Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-19 / 20. szám

1956. május 19.

3

Hová építsen a muzslai fiatal?

Közel egy esztendeje, hogy Nagy Józsi bácsival találkoztam. Azóta ugyan már többször is beszéltem vele, de akkor mégis emlékezetes volt a találkozás, mert utólagosan pótválasztás alkalmával öt választotta Muzsla község dolgozó népe a helyi nemzeti bizottság elnökévé. A régebben működő nemzeti bizottságban nagy változásokat kellett végrehajtani. Őszintén gratuláltam Józsi bácsinak és nagyon örültem az egész faluval együtt, hogy ő lett a helyi nemzeti bizottság elnöke. Ő is nagy lelkesedéssel indult a munkának és igen kötötte a lovat a fához. Majd meglátod gyerek, mi lesz itt — mondotta nekem. Egész biztos helyrepótoljuk a régi nemzeti bizottság mulasztásait és mi az újonnan választott tagok majd másként vezetjük a községet.

Most már térjünk rá arra, hogy miben valósult meg Józsi bácsi szava.

Elsősorban elragadtatással beszélt arról, hogy az állomási bekötő utat most már biztos megjavítják. Hiába, a régi nemzeti bizottság tehetetlen volt. Az állam kiutaltatta a sok követ az útjavításra és vasúton az állomásra szállíttatta. A községnek az volt a feladata, hogy a követ a vagonokból az úttestre hordja, ami részben meg is történt. A traktoristák és a szövetkezeti lovasfogatok végezték el ennek a munkának az oroszlánrészét. A kőbő! már alig látszik valami, lassan besüpped a sárba, de az út nem kész. Beszéltem én akkor Józsi bácsinak sokat, hogy a fiatalok is csak akkor érzik jól magukat odahaza, ha látják, hogy épül a falu, mert ez lelkesedést önt beléjük. Meg aztán Muzsla lassan a legelmaradottabb faluvá válik a nyit- rai kerületben. A szomszédos faluhoz képest, szinte ijesztően hat a község visszamaradása. A szomszéd falukban járdák épülnek, új házak, egész új utcasorok, a helyi hangszóró zenéjét lehet hallani, korszerű sportpályák állanak a fiatalok rendelkezésére. Muzslán mindez nincs meg.

Meglesz mindez, — mondotta Józsi bácsi és pontosan a fiatalokra támaszkodunk a munkánkban, nem úgy, mint a régi nerpzeti bizottság. Mégis mi történt ?

Annyi eredményt sem könyvelhetünk a muzslai helyi nemzeti bizottság javára, hogy az állomási bekötő utat megjavítatták volna. Ha a kő posvadó anyag lenne, már rég tönkrement volna az útárokban. Nemhogy nem javították meg az utat, hanem hozzá sem fogtak, nem is kezdeményezték. Miért kötötte tehát Józsi bácsi annak idején a lovat a fához? Pedig a fiatalok ugyancsak készek lennének résztvenni az útjavításnál

Sok faluban megfordultam már, ahol a helyi nemzeti bizottság egyik legnagyobb eredménynek könyveli el azt, hogy a községben a felszabadulás

óta sok új ház vagy új utcasorok épültek. Ez valóban szép eredmény és a falu fejlődése javára írhatja ezt bárhol a nemzeti bizottság. A muzslai helyi nemzeti bizottság vajon milyen választ adna, ha megkérdeznék, hogy mennyit fejlődött a falu 1945 óta. Hát bizony kedvezőtlen választ tudna erre adni. A községben azóta öt ház épült fel, de ha a tervrajzok elfogadásával a helyi nemzeti bizottságra vártak volna az építkezők, még ötven év múlva sem épült volna fel ez az öt ház sem. Pedig a közel négyezer lakosú községben sokan megnősülnek, férjhezmennek, és a fiatalok egymás hegyén-hátán laknak, a 'régi öreg viskókban. Építenének, de nem lehet, nincs hová. Minden faluban, ahol erre szükség volt, mértek ki házhelyet a rászorulóknak. Muzslán is folyamatban volt ez már többször, de a helyi nemzeti bizottság nem tudja elintézni, hogy a házhelyeket valóban kimérjék. A kerületi nemzeti bizottságtól kellene erre megszerezni az engedélyt, és meg is adná, ha utána járnának, dehát ki járjon utána, ha a helyi nemzeti bizottság nem. A sok fiatal házas pedig panaszkodik, hogy nem tudják hol építkezzenek, mert bizony mostanában egyetlen házhelyet mértek csak ki a községben, de az sem megfelelő. Nemrég beszéltem egy fiatalemberrel, Sz. Gyulával, akinek minden őse Muzslán született, de kénytelen körülbelül 80 kilométerre Pereden építkezni, mert ott kap házhelyet, de Muzslán nem.

K. Annáékkal is beszéltem Nagyme- gyeren, akik pillanatnyilag ugyan ott laknak és szeretnének már hazamenni Muzslára. Ők se éppen öreg házasok, és arról panaszkodnak, hogy /Muzslán nem tudnak házat építeni, tehát aligha tudnak oda visszamenni lakni, pedig a férje különleges szakmában dolgozik és kiváló szakember, nagy szüksége lenne rá a muzslai szövetkezetnek. Elmennek egy másik faluba lakni, ahol véglegesen megtelepednek, mert más faluban kapnak házhelyet ahová építhetnek, de Muzslán nem.

Mit szól ehhez a muzslai helyi nemzeti bizottság? Vajon tett már valamit annak az érdekében, hogy a muzslai fiatalok odahaza érezzék magukat falujukban és házasságuk után meg is telepedhessenek odahaza. Vagy talán úgy gondolják, hogy az eddig elhangzott frázisaikkal is betelik a lakosság ?

Továbbá az is szégyen egy ilyen nagy falura, hogy hiányzik a helyi hangszóró. A feudalizmusra emlékeztető doboló kisbíró veri még fel a falu csendjét, pedig Muzslánál kisebb falvakban már évek óta felszerelték a helyi hangszórót. Hol maradt a falu szépítése, a szépítési akciót pedig már több mint két éve kezdemé’'W-WMwß--------------—--------------———

A szél is csak kullogjon utána...

Élvezetes, vidám sport a lovaglás, lassanként hozzászoknak a fiatalok. Persze nemcsak megülni lehet a lovat, nagy fontossága van a mezőgazdasági termelésben is. Állami méneseinkben évről évre nagy számban tenyésztik a szebbnél-szebb példányokat. Közülük a legszebbeken a dvorniki sporlünnepélyen a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének tagjai és nem utolsó sorban fiatal lányok is eredményesen lovagoltak.

Akik cukorrépamagot is termeinek

nyezte minden község lakossága és sok helyen azóta már parkokat létesítettek, utcákat köveztek ki és fásítottak. Muzslán mindez nem történt meg és nem is kezdeményezték. Pedig ugyancsak szeretnék a muzslai fiatalok, ha szebb lenne a falu, beszéltek is már erről a CSISZ gyűlésen, de a helyi nemzeti bizottság jóakarata nélkül persze, hogy nem tudnak ezen a helyzeten lényegesen változtatni.

Mit szól ehhez Nagy Józsi bácsi, aki nagyon jó ember, nagyon becsületes.

A párkányi járási nemzeti bizottságon pedig megérdeklődjük, hogy mi az oka annak, hogy Muzsla felett megállt az idő. Egyik legközelebbi számunkban azt írom meg, hogy mi a párkányi járási nemzeti bizottságnak erről a véleménye.

Minden agronómus legfőbb vágyai közé tartozik, hogy jó cukorrépamagra tegyen szert. A jó magtól nagyban függ a jó termés, nem lehet tehát azon csodálkozni, ha alaposan megnézik milyen magot ültetnek a földbe. A perbetei fiatalok is azért alakították meg a munkacsapatokat, hogy több és jó cukorrépamagot termeljenek a szövetkezetnek.

Az említett alapszervezet már többször bebizonyította, hogy a legjobbak közé tartozik az ógyallai járásban. A CSISZ szlovákiai kongresszusa után összegyűltek és megfontolták, hogy miként segíthetnének még jobban a szövetkezetnek és arra az eredményre jutottak, hogy ifjúsági munkacsapatot alakítanak. Az alapszervezet vezetősége a szervezet elnökét és Laca elvtársat bízta meg azzal, hogy a szövetkezet vezetőségével tudassa a fiatalok tervét. A szövetkezet vezetősége örömmel fogadta a fiatalok

ajánlatát és útmutatást adott arra- nézve, hogy miképpen szervezzék meg a munkacsapatot. A munkacsapatba a legjobb tizenhat CSISZ tagot választották, mivel tudták, hogy nagy feladataik lesznek. Mindjárt a tavaszi

munkák megkezdésekor szép munkát fejtettek ki a műtrágyaszórásnál és vasárnapi munkával 10 hektár rétről lecsapolták a vizet, kitisztították a rétet. A burgonya ültetését is nagy részben ők végezték és 14 hektáron négyzetesen ültették el a burgonyát.

Ez mind szép munka, de mégis a cükorrépamag termesztésére összpontosítják az erejüket. Ezenkívül 5 hektár heteroz kukoricát is temelnek. Dologhoz is láttak és az előkészítő veteményező munkában késő estig dolgoznak a határban, hogy vállalásuk sikeres teljesítését mindjárt a kezdetben biztosítsák.

De a munka mellett a szórakozásról sem feledkeznek meg és a fiatalok nagy része tagja a színjátszó csoportnak. Hozzájárultak a _ május elsejei ünnepségek megrendezéséhez is.

LOVÁSZ LAJOS

CSISZ kerületi titkársága, Nyitra.

BAGÓJA ISTVÁN

A VÁGSELLYEI

(magyar tannyelvű) Mezőgazda- sági Mesteriskola igazgatósága felhívja a zöldség- és gyümölcskertészet iránt érdeklődök figyelmét, hogy az 1956/57 iskolaévre május 31-ig lehet jelentkezni. Felvételüket kérhetik azok a 17—40 éves EFSZ- tagok és állami gazdasági dolgozók, akik a kertészeti munkában 2-3 éves gyakorlattal rendelkeznek. Az iskola tanulóotthonában az ellátás díjtalan. Közelebbi felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. Cím: Pödohosp. majstr. skola odb. záhradnicky — Safa.

Wagykaposon a leleszi kút- ’ túrcsoport fellépésének hírére olyan sürgés forgás támadt, mintha valami különös dologra készülnének a község lakosai. Pedig csupán az a szándék siettette őket, hogy minél előbb biztosítsák a jegyet a kultúrfellépésre. Es jól tették, akik igyekeztek, mert pár órán belül még az állóhelyekre sem. maradt egyetlen jegy sem. Óriási volt az érdeklődés.

De az a siker, amellyel a le- lesziek a „Csárdáskirálunö" című daljátékot bemutatták, minden várakozást felülmúlt. _ A szemet gyönyörködtető, szivet, lelket lebilincselő játékot» nagyon sokszor köszönte meg a hálás közönség az elragadtatás, bői fakadó tapsorkánnal, amely- lyel aztán sokszer követelték az egyes jelenetek megismétlést is. S a játékot még színesebbé, élénkebbé tette a kitűnő technikai rendezés, a tehetségekhez. illetve jellemekhez szabott szereposztás, amelyről csak elismeréssel szólhatunk, mert a darabban helyet kaptak mind az ipari, mind a mezőgazda- sági dolgozók, de jelentős mértékben bekapcsolódtak az iskolák tanulói és tanítói is. Es éppen ebben rejlik a leleszi CSlSZ-szervezet kiváló szervező munkája, hogy a különbö- zö munkaszakaszokon dolgozó egyéneket ilyen szilárd közösséggé tudta kovácsolni a kultúra frontján.

Nehéz, vagy inkább lehetetlen lenne eldönteni, hogy a szereplők közül ki játszott jobban.

yliűvészi igényességgel

Mert a maga szerepét mindegyikük a legnagyobb átérzés- sel játszotta. Kulik Judit például fiatalságát meghazudtoló mély átérzéssel alakította a világi színésznőt, a mélyen érző szerelmest — Szylvia szerepében. Kellemes, lágy hangja nagyon belopakodott a hallgatók szívébe. A kaposiak bizonyosan sokáig nem felejtik el azt a feketeszemű, karcsú barna lányt, akit olyan szépen énekelt a Csárdáskirálynőben.

Báni szerepében Jakab Sándorral pedig mintha egy darab múlt vonult volna be a színpadra, olyan természetességgel alakította a könnyelmű, léha dzsentrit. De ugyanolyan sikerrel lépett fel Kovács Lajos tanító is Edvin herceg szerepében, és Kiss Józsefné is annyi rátermettséggel formálta Cecíliát, mintha örökké abban a környezetben élt volna. Palágy. János, az EFSZ elnöke Miska pincér, illetve fökoromnyík szerepét játszotta. Jóízű humorával és kitűnő alakításával annyi természetességet. vitt a színpadra, mintha ebben a szakmában már sokéves tapasztalattal rendelkezne. •

A darab külön érdekességének szám'tolt az, hogy a német grófnőt, Stázit alakító Gerbe- lová tanítónő szerepéhez híven olyan tökéletességgel törte a

magyar nyelvet, ahogy csak az tudja, aki valóban még csak most tanul magyarul.

így sorolhatnánk a szereplőket tovább, anélkül, hogy el- dönthetnénk ki volt a jobb. — Mert mind jók voltak, nemcsak a fő, hanem a kisebb szerepeket alakítók is.

A leleszi kultúrcsoport a nagykaposi közönség előtt nem mindennapos sikert aratott. Röviden és legtalálóbban talám azzal a megjegyzéssel jellemezhetnénk a nagysikerű előadást, amelyet Albert tanítónő mondott az előadás után, amikor megkérdeztük tőle, hogy

mi ragadta meg figyelmét legjobban az előadásból. A fiatal tanítónő álmodozó kék szemével először a távolba nézett. Ügylátszott, hogy kutat, keres az előadás részleteiben.

— Nem könnyű erre azonnal felelni — mondotta, — mert még együtt élünk a szereplőkkel. Még fel sem ocsódtunk az előadás hatása alól és még nehéz megítélni a részleteket. De úgy gondolom, hogy mind engem, mind az egész közönséget. az a művészi igényesség ragadott meg legjobban, amely- lyel az egyes szereplők átélték és alakították szerepüket.

Jelenet a Csárdáskirálynöböl.

Sokak véleménye ez. Pedig a szereplők nem hivatásos színészek, csupán műkedvelők, akik egész hetüket komoly munkában tölitk s csak a szabadidejüket használhatják fel arra, hogy új életet vigyenek a falu kultúréletébe.

De nincsenek magukban való dohok és annak is meg van a maga oka, miért fejlődhetett ilyen magasra Leleszen a kultúráiét. Mint sok mindennek az emberiség életében, ennek oka is a falu gazdasági életének fejlődésében gyökeredzik.

A község gazdasági eredményei olyannyira ismerősek, hogy ha ma az emberek Leleszröl beszélnek — még azok is. akik csak az írásokból ismerik a falut — feltétlenül odaképzelik a lombos fák védelmében meghúzódó öreg falu mellé a messzire fehéredö új szövetkezeti ,,várost",i a Mogyorószög felé épülő új falut, meg még sok mindent. De mindent még sem lehet a __ távolból meglátni, sőt elképzelni sem.

"TAe nem ámI Ahhoz ott kell élni az emberek között, meghallgatni mit beszélnek, mit terveznek és hogyan hajtják mindazt végre, amit a nagyapák még meseként mondtak el a térdükön lovagló unokáknak — a „mesék" és álmok v aló rav ajtóinak.

Nagyot változott a falu helyzete. És mondhatjuk, hogy nemcsak a régi cselédemberek nagyablakos házai bámulnak tágabb tekintettel a messzeségbe, hanem gazdáik előtt is megvilágosodott a jövő. S a mindennapi alkotó munka lázában egyre alakíthatóbbá válik a holnap. Mert a teremtő és formáló munka kivitelezésében mindig nagyobb szerepet kap az ember, amely szebbre és jobbra való törekvésében igyekszik kellemesebbé varázsolni környezetét. Es ez a minden térre kiterjedő igénuesség bölcsője és táplálója, a születő újnak.

Ebben az újatformáló munkában jelentős szerepet töltenek be a fiatalok is. A CSISZ- tagok minden munkaszakaszon dolgoznak. A szövetkezet állattenyésztő csoportjában szép eredményeket ér el Kiss Béni, a növénytermesztésben Bajusz Olga és még sokan mások. Ott vannak az építöcsoportban, az asztalosmühelyben és mindenütt.

Az EFSZ elnöke is elismerően nyilatkozik a fiatalokról.

— Sokat segítenek munkánkban a fiatalok — mondja Pa- lágyi elnök.

Es ebben az elismerésben már benne van tr. a jövőbe- vetett hit és bizalom is. S ez alapul szolgál ahhoz, hogy Lelesz gazdasági és kultúrélete még rohamosabb léptekkel haladjon előre.

HARASZTI GYULA