Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-04-14 / 15. szám
8 1956. április 14.----------A múlt hét több fontos külpolitikai eseménye közül is kiemelkedik GUY MOLLET NYILATKOZATA amelyet a U. S. News and World Report című amerikai hetilapnak adott. A francia miniszterelnök nyilatkozata mindinkább tükrözi azt a francia külpolitikai irányzatot, amely mellett a francia tömegek állást foglaltak a január 2-i választásokon. Arra a kérdésre, vajon nem fenyeget-e szovjet agresszió veszélye, Mollet kijelentette: „sohasem gondoltam, hogy ilyen veszély fennáll, és nem változtattam meg véleményemet“, majd hozzátette, hogy kormánya igyekszik atlanti partnereit állás- pontúk megváltoztatására bírni. Nagy felszisszenést váltott ki Nyugat-Németországban Mollet nyilatkozatának az a része, amelyben a leszerelés kérdését a külügyminiszterek genfi értekezletén nyugati részről javasolt háttérbeszorítása helyett első helyre teszi s ezzel, ahogyan a DPA bonni tudósítása megállapítja, „bizonyos hajlandóságot mutat arra, hogy elfogadja a Szovjetunió által követelt sorrendet. A szövetségi kormány semmi kétséget nem hagy az iránt, hogy nem osztja ezt a nézetét” — állapítja meg a kommentátor. . A Mollet-nyilatkozat — bár bizonyos mértékig fenntartja az eröpolitika álláspontját — kétségtelenül hozzájárul az álláspontok közeledéséhez, a feszültség enyhítéséhez. Stanley Priddle angol újságíró a nyilatkozattal kapcsolatban megállapítja, hogy londoni hivatalos körökben komoly apályt kelt a francia kormány nyilvános bírálata a nagy világkérdésekben, nemcsak azért, • mert messzemenő _ nézeteltérést tűntet fel a fő kommunistaellenes hatalmak között, hanem azért is, mert a lehető legnagyobb előnyt nyújtja Moszkvának, hogy diplomáciai és propaganda célokra kiaknázza a Nyugat gyengeségét. Stockholmban összeült a világszervezet békemozgalmünak vezérkara a BÉKE VILAGTANACS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA, hogy megvitassa a jelenleg legégetőbb nemzetközi kérdést, a leszerelés kérdését. J. Endicott felszólalásában megállapította, hogy 1949-től 1954-ig a NATO tagállamai hozzávetőleg olyan összeget fordítottak fegyverkezésre, mint amilyet az Egyesült Államok a második világháború alatt katonai célokra ford’tott. Majd így folytatta: „Bármelyik jelenlegi nemzetközi problémát elemeztük, mindegyik tartalmának magva a leszerelés átfogó problémája, a fegyverkezési hajsza megszűntetése. Nekünk, az Egyesült Nemzetek “népeinek, ma, „leszerelési charta” keli.” Nagy tetszést keltett Erenburg szovjet küldött beszéde, amelyben a többi között megállapította: „Itt nem tárgyalhatjuk meg, hogy másfél milllióra kell-e csökkenteni a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadseregének létszámát, amint azt a Szovjetunió javasolta, vagy két és fél millió-a. ahogy az amerikaiak akarják. Ez a kérdés nem tartozik illetékességünkbe. Mint a béke hívei csupán azt mondhatjuk, hogy minél kevesebb lesz a világon a katona, annál nyugodtabb lesz a népek élete.” Ismét kiéleződött a helyzet az izrael-egyiptomi határon, öt űrás tüzérségi párbajt vívtak gaza térségében. A hírügynökségek értesülése szerint mindkét részről nagyobb számú fegyveres erők léptek akcióba, negyvenketten életüket vesztették, százketten pedig súlyosan megsebesültek. Burns tábornok, az ENSZ Palesztinái fegyverszüneti ellenőrző bizottsága vezetőinek felszólítására a tüzérségi párbaj megszűnt. A gazai eset is indokolttá teszi az ENSZ bizottsági tanácsának azt az egyhangú határozatát, hogy Hammarskjöld főtitkárt a Közel-Kelet térségébe küldi, hogy a fegyverszünetben Ivan Timofejevics Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete, kétnapos bratislavai tartózkodás után április 5-én Komáromba érkezett, majd délután meglátogatta a Munkaérdemrenddel kitüntetett Ifjúsági Falut. ________________________________ megállapított pontokhoz tartsák magukat az érdekelt országok. Hammarksjöld elutazott a színhelyre, hogy megbízatását teljesítse. BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ANGLIAI ÖTJÜKRŐL A szovjet lapok szerkesztőségéhez és a TASZSZ-hoz az utóbbi időben gyakran fordultak szovjet állampolgárok azzal a kéréssel, közöljenek tájékoztatást N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov angliai utazásáról. Mint a TASZSZ megbízható forrásokból értesül, a szovjet vezető személyiségek április 18-án érkeznek Angliába. Angliai tartózkodása idején Bulganyin és Hruscsov az angol kormány által javasolt programnak megfelelően találkozik és megbeszéléseket folytat az angol kormány vezetőivel és más angol politikusokkal. Tervbe vették azt is, hogy Bulganyin és Hruscsov Londonon kívül ellátogat Harwellbe, Oxfordba, Edinburghba, Birminghamba és több más városba. A szovjet vezető személyiségek a többi között megtekintik a harwelli atomenergia kutató központot, a birminghami ipari vásárt, ellátogatnak az angol királyi légihaderők egyik támaszpontjára. A szovjet vezető személyiségek a tervek szerint április 27- én hagyják el Angliát. Bulganyin és Hruscsov közelgő angliai látogatásával kapcsolatban sok levél érkezett a két szovjet államférfi címére egyes angol intézményektől, társadalmi szervezetektől, és magánszemélyektől. A levelekben az az óhaj jut kifejezésre, honv a szovjet vezetők angliai tartózkodásuk idején keressenek fel néhány gyárat, üzemet, közintézményt és találkozzanak egyes angol állampolgárokkal. Mint J. A. Malik szovjet londoni nagykövet közölte, a londoni szovjet nagykövetségre is érkezett sok hasonló tartalmú levél. ÚJABB SZOVJET SEGÍTSÉG KÍNÁNAK Pekingben szovjet-kínai közleményt hoztak nyilvánosságra. E szerint a Mikojan elvtárs vezette szovjet kormányküldöttség folytatta a már régebben Moszkvában megkezdett tárgyalásokat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséről. A tárgyalások eredményeként a felek megállapodtak két egyezményben. Az egyik egyezmény értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt a Kínai Népköztársaságnak egyes iparágak fejlesztésében. , A másik egyezmény értelmében vasútvonalat építenek Lan- csauból a turkesztán-szibériai vasútvonal mentén fekvő Akto- gaj állomásig és a vonalon 1960-tól kezdődöleg megszervezik a közvetlen forgalmat.----------------------------I____________________________________ Talán még sohasem foglalkoztak az újságok annyit Ausztráliával, mint az idén. Az oka egyszerű. Novemberben az ausztráliai Melbourneban rendezik az olimpiai játékokat. Ezúttal nem a sportról, tehát a nem a versenyzők olimpiai előkészületeiről lesz szó, hanem Ausztráliáról, erről a meglehetősen ismeretlen földrészről. Elbeszélésünkben sok olyasvalamiről is írunk, amely földrajz könyvekben, útleírásokban megtalálható, de olyasvalami is lesz benne, amit földrajz könyvekben hiába keresnénk. Ausztrália területe körülbelül hatvanszor olyan nagy, mint Csehszlovákiáé és lakásainak száma alig éri el a kilenc milliót. összehasonlításképpen a következő adatokat közöljük. — Csehszlovákia vasútvonalainak hossza több mint tizenhárom ezer kilométer, Ausztráliáé meghaladja a negyvenháromezret. A világjárók, híres utazók könyveikben nem nagyon sok jót írnak őslakóikról. Földünk egyik legelmaradottabb emberfaja. Leginkább a pápuákhoz hasonlítanak. Borzas, nagy szemöldökük, nagy orrlyukuk, széles orrsövényük, nagy és duzzadt ajkuk van. Fogazatuk más mint a mienk: metsző és szemfoguk nincsen. Testüket sűrű szőrzet borítja, testük színe sötét, néha rézszínü. Az emberfajok közül nekik van a legkisebb agyvelejük. Testük kigőzölgése sajátságos szagú Végtagjaik feltűnően vékonyak, csupaszon já'iak, faodukban vagy a szabadban, a bokrok közt laknak. A hideg ellen kengurubőrrel védekeznek. Halászatfal és vadászatta! foglalkoznak. Szemhéjukat félig csukva tartják, ami azzal is magyarázható. hogy az állandó por ellen védekeznek. De igen sok a légy is, és ezek a tolaAUSZTRÁLIA kodó legyek az ember szájába és orrába másznak, sőt a szembe is berepülnek. Szellemileg alacsony fokon álló emberfaj, de van egy kiváló tulajdonsága, a tájékozódó képessége. Az alábbi esel szol gát jón például. Három 8—10 éves bennszülött leánykát egy távolabbi telepre vittek. Néhány hét elteltével a gyerekek nagy honvágyat éreztek és megszöktek a telepről. Több mint ezer- ötszáz kilométert lenek meg gyalog, járatlan utakon, sivatagokon át. Gyökerekkel, fűvel, bogyókkal táplálkoztak. Sikerült hazaver gődniök, mégpedig a legrövidebb úton. Szinte rejtély, hogyan tudnak így tájékozódni. Az ausztrál rendőrségnél igen sok bennszülött tejesít szolgálatot, éppen a tájékozódási képességük miatt. A sivatagban sok fehér embert mentettek meg a pusztulástól. Egyik-másik jó tulajdonságuk az, hogy kitűnően lovagolnak. Férfiak, nők, egyaránt, ezért a gazdaságokban kéréséit munkaerő. Igaz, ha elfogja őket a honvágy a vadon után, levetik a kapott ruhát, eltűnnek a rengetegben és ott csupaszon, cserjék, bokrok közt élnek egy ideig. Egy szép napon aztán ismét megjelennek munkahelyükön, lefogyva, elcsigázottan, de leli.élig . kielégülve. Amikor Cook kapitány 1770-ben Ausztrália földjére lépett, a bennszülöttek száma meghaladta a háromszáz- ezret. Ma már alig vannak ötvenezren és számuk egyre fogy. A gyarmatosítók a kőkorszak- beli primitív eszközeikkel ellenálló bennszülötteket barbár módon megtizedelték a gyarmatosítás első esztendeiben. Ausztrália lakosságának egy- harmad része közvetve vagy közvetlenül juhtenyésztésből ét. 1778-ban az első jegyencszál- lílmánnyal egy idősebb tengte- részkapitány is parira lépett. Meg kell említenünk, hogy azoknak a fegyenceknek a zöme, akiket akkoriban az angol kormány az újonnan felfedezett szárazföldre kile lepi lett, nem halálraítélt rablógyilkos volt, hanem főleg azok a szabadságukért küzdő írek kerültek a deportálás sorsára, akiket az angol kormány drákói szigorral üldözött. Amikor az egyik feguencszállítmányt kísérő tengerészkapitány az új földrészen knálkozó lehetőségeket tata. elhatározta, hogy juhokat hoz Angliából. Eleinte ellenezték a tervet, ő azonban mégis visszament Angliába és 115 darab tpnyészjuhot hozott. Ezzel az állománnyal kezdte meg Ausztrália juhtenyésztését. Ma a juhállomány Ausztráliában a 120 milliót is meghaladia és a juhtenyésztés a legjelentősebb gazdasági ág. A világ gyapjútermésének csaknem felél Ausztrália szolgáltatja. Jellemző, hogy a „birkanyírók" Ausztráliában külön szakszervezetet alkotnak. Munkájukat központilag irányítják. Az egyes gazdaságok juhnyájait repülőgépen járják nyírni, mert csak így lehetséges az óriási állományt idejekorán megnyírni. Az aszály a juhokat olykor-olykor megtizedeli, de a következő esztendőben a gyorsan szaporodó juhok pótolják a veszteséget. Igen fontos gazdasági tényező a szarvasmarha tenné' ■■>'é?'‘ Kétféle tenyésztési mód folyik: a húsra és tejre való tenyésztés. A városok körüli vidéken vagy országutak, vasútvonalak mentén főleg a tejtermelés folyik, mert a tejtermékek a lakott vidékeken jobban értékesíthetők. A messzebb fekvő gazdaságokban húsra tenyésztik a szarvasmarhát. A gulyások gyakran 500—600 kilométer távolságra terelik a legelésző gulyát, persze ügyelve arra, hogy a hosszú úton ne fogyjanak le, vagy el ne hulljanak az állatok. A nagy melegben sok nehézséggel kell megküzdenie a hajlónak, mert ha a nagy csorda egyik tagja megvadul, a többi követi. A szétszéledt. elbitangolt csordát, csak a fáradtság és a tikkasztó hőség állítja meg. Ilyenkor aztán napokig eltart, amíg a hajtok egybeterelik. A pásztorok állítólag fütyülésükkel és énekükkel nyugtatják az állatokat. Ausztrália nyugati része si- várabb, lakatlanabb. Az erre közlekedő szárnyvonatokat fával fűtik. A lakosság városok kőzetében fekvő cserjésekben szedett gyökereket használja tüzelőnek. Igen sok a gumifa. de a messze fekvő szállítása annyira költséges, hogy nem használják. A világ egyik legkeményebb fája a jarra és a karri fa. Ezeknek törzse már ■jóval értékesebb, mint a gumifáé. Ezek a fák annyira kemény ellenállók, hogy különösebb eljárás nélkül is harminc évig megmaradnak a földben rothadás nélkül. Kitermelésükkel csak ritkán foglalkoznak, mert a nagy távolságok, járhatatlan utak miatt nem gazdaságos a termelés. Gyakran látni, amint a sivatagon átvonuló tűz a fákat nagy területen megsemmisíti és ilyenkor a fekete, hosszú, kopasz törzsek szomorú látványt nyújtanak. (Folytatása következik) Hct-dse-ceguitU —■ —= ÉLETÉBŐL .Ivan Brovkin katona" és a mi katonáink A szovjet filmrendezők sok katonatárgyú filmet forgattak főleg a fasizmus ellen folytatott hősi harcok idejéből. Ezek a filmek jó nevelő hatást gyakoroltak a mi katonáinkra. Képet nyújtottak arról, hogy a szovjet katonák és hősök milyen forrón szerették hazájukat, veszély esetén még életük árán is megvédelmezték hazájukat. Eddig még nem láttunk olyan fűmet, amely békevilágban mutatta volna be a hadsereg életét. Még nem létezett olyan film, amely a hadsereg kebelében felmerülő nevelési problémákkal foglalkozott volna. A kaszárnyákba bevonuló fiatal fiúk gyakran tévesen képzelik el az életet, felületesek és nincs felelősségérzetük. A katonai szolgálat, a katonai élet az ilyen fiúk számára tűzkeresztséget jelent és átsegíti őket a becsületes polgári életbe vezető kapun. Felelősségre szoktatja őket, fegyelemre, következetességre és összetartásra neveli a fiatalokat. Nem ezeknek a követelményeknek is. A szovjet filmrendezőknek sikerült helyes megvilágításban visszatükrözni a katonai életet. A szerencsétlen Brovkin Ivánt, aki úgylátszik „rossz csillagzat alatt" született, állandó pech követi. Már a kolhozban sem volt valami jó dolga, nem volt szerencséje, és a pech nyomon követte a katonaságnál is. Olyan hanyag volt, hogy nem sokat lehetett várni tőle. No, de a katonáéknál mégis csak segítettek rajta, olyan embert faragtak belőle, aki felelősségteljesen megállja a helyé.t A film a mi katonáink életéről is szól, az természetes, hiszen a mi hadseregünkben is akad sok Brovkin Iván féle katona. A filmet e napokban vetítik az alakulatoknál, és a katonák körében nagy feltűnést keltett. Sokat beszélnek a filmről. Kritizálják Ivan Brovkin katonát, hogy olyan együgyű volt és a „henyélésben“ nem tett nagyobb gyakorlatra szert. Ezt természetesen a hasonló Jelenet az „Ivan Brovkin katona“ c. filmből. olyan könnyű feladat a fiatalokban ilyen tulajdonságokat nevelni. Sok gondot okoz a parancsnokok és tisztek számára az a katona, aki hanyagul végzi kötelességét. Valamikor az ilyen esetek nem jelentettek a tisztek számára sok gondot. Ha a katona nem teljesítette kötelességeit, akkor a tiszt lecsu- katta, megverette, vagy más büntetési eljárásokat alkalmazott. Ma már nem alkalmazzák ezeket a módszereket, ma már egész másképpen nevelik a katonákat, sokkal több figyelmet szentelnek nekik. Eddig azonban film még nem foglalkozott ezekkel a nevelési kérdésekkel, nem létezett még olyan film, amely bemutatta volna a mai katonai élet . nehézségeit, örömeit, bánatait. Nem volt olyan film, amely elénk vetítette volna a hanyag katonákat és a jő katonákat. Az „Ivan Brovkin katona” című film végre eleget tett Ősbemutató ä Hadsereg Mártonban, a Hadsereg Színházban most mutatták be J. Nesvadba kapitány „Rendkívüli esemény” című darabját. A színdarab katonai környezetben játszódik le, és rávilágít arra, hogy milyen felelőtlenül végzi feladatát Jámbor repülőörnagy, aki az alárendelt pilótákat nemcsak a repülésre tanítja, hanem iszákosságra csábítja és azt igyekszik társaival megértetni, hogy csak az a valódi pilóta, aki repülés előtt legalább egy éjszakát átlumpol. Ezt az állítását egy „rendkívüli esemény” csakhamar megcáfolja. Smit főhadnagy csakis azért zuhant le gépével együtt, mert előző éjjel mulatott és a repülés közben nem tudta összpontosítani figyelmét. A színdarabot a mártoni Hadsereg Színháza több kaszárnyában előadta és a darab mindenütt nagy visszhangra talált. Nem egy lelkiismeretlen pilóta, gépkocsivezető és gyalogos bólogatva nézi végig a darabot. „Igen, ve’óban igaza van csakis gondolkodású fiatalok mondják, ha közben másképp is értelme->] zik. A film utolsó képeire gon-j dóinak. Arra, hogy amikor Brovkin mint példás katona hazajött a kolhozba, mennyire megbecsülték és örültek neki, hogy annyira megjavult. A kolhoz elnöke is ellágyult és beleegyezett abba, hogy Iván fe« leségül vegye a lányát. Ezekre gondolnak a katonák, közben bosszankodnak is, meg hányavetik a kérdéseket, de „lelkűk" mélyén azt Ígérik, hogy már felhagynak a „Svejk féle" dolgokkal és megkomolyodnak. Ezek nemcsak üres ígéretek, hanem a katonák állják szavukat. És habár a filmnek vannak bizonyos hibái, főleg a rendezés szempontjából, a katonák között mégis teljesíti a nevelési küldetését. A csehszlovák hadsereg kebelében is sok Ivan Brovkint alakít át. Mártonban Színházban így történhetett a szerencsétlenség“. Smit főhadnagy halálát Jámbor őrnagy okozta, ő tanította mepr erre a könnyelmű életre. Nesvadba „Rendkívüli esemény” című darabja, óva inti katonáinkat az olyan rendkívüli eseményektől, melyek nemcsak nemzetgazdasági károkat okoztak, hanem emberáldozatot is megkövetelnek.
