Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-04-21 / 16. szám

19 1956. április 21. ■ i *: '1 A » i * H Tavaszi blúzok Az idén a blúzok is csi- nosabbak. nőie­sebbek. Sok ú.i ötletet, kedves díszítést látha­tunk rajtuk. Divatos például a színes pup- lin- vagy piké- blúz, fehér dí­szítéssel. App­likációval, gépi és kézi hímzés­sel is díszítik a tavaszi blú­zokat. 1. Érdekes vonalú háromne- 3. Fiatal 'ányoknak gyedes ujjú blúz, könnyű sző- lyornpuplin blúz. Elején vetböl vagy pikéból 1án, uüán cakkozás 2. Csíkos kartonbluz, feher •' qallérszegéllyel és kézelővel, anyaggal azonos színű (A szabásminta ehhez készült.) díszíti. illő se- gallér- és az hímzés Ha vendégek jönnek... Olcsón és ötletesen oldhat­juk meg az egyszerűbb vendég­látást, ha a készen kapható pudingporból többfajta pudingot készítünk. Ezt befőttel, vagy gyümölcshabbal díszíthetjük. (A guümnlcshab receptje: egy to­jás fehérjét 20 deka porcukor­ral és 20 deka illatos gyü­mölccsel — nyáron szamócával, málnával, barackkal, télen meg­főtt és átpaszírozott birsalmá­val, áttört ananász-barackkom- póttal — fél órán át kemény habbá verünk. Ebből a meny- nyiségböl egy háromliteres fa­zék csaknem tele lesz. Az. elhasznált tányérokat nyomban szedjük le az asztal­ról. , Megkönnyíti és meggyor­sítja a tálalást, ha van egy kis kerekes tálalóasztalkánk (szük­ség: esetén csinos, abrosszal le­takart hokedli), amelyre az asz­talra el nem férő tálakat tehet­jük. Végül a legfontosabb tanács az ifjú háziasszonyoknak: ne akarjanak „többet mutatni" ven­dégeik előtt, egyszerűbb alkal­makkor ne készítsenek túl drá­ga ételeket. Feszélyezheti a vendégeket, ha úgy érzi: ha­sonló módon ő mindezt nem tudná viszonozni. A feltálait étel legyen bőséges. Egy ételt legfeljebb kétszer kínáljunk, ne legyünk erőszakosak. (Ügyes háziasszony előre megtudja, mit szeretnek a vendégei, s akkor az étel kínálás nélkül is el­fogy) Ha még nincs „komp­lett" étkészletünk, akkor se zár­kózzanak el barátaiktól, ismerő­sedtől, hiszen a vendéglátás­ban a legfontosabb a barátság, a kedves meghitt ■ hangulat, an it akkor is elérhetünk, ha a „többi kellék“ — csak félév múlva lesz meg. Mindenütt tetszik M csehszlovák divat nemcsak itthon arat sikereket, ha- | nem külföldön is. Divattervezőink ízlése és képzelő­S m " tehetsége elismerést nyer az összes nemzetközi di­vatbemutatókon. Néhány héttel ezelőtt Lipcsében tapsolták meg a csehszlovák divat legújabb alkotásait. A lipcsei min- í tavásáron bemutatott modelleket nemrégen, Prágában, meg- i tekintették a sajtó képviselői is. A csehszlovák kollekció, — ! amely reggeli öltözéktől kezdve, délelőtti- és délutáni ru­hákból, nagyestélyi toalettekből és sportöltözékből állt — legjobban bizonyította a csehszlovák ruhaipar fejlődését. | „A csehszlovák modelleket a fantázia, finom elegancia és a í mértékletesség iellemzik” — így írt modelljeinkről a lipcsei í mintavásár tájékoztató bulletinje. A prágai bemutatón meg- ? győződtünk róla, hogy ez a jellemzés valóban megállja a l helyét. A mintavásáron a legnagyobb sikert a vászonból í készült nyári ruhák, a gyapjú komplék és a nagyestélyi | toalettek aratták. Különös tetszésnek örvendett egy fekete, | arany szálakkal csíkokba szőtt taft toalett, melyet vérvörös vállkendő egészített ki. Ugyancsak nagyon tetszett egy kötött kompié, amely egyenes palettóból, sima szoknyából és sárga pullóverből állt. A csehszlovák modelleken kívül, Lipcsében még bemutat­tak magyar, szovjet, lengyel, holland, francia és svéd mo­delleket, valamint a Német Demokratikus Köztársaság mo­delljeit. Magyarország újdonságot mutatott be: a pettyes flaust. A magyar kollekció érdekességei a szalmautánzatból készült kis kalapok voltak Az NDK modelljei célszerűségükkel, egyszerűségükkel és a vonalak harmóniájával tűntek ki. A lengyel kollekció különösen gazdag volt szebbnél-szebb szí­nekben, továbbá nemes szőrmékből készült kellékekben. Egyik legsikeresebb modelljük egy ezüstszürke ripszből ké- I szült és hosszú ezüstróka belépővel kiegészített estélyi toa- | lett volt. i A Szovjetuniót a bemutatón a Moszkvai Modellház képvi- i selte. Az ipari gyártásban is megvalósítható modelleken kí- I vüi bemutatott különleges megoldású, igen újszerű model- i leket. A mi pettyes szifonunk erős versenytársra talált a l szovjet kapronban és a német perionban. : A holland kollekció nehéz, finom anyagokból készült, főleg j fekete, szürke és fehér színben. A svéd kollekcióból külö- i nősen a világos, élénkszínű puplinból készült esőkabátok [ vonták magukra a figyelmet. A francia modellek közül egy ; fekete szoknyával kiegészített fekete perziáner paleto érde- : mel említést. i A lipcsei nemzetközi bemutatón ismét bebizonyosodott, 1 hogy Csehszlovákia „divat-nagyhatalom“, mely ízléses és I célszerű modelljeivel bárhol megállja a helyét. ^^HEVESSi/UIK Vízszintes: 1. Veres János verseskötete. 17. Szél teszi a fákon át. 18. Aroma. 19. Időmérő. 20. Kelle­metlen ha ide vágják az em­bert. 22. Azonos magánhang­zók. 24. ű. Á. 25. Vissza kötő­szó. 26. Juttat. 27. Vallásróvi- dítés. 29. Latin női név. 31. Gály Olga verseskötete. 36. Gyurcsó István verseskötete. 38. Régi ürmérték. 39. Taszít. 40. Gally. 41. Dal. 44. Tóth Tibor fordította verseit magyar­ra. 48. Szondy György védte várát. 50. Kanál is van ilyen 52. Azonos mássalhangzók. 53. Láng közepe! 54. Ilyen erő is van. 56. Fa része. 57. Régiesen írt betű. 58. Vörösmarty köl­teménye. 61. Kérdő névmás. 62 Nyűit.- 63. Kettőzve valaha di­vatos játék. 65. Ö juttat. 66. SZL. 67. Férfinév. 71 HN. 72. Kül ellentéte. 73. Keres-kede'mi rövidítés. 74. Ján Bottó műve, melyet Farkas Jenő fordított magyarra. 75, Láb része. 76. Személyes névmás. 77. Bez. .: aggályok nélkül szlovákul. 78. Gátol mássalhangzói. 79. Visz- sza: zamat. 81. Vidék (ék. hi­bával). 82. Milan Lajciak mü­ve. Gály, Olga fordította ma­gvarra. 87. Nem tud beszélni. 88. Nem tartják meg ma. 89. Keleti fejedelem. 91. Költőien: szép szád. 94. Véd. 95. Híz betűi keverve. 96. Mássalhang­zó kiejtve. 97. Személyes név­más. 98. Görög eredetű szavak­ban: kettős. 99. Gyilkol. 100. Nehéz testi munka. 104. STB. 105. Győzelmes. 109. Ilven nyelvtani táblázat is van. Ili. A kalendárium. 112. Fürödnek benne (ék. hiba). 113. A fog igéje. 114. Szarvasfajta. 116. Azonos mássalhangzók. 118. Vissza: névelővel ital. 119. A szülőhelyem. 120. Kis bárány. 121. Állóvíz. 122. Gyümölcs te­szi. 124. Sűrű anyag. 126. Hét na~os. 127. Török Elemér. Ozs- vald Árpád és Veres János kö­zös kötete. 132. Helyhatározó­szó. 133. Tinfatartó. 134. TDA. 135. Kötőszó. 136. Irat. Függőleges: 1. Irodalomtudomány. 2. Men­nek. 3 ... van: akadályoz. 4. Tasakja. 5. ZÜ. 6. Járom. 7. Kutya. 8. Bánó. 9. Határozott névelő fordítva. 10. Kavarog a gyomrom. II. Popov -találmá­nya 12. Latin kötőszó. 13. Me­todika. 14. Csermely. 15. Mes­terember. 16. Háziállat. 21. Dor­gál. 23. AHM. 24. Divattényező. 26. Cipészszerszám. 28. Dénes György második verseskötete. 30. Az első két magánhangzó. 32. AO. 33. A tibeti fejedelem. 3' Vissza: villanykörte. 35. Vissza: fehérszinű elem. 37. Versfordíláskötet szlovákból. 42. NDA. 43. Vissza: egyszerű gép. 44. Házas. 45. Északszio- vákiai városban. 46. Nosza hordd! 47. Becsülete. 49. Liba­hang. 51. Bábi Tibor első verseskötete. 55. Sír. 59. Be­tegség. 60. Bolha közepe. 64. Zsíros folyadék. 68. Igevégzc- dés. 69. Dénes György első ve .eskötete. 70. Templomban van. 71. Bábi Tibor második verseskötete. 72. Ilven ispán is volt. 74 ... levő: kímélt, gori­KERESZTREJTVENY dozott. 80. Kell, hogy győzzön. 83. Mutató névmás. 84. BL. 85. Komensky... János. 86. SD. 90. A gyönyört tartja a legfőbb jónak. 92. Verdi opera. 93. Ilyen rétes is van. 100. Kettős más­salhangzó. 101. Borfajta. Í02. 06. 103. Két szó: kártyajáték, folyadék. 104. Megkönnyezek. 106. Már — latinul. 107. Az elsőosztályú. .108. Nyári munka. 110. Hivatal németül. 112. Tőke hozza. 115. Nem nyers. 117. Növény. 120. Igekötő. 122. Kor­szak. 123. Omladék. 125. Szám. 126. Melegség. 128. Nem valódi. 129. Frank rövidítése. 130. Azo­nos magánhangzók. 131. TS. LOVICSEK BÉLA: JJ egyeslapos állomása jó H kilométernyire esik a fa­lutól. Az állomás közelében van a szénrakiár. Miből is áll ez a raktár? Van egy hídmér­lege, kisebb irodája és négy bekerített udvara. Van három állandó alkalmazottja: Tuba elvtárs:úr, a nagy főnök és két munkás. A nagyfőnökben renge­teg huncutság szorul, pedig csak akkora, mint egy akós- hordó. Lehet, hogy annakidején a bába vagy túl jól, vagy túl rosszul kötötte el a hasa gyep­lőjét — nem tudni. Feje fölött vagy ötvenszer vonultak dél­felé i fecskék. Van egy nagy hibája, hogy nyj.i szereti az italt... hogy is mondjam csak — kispohárból inni... Ez ugyan meglátszik az orra bun­kóján is. Olyan, akárcsak az érő földieper. A szénraktár, valójában csak nyáron az. Alig lehet mozdulni a rengeteg széntől, de mihelyt az idő báránybőrsipkát tettet az emberek fejére, a környező nyolc-tíz falu úgy szétkapja, mint a mézet, ilyenkor télen aztán tesik az emberek a sze­nes vagont, mint mezítlábas a hóolvadást. Hogy ilyen kegyetlenül hi­deg lél süvegeit ránk, sok he­lyen időnap előtt fölfalta a be­készített tüzelőt. így járta meg Kancsal Abris is, pedig ö szá­mító ember, dehát a lónak négif lába van .. . Szetídszavú, jám­bor ember, de a két asszony — mármint a felesége meg az anyása — éppen az ellentéte. Szó nélkül nyelte el a sok szép „dicséretei" — bukszát, szénjegyet a zsebbe — fordult, térült és a két pejkó már ott toporzékolt a löcsös szekér előtt. Pedig betyáros egy szán­kóul van, de a szánkót a pely- vás oldalában égette szét a orra hegye látszott ki. Azzal fö’ az ülésdeszkára és gyerünk. Ehs szeme mindjárt észrevette, hogy a rudas ballábán kotyog a patkó. Alig várta már, hogy a falu­ból kiérjen. A húszfokos hideg ua„a-\csak körülkapta és nagyot ordított a fülébe: „Mars le a szekérről!" A háromkilométeres úton h”' kocogott, hol szaladt. Mire a raktárhoz ért, a ló lá­bán már egészen oldali fitye­gett a patkó. Az iroda elé kanyarodott. A kémény jó vastagon ' fújta a (Szatíra) füstöt, de az udvaron egy szem szén se volt. Csak a vastag hóréteg vicsorgott rá hidegen. — Az árgyélusát — sóhaj­tolt inkább befele, mint kifele. Pokrócot dobott a lovakra, a jó rövidre húzott gyeplőt rá­tekerte a lőcsre és belépett az irodába. Csendesen köszönt és kajla bajszáról lemorzsolta a jeget. Tuba etvtárs-úr a kályhát őrizte. Alig pislantott egy rö­vidkét a fagyos emberre to­vább tanulmányozta az ablak­üvegre préselödött jégvirágokat Foghegyröl dobta Abris felé a szót: — Nincs szén! — Valahogy ... — Valahogy sincsI — tor­kolta le Tuba úr Ábrist. — Nem is lesz? — kérdezte Abris majdnem könnyezve, mert hirtelen anyósának rémképe meredt a szeme elé. Ekkor mérte öt végig Tuba úr teljesen, mert hogy olyan végtelenül jámboran rezdült a hangja. — Hát azt nem tudom... (pedig tudta jót, hogy lesz szén). Lehet, hogy a tizes teher­rel küldenek valamit, de .. nem biztos . . . Reménysugár csillant az alá­zatosan égő két szemgolyóban. — Oszt lenne szíves legalább egy szekérderékkal... — kö­hintett aprót zavarában Abris. — Hát majd meglátjuk. . — Jó volna, igazán nagyon jól esne — farolt mosolyítva az ajtó felé Abris. — Addig beugralok a faluba a kovács­hoz . .. Egy patkót köll föl- üttetnem... — PatkótI? — vigyorodott el Tuba úr alig észrevehetően és pokoli ötlete támadt. Szólt is melegiben. Olyan nagylelkű­ség igazi segiteniakarás tüzelt a hangjában, hogy Abris szén­iül hiti minden szavának. — Sose fáradjon jóember maga a faluba. Itt van egy köpésnyíre az átlomásfőnök, fölüli szíve­sen ... — Az állomásfőnök!? — Az hát! Tudja, kovács vöd azelőtt, aztán annyira szereli a mesterségét, hogy még most is folytatja, ha szerit teheti. — De még ilyeti? — Ügy bizony! Csak menjen egész nyugodtan, pénzibe se kerül — mondta Tuba úr rá- beszélően, s a gyönyörtől csak úgy olvadozott a melle közepe. ÍZ" ancsal Abris megállt az 'A állomás épülete előtt és megeresztette a hangját: — Főnök úr, főnök úr!. .. Vagy a tizedik kiáltásra az átlomásfőnök magas alakja megjelent az ajtóban. — Mit akart? — szólt mér­gesen. Az isten is kovácsnak terem­tette — így magában Abris. — Ne tessen már haragud­ni... — De mit akar? — Mit akarok? Egy kis mun­kát hoztam — mosolyitolt ked­vesen Abris a főnök szemibe. — Micsodát? — Mondok, megkérem, ha lenne szíves fölütni... — Mit? — Szólt most már türelmetlenül a főnök. — Hát a patkót. Tetszik tud­ni az úton megkotyogósodott. — Tán elment a jóesze?... — Hát mán nem tetszik foly­tatni a mesterségit? — Milyen mesterséget? — kérdezte a főnök, de már kezd­te sejteni, hogy honnan fúj a szél. — Hát a kovácsságot. — Ezt már csendesen mondta, mert hirtelen gyanúval telt meg kö­rülötte a levegő, s megbániolt embersége szinte felnyögött benne. —■ Nem a Tuba úr küldte ide? — Az küldött... hogy szí­vesen megteszi... Az állomásfőnökből kirob­bant a röhögés és faképnél hagyta Abrist. Ábrisnak a becsületességébe bujt a szégyen. Elröstölte ma­gát. Nagyot rántott a gyeplőn és a falu felé irányította a lo­vakat. A lehervonat már régen fü­tyült, de a patkó még mindig nem volt fölütve. Abris türel­metlenkedett, mintha tűkön állt volna. A raktár felé vezető úton már találkozott szénnel rakott szekerekkel. Örült is, meg nem is. Hátha már szétkapkodták"> Nem csalódott. Mire odaéri, éppen az utolját rakták Süket Ferkó szekerére, akivel vala­mikor együtt katonáskodott. — Elkéstél, Abris . — vigyo­rodott el kárörvendöen Ferkó. — Az árgyélusát neki — sza­kadt ki Ábrisból, — pedig egy szem sincs otthon. — Tudod Abris, aki üres kéz­zel jön Tuba úrhoz, az üresen is távozik — mondta Ferkó suttogva. — Gondolod, hogy egy üveg eligazítaná? — Nem gondolom, hanem tu­dom. Régtől ismerem Tuba urat. Jó, ha ilyesmiről is tud az ember. Három nap múlva Abris egy félliteres üveget megtöltött, be- lecsúsztatta a szőrtarisznyába, lőcsre akasztotta és irány a szénrakiár. Csak úgy hányta a farát a két ló. Vállán a szőrtarisznyával, régi ismerősként lépett az iro­dába. Tuba úr szeme a tarisz­nyára tapadt és körülölelte az üveget sejtezö domborúságot. — Szénügyben jöttem volna — ■«kezdte Abris jámbor aláza­tossággal, de a szemében kü­lönös tüzek bujkáltak, mint a. csínyre készülő gyerekekében szokott. — Nem kívánom hiá­ba... — és lassú mozdulattal előhúzta az üveget. — Ezt ma­gának hoztam . . . Tuba úr mohón kapott érte. Gégétcsiklandozóan, gyomrot- bizsergetően csillogott benne kristálytisztán a kisüsti... Éppen az egyik munkás ha­ladt ^ el az ablak alatt. Tuba úr ijedten rejtette el az üveget a sarokban álló szekrénykébe. Abris szekere előtt türelmet­lenül topogott a két ló. — Tudja kedves barátom, az a helyzet, hogy ma nem kapunk szenét, de ... — itt jelentőség­ei 'iesen elvigyorodott — azért nem megy haza üres szekér- rel. ' Egy-két kocsival mindig készítek a lakásomra és. Szóval érti? Lesz no... he. he, he... Kattant az irodaajtóban a kulcs, felültek a szekérre és indultak. Tuba úr fészere bőven ad'a a _ szenet. Jó félóra elteltével púposra rakódott Abris szeke­re. Volt mit húzni a két pei- konak ... OJ IFJOSÁG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton Kiadja a Smena a CSISZ Szlovákiai Koznonti J pra!-kí ’ j-r«* Ä wrKSSXro.SÄÄS D—50129 Bratislava. Jesenského 12. - Előfizetés egy évre 31 20 Kcs. - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents