéd és vacsorajegyet vesz az egész hónapra, azokra a napokra, amikor nemigen marad dupla, de ebből a hat jegyből ügy 15-e táját még kettöt-hármat el is ad, hogy egy kis cigarettapénzre szert tegyen. Mivel hogy a duplások asztalánál mindennapos, a többiek rovására némi tekintélyre tett szert. Innét nyerte keresztségén kívül nevét is. Itt is bebizonyosodott a társas munka mérhetetlen előnye, s ennek bevezetése a Dupláskirály nevéhez fűződik. A Dupláskirály két társsal dolgozik. Együtt működésűk mindössze csak annyiból áll, hogy felváltva valamelyikük elsőnek ül le a duplások asztalához. A soronlévő társ ilyenkor két széktámlát az asztalra borít, ezzel jelezvén, hogy két hely foglalt. így a másodiknak érkező duplás minden veszekedés nélkül kénytelen elismerni, hogy csak negyedik. Ebédkor úgy félkettö körül már rendszerint tíznél is többen ülnek az asztalnál. Az újonnan érkezettek mielőtt leülnének, gondosan megszámolják, hogy hányán vannak előttük s ezután kijelentik, hogy hányadikok. Természetesen számolnak azzal, hogy akad egy-két újonc duplás is, aki nincs tisztában az itteni íratlan törvényekkel, amiért is megkockáztatnak egykét számmal kisebbet mondani. Ebből bizony gyakran szép kis összecsapás keletkezik, olyan, hogy néha a szakácsnőknek is közbe kell avatkozniuk, de a duplások ezért egy kissé sem szégyenük magukat; már hozzáedződtek az ilyesmihez. A Dupláskirály természetesen most is ott ül az első asztalnál, s hogy haszontalanul ne töltse az időt, olvas. Ma kirántott borjúszelet burgonyával az ebéd, bizonyára ezért sietett ilyen korán elfoglalni szokott helyét. Mert az elsőnek még a borjúszeletes ebédből is hiánytalan adag jut süteménynyel, levessel, feketekávéval együtt, éppen olyan, mint a rendes előfizetőknek. Mellette ott a két asztalhoz támasztott szék társai számára és még jónéhánv duplás. Az ő helyzetük ma nagyon reménytelen, rendes körülmények között csak a másodiknak jut teljes, de hideg ebéd a kirakatból, de erre is csak abban az esetben, lehet számítani, ha senkinek sem sikerül elcsenni a mintának kitett ételt a zárt szekrényből. Azért a Dupláskirály és a többi duplás élete nem mondható fényesnek. A mellettük sorban álló jegyre étkezőktől sok keserűséget kell elnyelniük. Ilyeneket mondanak nekik, mikor elmennek az asztaluk előtt: — No, mi az, megint a potyát lesitek? vagy: — Persze, elittad az ösztöndíjat, most meg itt lesed a jó szerencsét! De az ilyenfajta megjegyzések sem ritkák: — Nem szégyenled magad, te gazember? Két óra elmúlt tíz másodperccel. A duplások mintha ágyúból lőtték volna ki őket, a Dupláskirály vezényszavára felpattannak székeikről és sorba állnak az érkezési sorrend szerint. Ma ebédkor mindössze csak egy adag maradt ki, de ezt sem akarják még kiadni, várják a jogos gazdáját. Öt percet rendszerint mindig várnak a szakácsok. A duplások persze ilyenkor türelmetlenek s éktelen zajt csapnak a pléh tálcákkal, ezzel is sürgetvén a szakácsokat. — Nincs dupla! — közli a főszakács. De a kellemetlen közlésre senki sem hajlandó reagálni, valamennyien ott állnak továbbra is szoborrá meredve, valami rendkívüli csodára várva, hátha mégis lesz. De ma bizony nincs. A Dupláskirály is félrehúzódik, elhagyja a sort, de azért sűrűn visszapislogat a szakácsokra. Elhagyják a sort a többiek is. A Dupláskirály megáll az első oszlopnál és olyan bánatosan néz a konyha személyzetére, hogy aki ránéz, még annak is elrontja a jókedvét, aki történetesen nevetett. — Micsoda dolog ez — méltatlankodik — az ember itt várakozik majdcsaknem két órát, és a végén nincs dupla. Letörten, fáradtan felvonul a szobájába társaival együtt és várja a vacsorát. Vacsorakor biztos marad dupla! De most jut eszembe, hogy mára én sem pecsételtetíem vacsorajegyet. Az idő közben jól elszaladt. Sietve be is fejezem ezt a kis, igénytelen írást, mert jól ki kell nyújtanom a_ lábamat, ha a vacsorái duplánál legalább ötödik akarok len- ni- Bartha Tibor. — Mondd, hogy igen ... — Nem tudja kérem, hogy itten nem szabad súgni? Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Csehszlovák rádió reggeli magyar adását május 14-től 5.10-től 5,25-ig sugározza. Anekdoták Egy kis tehetségű színész Bemard Shawt kereste fel és ajánlólevelet kért tőle az egyik színigazgatóhoz. Az író barátságosan mosolygott és azonnal hozzáfogott a levél írásához. E sorok átadóját melegen ajánlom. A következő dolgokat játsza: Hamlet, Rómeó, Shylock, zongora, fuvola és biliárd. Főleg az utóbbit játsza nagyon jól. Egy kevésbé előnyös kinézésű kereskedő Max Liebermann, híres festőnél festette le magát. A munka közben közbeszólásaival állandóan zavarta a mestert. Liebermann egy ideig hallgatta, majd egy idő múlva így szólt hozzá: „Most már elég, hagyja már abba, mert ellenkező esetben úgy festem meg magát, mint ahogy valóban kinéz”. Balzac a híres francia író egész életén át pénzzavarban volt. Egy éjszaka arra ébredt, hogy valaki íróasztalának fiókját nyitogatja és pénzt keres. Meggyújtotta a gyertyát, amire a váratlan vendég el akart menekülni. Balzac marasztalta és nevetve csak annyit mondott: Igazán nevetséges, hogy maga nálam sötétben pénzt keres, pedig én nappal sem tudok még egy sout sem találni. ÜJ HTJÜSAG - a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesz- toseg és admiaisztracio, Bratislava, Prazska 9. Telefon 445-41. Főszerkesztő Szőke József. - Nyomta a Merkantilné tlaciarne, 01 n. v. Bratislava, ul. Národného oovstania 41 „ _ FlűI A-72672 fizetés egy évre 31.20 Kcs. — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Mit tudunk a tojásról? Szobanövények gondozása Kevés háziasszony tudja, ogy milyen fontos táplálék a ojás. Talán csak annyit tud áía, hogy — ha más nincs acsorára — gyorsan elkészítető és ízletes étel. Nem is ejti, hogy mi mindent tartal- taz egy tojás, ami feltétlenül zükséges egészségünk fenntar- ásához. Itt van mindjárt a fehérje, mi feltétlenül szükséges az mberi szervezetben. Tartalmaz tojás többféle vitamint is. Az i vitamin fokozza a fertőzés llenl ellenállóképességet és véd szem-megbetegedések ellen, 'aláiható a tojásban B-vitamin s, amely nagy hatással van a lőr fejlődésére és védi ideg- endszerünket. Továbbá van a ojásőan D-vitamin, amely védi i gyermekeket az angol kór élén. De fontos a D-vitamin a elnőtteknek is, mert helyettesi a testben a meszet és fosz- ort és így elősegíti a csontok :s fogak épségét. Mindezek a útaminok elég ellenállóképesek i meleggel szemben, úgyhogy í tojás elkészítésénél nem so- ;at veszítenek értékükből. De ez még nem minden. Van nég a tojásban mész, vas, flór, oszfor, kálium stb. Különösen j foszfor nagyon fontos a fog- tománc képződéséhez. Emellett a védő hatások mel- ett a tojás még igen tápláló ítél is, ugyanis a sárgája zsij -adékot tartalmaz s ez igen jó látással van az idegrendszerre. Éppen ezért különösen fontos gyermekek és fiatalok részére. A tojás nemcsak mint önálló étel jut el szervezetünkbe, Nem beszélve arról, hogy a tojás jóformán elkerülhetetlen a sütésnél, édes tészták készítésénél, felhasználjuk a gyúrt tésztában, továbbá vagdalt hús, pástétomok, majonézek, f krémek, pudingok, stb. készítésénél. Mint önálló étel pedig, oly sokféleképpen készíthetjük el, hogy mindenki kedve szerint fogyaszthatja el ezt a fontos táplálékot. A legritkább eset, hogy valaki nem szereti a tojást — legfeljebb talán az egyik-másik elkészítési módját nem kedveli — hiszen a választék elég nagy: A keményre főtt tojás igen ízle‘es, ha a sárgáját kivesszük, kis vajjal elkeverjük, hozzáadunk szardellapasztát, mustárt, vagy párolt gombát, esetleg pázsitkát és édes paprikát, majd az így ízesített^ sárgákat visszahelyezzük a fehérjékbe. A tükör tojást (ökörszemet) készíthetjük úgy is, hogy zsír helyett vékony szeletekre vágott szalonnát olvasztunk fel s erre ütjük rá a tojásokat. A rántotta nagyon finom, hogy ha közvetlenül mielőtt készen van, apró kockára szelt hagymát vágunk bele; nyáron természetesen zöld hagymát, vagy karikára vágott zöld paprikát, esetleg paradicsomot is tehetünk bele. Az omlettet megtölthetjük párolt zöld borsóval, főtt karfiollal, reszelt sajttal. így sokkal ízletesebb. Nyáron fejes salátával tálalhatjuk. Kedvelt elkészítési módja a tojásnak a „ham and eggs“ (hemendex) is. Ez úgy készül, hogy a forró zsírban kisebb sonkaszeleteket keverünk a tojással. De bármennyire is egészséges a tojás, csak mértékkel fogyasszuk. Felnőtt ember — az ételek elkészítésénél felhasznált tojásokon kívül — sose egyen meg egy nap háromnál több tojást, gyermekeknek ne adjunk naponta egy tojásnál többet, de ezt az egyet lehetőleg ne hagyjuk ki. És még valami: sose adjunk betegnek, sem lázas betegnek, sem pedig gyomorrontásnál tojást, hogy az köny- nvű. Tévedés, a tojás igen nehéz étel. (pk—) Sokán szeretik a lakásban a virágot, növényeket, de nem mindenki ért a gondozásukhoz. Ezeknek igyekszünk néhány gyakorlati tanácsot adni. A leggyakrabban előforduló hiba, hogy a szobanövényt agyonlocsolják. Szegény, biztosan szomjazik — mondják és jó bőségesen nyakonöntik hideg, vagy éppen meleg vízzel. Tudnunk kell, hogy a víz a földben található ásványi és szerves anyagokat fölotdja és szétviszi a levelekbe, ahol a növény táplálékává alakulnak át. Amikor a növény fejlődik, növekszik, virágzik, magot terem: elég sok tápláló anyagra és ennek a szállításához, feldolgozásához elég sok vízre van szüksége. De a szobanövényeknél ilyenkor is vigyázni kell: sose öntözzünk annyira, hogy a föld sáros tegyen. Mert a sáros földben nincs elég levegő s enélkül a talajmikróbák, ezek a parányi, a talaj egészségéhez okvetlenül szükséges lények elpusztulnak, a föld megposhad, a beültetett növény pedig elpusztul. Csak annyira kell tehát öntözni a növényt, hogy földje üde, friss legyen. A vízhiány éppen olyan veszélyes, mint az agyonlocsolás. A növénybarátnak meg kell tanulnia a növények nyelvéi. Mert ők maguk elmondják, mire van szükségük. Ha a letelek fonnyadnak és a föld száraz, akkor locsolni kell. Ha a levelek fonnyadnak, sárgulnak és a föld vizes, az már nagyobb baj. Akkor már beteg a növény. Ilyenkor meg kell próbálni jóval kevesebb locsolással gyógyítani. Ha nem sikerül, akkor át kell ültetni új földbe és a beteg gyökereket is el kell távotilani. Általában könnyebb meggyógyítani a szárazságtól megbetegedett növényt, mint az agyontocsoltat. Tudnunk kell, hogy vannak növények, amelyek télen eldobják leveleiket. Más növényeket ősz- szel, vagy már nyáron kell vízelvonással arra kényszeríteni, hogy elhullassa a lombját, különben nem virágzik. Ezek a példák is mulatják, hogy csak akkor kezelhetjük helyesen szobanövényeinket, ha ismerjük természetüket, fejlődésük törvényeit. A ’övényt, amely télen is erősen nő, fejlődik, vagy virágzik, locsoljuk, amíg ezeket a fontos funkciókat végzi és azután vonjuk el tőle a i vizet, amikor pihen. Mert_ a növénui életnek az a törvénye, hogy minden évben pihennie kell, Némely növény eredeti természete szerint virágzik lélen, például a déli féltekéről való, úgynevezett fokfötdi virágok. Másokat mesterséges eszközökkel tehet ilyen virágzásra kényszeríteni. Ezeknek időnként és mértékkel műtrágyát is adhatunk. Pihenő, nem fejlődő, nem virágzó növényeknek azonban méreg minden csöpp műtrágya. Az éppen most virágzó• ciklámenek és kankalinok (primulák) nem kívánnak műtrágyát, mert hiszen nem rég kerültek ki kertészetekből, ahol bőven táplálták őket. Ezeket locsolhatjuk, de ha azt akarjuk, hogy sokáig virítsanak, hűvös szobában tartsuk.
