Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-04-07 / 14. szám
2 1956. április 7. A történelem alkotója a nép Pártunk központi bizottsága március 29-—30-ig tartó ülésén megtárgyalta ■i Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanulságait »pártunk számára. Az SZKP XX. kongresszusa történelmi jelentőségű állomás a Szovjetunió népeinek és a világ népeinek számára .,Az SZKP XX. kongresszusa számunkra mérhetetlen ronlnsságú azért, mert nemcsak az SZKP, hanem az egész nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait áltn- hínosította és a leninizmus tanainak tényében megvizsgálta a világon végbement fejlődés új tényeit és eseményeit, és világos tudományos választ adott az emberiség történetének alapvető kérdéseire“ — mondja a CSKP Központi Bizottsága ülésének felhívása. Melyek azok a kérdések, amelyekre a történelmi kongresszus feleletet adott? A nemzetközi élet fejlődésének ma legfontosabb kérdései a szocialista és a tőkés rendszer békés egymás mellett élésének kérdése, a háborúk elhárításának kérdése és azok a kérdések, amelyek magyarázatot adnak a különféle országok szocializmusra való áttérésének formáira. A nemzetközi életnek ezek a csúcskérdései szorosan érintik egész népünk létét, országunk életét. A Szovjetunió Kommunista Pártia XIX. kongresszusa óta a szovjet r.ép alkotó erejének fokozott kibontakozása óriási változásokat eredményezett a Szovjetunió iparának, mezőgazdaságának további fejlődése terén. A párt XX. kongresszusa jóváhagyta a hatodik népgazdaság fejlesztési tervet, amely terv megteszi az intézkedéseket a kommunizmus építésére. A hatodik ötéves terv a Szovjetunióban abból a lenini elvből indul ki, hogy békés gazdasági versenyben túl Kell szárnyalni a legfejlettebb kapitalista országok egy lakosra eső termelési normáit. Ezek az intézkedések nagy örömmel töltik el a szocialista tábor népeit, erőt és bátorságot adnak az elnyomott nemzetek felszabadító mozgalmában. A Szovjetunió békepolitikájának si kerei megmutatták, hogy» lehetséges a ké gazdasági és társadalmi rend békés versenye, lehetséges a béke megvédése. A szocialista világrendszer már eddigi fejlődésével is bebizonyította vitathatatlan fölényét a kapitálisa társadalmi renddel szemben. A történelem azt mutatja, hogy előbb vagy utóbb, de minden nép elkerülhetetlenül eljut a szocializmusba de nem minden nép jut el egyforma módon a szocialista társadalmi rendbe. „A jelenlegi nemzetközi fejlődés elvi kérdéseinek beható megvizsgálása, amelyekről az SZKP XX. kon- - gresszusa tárgyalt, elsősorban a szocialista világtábor óriási jelentőségét mutatja meg, ami a népek legnagyobb vívmánya. Ebből következik, hogy legsa’átabb érdekünkben, minden erőnkből hozzájárulunk a szocialista tábor megerősítéséhez, elsősorban a Szovjetunióval és a népidemokrati» kus országokkal való politikai és gazdasági kapcsolataink további fejlesztésével“ —• hangsúlyozza pártunk központi bizottságának felhívása. Ebből kifolyólag pártunk központi bizottsága lefektette hazánk külpolitikájának további irányelveit, levonta a mai nemzetközi helyzet tanulságait. A Szovjetunió és SZKP XX. kongresszusán nagyjelentőségű sikereket ért el a gazdasági élet terén. Tudatában vagyunk annak, hogy a kapitalizmus fejlődése nem akadt meg és éppen ezért rendkívül fontos . annak a lenini gondolatnak a kihangsúlyozása, hogy napjainkban» a világ eseményeinek menetére gazdasági politikánkkal kell gyakorolnunk a legnagyobb hatást. A Szovjetunió hatodik ötéves terve szem előtt tartja, hogy a szociálisa termelés legfőbb feladata a nép anyagi jólétének állandó emelése és h'ltúráiis színvonalának szakadatlan fejlesztése. Ebből a szempontból igen nagyjelentőségű ,,a szocialista tábor országai közti szocialista együttműködése tervének megvalósítása. Az ipari és mezőgazdasági feladatok megvalósításáról, a tudományos és technikai feladatok megosztásáról létrejövő megegyezés fokozza az egyes országok és az effész szocialista tábor erejét. A szoros gazdasági — műszaki és tudományos — technikai együttműködés a népgazdaság fejlődésének és az életszínvonal olyan növekedésének feltételeit teremti "meg, amilyet egyedül egy ország sohasem érhetne el“ -- hangsúlyozza pártunk központi bizob- sáza. Ebben az együttműködésben rendkívül nagy szerepet játszik az iparilag fejlett Csehszlovákia, hazánk gazdasági ereje. Pártunk központi bizottsága további intézkedéseket tesz a dolgozó tömegek termelési aktivitásának növelésére, szociális körülményei megjavítására. A hétórás munkaidő tervbevétele, a további, árleszállítások, a bérrendszer megjavítása fontos intézkedései lesznek második ötéves tervünknek. A termelés1 további fejlesztésének érdekében meg kell tennünk minden politikai, technikai és szervezési intézkedést, olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyek fokozni fogják munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, tehetséges értelmiségünk termelő és alkotó munkáját. Az államapparátus munkájának megjavítása, a bürokrácia elleni harc csak akkor járhat sikerrel, ha fokozzuk dolgozó népünk részvételét az állam gazdasági, politikai és kulturális életének irányításában, ellenőrzésében. A kollektív vezetés ereiének következetes megjavítása, a bírálat és az önbírálat helyes kibontakoztatása szüntelen harci feladatunk. „A vezetés kollektivitása feltételezik hogy rendszeresen dolgozzunk az aktívával, a legszorosabb kapcsolatot tartsuk fel a kommunisták és párton kívüliek tömegeivel, gondosan méghaI- gassuk hangjukat. A kollektivitás elvének érvényesítése a pártmunkában azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a választott pártszerveknek kell dönteniük minden apróságról, nem jelenti azt, hogy az egyes dolgozók mentesülnek a rájuk bízott munka- szakaszért viselt felelősségüktől. A kollektivitásnak ez a helytelen értelmezése az aktivitás fejlesztése helyett, — ellenkező eredményekre vezetne, bürokratikussá tenné munkánkat“ -~ hangsúlyozza pártunk központi bizottságának felhívása. A személyi kultusz teljesen idegen a marxizmus-leninizmus tanaitól. 4 történelmet a dolgozó tömegek alkotják, formálják, azok viszik előre. A személyi kultusz azt jelenti, hogy egyes embereket mértéktelenül és alaptalanul felmagasztalnak, emberfölötti tulajdonságokkal ruházzák fel. Az ilyen emberek elbizakodnak, semmibe veszik az egyszerű emberek véleményét, háttérbe ’ szorítják a hozzáértő szakemberek véleményét és olyan légkört teremtenek, amelv lehetetlenné teszi az őszinte kommunista bírálat és önbírálat kibontakozását. Az ilyen emberek minden kritikái, amely munkájukat és személyüket érinti, személyük elleni támadásnak vesznek és a kommunista erkölcstől idegen, vele szembenálló módszerekkel igyekeznek a kritizáló egyéneket elhalgattatni, lehetetlenné tenni. Ott, ahol ilyen légkör alakul ki. lehetetlenné válik az őszinte elvtársi viszony kialakulása, a bírálat helyét az intrikák, pletykák foglalják el. Az ilyen légkörben nagyszerűen érvényesülni tudnak a nagyhangú, de semmihez nem értő kispolgári karrieristák, a fejbólintö Jánosok, az olyan egyének, akik saját egzisztenciájukat féltve, hajlandók mindennek megalkudni. Az ilyen emberek a tekintélyük mögé bújva, elzárnak minden őszinte kritikát, elzárják annak a lehetőségét, hogy az egyes szervek a reális helyzetet elemezve kommunista módon dönthessenek. A kispolgári karrieristák nagyszerűen érzik magukat az ilyen légkörben, a „nagy egyének árnyékában“. Az emberi gerincesség, a bátor kommunista kiállás helyébe a talpnyalást, a hajbókolást, az elvtelen- séget helyezik. Az ilyen légkörben ellenségesnek tekintenek minden olyan törekvést, ameb' a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazására törekszik, A „vezér“, a „nagy egyéniség“ majd intézkedik, majd' gondolkozik helyettünk — tartják az ilyen emberek. Az ilyen légkör csökkenti a dolgozó tömegek aktivitását. elveszi a kedvét az áldozatos harctól azoknak, akik egész életükkel, minden tudásukkal, erejükkel a nép érdekében a szocializmus ügyéért fáradoznak, „A személyi kultusz minden megnyilvánulásának kiirtása pártunkból és azonkívül a kollektív vezetés elveinek rendíthetetlen betartása pártunkban megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a párt egysége tovább szilárduljon. Ez az egység annál szilárdabb lesz, minél következetesebben érvényesítjük a pártélet alapelveit, fejlesztjük a párton belüli demokráciát, a bírálatot és önbírálatot, továbbra is szervező munkánk minőségének lényeges megjavítására törekszünk fentről egész Je“ — hangsúlyozza pártunk központi bizottságának felhívása. Bratislava dolgozói megünnepelték a város felszabadításának 11. évfordulóját Bratislava felszabadulása ll. évfordulójának előestéjén a város dolgozói összegyűltek a Nemzeti Színházban, hogy ünnepélyes est keretében megemlékezzenek felszabadulásuk didtső pillanatairól — Bratislava városának 11 éves gazdag és szabad életéről. Az ünnepélyesen feldíszített emelvényen helyet foglaltak politikai és kulturális életünk ’vezető tényezői: Karol Bacílek, Eudovít Benada, Vojtech Daubner, Pavol David, Oskar Jelen, Pavol Majling, Rudolf Sfreehaj, Józef Való', Milan Rázus és Stefan Sebesta, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai és póttagjai, Frantisek Kubai, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Michal Zákovic, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Jozef Kríz és Augustin Michalicka, az SZLKP KB titkárai, Emília Janceková —Murinová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára, Jolana Herzko- vá, a kerületi pártbizottság titkára, Jozef Tokár, a városi pártbizottság vezető titkára, %Ján Rackay, a Bratislava! Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, és Frantisek Cáp. a Bratislava! Központi Nemzeti Bizottság elnöke. A jelenlévők lelkes tapssal üdvözölték 1. T. Grisint, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és V. D. Karjakint, a Szovjetunió bratislavai főkonzulát. Az ünnepségen jelen voltak a Megbízottak Testületének többi tagjai, a bratislavai konzuli kar tagjai, az államdíjjal és Bratislava város idei díjával kitüntetett dolgozók, a tömeg- szervezetek és a fegyeveres erő képviselői. Az ünnepi estet a csehszlovák és szovjet államhimnuszok elhangzása utiTi Frantisek Cáp, a Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg. Bratislava felszabadulásának Pl. évfordulójáról az emlékbeszédet Ján Busniak mérnök, kereskedelemügyi megbízott, mondta. Beszédében kifejezte. Bratislava, dolgozóinak mélységes háláját és szeretetét felszabadítója iránt. Szavait az ünnepi est résztvevői lelkes tapssal kísérték. Az ünnepség után kultúrprogram következett, melyet a Nemzeti Színház operájának és drámai együttesének tagjai készítettek elő. A jelenléMagyarországnak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 11. évfordulójára a budapesti Állami Operaházban április 3-án este ünnepi gyűlést rendeztek. A gyűlésen megjelentek Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja KV első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, valamint a párt és a kormány képviselői. Dobi Istvánnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke rövid bevezető beszéde után Nógrádi Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja mondott ünnepi beszédet. A felszabadulás után elért nagy sikerek azt bizonyítják — mondotta Nógrádi elvtárs — hogy a munkások és a parasztok kormánya a nép alkotó erőinek hatalmas forrása. A fel- szabadulás utáni években a magyar ipar csaknem kétszer oly nagyra növök i.;t szlovák dalt hallgattak meg Margita Cesányiová államdíjas ope- raénekesnő előadásában. Andrej. K’J- charsky, ta Nemzeti Színház operájának énekese két szovjet dalt, J. Had- raba szólóénekes népballadákat adott elő. Lelkes érdeklődéssel hallgatták a M. Fikulás Huba és Viliam Zábor- sky államdíjas színművészek által előadott verseket. A kulturális program befejező részében a Nemzeti Színház operája bemutatta Eugen Suchen _áL lamdíjas zeneszerző „Örvény“ című ooerájának 3. képét. vekedett, mint a tőkés uralom előző száz éve alatt. „A Szovjetuniónak nemcsak felszabadításunkat és nagy segítségét köszönjük — mondotta továbbá Nógrádi —, hanem a nemzetközi politika terén való bátor és sikeres kezdeményezését is, amely a népben megerősíti a békés életben, a háború elhárításának lehetőségébe vetett bizalmát. Az SZKP XX. kongresszusának eszméi — amely bátran véget vetett az ártalmas dogmatizmusnak, a marxizmus-leninizmus eltorzításának a nemzetközi politika kérdéseiben és a konkrét helyzet alapján a Szovjetunió olyan külpolitikáját állapította meg. amelynek fő célja utat egyengetni a békés egymás mellett éléshez, a békés gazdasági versenyhez — mérhetetlen erővel fegyvereztek fel bennünket.” Ünnepi gyűlés a budapesti Állami Operailázban a felszabadulás emlékére Így délután négyóra felé aránylag kevés ember üldögél az éttermekben. A pincéreknek mindössze egy-egy elkésett ebédelni jövő vendég körül akad tennivalójuk, meg persze azok körül, akik ebéd után hosszú órákra itt felejtették magukat. Az utóbbiak rendszerint az újságokat olvassák, esetleg írnak, valamit. A Duna étterem eléggé tátogatott, de most itt sincs több 8—10 vendégnél. A pincérek azért fürgén mozognak, mint a legnagyobb forgalom idején, csak a főpincér jár lassan, méltóságteljesen az asztalok között. Hattagú társaság telepszik le az egyik oszlop melletti asztalhoz. ló hangulatban vannak valamennyien; látszik rajtuk, hogy már ittak valahol. Bort rendelnek. Ugyeskezü. okcs- lekintetű pincérfiú szolgálja ki őket, szinte pillanatok alatt. A társaság egyik állandóan beszélő tagja még egy poharat kér. Teleönti és megkínálja vele a. pincérfiút. Valószínű a jó kiszolgálást akarja honorálni, de a fiú nem fogadja eh A vendég ebbe sehogy sem akar belenyugodni. — Mikor belátja, hogy a bátorítás, biztatás hiábavaló, más taktikát választ. Ügy tesz, mintha halálosan megbántották volna, de a többiek azért nem szűnnek meg kérlelni őt, hogy igyon. A fiú zavartan a főpincér felé tekint- get, aki, látszólag nagy figyelemmel kíséri a fiú minden mozdulatát. .4 vendégek félreértik a dolgot, azt. hiszik, hogy a fiú a főpincér előtt fél inni. Pedig csak segítségül akarta öt hívni. A fő pincér kimegy a konyhába, a vendégek masukhoz intik a fiút: No, most fölhajthatod! De a fiú mosolyogva udvariasan visszautasítja most is a pohár bort. — Biztosan nem szereti a bort, pénzt kell neki adni — véli az egyik vendég. A mellette ülő fekete bajszos ért a szóból: két kofonát akar a fiú zsebébe csúsztatni: A. pincérfiú azonban a pénzt, sem fogadja el. — Ha minden piheér ilyen lenne! — szól a mellettem ülő ebédelő vendég. Ki is hát ez a szerény, becsületes, szorgalmas pincérfiú? A neve Mlasztovies Marian. Fiatal, alig _ tizenöt éves, Októbertől dolgozik az étteremben, tehát nem egészen öt hónappal ezelőtt vette magára először a pincéregyenruhát. Megfigyelésünk szerint munkáját kifogástalanul végzi; ügyesen es gyorsan szolgál ki. modora megnyerő, barátságos, udvarias. Tanító mestere, a főpincér is csak jót, tud róla mondani: — Marianbót jó pincér lesz, mondja. Munkáját nagyon szereli. szorgalmasan tanul, mindnyájan meg vagyunk vele elégedve: Asztalunkhoz ' hívjuk. ' Kíváncsiak vagyunk miért választotta pont ez! a pályát. Hisz falusi fiú léiére, (szülei Lamacon laknak, onnét jár be dolgozni) és fiatal kora miatt nem lehetett alkalma megismerkedni a pincérek munkakörével. Kérdéseinkre elmeséli, hogy az édesanyja: választotta számára ezt a pályát, egy pincér rokona tanácsára hallgatva, Ö nem érzett különösebb vonzalmat a pincérszakma iránt, marosak azért is, mert nem ismerte, de amióta henne dolgozik, nagyon szereli. Két évig keil tanulni a szakmát és ezenkívül három és félhónapos szakiskolázáson vesz majd részt Vas- kuiacskán, ahol elméleti oktatásban részesül. Érdeklődünk a CSISZ-szervezet le- vékenykedése felöl is. Kellemesen meglepődtünk, mert szép dolgokat vallunk Mariantól. A pincér tanoncok- nak vanrsQSISZ atapszervezetük, s ez a szervezet jó munkát végez. Van politikai és olvasókörük és most egy kultúrbrigád megszervezésén fáradoznak. Ügy tervezik, hogy ének- és szavalókört és színjátszó csoportot is alakítanak. Jelentkezőkben viszonylag nincs, hiány, ezért remélik, hogy a közel jövőben már szép önálló műsorral -mutatkozhatnak be. üjabb vendégek érkeznek, Mariannák a dolga után kelt mennie. Búcsút veszünk tőle és további jó munkájához sok sikert kívánunk. A pincérutánpótlás nevelése jó kezekben van; a kávéházakban, éttermekben, vendéglőkben a legjglib :pincérek tanítják őket a nyári i'skph'■ í- son, pedig : tapasztalt szőkémbe':!: adják át nekik tudásukat. Az új pincértípus kiformálásában azonban nagy szerepet játszik a CSISZ szervezet is. A jó szervezeti munkának köszönhető, hogy ezek a fiatal pincérfiák és pincérlányok öntudatos, becsületes dolgozók. Nem hagyják magukat megalázni a borravalóval. Elégedettek azzal a fizetéssel, amit az elvégzett munkájukért kapnak. Persze tudjuk, hogy nem minden fiatal nincértanuló olyan mint Marian. Vannak olyanok is elég számban, akik lesnek a borravalóra, de olyanok még sincsenek, akik borravaló nélkül nem végeznék el rendesen a munkájukat. A politikai körökön értesülnek a pincértanulók azokról a feladatokból, amelyeket munkahelyükön kell meg- valásítaniok. Bátran ajánlhatjuk l példaképül a pincértanulóknak Marlant: tanuljanak tőle szerénységet, becsületességet, szorgalmat és emberekkel való bánásmódot. A kávéházakban, éttermekben megforduló vendégek címére pecRg csak annyit szeretnék mondani: ne alázzák meg ezeket a pincérlányokat és pincérfiákat azzal az egynéhány fillérrel, amit nekik szánnak, és ne hozzák kísértésbe a gyengébb jelleműeket, hogy jó és becsületes dolgozóikká válhassanak. (-bt-) Fortunik János felvásárló példásan teljesíti feladatait. Jól keres és most megengedheti magának, hogy a szövetkezeti áruházban mosógépet vásároljon. Az ár- leszállítás után 260 koronával kevesebbet fizet érte mint azelőtt. /Q becsületes
