Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-04-28 / 17. szám
T956. április 28. 9 TBTNFVmS* Illésházán pang a sportélet Illésházára a déli órákban érkeztünk. Igen csendes ilyenkor a falu. Az alig hétszáz lelket számláló község utcáin alig találkozunk egy élő lélekkel. A falu lakós- ságának egy része sürgős tavaszi munkákkal a földeken van elfoglalva, sokan pedig a 35 kilométerre levő fővárosba járnak munkába x A Sokol vezetősége közül csupán a pénztáros. Mészáros sporttársat találjuk otthon. Betegállományban van, nem dolgozhat, akármennyire sürgős is a munka. Van ideje nyilatkozni. Amikor beköszöntünk hozzá, rögtön rátérünk jövetelünk céljára. Megkérdezzük milyen a sportélet a faluban. — Nem nagyon fejlett, — hangzik a válasz — de rögtön hozzáteszi: Túlzás persze azt állítani, hogy a községben sportélet nincsen, hiszen az egyesület labdarúgó és röplabda csapata a járási bajnokságban szerepel és asztaliteniszezőnk is akad. Tavasszal brigádmunkával megkezdtük az új sporttelepünk építését, mert a régi pálya nem felelt meg. A múltban egyetlen sporttelep sem volt a' faluban, és így bizony a község fiataljai a korcsmában „versenyeztek” egymással. Ma már a fiatalságnak több alkalma van a sportolásra, de kívánatos volna, ha még többen élnének ezzel az alkalommal. Az egyesületnek 50 tagja van. Ez bizony kevés, ezért a tagtoborzást újból megindítjuk és reméljük, hogy rövidesen sikerül új tagokat szerezni. Az edzés terén is így vagyunk. Játékosaink közül többen idegenben dolgoznak és csak későn délután térnek haza. A csapat rendszeres edzést nem folytathat. Ezért végzett csapatunk tavaly a járási bajnokságban az ötödik helyen, pedig Farkas Gyula jó edző. Régebben mint aktív labdarúgó játszott a csapatban, most mint a labdarúgó szakosztály vezetője és edzője nagy szeretettel és hozzáértéssel végzi vállalt feladatát. A játékosok mind lelkesen jászának, nehéz közülük valakit megdicsérni. Talán Nyársik Lajos a hátvéd, járási válogatottunk és Sill Gyula és Laci, a két csatár érdemel dicséretet, mert igen tehetséges játékosok. A Laci, a fiatalabb Sill gyerek nem játszhat állandóan a csapatban, mert a komáromi mezőgazdasági iskola tanulója és csak ritkán jön haza. Ifjúsági csapatunk tavaly kitűnő játékával nagy örömet szerzett nekünk. A járási bajnokság második helyén végzett. Az idén ez a csapat is meggyöngült, mert Olimpiai előkészületek Az előkészületek az idei mel- bournei olimpiára már mindenhol megkezdődtek. Eddig 70 állam sportszövetsége jelentette be részvételét. Egyébként ez év áprilisában múlt hatvan éve, hogy az első olimpiai játékokat megrendezték. 1896 április 5-e jelentős nap az újkori sportmozgalom történetében. Azon a húsvét vasárnapi gyönyörű napsütésben nyitották meg Athénben, az új Stadionban az I. újkori olimpiai játékokat. A megnyitás a máig szokásos ünnepi keretek közt folyt le. A versenyzők bevonulásával, a görög trónörökös megnyitó beszéde után a görög király megnyitott- nak nyilvánította az első átkon olimpiai játékokat. Azóta hatvan év telt el. amióta ezerötszázéves álmukból újra életre keltek az olimpiai játékok. Ez- idén Metbourneben, 1960-ban pedig Rómában kerülnek ezek lebonyolításra, és az 1964. évi ohmpiai játékok megrendezést jogát máris több város igényli. A Szovjetunió állami atlétikai főedzője, Korobkov, legutóbb ismertette a szovjet atléták idei felkészülését és a többek között a következőket mondta: — bár a múlt idény igen erős volt és csak decemberben fejeződött be, atlétáink február óta ismét kemény edzésben állnak. Hazánkban is megkezdődtek az olimpiai előkészületek. Az olimpiai jelöltek az év eleje óta rendszeresen készülnek. Az egyéni sportágak közül előreláthatólag atlétikában, úszásban, ökölvívásban, birkózásban, súlyemelésben, öttusában, sportlövészetben, tornában, kerékpározásban és a kajak-kenuban indáinak majd a csehszlovák versenyzők. A csapat november 1-e és 10-e között utazik Melbournébe Az északi államok sportolóit a melbournei olimpia késői időpontja sújtja a legjobban. Különösen atlétáik azok, akik már októberben nem végezhetnek rendszeres edzéseket. Boysen, a norvégek kiváló középtávfutója elsősorban ezért jelentette ki, hogy nem vesz részt az olimpián. —S/W— A zsúfolt strahovi stadionban a múlt szombaton találkozott harmadszor a csehszlovák és brazil válogatott, amely találkozó 0:0 arányú eldöntetlennel végződött. A két ország első találkozója 1938-ban zajlott le Franciaországban, a világbajnokságok során. Az első mérkőzés 1:1 arányú eldöntetlen eredménnyel végződött, a megismételt második mérkőzésen Brazília válogatottja 2:l-re győzött. A prágai találkozón mindkét válogatott csapat erényei és hibái megmutatkoztak. Megállapítható volt, hogy a csehszlovák válogatott az elmúlt év óta labdatechnika és erőnlét tekintetében jelentősen feljavult, de taktikailag még mindig sok a javítani való. A csatárok nem voltak elég gyorsak, támadásaikat erőtlenül, öt- lettelenül építették fel, nem mozogtak eleget és a helycserés játékra sem fekteti k elég súlyt. A mezőnyben a brazilok voltak a jobbak, többet is támadtak, de támadásaik nem vezettek eredményre. Sokat művészkedtek. Egyénileg minden játékosuk ügyes mozgású, technikailag jólképzett futballista, többen közülük a labdarúgás valóságos művészei. Semmiesetre sem lebecsülendő eredmény a döntetlen sem, mert a brazilok négy mérkőzésükön egyszer sem szenvedtek vereséget és két győzetöbben közülük már a felnőtt csapatban játszanak, ifjúsági korban lévő új játékos pedig kevés akad. Férfi röplabdacsapatunk a járási versenyen vesz részt, női csapatunk nincsen, mert a lányok még mindig húzódoznak a sportolástól. Az alapozó testnevelés folyik e a faluban? — kérdezzük. Őszintén megvallva, nem — hangzik a válasz. — Sem tornatermünk, sem olyan szakemberünk nincsen, aki a tornát tanítaná. A helybeli tanítók nem törődnek az egyesülettel, de nincs is rá idejük, mert egyikük sem lakik a faluban, és a tanítás után hazamennek. A járási spartakiádra sem készülhetünk, mert nincs, aki a gyakorlatokat betanítaná. Hát ez szomorú. Ezen sürgősen segíteni kellene. — Honnan szerzik a pénzt egyesületük fenntartására? — érdeklődünk tovább. — Labdarúgó-mérkőzéseinket elég sokan látogatják. Egy-egy érdekesebb mérkőzésen 200 fizető néző Is kö- rülállja a pályát és lelkesen bíztatja a csapatát. A belépő díjak jelentik legfőbb jövedelmünket. De a CS1SZ- el és a Csemadokkal műsoros estéket rendezünk és ezek bevételéből is jut valami az egyesületnek. A CSISZ és Csemadok színdarabokat is ad elő, mégpedig olyan jól, hogy a szomszédos községek is meghívják őket egy-egy előadásra. Mészáros sporttárs beszélgetésünk végén még megjegyzi, hogy a szomszédos Bélvatta községben az idén nincs labdarúgócsapat, mert kevés a játékosuk. Most Német Gergely, egy lelkes sportember azon fáradozik, hogy több játékos toborzásával újra csapatot alakítson és így új életre keltse a falu sportját. Mielőbbi gyógyulást kívánva, elbúcsúzunk Mészáros spottárstól, abban a reményben, hogy nemsokára jobb híreket hallunk Illésházáról és Bélvattáról is. Lemenőben volt már a nap, amikor autóbuszunk a Bratislava felé vezető országúton elindult. A motor egyhangú dübörgése közben egyre azon gondolkoztunk, hol a hiba, hogy egyes falukban a sport nem fejlődik olyan mértékben, ahogy az kellene. A helyi nemzeti bizottságoknak és a helyi tömegszervezeteknek a feladata. hogy ilyen esetekben a sportolók segítségére siessenek. S. M. * mmmvEDHtM Beszélgetés a Vörös Lobogó elnöknőjével Nem is olyan régen két mérkőzést játszott a Középeurópai Kupa múltévi győztese a Bp. Vörös Lobogó Érsekújváron és Nyitrán. Az első mérkőzést 4:0-ra, a másodikat 6:3-ra nyerte. Természetesen megragadtuk az alkalmat és felkerestük a Vörös Lobogó játékosait, egy rövid baráti beszélgetésre. Elsősorban az elnököt kerestük. — Elnökünk? — nevettek a játékosok. — Az nincs. Nekünk elnöknőnk van. Csakhamar előkerült Dömötör Erzsébet, egy csinos feketehajú elvtárs- nö, a Vörös Lobogó sporteqyesület elnöknője. Bemutatkozás után nevetett zavaromon és a következőkben okolta meg elnökségét. — Csapatunk a textil, a ruházati és bőripari dolgozók együttese s ebben a szakmában igen sok nő dolgozik. Nincs tehát azon semmi csodálkoznivaló, hogy a Középeurópai Kupa győztes csapatának az élén nő áll. Különben január óta töltöm be ezt a tisztséget. A Vörös Lobogó elismert nemzetközi klasszis. A bajnokság után nyugatnémetországi túrára készül. Megkérdeztük Dömötör Erzsébetet, hogy tulajdonképpen, hogy került sor a délszlovákiai túrára. — Mikor tavaly Prágában játszottunk, felkeresett bennünket az érsekújváriak küldöttsége és meghívtak egy barátságos mérkőzésre. Szívesen tettünk eleget e meghívásnak és így az első üres vasárnapunkat felhasználtuk arra, hogy eleget tegyünk az érsekújvári meghívásnak. Közben megérkezett a nyitraiak meghívása is és így egyben annak . is eleget tettünk. Búcsúzóul meleg testvéri szeretettel üdvözöljük a szlovákiai fiatalokat. Döntetlent hozott csehszlovák-brazil mérkőzés lemmel és a prágaival együtt két éldöntetlen eredménnyel hagyták el a játékteret. Budapesten a brazil Botafogo csapata szerepelt, ellenfele egy magyar válogatottnak is beillő Honvéd-Kinizsi kombinált volt. A magyar csapat 5:0- as első félidő után 6:2 gólarányú győzelmet aratott. A két év előtt Budapesten járt brazil Flamingo csapata 5:0-ra győzte le a Kinizsit. — SM — Fé nek a ráfizetéstől A svéd labdarúgószövetségnek nagy gondot okoz az 1958-as világbajnokság rendezése. Attól tartanak, hogy abban az esetben, ha a döntő során az első fordulóban vereséget szenvednek és kiesnek, akkor az egész rendezés legalább 300.000 svéd korona ráfizetéssel végződhet. Azzal számolnak, hogy a selejtezők során körülbelül 40 ország legjobbjai fognak küzdeni a döntőbe jutásért. ILYEN IS VAN . . . A Columbia állambeli Gáli nevű sportegyesület elnöke: Aguirre, az ismert délamerikai iparmágnás felajánlotta Faruk volt egyiptomi királynak a futballcsapat menedzseri tisztségét. Ajánlata kecsegtető: ,3 és fél millió frankot helyezett kilátásba havonta. S vajon mi volna az ellenérték? Mindössze az, hogy Aguirre jó üzleti fogásnak tartja Faruk szerepeltetését, ügy véli, hogy ezzel túlszárnyalja a többi egyesületek reklám-trükkjeit. Üj Guineában egy futballmérkőzésen „elfajult” a játék. A kíméletlen játékmodor következtében tizenketten megsérültek. Nem csoda, ha a bíró a „barátságos” mérkőzést már az első félidőben lefújta. Scarpi az ismert olasz játékvezető nemrégiben parázs botrány középpontjába került Nápolyban — olvassuk a szovjet sportsajtóban. Az iiyen esetek nem is tartoznak Nápolyban a ritkaságok közé. Ez alkalommal a közönség egy része szenvedélyesen tűntetett az ismertnevű játékvezető ellen, aki a mérkőzés végén kénytelen yolt számot- vetni a helyzettel és a közönség hangulatával, és ekkor támadt egy merész ötlete. Az öltözöfolyosón — egyik ügyeletes tűzoltó jóvoltából tűzoltó egyenruhát öltött, aztán elvegyült a közönség rendzavafó elemei között, sőt maga is velük együttt szidalmazta a bírót. Az ötlet bevált, Scarpi épp bőrrel menekült meg ... /Q japán úszókról Külföld sportlapjai legutóbb többízben értékelték a japán úszók teljesítményét. i'ormajavulásukra már következtetni lehetett abból a győzelemből, amelyet az Egyesült Államok válogatottja felett arattak az elmúlt évben. Sokat hallhattunk egyidejűleg az úszósport fejlődéséről is. Henricks azonban a nagyszerű ausztrál gyorsúszó, aki legutóbb 55.4-et úszott 100 méteren, így nyilatkozott a japán úszósportról: „mi csak vizipatkányok vagyunk a japánokhoz képest". Ezzel nyílván azt akarta érzékeltetni, hogy Japánban az úszás még szélesebb körben terjedt el, még nagyobb tömegeket. ölel fel, mint Ausztráliában. Legjobban a tanulóifjúság körében terjedt el az úszás. Az év első hónapjában leginkább csak tornával készülne':, áprilistól júniusig formábaegy főedző kezében összpontosítják a teljes irányítást. Az úszók azonban egy dologban nem hallgatnak edzőik tanácsára: a táplálkozás tekintetében. Az edzők — az ausztrálokkal megegyezően — a sovány diéta mellett emelnek szót, míg a versenyzők a verseny előtti bőséges étkezésben látják a siker zálogát. Érdekes megfigyelés: japán úszók nem tudják sokáig tartani formájukat. Ezért a legjobbak ranglistáján sűrűn változtak évközben a nevek. így az olimpiai válogatás most sem az év közben elért teljesítmények, hanem a legutolsó a pillanatnyi forma alapján történik majd. Egy azonban biztos, hogy a japán úszók minden nemzet úszói számúra kemény ellenfelek lesznek az olimpián. INNEN-ONNAN „ Bolognában július 15-én nagy nem zetközi atlétikai versenyt rendeznek Ezt a versenyt kis olimpiának nevez ték el. A versenyen 13 európai nem zet legjobb atlétái vesznek részt. / meghívottak között van Zátopek Merta, Vrábel, Skobla, Kővár. A ma gyarok közül Iharos, Tábori, Szentgá li, Rózsavölgyi, Kovács, Szécsényi Mihályfi és Krasznai. A Szovjetunió ból Kuc, Grigalka, Bartyenev,' Matve jev. De ott lesznek a legjobb lengye: svéd, finn, francia, német, jugoszláv román, belga, norvég és angol atlé ták is. Az olasz labdarúgás hanyatlása arr ösztökélte az olasz sporthatóságokai hogy 10—14 éves fiúk részére labda rúgó iskolát létesítsenek. Az egye iskolákat kiváló edzők vezetik. Eddi már nyolc ilven iskola működik, é további iskolák létesítése folyamatba] van. 1 hozó edzéseket tartanak. Céljuk, hogy a június végére kiirt nemzeti bajnokságig elérjék legjobb formájukat. — Naponta tartanak edzéseket és egy- egy versenyző átlag három óra hosz- szat van vízben. Az edzésadag napi 7 kilométer, amelyből egy kilométert meghatározott stílusban (crawl, pillangó) tesznek meg. Valósággal forradalmosítolia az úszósportot a japán vízalatti úszás. Stílusát a Fulöp szigetiektől tanulták és legnagyobb mestere Furukava, aki nemrégiben vízalatti úszással 25 méteres medencében két világrekordot döntött meg. Belélegzését úgy idöziii. hogy az rendszerint a fordulóra esik. E stílusra 1955 elején tért át, a Fii- löp szigeti lldenfonzo példájára. A japán válogatott edzése a következőképpen történik az olimpia előtt: a gyorsúsz'.hkal négy edző foglalkozik, de közvetlenül az olimpia előtt
