Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-05-19 / 20. szám

1956. május 19. 3 Hová építsen a muzslai fiatal? Közel egy esztendeje, hogy Nagy Józsi bácsival találkoztam. Azóta ugyan már többször is beszéltem ve­le, de akkor mégis emlékezetes volt a találkozás, mert utólagosan pótvá­lasztás alkalmával öt választotta Muzsla község dolgozó népe a helyi nemzeti bizottság elnökévé. A régeb­ben működő nemzeti bizottságban nagy változásokat kellett végrehajta­ni. Őszintén gratuláltam Józsi bácsi­nak és nagyon örültem az egész fa­luval együtt, hogy ő lett a helyi nem­zeti bizottság elnöke. Ő is nagy lel­kesedéssel indult a munkának és igen kötötte a lovat a fához. Majd meg­látod gyerek, mi lesz itt — mondotta nekem. Egész biztos helyrepótoljuk a régi nemzeti bizottság mulasztásait és mi az újonnan választott tagok majd másként vezetjük a községet. Most már térjünk rá arra, hogy miben valósult meg Józsi bácsi szava. Elsősorban elragadtatással beszélt arról, hogy az állomási bekötő utat most már biztos megjavítják. Hiába, a régi nemzeti bizottság tehetetlen volt. Az állam kiutaltatta a sok követ az útjavításra és vasúton az állomás­ra szállíttatta. A községnek az volt a feladata, hogy a követ a vagonokból az úttestre hordja, ami részben meg is történt. A traktoristák és a szövet­kezeti lovasfogatok végezték el en­nek a munkának az oroszlánrészét. A kőbő! már alig látszik valami, lassan besüpped a sárba, de az út nem kész. Beszéltem én akkor Józsi bácsinak sokat, hogy a fiatalok is csak akkor érzik jól magukat odahaza, ha látják, hogy épül a falu, mert ez lelkesedést önt beléjük. Meg aztán Muzsla lassan a legelmaradottabb faluvá válik a nyit- rai kerületben. A szomszédos faluhoz képest, szinte ijesztően hat a község visszamaradása. A szomszéd falukban járdák épülnek, új házak, egész új ut­casorok, a helyi hangszóró zenéjét lehet hallani, korszerű sportpályák állanak a fiatalok rendelkezésére. Muzslán mindez nincs meg. Meglesz mindez, — mondotta Józsi bácsi és pontosan a fiatalokra tá­maszkodunk a munkánkban, nem úgy, mint a régi nerpzeti bizottság. Mégis mi történt ? Annyi eredményt sem könyvelhe­tünk a muzslai helyi nemzeti bizott­ság javára, hogy az állomási bekötő utat megjavítatták volna. Ha a kő posvadó anyag lenne, már rég tönk­rement volna az útárokban. Nem­hogy nem javították meg az utat, hanem hozzá sem fogtak, nem is kez­deményezték. Miért kötötte tehát Józsi bácsi annak idején a lovat a fához? Pedig a fiatalok ugyancsak készek lennének résztvenni az útja­vításnál Sok faluban megfordultam már, ahol a helyi nemzeti bizottság egyik legnagyobb eredménynek könyveli el azt, hogy a községben a felszabadulás óta sok új ház vagy új utcasorok épültek. Ez valóban szép eredmény és a falu fejlődése javára írhatja ezt bárhol a nemzeti bizottság. A muzs­lai helyi nemzeti bizottság vajon mi­lyen választ adna, ha megkérdeznék, hogy mennyit fejlődött a falu 1945 óta. Hát bizony kedvezőtlen választ tudna erre adni. A községben azóta öt ház épült fel, de ha a tervrajzok elfogadásával a helyi nemzeti bizott­ságra vártak volna az építkezők, még ötven év múlva sem épült volna fel ez az öt ház sem. Pedig a közel négyezer lakosú községben sokan megnősülnek, férjhezmennek, és a fiatalok egymás hegyén-hátán laknak, a 'régi öreg viskókban. Építenének, de nem lehet, nincs hová. Minden faluban, ahol erre szükség volt, mértek ki házhelyet a rászorulóknak. Muzslán is folyamatban volt ez már többször, de a helyi nemzeti bizottság nem tudja elintézni, hogy a házhelyeket valóban kimérjék. A kerületi nemzeti bizottságtól kellene erre megszerezni az engedélyt, és meg is adná, ha utána járnának, dehát ki járjon