Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-04-14 / 15. szám

8 1956. április 14.----------­A múlt hét több fontos külpolitikai eseménye közül is kie­melkedik GUY MOLLET NYILATKOZATA amelyet a U. S. News and World Report című amerikai heti­lapnak adott. A francia miniszterelnök nyilatkozata mindinkább tükrözi azt a francia külpolitikai irányzatot, amely mellett a francia tömegek állást foglaltak a január 2-i választásokon. Arra a kérdésre, vajon nem fenyeget-e szovjet agresszió ve­szélye, Mollet kijelentette: „sohasem gondoltam, hogy ilyen veszély fennáll, és nem változtattam meg véleményemet“, majd hozzátette, hogy kormánya igyekszik atlanti partnereit állás- pontúk megváltoztatására bírni. Nagy felszisszenést váltott ki Nyugat-Németországban Mol­let nyilatkozatának az a része, amelyben a leszerelés kérdését a külügyminiszterek genfi értekezletén nyugati részről java­solt háttérbeszorítása helyett első helyre teszi s ezzel, aho­gyan a DPA bonni tudósítása megállapítja, „bizonyos hajlan­dóságot mutat arra, hogy elfogadja a Szovjetunió által köve­telt sorrendet. A szövetségi kormány semmi kétséget nem hagy az iránt, hogy nem osztja ezt a nézetét” — állapítja meg a kommentátor. . A Mollet-nyilatkozat — bár bizonyos mértékig fenntartja az eröpolitika álláspontját — kétségtelenül hozzájárul az ál­láspontok közeledéséhez, a feszültség enyhítéséhez. Stanley Priddle angol újságíró a nyilatkozattal kapcsolatban megálla­pítja, hogy londoni hivatalos körökben komoly apályt kelt a francia kormány nyilvános bírálata a nagy világkérdésekben, nemcsak azért, • mert messzemenő _ nézeteltérést tűntet fel a fő kommunistaellenes hatalmak között, hanem azért is, mert a lehető legnagyobb előnyt nyújtja Moszkvának, hogy diplo­máciai és propaganda célokra kiaknázza a Nyugat gyengeségét. Stockholmban összeült a világszervezet békemozgalmünak vezérkara a BÉKE VILAGTANACS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA, hogy megvitassa a jelenleg legégetőbb nemzetközi kérdést, a leszerelés kérdését. J. Endicott felszólalásában megállapította, hogy 1949-től 1954-ig a NATO tagállamai hozzávetőleg olyan összeget fordítottak fegyverkezésre, mint amilyet az Egyesült Államok a második világháború alatt katonai célokra ford’tott. Majd így folytatta: „Bármelyik jelenlegi nemzetközi problémát elemeztük, mindegyik tartalmának magva a leszerelés átfogó problémája, a fegyverkezési hajsza megszűntetése. Nekünk, az Egyesült Nemzetek “népeinek, ma, „leszerelési charta” keli.” Nagy tetszést keltett Erenburg szovjet küldött beszéde, amelyben a többi között megállapította: „Itt nem tárgyalhat­juk meg, hogy másfél milllióra kell-e csökkenteni a Szovjet­unió és az Egyesült Államok hadseregének létszámát, amint azt a Szovjetunió javasolta, vagy két és fél millió-a. ahogy az amerikaiak akarják. Ez a kérdés nem tartozik illetékessé­günkbe. Mint a béke hívei csupán azt mondhatjuk, hogy mi­nél kevesebb lesz a világon a katona, annál nyugodtabb lesz a népek élete.” Ismét kiéleződött a helyzet az izrael-egyiptomi határon, öt űrás tüzérségi párbajt vívtak gaza térségében. A hírügynökségek értesülése szerint mindkét részről nagyobb számú fegyveres erők léptek akcióba, negyvenketten életüket vesztették, százketten pedig súlyosan megsebesültek. Burns tábornok, az ENSZ Palesztinái fegyverszüneti ellenőrző bizott­sága vezetőinek felszólítására a tüzérségi párbaj megszűnt. A gazai eset is indokolttá teszi az ENSZ bizottsági tanácsá­nak azt az egyhangú határozatát, hogy Hammarskjöld főtit­kárt a Közel-Kelet térségébe küldi, hogy a fegyverszünetben Ivan Timofejevics Grisin, a Szovjetunió prágai nagykövete, kétnapos bratislavai tartózkodás után április 5-én Komáromba érkezett, majd délután meglátogatta a Munkaérdemrenddel kitüntetett Ifjúsági Falut. ________________________________ megállapított pontokhoz tartsák magukat az érdekelt országok. Hammarksjöld elutazott a színhelyre, hogy megbízatását tel­jesítse. BULGANYIN ÉS HRUSCSOV ANGLIAI ÖTJÜKRŐL A szovjet lapok szerkesztőségéhez és a TASZSZ-hoz az utób­bi időben gyakran fordultak szovjet állampolgárok azzal a ké­réssel, közöljenek tájékoztatást N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov angliai utazásáról. Mint a TASZSZ megbízható forrásokból értesül, a szovjet vezető személyiségek április 18-án érkeznek Angliába. Angliai tartózkodása idején Bulganyin és Hruscsov az angol kormány által javasolt programnak megfelelően találkozik és megbe­széléseket folytat az angol kormány vezetőivel és más angol politikusokkal. Tervbe vették azt is, hogy Bulganyin és Hrus­csov Londonon kívül ellátogat Harwellbe, Oxfordba, Edin­burghba, Birminghamba és több más városba. A szovjet veze­tő személyiségek a többi között megtekintik a harwelli atom­energia kutató központot, a birminghami ipari vásárt, elláto­gatnak az angol királyi légihaderők egyik támaszpontjára. A szovjet vezető személyiségek a tervek szerint április 27- én hagyják el Angliát. Bulganyin és Hruscsov közelgő angliai látogatásával kapcso­latban sok levél érkezett a két szovjet államférfi címére egyes angol intézményektől, társadalmi szervezetektől, és magánsze­mélyektől. A levelekben az az óhaj jut kifejezésre, honv a szovjet vezetők angliai tartózkodásuk idején keressenek fel néhány gyárat, üzemet, közintézményt és találkozzanak egyes angol állampolgárokkal. Mint J. A. Malik szovjet londoni nagy­követ közölte, a londoni szovjet nagykövetségre is érkezett sok hasonló tartalmú levél. ÚJABB SZOVJET SEGÍTSÉG KÍNÁNAK Pekingben szovjet-kínai közleményt hoztak nyilvánosságra. E szerint a Mikojan elvtárs vezette szovjet kormányküldött­ség folytatta a már régebben Moszkvában megkezdett tárgya­lásokat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti gaz­dasági együttműködés továbbfejlesztéséről. A tárgyalások ered­ményeként a felek megállapodtak két egyezményben. Az egyik egyezmény értelmében a Szovjetunió segítséget nyújt a Kínai Népköztársaságnak egyes iparágak fejlesztésé­ben. , A másik egyezmény értelmében vasútvonalat építenek Lan- csauból a turkesztán-szibériai vasútvonal mentén fekvő Akto- gaj állomásig és a vonalon 1960-tól kezdődöleg megszervezik a közvetlen forgalmat.----------------------------I____________________________________ Talán még sohasem foglal­koztak az újságok annyit Ausz­tráliával, mint az idén. Az oka egyszerű. Novemberben az ausztráliai Melbourneban ren­dezik az olimpiai játékokat. Ezúttal nem a sportról, te­hát a nem a versenyzők olim­piai előkészületeiről lesz szó, hanem Ausztráliáról, erről a meglehetősen ismeretlen föld­részről. Elbeszélésünkben sok olyasvalamiről is írunk, amely földrajz könyvekben, útleírá­sokban megtalálható, de olyas­valami is lesz benne, amit föld­rajz könyvekben hiába keres­nénk. Ausztrália területe körülbelül hatvanszor olyan nagy, mint Csehszlovákiáé és lakásainak száma alig éri el a kilenc mil­liót. összehasonlításképpen a következő adatokat közöljük. — Csehszlovákia vasútvonalainak hossza több mint tizenhárom ezer kilométer, Ausztráliáé meg­haladja a negyvenháromezret. A világjárók, híres utazók könyveikben nem nagyon sok jót írnak őslakóikról. Földünk egyik legelmaradottabb ember­faja. Leginkább a pápuákhoz hasonlítanak. Borzas, nagy szemöldökük, nagy orrlyukuk, széles orrsövényük, nagy és duzzadt ajkuk van. Fogazatuk más mint a mienk: metsző és szemfoguk nincsen. Testüket sűrű szőrzet borítja, testük szí­ne sötét, néha rézszínü. Az emberfajok közül nekik van a legkisebb agyvelejük. Testük kigőzölgése sajátságos szagú Végtagjaik feltűnően vékonyak, csupaszon já'iak, faodukban vagy a szabadban, a bokrok közt laknak. A hideg ellen ken­gurubőrrel védekeznek. Halá­szatfal és vadászatta! foglal­koznak. Szemhéjukat félig csuk­va tartják, ami azzal is ma­gyarázható. hogy az állandó por ellen védekeznek. De igen sok a légy is, és ezek a tola­AUSZTRÁLIA kodó legyek az ember szájába és orrába másznak, sőt a szembe is berepülnek. Szelle­mileg alacsony fokon álló em­berfaj, de van egy kiváló tu­lajdonsága, a tájékozódó ké­pessége. Az alábbi esel szol gát jón például. Három 8—10 éves bennszülött leánykát egy távolabbi telepre vittek. Néhány hét elteltével a gyerekek nagy honvágyat éreztek és megszök­tek a telepről. Több mint ezer- ötszáz kilométert lenek meg gyalog, járatlan utakon, siva­tagokon át. Gyökerekkel, fűvel, bogyókkal táplálkoztak. Sike­rült hazaver gődniök, mégpedig a legrövidebb úton. Szinte rej­tély, hogyan tudnak így tájé­kozódni. Az ausztrál rendőr­ségnél igen sok bennszülött te­jesít szolgálatot, éppen a tá­jékozódási képességük miatt. A sivatagban sok fehér embert mentettek meg a pusztulástól. Egyik-másik jó tulajdonságuk az, hogy kitűnően lovagolnak. Férfiak, nők, egyaránt, ezért a gazdaságokban kéréséit munka­erő. Igaz, ha elfogja őket a honvágy a vadon után, levetik a kapott ruhát, eltűnnek a ren­getegben és ott csupaszon, cser­jék, bokrok közt élnek egy ide­ig. Egy szép napon aztán is­mét megjelennek munkahelyü­kön, lefogyva, elcsigázottan, de leli.élig . kielégülve. Amikor Cook kapitány 1770-ben Ausztrália földjére lépett, a bennszülöttek száma meghaladta a háromszáz- ezret. Ma már alig vannak öt­venezren és számuk egyre fogy. A gyarmatosítók a kőkorszak- beli primitív eszközeikkel ellen­álló bennszülötteket barbár mó­don megtizedelték a gyarmato­sítás első esztendeiben. Ausztrália lakosságának egy- harmad része közvetve vagy közvetlenül juhtenyésztésből ét. 1778-ban az első jegyencszál- lílmánnyal egy idősebb tengte- részkapitány is parira lépett. Meg kell említenünk, hogy azoknak a fegyenceknek a zö­me, akiket akkoriban az angol kormány az újonnan felfedezett szárazföldre kile lepi lett, nem halálraítélt rablógyilkos volt, hanem főleg azok a szabad­ságukért küzdő írek kerültek a deportálás sorsára, akiket az angol kormány drákói szigor­ral üldözött. Amikor az egyik feguencszállítmányt kísérő ten­gerészkapitány az új földrészen knálkozó lehetőségeket tata. elhatározta, hogy juhokat hoz Angliából. Eleinte ellenezték a tervet, ő azonban mégis vissza­ment Angliába és 115 darab tpnyészjuhot hozott. Ezzel az állománnyal kezdte meg Ausz­trália juhtenyésztését. Ma a juhállomány Ausztráliában a 120 milliót is meghaladia és a juhtenyésztés a legjelentősebb gazdasági ág. A világ gyapjú­termésének csaknem felél Ausz­trália szolgáltatja. Jellemző, hogy a „birkanyírók" Ausztrá­liában külön szakszervezetet alkotnak. Munkájukat közpon­tilag irányítják. Az egyes gaz­daságok juhnyájait repülőgépen járják nyírni, mert csak így lehetséges az óriási állományt idejekorán megnyírni. Az aszály a juhokat olykor-olykor megti­zedeli, de a következő eszten­dőben a gyorsan szaporodó ju­hok pótolják a veszteséget. Igen fontos gazdasági ténye­ző a szarvasmarha tenné' ■■>'é?'‘ Kétféle tenyésztési mód folyik: a húsra és tejre való tenyész­tés. A városok körüli vidéken vagy országutak, vasútvonalak mentén főleg a tejtermelés fo­lyik, mert a tejtermékek a la­kott vidékeken jobban értéke­síthetők. A messzebb fekvő gaz­daságokban húsra tenyésztik a szarvasmarhát. A gulyások gyakran 500—600 kilométer tá­volságra terelik a legelésző gu­lyát, persze ügyelve arra, hogy a hosszú úton ne fogyjanak le, vagy el ne hulljanak az ál­latok. A nagy melegben sok nehézséggel kell megküzdenie a hajlónak, mert ha a nagy csorda egyik tagja megvadul, a többi követi. A szétszéledt. elbitangolt csordát, csak a fá­radtság és a tikkasztó hőség állítja meg. Ilyenkor aztán na­pokig eltart, amíg a hajtok egybeterelik. A pásztorok állí­tólag fütyülésükkel és énekükkel nyugtatják az állatokat. Ausztrália nyugati része si- várabb, lakatlanabb. Az erre közlekedő szárnyvonatokat fá­val fűtik. A lakosság városok kőzetében fekvő cserjésekben szedett gyökereket használja tü­zelőnek. Igen sok a gumifa. de a messze fekvő szállítása annyira költséges, hogy nem használják. A világ egyik leg­keményebb fája a jarra és a karri fa. Ezeknek törzse már ■jóval értékesebb, mint a gumi­fáé. Ezek a fák annyira ke­mény ellenállók, hogy különö­sebb eljárás nélkül is harminc évig megmaradnak a földben rothadás nélkül. Kitermelésük­kel csak ritkán foglalkoznak, mert a nagy távolságok, járha­tatlan utak miatt nem gazda­ságos a termelés. Gyakran lát­ni, amint a sivatagon átvonuló tűz a fákat nagy területen meg­semmisíti és ilyenkor a fekete, hosszú, kopasz törzsek szomorú látványt nyújtanak. (Folytatása következik) Hct-dse-ceguitU —■ —= ÉLETÉBŐL .Ivan Brovkin katona" és a mi katonáink A szovjet filmrendezők sok katonatárgyú filmet forgattak főleg a fasizmus ellen folytatott hősi harcok idejéből. Ezek a filmek jó nevelő hatást gyako­roltak a mi katonáinkra. Képet nyújtottak arról, hogy a szov­jet katonák és hősök milyen forrón szerették hazájukat, ve­szély esetén még életük árán is megvédelmezték hazájukat. Eddig még nem láttunk olyan fűmet, amely békevilágban mu­tatta volna be a hadsereg éle­tét. Még nem létezett olyan film, amely a hadsereg kebelé­ben felmerülő nevelési problé­mákkal foglalkozott volna. A kaszárnyákba bevonuló fiatal fiúk gyakran tévesen képzelik el az életet, felületesek és nincs felelősségérzetük. A ka­tonai szolgálat, a katonai élet az ilyen fiúk számára tűzke­resztséget jelent és átsegíti őket a becsületes polgári életbe vezető kapun. Felelősségre szoktatja őket, fegyelemre, kö­vetkezetességre és összetartás­ra neveli a fiatalokat. Nem ezeknek a követelményeknek is. A szovjet filmrendezőknek si­került helyes megvilágításban visszatükrözni a katonai életet. A szerencsétlen Brovkin Ivánt, aki úgylátszik „rossz csillagzat alatt" született, állandó pech követi. Már a kolhozban sem volt valami jó dolga, nem volt szerencséje, és a pech nyomon követte a katonaságnál is. Olyan hanyag volt, hogy nem sokat lehetett várni tőle. No, de a katonáéknál mégis csak segítet­tek rajta, olyan embert farag­tak belőle, aki felelősségtelje­sen megállja a helyé.t A film a mi katonáink életé­ről is szól, az természetes, hi­szen a mi hadseregünkben is akad sok Brovkin Iván féle ka­tona. A filmet e napokban ve­títik az alakulatoknál, és a ka­tonák körében nagy feltűnést keltett. Sokat beszélnek a film­ről. Kritizálják Ivan Brovkin katonát, hogy olyan együgyű volt és a „henyélésben“ nem tett nagyobb gyakorlatra szert. Ezt természetesen a hasonló Jelenet az „Ivan Brovkin katona“ c. filmből. olyan könnyű feladat a fiata­lokban ilyen tulajdonságokat nevelni. Sok gondot okoz a pa­rancsnokok és tisztek számára az a katona, aki hanyagul végzi kötelességét. Valamikor az ilyen esetek nem jelentettek a tisz­tek számára sok gondot. Ha a katona nem teljesítette köte­lességeit, akkor a tiszt lecsu- katta, megverette, vagy más büntetési eljárásokat alkalma­zott. Ma már nem alkalmazzák ezeket a módszereket, ma már egész másképpen nevelik a ka­tonákat, sokkal több figyelmet szentelnek nekik. Eddig azonban film még nem foglalkozott ezekkel a nevelési kérdésekkel, nem létezett még olyan film, amely bemutatta volna a mai katonai élet . nehéz­ségeit, örömeit, bánatait. Nem volt olyan film, amely elénk vetítette volna a hanyag kato­nákat és a jő katonákat. Az „Ivan Brovkin katona” című film végre eleget tett Ősbemutató ä Hadsereg Mártonban, a Hadsereg Szín­házban most mutatták be J. Nesvadba kapitány „Rendkívüli esemény” című darabját. A színdarab katonai környezetben játszódik le, és rávilágít arra, hogy milyen felelőtlenül végzi feladatát Jámbor repülőörnagy, aki az alárendelt pilótákat nem­csak a repülésre tanítja, hanem iszákosságra csábítja és azt igyekszik társaival megértetni, hogy csak az a valódi pilóta, aki repülés előtt legalább egy éjszakát átlumpol. Ezt az állí­tását egy „rendkívüli esemény” csakhamar megcáfolja. Smit fő­hadnagy csakis azért zuhant le gépével együtt, mert előző éjjel mulatott és a repülés közben nem tudta összpontosítani fi­gyelmét. A színdarabot a mártoni Had­sereg Színháza több kaszár­nyában előadta és a darab mindenütt nagy visszhangra ta­lált. Nem egy lelkiismeretlen piló­ta, gépkocsivezető és gyalogos bólogatva nézi végig a darabot. „Igen, ve’óban igaza van csakis gondolkodású fiatalok mondják, ha közben másképp is értelme->] zik. A film utolsó képeire gon-j dóinak. Arra, hogy amikor Brovkin mint példás katona ha­zajött a kolhozba, mennyire megbecsülték és örültek neki, hogy annyira megjavult. A kol­hoz elnöke is ellágyult és be­leegyezett abba, hogy Iván fe« leségül vegye a lányát. Ezekre gondolnak a katonák, közben bosszankodnak is, meg hányavetik a kérdéseket, de „lelkűk" mélyén azt Ígérik, hogy már felhagynak a „Svejk féle" dolgokkal és megkomo­lyodnak. Ezek nemcsak üres ígéretek, hanem a katonák áll­ják szavukat. És habár a film­nek vannak bizonyos hibái, fő­leg a rendezés szempontjából, a katonák között mégis teljesí­ti a nevelési küldetését. A csehszlovák hadsereg kebelében is sok Ivan Brovkint alakít át. Mártonban Színházban így történhetett a szerencsét­lenség“. Smit főhadnagy halálát Jámbor őrnagy okozta, ő taní­totta mepr erre a könnyelmű életre. Nesvadba „Rendkívüli ese­mény” című darabja, óva inti katonáinkat az olyan rendkívü­li eseményektől, melyek nem­csak nemzetgazdasági károkat okoztak, hanem emberáldozatot is megkövetelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents