Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-04-14 / 15. szám
2 1 <356. április M Rimaszombati tavasz Ilyenkor tavasszal a legtöbb ember pici lánykák tologatják, napoztatják vágyik ki vidékre. Nem beszélve azok- Marika és Zsuzsi babáikat, öreg • ról, akiknek gyermekkori élményei a nyugdíjas nénikék, arcukat a nap felé falvakhoz fűződnek. Van egy ismerő- fordítva sütkéreznek a padokon, söm, aki minden évben tavasszal ve- Mindez olyan szép, olyan megragadó. szí ki a szabadságát. Egy alkalommal hogy az ember alig tud tovább menni, társas kirándulást terveztek az üzem- Az idegen embert már az első pil- ben és az én ismerősömet minden- lanatban megragadja és meghódítja a áron meg akarták győzni, hogy hagy- város szépsége és tisztasága. A rimája meg a szabadságát augusztusra és szombatiak joggal lehetnek büszkék tartson velük. Ilyenkor ő csak legyin- városukra. Mindannyiuk közös érdeme, tení szokott. hogy a hírneves Rimaszombat ma szebb ... Őh, ti városiak ... sohasem fog- mint valaha. A szépítési akció kere- játok érezni, mit ad az embernek a tén sok tízezer órát serénykedett a falu, a csend, a természet. Mit tud- város csinosításán, arculatának meglátok ti, milyen szép nálunk, a szuny- változtatásán a város lakossága, nyadó természet ébredése, amikor az Együtt dolgoztak, most együtt élvezik első tavaszi napsugarak hatására el- az életet, a szép tiszta városban, megy a hó, kirügyeznek, kivirítanak A város népének egyik jellegzetes- a fák és zöld köntöst ölt a természet, sége, hogy minden megmozduláson Mindezt ti nem tudjátok, de akkor résztvesz, ami Rimaszombatban törtalán megértenétek, ha eljönnétek tértik. Legutóbb hatalmas manifesztá- velem, hozzánk falura, amikor virágba ciónak voltak szemtanúi, amelyet a borul az akácos, kivirítanak a barack- CSISZ járási vezetősége készített elő fák. a Világifjúsági Hét alkalmából. Több Hát bizony ilyen szép élmény nem mint kétezer fiatal árasztotta el a juthat mindenkinek, de azért szép a várost és hozta pezsgésbe a lakossá- tavasz mindenütt, a városokon is. got. A fiatalok találkozójára eljöttek Nézzük csak milyen szép tavaszt él az öregek, a dolgozók is és együtt Rimaszombat népe. ünnepelték meg az idei Világifjúsági Március vége. Tavaszi napfényben Hetet. Különösen nagy megbecsülést úszik a város. Igazi békés tavaszt tanúsítottak a koreai diák iránt, aki lehel a föld, a fák, a nemrég kiülte- méltatta a Világifjúsági Hét jelentőtett első tavaszi virágok. Olyan csa- ségét. Rimaszombat dolgozói a fiata- lóka ez az idő. Éppen csakhogy jól lókkal együtt szép tavaszi délelőttöt kisüt a nap, az ember máris kibújik éltek át ezen a találkozón, a barlangjából. Érezni, élvezni akarja Ugyancsak aznap este színes, tarka a cirógató meleg napsugarat. Itt is kultúrműsoron vettek részt, amelyet Rimaszombatban megteltek a padok, egyes ifjúsági szervezetek készítettek pezseg az élet a városszélei hatalmas elő e nap megünneplésére. Ezzel még- parkban is. Apró kis totyogó ember- jobban kiemelték a Világifjúsági Hét kék bukdácsolva tipegnek a sövény jelentőségét és egyben kellemes estét mellett. Vidám kacagó fiúk rohannak adtak a város dolgozóinak, a háromkerekű bicikliken. Anyáskodó GÁL ETA * * * Szégyen-e, ha a lány... A CSISZ szlovákiai kongresszusának szellemében az ifjúság örömmel végzi termelési feladatait. Az alapszerveze- tek hatalmas kezdeményező erőt fejtenek ki a rétek és legelők gondozásánál, az eddigi munkamódszerek korszerűsítésénél és a mezőgazdaságunk további fejlesztésénél. A fiataloknak még sem szabad megfeledkezniök azokról a feladatokról, amelyek a termelési kérdéseken látszólag kívülálla- nak. A CSISZ szlovákiai kongresszusa rámutatott arra, hogy az eddiginél gazdagabbá, érdekesebbé kell tenni alapszervezeteink tevékenységét. Erre sok. nagyon sokféle mód van. A fiatalok érdeklődése igen széleskörű és sokoldalú. Ebből kiindulva olyan dolgokat is meg kell valósítani az alapszervezetekben, amit eddig még csak néhány helyen kezdeményeztek. Gondoljunk csak arra, hogy a fiataloknak lehet a legnagyobb szavuk a falu sportéletének felvirágoztatásában. Milyen kedvvel sportolnak a fiatalok — természetesen mindenki a számára legmegfelelőbb sportágat űzi — amit eddig nemigen vettek tekintetbe az alapszervezetek vezetőségei. A jó időjárás beálltával elérkezett az alkalom arra, hogy a helybeli Sokol egyesületekkel egyetértésben több sportágat fejlesszünk ki, olyanokat is, amelyeket eddig még nem ismertek a faluban. Például a futáshoz, távugráshoz. magasugráshoz inkább csak kezdeményezés kell, mint anyagi költség és máris űzhetjük ezeket a testet erősítő sportágakat. Ahol tó, folyó van a közelben miért ne szervezhetnénk úszó- versenyeket, vagy ha még nem tartunk ott, akkor legalább minden CSlSZ-tig megtanulna úszni. Emellett a többi vizi sportágakat is kifejleszthetjük. Igen fontos, egyben kényes kérdés a falusi lányok testnevelésének az ügye. Akadnak már olyan faluk, ahol lényegében véve aránylag fejlett sportélet folyik, de a lányok úgyszólván karbatett kézzel plnek az utcai lócákon, tereferélnek valamiről és eszük ágában sincs, hogy a testnevelés és a sport milyen kedves szórakozás. Az álszemérem miatt, vagy a megszólástól félve kerülik a sporttevékenységet. A CSISZ II. kongresszusának határozataiból kiindulva a szlovákiai kongresszus útmutatásai alapján az alapszervezeteknek meg kell oldaniok a falusi lányok testnevelésének kérdését. Elsősorban hatalmas meggyőző munkára van szükség és jó, ha komoly, idősebb ember többször is elmagyarázza a lányoknak, hogy miért szükséges a testnevelés. Ezen a téren is csak a kezdet nehéz, mert ha egy csoport lány rendszeresen sportolni kezdene, egész biztos, hogy többen is csatlakoznának hozzájuk a faluból. Ebben az esetben már az idősebb asszonyok megszólásától sem kell tartani a lányoknak. Meg kell magyarázni a lányoknak, hogy a fegyelmezett keretek között űzött helyes sportolás nem erkölcstelenséget jelent, hanem hasznos tevékenységei, kellemes szórakozást. A szlovákiai kongresszus célkitűzései megvalósítása érdekében az alapszervezetek komolyan foglalkozzanak a testnevelés és a sport problémájával. A május elsejei és felszabadulásunk tizenegyedik évfordulójának ünnepségei Az országos ünnepségek koordinációs bizottsága április 9-én megtárgyalta az idei május elsejei és Csehszlovákia felszabadításának 11. évfordulója tiszteletére rendezett szlovákiai ünnepségek lefolyását. Az idei májusi ünnepségek keretében az összes kerületi és járási székhelyeken megrendezik az egész világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja — május elseje megünneplését. E napon megrendezik a dolgozók hagyományos májusi felvonulását, A dolgozó nép ezen ünnepségek alkalmából kifejezi eltökéltségét, hogy a Nemzeti Frontban és Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt új sikereket akar elérni Szlovákiának a szocialista Csehszlovákiában való k!'pi.e.-e terén. Kii ’•gunk szovjet hadsot;;j által való felszabadításának 11. évfordulója alkalmából május 9-én az összes kerületi és járási székhelyeken ünnepi estéket, népmulatságokat és sportmérközéseket rendeznek. Áttekintés-íjy A nagyfödémesi v?j iatalok a helybeli *) tártszervezet segítői jégével közösen vá- * asztották meg a tolitikai kör vezetőjét. Ennek köszönhető, hogy az ;lmúlt évhez viszonyítva. megjavult a munka a politikai körökben. Kurucz elvtárs, a kör vezetője jól felkészül az előadásokra és ennek köszönhető, hogy a fiatalok rendszeresen látogatják a politikai oktatást. Jól halad a politikai oktatás Nagyborsán, valamint Rétén is. E két falura jellemző, hogy a fiatalok az előadás után élénken vitáznak. Vannak azonban olyan alapszervezetek is a járásunk területén, ahol nem működnek a politikái körök. Ilyen például a szenei gép- és traktorállomás üzemi CSISZ-szervezete, a szenei városi szervezet és a Blatné-i CSISZ is. Ideje lenne már megjavítani a munkát ezekben a szervezetekben is. GLEMBA GYÖRGY, leveléből, Szene. Nálunk is felfendü t a kultúráiét Azt lehet mondani, hogy az elmúlt években iskolánkon nem éltünk kultúréletet. Nem tudtuk azt, hogy egyes községekben — városokban milyen örömteli szórakozást tudunk nyújtani kultúrfellépéseinkkel, dolgozóinknak. Nemrégen új nevelőt kaptunk, Hegedűs elvtárs személyében. Ettől a perctől új élet kezdődött iskolánkban. Nemsokára megalakult a kultúrcso- port. A neVeló elvtárs odaadóan fog- lálko" velünk. Kultúregyüttesünk több n piláncot, énekkarunk népdalokat, szólóénekeseink egyre több éneket tanulnak be. A jövőben gyakran szerepel majd kultúrbrigádunk egy-egy községben. A legutóbb a vágkirályfai EFSZ-ben adtunk kultűrprogramot, ahol nagy sikert arattunk. BALOGH SÁNDOR mezőgazdasági iskola Vágsellye. Sok sikert a fülekieknek A füleki tizenegyeves magyar | középiskola színköre és az is- j kola CSISZ szervezete ez év- j ben sem maradt el a kultúr- í munka terén. ,1 „Kérők", ké- j sőbb a János vitéz“ című szín- I durab sikeres fellépései után j Gárdonyi Géza. a ,.Bor“ című színművel szerepelnek. A diákok tudásuk legjavát nyújtják az egyes alakításokban és a füleki sikeres fellépések után Rimaszécsre, később Losoncra látogattak el. Nagy elismerést érdemel dr. Lóska Lajos, tanár elvtárs, aki fáradtságot nem ismerve, tanítja, oktatja a színjátszó csoport tagjait. A füleki Kovosmalt színjátszó csoportja már eddig is jelentős sikereket ért el. Az utóbbi időben azonban törés állt be a színjátszó csoport munkájában. Ezért szükségessé vált, hogy új vezetőt állítsanak a csoport élére. Gyuris elvtárs, a kör jelenlegi vezetője már a . múltban is szép eredményekei ért el ezen u téren. Most is lendülettel kezdte meg a csoport újjászervezését. Pontos . munkatervet fektettek le, amely magába foglalja a színjátszó - csoport egész évi munkáját, -r Legközelebb április 14. és Iáén lépnek fél Csíki/ Gergely: ,,A nagymama" ■ című háromfelvonás o$ zenés vígjátékával. A füleki bemutató után falvakra indul a színjátszó kör. SÓLYOM LÁSZLÓ leveleiből. Érettségi elntt Pár hónap múlva iskolánkban 58 ISISZ-lag ül majd • ^ j.,. 1 zöld asztal mel- \Va, :\ té, hogy három év ''léi' aÍ munkájáról szá- m ii■rui-t.i.v■-■•/xj nadást adjon. Amifflf'yen jegyekkel kapjuk kezünkbe az érettségi bizonyítványt, az lesz a mérlege az elröppenő három év alatt végzett munkának. Diákjaink. tudják milyen nehézségeket kell leküzdeniök a hátralévő idő alatt. Be kell hozni a mulasztásokat, i níg még nem késő. Legszorgalmasabb diákjaink Bálint Ferenc, Molnár János, Krakovsky Etel, Steiner Eva és még mások, akik igazán komolyan készülődnek a május elején kezdődő érettségi vizsgákra. Ezek a diákok jól felkészülve, nyugodt lelkiismeretid lépnek majd az új életbe. SÁNDOR KAROLY. 11 éves magyar középiskola, Párkány. Mit tervezünk a vakációban . Iskoláink pionírjai elejthetetíen órákat éltek át, amikor papaiunkat Petőfi Sándorról nevezték »1. Ez alkatomból Monírjaink külön- éle kölelezettség- V^/állalásokat tettek. Segítenek a mező- gazdaságban, az is- ■st ' «da rendbeszedésében, hulladék, nyersanyag, — gyógynövény gyűjtésében. Áttanulmányozzák Petőfi Sándor életrajzát, elolvassák Petőfi összes köteményeit. Iskolánk negyven pionírja vállalta, hogy a nyári szünidőben 7.400 brigádórát dolgozik le az EFSZ-ben. Nem feledkeztünk meg szervezetünk szünidei tevékenységéről sem. A legutóbbi tanácsülésen arról beszéltünk, mi mindent teszünk majd a szünidőben. Elhatároztuk, hogy az aratási és csép- lési munkáknál kultúrbrigádot szervezünk. hogy EFSZ tagjainak kellemes szórakozást nyújtsunk. Kétnapos kirándulást is tervezünk, hogy még szebbé tegyük a nyári vakációt. VSZ1LY MARIA. csapatelnök, nyolcéves , magyar középiskola, Lelesz. Tátrai kirándulásunk „Munka után édes a pihenés”. Ezt mondhatnánk mi is, akik részt- vettünk a félévi (tó vakációban, a tát__ ” jj-— rai kiránduláson. g, Vágyálmunk, amejypj 0]y örömmel vártunk, teljesült, megláthattuk ha- ránk felbecsülhetetlen természeti szépségét, a Magas Tátrát. A kiránduláson útba ejtettük Kelet-Szlovákia egszebb városát, Kassát, majd Pop- •ádot. Poprádtól villanyvasúton utazunk a Tátra felé. Megérkezésünk után a Tátra egyik egszebb szállodájában a „Hotel Uder- ííkban” kaptunk elhelyezést. Szép és 'elejthetetíen hetet töltöttünk itt. Ylegtekintettük hazánk legszebb és egmodernebb felszerelt téli sportpá- yáit, melyeket tanulótársaimmal ;gyütt kényünk, kedvünk szerint génybe vehettünk. Minden időnket »portolással, szórakozással töltöttük MOJSES GYULA Mezőgazdasági iskola. izony még hűvösek az estébe hajló délutánok. Friss szél fuj- dogál. A koratavaszi nap fázósan luízódolt a bratislavai hegyek halmai mögé. Alig érezhetően rázkóijik az autóbusz. A motor egyhangú, folyamatos surrogással jut. Hangszereket színészi kellékekkel meglelt kis táskákat cipelő fiatalok helyezkednek el az ülésen. Vidám zaj, hangos beszéd, kacaj. Huppanó rándulással indul a busz és egy kevés idő múlva a barna, több helyen már zöldelö földek melleit rohan. . .\ Ne gondoljuk azt, hogy a buszban ülő csoport valami színtársulat tagjai. Nem! Nem hivatásos színészekről, táncosokról lesz szó, hanem a Ma 'ar Pedagógiai Iskola 25—30 tagú kuliúrbrigádjáról, amely a Csallóköz és Bratislava környéki falvak jóismerőse. Bizonyára sokan vannak olyanok, akik szívükbe záriák néhány — a játék izgalmától, a népitánc magával sodró ritmusától vagy egy szép, édesbás magyar nóta, lelket zsongató akkordjaitól — fiatalosan kipirult arcot. Meg is érdemelnek egy-két hálás gondolatot, hiszen amellett, hogy a hét egy estéjét szebbé, kellemesebbé teszik valamelyik falu dolgozóinak, — az áj, a mi kultúránk magvetői is ők. Az iskolák tanulóinak elsőrendű feladata a tanulás, de ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy . ma- gasszínvonalá kultúréletet éljenek. Ezt tudják ők is, és szabad idejüket próbákon töltik, hogy szombat este valamelyik kis falusi színpadon adÉcduiácáU jak át őszinte, egyszerű szívvel azt, amit megtanultak és gondolják, hogy ezzel örömet szerezhetnek a falu lakóinak. Műsoruk két és fél órás. Ügy állítják össze, hogy minél tarkább, változatosabb legyen. Rövid, de sokatmondó egyfetvonásos jelenetek, gazdag népdal gyűjteményeink egy-egy dala, a karcsú, szinesruhájá lányok, csillogó szemű fiúk táncolta, vérpezsdítőén ritmusos népitánc — mind külön élmény. Alig hiszem, hogy akad olyan, akinek ne tetszene Pávai/ Kató és Szabó Ferenc éneke, Kálmán Olga balettje, Bors Éva értékes akrobatikus mutatványa. Es a többiek is mind-mind ügyesen, s ami a legfontosabb, szívvel-lélekkel játszanak és táncolnak. S van még egy dolog, amivel kiérdemlik a nézők szeretelét. Sokszor egy-egy műsorszámukat a falu, vagy a szövetkezet legjobb dolgozójának ajánlják. Bizony sok-sok Józsi bácsi, vagy Juliska néni nézett már szét, büszkén, megmelgedett szívvel a teremben: — No lám, hogy tudják. Még ezek is hogy megbecsülnek! Ezután nem lehet csodálkozni, ha megkétszereződnek a dicsérő szavak és sokszoros erővel csattan fel a taps egy-egy szám után. S így a helyes. Kell, hogy a kölcsönös megbecsülés szer ele le fűzzön össze bennünket. 1955-ben 27 faluban adlak műsort. Ebben az évben is már tízszer ó>vendeztették meg egy-egy kedves estével valamelyik ':iSi kultúrotthon közönségét, r.z azt jelenti, hogy majdnem minden szombatjukat feláldozzák, annak a célnak az érdekében, hogy segítsék a falu kulturális színvonalának emelését. De ahogy ők_ mondják, szívesen teszik és sokszor' kötelezve is érzik magukat, olyan emberien szeretetteljes fogadtatás lilán, mint amilyenben — csak néhányat említek, — Rétén, Illés házán, Nagy- udvarnokon részesítenék őket. Sajnos legutóbb a sok öröm közé egy kis ürömesepp is vegyült. Somor- ján lépett fel a kultúrcsoport s itt érthetetlenül, csupán 83-an jelentek meg. Pedig Medricky tanárnő — aki a kultúrcsoport vezetője* és lelkes szervezője — még csütörtökön is kiutazón Somorjára. Hogy miért nem volt érdeklődés, arra nehéz lenne választ adni. De tény az, hogy sokan, — az illetékes külön megkért vezető, vág hivatalos személyek „jóvoltából“ — nem tudták vagy csak nagyon későn tudták meg, hogy kultúrműsor lesz. Hogy feledékenységből e, vagy tudatos nemtörődömséggel nem tették ki a plakátokat csak péntek estére, nem hirdették ki a hangszórón csak pénteken délután, illetve szombat reggel és nein adták elővételbe a jegyet — nem tudhatjuk, de mindeneseire több gondot fordíthattak volna rá. S ami a legfájóbban érintette a csoportot, az volt, hogy az EFSZ dolgozói, akiknek szánták a műsort, azok sem jötték el. Pedi« megérte volna eljönni, azt bizonyíthatják az óttle- vök, többek között magam is. KOVÁCS 7QLMN /