utá­na, ha a helyi nemzeti bizottság nem. A sok fiatal házas pedig panaszkodik, hogy nem tudják hol építkezzenek, mert bizony mostanában egyetlen házhelyet mértek csak ki a község­ben, de az sem megfelelő. Nemrég beszéltem egy fiatalemberrel, Sz. Gyulával, akinek minden őse Muzslán született, de kénytelen körülbelül 80 kilométerre Pereden építkezni, mert ott kap házhelyet, de Muzslán nem. K. Annáékkal is beszéltem Nagyme- gyeren, akik pillanatnyilag ugyan ott laknak és szeretnének már hazamen­ni Muzslára. Ők se éppen öreg háza­sok, és arról panaszkodnak, hogy /Muzslán nem tudnak házat építeni, tehát aligha tudnak oda visszamenni lakni, pedig a férje különleges szak­mában dolgozik és kiváló szakember, nagy szüksége lenne rá a muzslai szövetkezetnek. Elmennek egy másik faluba lakni, ahol véglegesen megte­lepednek, mert más faluban kapnak házhelyet ahová építhetnek, de Muzs­lán nem. Mit szól ehhez a muzslai helyi nem­zeti bizottság? Vajon tett már vala­mit annak az érdekében, hogy a muzslai fiatalok odahaza érezzék ma­gukat falujukban és házasságuk után meg is telepedhessenek odahaza. Vagy talán úgy gondolják, hogy az eddig elhangzott frázisaikkal is betelik a lakosság ? Továbbá az is szégyen egy ilyen nagy falura, hogy hiányzik a helyi hangszóró. A feudalizmusra emlékez­tető doboló kisbíró veri még fel a falu csendjét, pedig Muzslánál kisebb falvakban már évek óta felszerelték a helyi hangszórót. Hol maradt a falu szépítése, a szépítési akciót pe­dig már több mint két éve kezdemé­’'W-WMwß-­-------------—--------------——— A szél is csak kullogjon utána... Élvezetes, vidám sport a lovaglás, lassanként hozzászoknak a fiatalok. Persze nemcsak megülni lehet a lovat, nagy fontossága van a mezőgazdasági termelésben is. Állami méneseinkben évről évre nagy számban tenyésztik a szebbnél-szebb példányokat. Közülük a legszebbeken a dvorniki sporlünnepélyen a Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetségének tagjai és nem utolsó sorban fiatal lányok is eredményesen lovagoltak. Akik cukorrépamagot is termeinek nyezte minden község lakossága és sok helyen azóta már parkokat léte­sítettek, utcákat köveztek ki és fá­sítottak. Muzslán mindez nem történt meg és nem is kezdeményezték. Pe­dig ugyancsak szeretnék a muzslai fiatalok, ha szebb lenne a falu, be­széltek is már erről a CSISZ gyűlé­sen, de a helyi nemzeti bizottság jó­akarata nélkül persze, hogy nem tudnak ezen a helyzeten lényegesen változtatni. Mit szól ehhez Nagy Józsi bácsi, aki nagyon jó ember, nagyon becsü­letes. A párkányi járási nemzeti bizottsá­gon pedig megérdeklődjük, hogy mi az oka annak, hogy Muzsla felett megállt az idő. Egyik legközelebbi számunkban azt írom meg, hogy mi a párkányi járási nemzeti bizottság­nak erről a véleménye. Minden agronómus legfőbb vágyai közé tartozik, hogy jó cukorrépamag­ra tegyen szert. A jó magtól nagyban függ a jó termés, nem lehet tehát azon csodálkozni, ha alaposan meg­nézik milyen magot ültetnek a föld­be. A perbetei fiatalok is azért alakí­tották meg a munkacsapatokat, hogy több és jó cukorrépamagot termelje­nek a szövetkezetnek. Az említett alapszervezet már több­ször bebizonyította, hogy a legjobbak közé tartozik az ógyallai járásban. A CSISZ szlovákiai kongresszusa után összegyűltek és megfontolták, hogy miként segíthetnének még jobban a szövetkezetnek és arra az eredmény­re jutottak, hogy ifjúsági munkacsa­patot alakítanak. Az alapszervezet ve­zetősége a szervezet elnökét és La­ca elvtársat bízta meg azzal, hogy a szövetkezet vezetőségével tudassa a fiatalok tervét. A szövetkezet veze­tősége örömmel fogadta a fiatalok ajánlatát és útmutatást adott arra- nézve, hogy miképpen szervezzék meg a munkacsapatot. A munkacsapatba a legjobb tizenhat CSISZ tagot válasz­tották, mivel tudták, hogy nagy fela­dataik lesznek. Mindjárt a tavaszi munkák megkezdésekor szép munkát fejtettek ki a műtrágyaszórásnál és vasárnapi munkával 10 hektár rétről lecsapolták a vizet, kitisztították a rétet. A burgonya ültetését is nagy részben ők végezték és 14 hektáron négyzetesen ültették el a burgonyát. Ez mind szép munka, de mégis a cükorrépamag termesztésére összpon­tosítják az erejüket. Ezenkívül 5 hektár heteroz kukoricát is temel­nek. Dologhoz is láttak és az előké­szítő veteményező munkában késő estig dolgoznak a határban, hogy vál­lalásuk sikeres teljesítését mindjárt a kezdetben biztosítsák. De a munka mellett a szórakozás­ról sem feledkeznek meg és a fiata­lok nagy része tagja a színjátszó csoportnak. Hozzájárultak a _ május elsejei ünnepségek megrendezéséhez is. LOVÁSZ LAJOS CSISZ kerületi titkár­sága, Nyitra. BAGÓJA ISTVÁN A VÁGSELLYEI (magyar tannyelvű) Mezőgazda- sági Mesteriskola igazgatósága felhívja a zöldség- és gyü­mölcskertészet iránt érdeklő­dök figyelmét, hogy az 1956/57 iskolaévre május 31-ig lehet jelentkezni. Felvételüket kérhe­tik azok a 17—40 éves EFSZ- tagok és állami gazdasági dol­gozók, akik a kertészeti mun­kában 2-3 éves gyakorlattal rendelkeznek. Az iskola tanu­lóotthonában az ellátás díjta­lan. Közelebbi felvilágosítást az iskola igazgatósága ad. Cím: Pödohosp. majstr. skola odb. záhradnicky — Safa. Wagykaposon a leleszi kút- ’ túrcsoport fellépésének hí­rére olyan sürgés forgás tá­madt, mintha valami különös dologra készülnének a község lakosai. Pedig csupán az a szándék siettette őket, hogy mi­nél előbb biztosítsák a jegyet a kultúrfellépésre. Es jól tették, akik igyekeztek, mert pár órán belül még az állóhelyekre sem. maradt egyetlen jegy sem. Óriá­si volt az érdeklődés. De az a siker, amellyel a le- lesziek a „Csárdáskirálunö" cí­mű daljátékot bemutatták, min­den várakozást felülmúlt. _ A szemet gyönyörködtető, szivet, lelket lebilincselő játékot» na­gyon sokszor köszönte meg a hálás közönség az elragadtatás, bői fakadó tapsorkánnal, amely- lyel aztán sokszer követelték az egyes jelenetek megismétlé­st is. S a játékot még színe­sebbé, élénkebbé tette a kitűnő technikai rendezés, a tehetsé­gekhez. illetve jellemekhez sza­bott szereposztás, amelyről csak elismeréssel szólhatunk, mert a darabban helyet kaptak mind az ipari, mind a mezőgazda- sági dolgozók, de jelentős mér­tékben bekapcsolódtak az isko­lák tanulói és tanítói is. Es éppen ebben rejlik a leleszi CSlSZ-szervezet kiváló szer­vező munkája, hogy a különbö- zö munkaszakaszokon dolgozó egyéneket ilyen szilárd közös­séggé tudta kovácsolni a kul­túra frontján. Nehéz, vagy inkább lehetet­len lenne eldönteni, hogy a sze­replők közül ki játszott jobban. yliűvészi igényességgel Mert a maga szerepét mind­egyikük a legnagyobb átérzés- sel játszotta. Kulik Judit pél­dául fiatalságát meghazudtoló mély átérzéssel alakította a vi­lági színésznőt, a mélyen érző szerelmest — Szylvia szerepé­ben. Kellemes, lágy hangja na­gyon belopakodott a hallgatók szívébe. A kaposiak bizonyosan sokáig nem felejtik el azt a feketeszemű, karcsú barna lányt, akit olyan szépen énekelt a Csárdáskirálynőben. Báni szerepében Jakab Sán­dorral pedig mintha egy darab múlt vonult volna be a szín­padra, olyan természetességgel alakította a könnyelmű, léha dzsentrit. De ugyanolyan siker­rel lépett fel Kovács Lajos ta­nító is Edvin herceg szerepé­ben, és Kiss Józsefné is annyi rátermettséggel formálta Cecí­liát, mintha örökké abban a környezetben élt volna. Palágy. János, az EFSZ elnöke Miska pincér, illetve fökoromnyík sze­repét játszotta. Jóízű humorával és kitűnő alakításával annyi természetességet. vitt a szín­padra, mintha ebben a szakmá­ban már sokéves tapasztalattal rendelkezne. • A darab külön érdekességének szám'tolt az, hogy a német grófnőt, Stázit alakító Gerbe- lová tanítónő szerepéhez híven olyan tökéletességgel törte a magyar nyelvet, ahogy csak az tudja, aki valóban még csak most tanul magyarul. így sorolhatnánk a szereplő­ket tovább, anélkül, hogy el- dönthetnénk ki volt a jobb. — Mert mind jók voltak, nemcsak a fő, hanem a kisebb szerepe­ket alakítók is. A leleszi kultúrcsoport a nagykaposi közönség előtt nem mindennapos sikert ara­tott. Röviden és legtalálóbban talám azzal a megjegyzéssel jellemezhetnénk a nagysikerű előadást, amelyet Albert taní­tónő mondott az előadás után, amikor megkérdeztük tőle, hogy mi ragadta meg figyelmét leg­jobban az előadásból. A fiatal tanítónő álmodozó kék szemé­vel először a távolba nézett. Ügylátszott, hogy kutat, keres az előadás részleteiben. — Nem könnyű erre azonnal felelni — mondotta, — mert még együtt élünk a szereplők­kel. Még fel sem ocsódtunk az előadás hatása alól és még ne­héz megítélni a részleteket. De úgy gondolom, hogy mind en­gem, mind az egész közönsé­get. az a művészi igényesség ragadott meg legjobban, amely- lyel az egyes szereplők átélték és alakították szerepüket. Jelenet a Csárdáskirálynöböl. Sokak véleménye ez. Pedig a szereplők nem hivatásos szí­nészek, csupán műkedvelők, akik egész hetüket komoly mun­kában tölitk s csak a szabad­idejüket használhatják fel ar­ra, hogy új életet vigyenek a falu kultúréletébe. De nincsenek magukban való dohok és annak is meg van a maga oka, miért fejlődhetett ilyen magasra Leleszen a kul­túráiét. Mint sok mindennek az emberiség életében, ennek oka is a falu gazdasági életé­nek fejlődésében gyökeredzik. A község gazdasági eredmé­nyei olyannyira ismerősek, hogy ha ma az emberek Leleszröl beszélnek — még azok is. akik csak az írásokból ismerik a fa­lut — feltétlenül odaképzelik a lombos fák védelmében meghú­zódó öreg falu mellé a messzi­re fehéredö új szövetkezeti ,,várost",i a Mogyorószög felé épülő új falut, meg még sok mindent. De mindent még sem lehet a __ távolból meglátni, sőt elképzelni sem. "TAe nem ámI Ahhoz ott kell élni az emberek között, meghallgatni mit beszélnek, mit terveznek és hogyan hajtják mindazt végre, amit a nagy­apák még meseként mondtak el a térdükön lovagló unokák­nak — a „mesék" és álmok v aló rav ajtóinak. Nagyot változott a falu hely­zete. És mondhatjuk, hogy nem­csak a régi cselédemberek nagy­ablakos házai bámulnak tágabb tekintettel a messzeségbe, ha­nem gazdáik előtt is megvilá­gosodott a jövő. S a minden­napi alkotó munka lázában egy­re alakíthatóbbá válik a hol­nap. Mert a teremtő és formá­ló munka kivitelezésében min­dig nagyobb szerepet kap az ember, amely szebbre és jobbra való törekvésében igyekszik kel­lemesebbé varázsolni környeze­tét. Es ez a minden térre kiter­jedő igénuesség bölcsője és táp­lálója, a születő újnak. Ebben az újatformáló mun­kában jelentős szerepet tölte­nek be a fiatalok is. A CSISZ- tagok minden munkaszakaszon dolgoznak. A szövetkezet állat­tenyésztő csoportjában szép eredményeket ér el Kiss Béni, a növénytermesztésben Bajusz Olga és még sokan mások. Ott vannak az építöcsoportban, az asztalosmühelyben és mindenütt. Az EFSZ elnöke is elisme­rően nyilatkozik a fiatalokról. — Sokat segítenek munkánk­ban a fiatalok — mondja Pa- lágyi elnök. Es ebben az elismerésben már benne van tr. a jövőbe- vetett hit és bizalom is. S ez alapul szolgál ahhoz, hogy Le­lesz gazdasági és kultúrélete még rohamosabb léptekkel ha­ladjon előre. HARASZTI GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents