Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-19 / 20. szám

s 1956. május 19. Ä nemzetközi közvélemény élénk érdeklődéssel kísérte a múlt héten Tito jugoszláv államelnök párizsi látogatását, tár­gyalásait Guy Mollet francia miniszterelnökkel és Pineau kü- lugyminjszterrel. A politikai tárgyalásokról kiadott jugoszláv francia közös közlemény szerint a jugoszláv és a francia államférfiak a nemzetközi kérdések széles területét vitatták meg és számos döntő kér­désben állapították meg nézeteik azonosságát. Hangsúlyozták, hogy a tartós békét csak úgy lehet biztosítani, ha az államok közötti kapcsolatok az egyenjogúság tiszteletbentartásán és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapulnak. A két kormány úgy véli, hogy a bizalom légkörét a személyes érint­kezések fejlesztésével az európai problémák gyors megoldá­sával és az európai népek gazdasági együttműködésével kell megteremteni. Elhatározta a francia és jugoszláv kormány azt is, hogy szorosabbra fűzi a két ország hagyományos kapcsolatait és ki­szélesíti a gazdasági, politikai és kulturális együttműködést. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés egyébként a múlt héten foglalkozott Jugoszlávia nemzetközi kapcsolatainak hely­zetével. Edóvard Kardelj beszámolója hangsúlyozta, hogy Ju­goszlávia külföldi kapcsolataiban igen fontos esemény volt a gazdasági kapcsolatok rendezése a kelet-európai országokkal. Az egyezmények közül a legfontosabbak azok, amelyeket Ju­goszlávia a Szovjetunióval kötött. A párizsi tárgyalások azt bizonyítják, hogy ma már a nyu­gati kormánykörökben is tért hódít a különböző társadalmi rendszerben élő államok békés egymás mellett élésének elve. Annál különösebb fényt vet bizonyos körök törekvéseire az a szokatlan eset, amelyet a nyugati sajtó elég bőven szellőz­tetett a múlt héten és amelyet a legutóbbi SZOVJET-ANGOL JEGYZEKVÁLTAS tárt az ámuló világközlemény elé. Miről is van szó? Eltűnt egy ismert angol búvár egy Crabb nevezetű Korvettkapitány, aki a szovjet államférfiak angliai látogatásakor, a nemzetközi szokások durva megsértésével, történetesen éppen azon a helyen végzett „búvármunkát“ a portsmouthi kikötőben, ahol a szovjet hadihajók állomásoztak. Mint a konzervatív Daily Mail kénytelen volt beismerni: „Az ügy összes körülményei arra mutatnak, hogy a búvár a szov­jet cirkáló vízalatti részeit vizsgálta. Munkáspárti képviselők kérdéseire Eden miniszterelnök kijelentette az alsóházban: „Nem állana a köz érdekében nyilvánosságra hozni azokat a körülményeket, amelyek között Crabb Korvettkapitány valószínűleg az életét vesztette. A szovjet jegyzékre adott angol válasz pedig megállapítja, hogy Crabb „mindennemű engedély nélkül tartózkodott a torpédo- rombolő közelében és őfelsége kormánya sajnálatát fejezi ki a* incidens miatt.“ „Ki kell jelentenünk — írja a moszkvai Pravda londoni tu­dósítója — hogy a baráti látogatásra érkezett hadihajó elleni szégyenletes vízalatti kémkedés nem válik becsületére meg­szervezőinek és csak jogos felháborodást kelthet mind az an­gol, mind a szovjet közvéleményben.“ Az angol közvélemény felháborodása — pártkülönbség nélkül — kifejezésre jut az angol lapok hasábjain. A Daily Mail kiemeli, hogy a szovjet kormány „az incidensből nem hajlandó tökét kovácsolni Anglia ellen, azaz nem veszélyezteti a nemzetközi békét az ostoba baklövés, amelyet az oroszok kizárólag Anglia belügyének te­kintenek." A Times pedig a következőket írja: „A búvár, aki­ről feltételezhető, hogy elpusztult, nyílván parancsra cseleke­dett ... Csupán a vendégszeretet semmivel sem igazolható megszegésének és határtalan ostobaságnak tekinthető min­dennemű kémkedési kísérlet egy ilyen időpontban és ilyen módszerekkel.“ De ugyancsak elsőrendű politikai baklövésnek kell tekin­teni azt a felháborító tényt is, amit A KÉT FIATAL CIPRUSI HAZAFI KIVÉGZÉSÉ jelent. Hónapokig sínylődnek a ciprusi angol kormányzó bör­tönében azért, mert hangot mertek adni a ciprusi nép köve­telésének: Ciprus görög és Görögországhoz akar csatlakozni! Hatalmas tüntetések voltak egész Görögországban, kegyelmet követeltek a két ciprusinak. Harding angol kormányzó nem késlekedett a válasszal és a múlt héten csütörtökön reggel kivégeztette a két hazafit. Görögország tudvalévőén Anglia szövetségese és NATO partnere. Az a mélységes felháborodás azonban, amellyel a görög nép a terrorcselekmény hírét fogadta, alapjaiban’ ren­dítheti meg ezt a szövetséget. Karamanlisz görög miniszter- elnök sajtóértekezleten bejelentette, hogy Görögország az ENSZ elé viszi a ciprusi kérdést. A földművelésügyi miniszter visz- szaküldte a második világháborúban kapott angol kitünteté­sét. A szakszervezetek az angol nagykövet kiutasítását köve­telték. Az athéni városi tanács a két ciprusi vértanúról nevez­te el azt az utcát, ahol az angol nagykövetség épülete áll. Válságossá vájt a görög-angol viszony. A Kathimerini görög lap szerint meddő lenne a görög kormánynak a tárgyalások folytatására irányuló minden kezdeményezése, mert az angol kormány elzárta a további tárgyalások útját, a két orázág közötti viszony pedig teljesen elromlott. Ezekután feltehető, hogy a Daily Mail a hivatalos angol álláspontot képviseli: „Majd ha az Egyesült Államok kivonult Formosa szigetéről, akkor kell Angliának Ciprus szigetéről kivonulnia.“ A magyar és az osztrák közvélemény egyaránt megelége­déssel fogadta a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatát. A MŰSZAKI ZÁR MEGSZÜNTETÉSÉRŐL AZ MAGYAR-OSZTR.ÁK HATÁRON, Ez az intézkedés — amelynek megvalósítása máris teljes erővel folyik — egyenes következménye annak a politikának, amely a jószomszédi viszony megszilárdítását célozza Ausztriá­val. Most, amikor a Szovjetunió ismételt kezdeményezésére Ausztria függetlensége helyreállt és Magyarország nyugati szomszédja ünnepélyesen deklarálta a semlegességét — nincs már szükség szegesdrótra és más olyan rendkívüli óvintéz­kedésekre, amelyekre bizony szükség volt azokban az időkben, amikor az amerikai Pentagon „alpesi erőddé“ akarta változ­tatni egész Ausztriát. „Az osztrák nép megelégedéssel vette tudomásul a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatát — állapította meg az Österreichische Volksstimme —, egyben az Ausztria semlegességébe vetett bizalom jelének tekinti.“ A Magyar Népköztársaság bizalommat viseltetik Ausztria önként vállalt semlegessége iránt és bízik abban is, hogy a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának e lépése nyomán tovább mé­lyülnek a kapcsolatok és tovább szilárdul a barátság a szom­szédos Ausztria népével. Az Egyesült Brazil Államok parlamenti küldöttsége .Cseh­szlovákiába látogatóba jött és május 13-án Antonin Fiala, a nemzetgyűlés alelnökének kíséretében Szlovákiába érkezett. A brazíliai politikai pártok képviselői küldöttségét Yvette Var­gas, a Brazil Dolgozók Pártjának képviselője és a parla­ment diplomáciai bizottságának alelnöknője vezeti. Képünkön Liourgo Leito képviselőt látjuk. A bratislavai pio­nírok veszik körül, miközben emlékkönyvükbe aláírja magát. A Szovjetunió fegyveres erőinek létszámcsökkentése A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata értelmében egy év leforgása alatt 1957. május 1-ig 1 200 000 fővel csök­kentik a fegyveres erők létszámát. A csökkentés a Szovjetunió fegyveres erőinek 1955-ben végrehajtott 640 000 főnyi csökken­tésén felül történik. Ennek megfelelően feloszlatnak 63 had­osztályt, többi között feloszlatják a Német Demokratikus Köztársaság területén állomásozó légi hadosztályt, valamint a több mint 50.000 főt számláló más katonai alakulatokat és leállítják a haditegerészeti flotta 575 hadihajóját is. A szovjet kormány ezzel kapcsolatos határozata, hogy részletesen elemzi a leszerelés kérdésében folytatott tárgya­lások jelenlegi állását, majd hangsúlyozza, hogy a szovjet fegyveres erők létszámának és fegyverzetének ezzel az új igen nagyarányú csökkentésével előkívánja segíteni az ENSZ előtt fekvő leszerelési program gyakorlati végrehajtását. A nemzetközi közvélemény örömmel és megelégedéssel fo­gadta ezt a nagyjelentőségű bejelentést, amely gyakorlati­példát mutat arra, hogy a leszerelési tárgyalások elhúzódása közben is lehet konkrét lépésekkel előrevinni korunk legfon­tosabb problémájának, a leszerelésnek ügyét. A szovjet kor­mány határozata újabb nagyjelentőségű bizoinyítéka annak, hogy a Szovjetunió a béke és a biztonság megszilárdítására, a nemzetközi feszültség további csökkentésére és az államok közötti bizalom, valamint együttműködés helyreállítására tö­rekszik. Az osztrák választásokról Meghalt Alekszandr Fagyejev A Szovjet Írószövetség vezetősége és a Szovjet Bé­kebizottság mélységes bá­nattól áthatott jelentésben adta hírül a világnak, hogy Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev, a kiváló szovjet író — a Szov­jet Írószövetség vezetőségé­nek titkára, az SZKP Köz­ponti Bizottságának póttag­ja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Béke Világtanács irodájának tag­ja, a Szovjet Békebizottság elnökségének tagja — tra­gikus módon, váratlanul el­hunyt. Tizenhét éves sem voll, amikor fegyvert fogott. A szibériai partizánok sorai­ban küzdött az imperialista intervenciósok ellen, a nép szabadságáért, a szovjet ha­talomért. Húsz esztendős korában egy partizán ezred Parancsnoka. Ezek az évek a harc évei, érlelik férfivá és íróvá is Alekszandr Fa- gyejevet, a szovjet irodalom egyik kiváló alakját, akinek műveit a mi közönségünk is szívébe zárta. A „Tizen­kilencen" és az „Ifjú gár­da" írója letette a tollat, de csak porhüvelyét öleli magához az a föld, amely­ért vérét és munkáját ál­dozta, müvei hosszú időre fenntartják hírét és haza­szeretetre, elvhűségre, bá­torságra tanítják a késői ol­vasókat is. Fagyejev egész életét a népért vívott harc, a párt igazáért vívott küzdelem jellemezte. A polgárháború után tanult, majd a Kau­kázusban végzett pártmun­kát. 1926-tól a „Tizenkilen­cen" megjelenése után, az irodalomnak élt. Nemcsak műveivel, hanem irodalmi szervező munkájával is nagy szolgálatot tett a szovjet irodalomnak. Fagyejev alko­tó munkája az utóbbi évek­ben — részint reá háruló sok szervezési feladat, a mindennapok éltető valósá­gától történt elszakadás, ré­szint pedig a betegség — éveken át súlyos progresz- sziv alkoholizmus — midit törést szenvedett. Ez a- tes­ti-lelki válság késztette Fa- gyejevet egy önkívületi pil­lanatban a végzetes lépésre: az öngyilkosságra. Korai halála — 55 éves korában — az egész világ- irodalom vesztesége, gyá­szolják őt szerte a világon, az olvasók milliói, a mi fia­taljaink, akik szívükbe zár­ják hőseit. Lcvinsont, a tá- voit-keleti partizánok vezető­jét, Oleg Kosevojt, és az if­jú komszomoiistákat, meg­rendítette halálhíre. Mély részvéttel osztozunk a szov­jet irodalom és a szovjet olvasók gyászában. Becs utcáit még vasárnap éj­szaka is ellepte a Welt am Morgen, a szocialista párt hét­fői lapja, amelynek első olda­lán öles betűkkel a következő cím állt: „Kommunisták nélküli parlamentet!“ Röviddel ezután köztudomásúvá vált, hogy a jobboldali szocialisták álma nem valósult meg. Igaz ugyan, hogy a baloldali szocialistákkal közös listán fellépő kommunista jelöltek Becsen kívül Alsó-Ausz- triában és Burgenlandban is vesztettek szavazatokat, a bécsi munkáskerületekben azonban szavazatnövekedést értek el. — Most négy helyett három jelöl­tet küldenek a parlamentbe. Az Osztrák Kommunista Párt el­nöke Koplenig kijelentette: • a kormánypártoknak nem sikerült kiszorítani a parlamentből a baloldali ellenzéket. A kommu­nista ellenség kizárólag a nép­pártnak használt. Emellett a kommunistaellenesség bajnoka,, a szocialista Helmer belügy­miniszter amiatt panaszkodott, hogy a szocialista pártok egye­dül hagyták a kommunisták el­leni választási küzdelemben. A mostani eredmény szoros üsz- szefüggésben áll a parlament kérdések — gyors megoldása. Mindezt meg fogjuk beszélni a szovjet kormánnyal. Franciaországot szerződések kötik. Azt mondanám, hogy tagja egy közösségnek, ^melyhez szándéka szerint hű is ma­rad. Ez a kívánság összekapcsolódik azzal az állandó és kitartó törekvéssel, hogy a világon minden nézeteltérés békés megol­dásra találjon. Hisszük, hgy a feszültség enyhülése folytatódni tog. Az, hogy itt vagyunk, ennek bizonysága. Szükséges azon­ban, hogy a feszültség csökkenése ne korlátozódjék szavakra, hanem tettekben fejeződjék ki. A feszültség csökkenése nem jelent és nem is jelenthet statusquot. A feszültség csökkené­sének tárgyalásokkal elért gyakorlati eredmények konkrét for­máját kell öltenie. Kormányom tevékenységét megalakításakor a béke jegyében szabtam meg. E jegyben akarom tárgyalásainkat is folytatni. Hajtsanak hasznot ezek a tárgyalások mind a szovjet mind pedig a francia népnek és a világ minden olyan népének, amely békét, biztonságot és boldogságot kíván“. BULGANY1N FOGADTA GUY MOLLET-T ÉS PINEAUT N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke május 15-én fogadta Guy Mollet francia miniszterelnököt és Christian Pineau francia külügyminisztert. Guy Mollet és Christian Pineau kíséretében voltak M. De- jean moszkvai francia nagykövet, R. Massigli francia külügy- minisztériumi főtitkár, Briand a francia miniszterelnökség ka­binetirodájának igazgatója, Ch. Bochard a francia külügymi­niszter kabinetirodájának igazgatója, N. Soutou, a moszkvai francia nagykövetség tanácsosa, Weygand-Braquet tábornok, moszkvai francia katonai attasé. A megbeszélésen résztvett V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Elnökségének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere is Szovjet részről N. T. Fedorenko külügyminiszterhelyettes, Sz. A. Vinogradov, párizsi szovjet nagykövet, A. A. Arutyun- jan, a szovjet külügyminisztérium első (európai) osztályának vezetője és J. A. Tarabin a szovjet Minisztertanács elnökének protokolfőnöke volt jelen a fogadáson. szélső jobboldali neofasiszta csoportjának szétesésével, akik annak ellenére, hogy a „sza­badság párt“ cégére alatt in­dultak a választásokon, kilenc mandátumot vesztettek. A kommunisták és a balolda­li szocialisták az 1954-es vá­lasztásokhoz viszonyítva, 7 425- el több szavazatot kaptak és va­lamennyi munkáskerületben nö­velték szavazataik számát. Az osztrák választói törvényt még a következő is jellemzi: amíg egy parlamenti képviselő' megválasztásához a néppártnak 24 000 szavazatra, a szocialista pártnak 25 000 szavazatra van szüksége, addig a kommunis­táknak 46 000 szavazatra volt szükségük. FRITZ GLAUBAUF * * * A választások hivatalos vég­eredménye: I A Néppárt 82 mandátumot szerzett (az előző parlament­ben 74 mandátuma volt), a szo­cialisták 75-öt (73), a jobbol­dali „szabadság liga" 5-t (14), a kommunisták és a baloldali szocialisták tömbje 3-t (4). Francia államférfiak Moszkvában A szovjet kormány meghívására május 15-én Moszkvába ér­kezett Guy Mollet francia kormányfő, Christian Fineau kül­ügyminiszter, kísérőik és egy csoport francia újságíró. Velük együtt érkezett Sz. A. Vinogradov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott franciaországi nagykövete. A Francia Köztársaság és a Szovjetunió állami zászlóival feldíszített vnukovói repülőtéren Guy Mollet miniszterelnök ős Christian Pineau külügyminiszter, N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke, N. M. Kaganovics, V. M. Molotov, M. G, Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettesei, V. A. Kucserenko, V. V. Mackevics, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei és más hiva­talos személyiségek a szovjet és a külföldi sajtó képviselői fogadták. Az érkezéskor díszszázad sorakozott fel, .elhangzott Francia- ország és a Szovjetunió állami himnusza. Guy Mollet francia kormányfő Moszkvába érkezésekor a re­pülőtéren mondott beszédében hangoztatta: „Számos megbeszélést fogunk folytatni az Önök kormányá­nak képviselőivel. Szándékunkban áll összehasonlítani általános nézeteinket, hogy kölcsönösen megérthessük azok indokoltsá­gát. Ami engem illet, mindig örülök az őszinte és közvetlen eszmecserének. A személyes kapcsolat és a megbeszélés: a kölcsönös megértés első feltétele. Ez vonatkozik a felelős ve­zetőkre és a népekre egyaránt. Azt is kívánom, hogy utazá­sunk elősegítse a csere minden formájának fejlődését orszá­gaink között. Mindkét országnak érdeke sok nemzetközi kérdés — euró­pai ügyek közel- és távol-keleti kérdések, általános leszerelési Berlin—Prága—Budapest—Bukarest és Szófia között új repü- lógépjárat indult. Vasárnap május 13-án, 9 órakor a prágai ruzini repülőtérre érkezett első ízben a Deutsche Lufthansa gépe és Berlinből Prágán keresztül Budapestre megk; dődik a rendszeres repülőgépjárat. Képünkön Frantisek Novak elvtár- sat, az Aerolinie igazgatóságának vezetőjét és Artur Piecket, a liuíthansa igazgatóját és Václav Steiskal mérnököt, a Kqz- lekedésügyi miniszter helyettesét látjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents