Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-01-14 / 2. szám

2 1956. január 14. Készülünk a kongresszusra A nagylomnici CSISZ tagok arra kötelezték magukat, hogy a szövetke­zetben brigádmunkát végeznek. Hét CSISZ tagot küldenek ki a szövetke­zetbe állandó munkára. Az lesz a fe­ladatuk, hogy munkájukkal megszilár­dítsák a szövetkezet gazdasági helyze­tét. A szépsi járásban a felsőrneeenzéfi fiatalok más problémákkal küzdenek. Falujukban még nincsen szövetkezet. Arra kötelezték magukat, hogy segí­teni fognak a kis- és középpat'asZtök- nak, az özvegy parasztasszonyokrták, akiknek munkaerőre van szükségük. A falu szépítésének 200 órát szen­téinek. A sZepsl járásban Pokrocson igen szorgalmasak a piohírok és a CSISZ tágök. ÖSszel sokat segítettek a szö­vetkezetnek, keilturesteket rendesnek, és kibővítették a falusi újságolvasók körét. A CSISZ szlovákiai kongresz- szüaa tiszteletére kötelezettséget vál­lalták. A vállalás négy pontja közül kiemeljük az utolsó pontot: „A helyi nemzeti bizottság Segítségével főző­tanfolyamot rendezünk mert Ízletesen, egészségesen és gazdaságosan aka­runk főzni. Ez a pont természetesen a leányokra vonatkozik. A szövetke­zeti földeken bőségesen és nagy vá­lasztékban termelünk zöldségféléket, ha azt akarjuk, hogy a dolgozók jől éljenek, fontos, hogy jól főzzünk.“ A dfienovtéi szövetkezetben már az üj év első napjaiban láthattuk, hogy a mezőgazdasági szaktanuló intézet növendékei mennyire érdeklődnek a mezőgazdaság iránt. A fiatalok arra kötelezték magukat, hogy kidolgozzák a szövetkezet termelési, és pénzügyi tervét, és előzőleg elkészítik á szö­vetkezeti vagyöh leltáfát. őt szövet­kezetben kultúrműsorral látogatnak él és propagálni fogják a téli mezőgaz­dasági iskolát. A kóstold állámi gazdaság králik nevű majorjában kilencen kötelezett­ségvállalást írtak alá. Vállalásukban ez áll: „Most. hogy megkezdjük a má­sodik ötéves \tervet, arra kötelezzük magunkat,. hogy brigádmunkára két évre a határvidékre megyünk ... “ A fiatalok ugyanazt élik át, mint maga a falu. Vasilovo falucskában a parasztok még nem alkalmazzák az új munkamódszereket. Erre a CSISZ szervezet kötelezettségvállalásából jöt­tünk rá. Az idén azonban a burgonyát két hektáron már fészkes négyzetes módszerre) ültetik. Az alsömeeerizéfi 6-ós számú szaklanulóintézet melyet a Köztársasági Renddel tüntettek ki, befejezi a műhely építését. A mű­helyben a fiatal traktorosok javítják a gépeket éS 350 brigádörát dolgoz­nak le. Már az új év első heteiben előkészítik a melegágyakat, az újon­nan megalakult Micsurin kör újabb '■""’ftetezésre készül. iíityon még a kongresszus előtt új utat építenek, az egyik részlegen á falusi fiatalok dolgoznak A szépsi járásban Céstkén üj spoftteret épí­tettek. A kötéllezettségvállalás szerint még az új szezón megkezdéséig el­készül A CSISZ alsómecehzéfi álapszerve- zéte is méltó rhódort köszönti a kon­gresszust, Azt a kötelezettségét vál­lalták, hogy kultúrműsorral egybe­kötött mulatságot rendeznek, színját­szó és énekköft alakítanak, segítséget nyújtanak a szövetkezetnek, két röp­labda csapatot állítanak fel és tíz fiatal megszerzi az MHK jelvényt. Mind'nütt nagyban készülődnek, szépítenek, és valami ajándékot készítenek a kon­gresszus tiszteletére. Mindenütt készü­lődnek, mindenütt, mindenütt, így dolgozunk Felsőtű ron Félsötútor), az Ipolysági járásban §5 fiatal él, aki tagja lehatná a " CSlSZ-nek. Az 55-b61 S3 már CSISZ“ tag. Nemsokára a két szervezeten kí­vülálló fiatalt is meggyőzzük és be szervezzük az alapszetvezeibe. A já= íási vándöfzászlót is elnyertük, egy évig állandóan nálunk volt. Megalakítottuk az olvasókört és a politikai kört ísf Az olvasókörnek 4S tagja van és készülnek a Fuesik jel* vény megszerzésére, A politikai okta* tás körül sincs komolyabb hiba, mert ha hibát észlelünk, akkor azonnal a tagsági gyűlés elé terjesszük. Elhatá­roztuk, hogy a második Ötéves terv keretében épül© kultürhéznél minden CSISZdag 1Ü0 brigádörát dolgozik lé. Persze I sokan kiváncsiak, hogy Hü­lyéi módszerrel dolgozunk és hogyan érjük ei az eredményeinket. Hiszen Felsötúron még egyikét évvel ezelőtt nem működőit valami jól a CSISZ- szefvezét és bizony a Szervezet ve­zetőségének komoly munkát kellett kifejteni a szervezet érdekében, A mi munkamódszerünk abból áh, hogy vidámmá, éfdekesSé. tesszük a tagsági gyíiiésekét, a politikai okia, tást, de még az ólVáSÓKÖfj összelőve“ teleket is. Vetiünk gramofont, sok te--' mezzel és filmvetltőgépét. Az ősszé“ jövetelek előtt, gyűlések alkalmával, iilmet vetítünk és egyikét jó lemezt is felteszünk a gramofonra, a vidám nóta hallatára öföl, vígad a fiatal­ság. A bemutatott filmekről vitatko­zunk is. Vitaestet rendeztünk már a Fucsík, a Komszomol és,, az Egy igaz ember című filmekről. Az is előfor­dul, hogy az olvasókör befejezése Után táncolunk egy-két órát a CSISZ helyiségében, aminek különösen a íá­hyók örülnek. A tagsági gyűlésekéi pontosán megtartjuk és mindig olyan témát tárgyalunk meg, ami fontos, összefügg a fiatalság éiktével, és ami­vé! Vidámabbá, szebbé teltetjük a fa- 1 ubilti a fiatalok éleiét. Nem is marad cl soha egy fiatal sem a tagsági gyű­lésről. Így sikerült nekünk a fiatalo­kat beszervezni a CStSüí-be. Vágyat ébresztettünk.minden fiatalba aCsiS/f iránt és a fiatalok örültek is, hogy beléptek az alapszervezetbe. Persze nem feledkezünk meg a kul­turális előadásokról sem. több szín- datibet mutatunk be, nagy sikert arattunk a Kubó című színművel is, amivel ellátogattunk sok faluba és t .olySágon is megnyertük vele a kö­zönség tetszését. BjZony Ipolyságon azt sem tudta a nézőközönség, hogy tapsoljon, Vagy ncvessen-e, a jól si­került színdarab bemutatása alatt. A bevételből vásároltuk a filmvetítő­gépet és a gramofont. így jutunk mi pénzhez, amit sziHtén az alapszerve- Zet közös céljaira fordítUHk. Még arról Is megettilékszem. hogy nincsen kultűrházunk, de mi enélküt is dolgozunk. Kultúrházunk majd lesz, éppen .azért, mert jől dolgozunk és az illetékes szervek ezért is fon­tosnak tartják a kultúfliáz építését. Van úgy, hogy a községházán, vagy az iskolában tanuljuk a színdarabokat és tartjuk meg a tagsági gyűléseket. Á színdarabokat' is egy kicsi terem­ben tartjuk meg. A kultúrház ha fel­épül, még jobban megy majd a mun­ka nálunk és már tervbevettük, hogy milyen újságokat rendelünk meg, cs milyen társasjátékokat veszünk az álápszervez&í számára. / KISS ISTVÁN, Felsöiúr Még szélpuskát is vásárolnak A királyhelmeci járásban, Bodrom mezön működik legjobban a Had­sereggel Együttműködők Szövetsége. A szövetség tagjai örültek is, amikor a járási elnök megdicsérte őkét éS *gy nagy grarnafoiiöS rádiót kaptak ajándékba. Ezért a tagok elhatároz­ták, hogy két színművet tanulnak be. Az egyiket már be is mutatták á kö- zirségnek. C rdás J'zsef, a Hadsereggel Szövetségének egyik I ’,•> szerkeszti a faliújságot r ami nagy nevelő hatással van a többi tagokra. Vaszily Péter, aki szin­tén példás tagja a szervezetnek, nem­rég javasolta, hogy vásároljanak több szélpuskát, mert pénzük van már, a színdarab jövedelméből, Bizony ne sokára azt is elmondhatjuk, hogy Bodrogrnezői, nemcsak jó tagjai van­nak a Hadséreggel Együttműködők Szövetségének,, hanem a járás leg­jobb lövőit is közöttük találjuk meg. HARASZTI JANOS, Lelesz A CSISZ bratislavai városi konferenciáiáról Az egész ország fiatalsága figye­lemmel kíséri a bratislavai fiatalok életét. A legtöbb esetben bizony ta­nultak is a bratislavai fiataloktól és mint az elmúlt szombaton és vasár­nap megtartott CSISZ bratislavai vá­rosi konferenciáján kltüílt, ezentúl is lesz mit tanulni tőlük. Karácsonyi elvtárs vitáfeiszólalása is mindannyíuitknak tanulságos és biztatólag hat az üzemekben dtdgözö fiatalokra. A Matador-üzem üzemi szervezetének volt a küldötte. Az If­júsági műhelyben dolgozik ő is, a- iriely a legnehezebb termelési felada- tokat tölti be, így az üzem termelé­se nagy részben az 6 műhelyükön mülik. Az ifjúsági műhely dolgozói, hogy pontosan elláthassák feladatai­kat, állandóan azoh törik a fejüket, hogy milyen újítást Vezessenek be a termelésbe és a saját kezdeményeié“ • üktől függ, hogy a műhely hogyan látja el anyaggal a gyár többi rész­legeit. A Matador üzem tervteljesíté- séböl láthatjuk, — ami ttlép eddig mindig jó volt — hogy az ifjúsági müheiv fiatal dolgozói ugyancsak megállják helyüket, Az 1955—58-os évi politikái okta­tást is jól megszervezték Bratislava- ban. Srárhetvetikét alapfokú politikai kört szerveztek és kettőszázhetven- egy olvasókört. Ezenkívül ötvenhat másodfokú politikai kört is alakítot­tak. Több mint 6.210 fiatal tanul a politikai körökben, de ezenkívül sok fiatal a különböző iskolákon végzi a tanulmányait. Persze Özek a számok ne m jel-üt ik azt. hogy még minden rendben ven a politikai oktatás körül. Több alapfokú OoüCka) kört is alakít­hattak volna Bratisísvábsn. A járási bizottságoknak pedig gond sokban kellene ügyelni arm, hogy a politikai körök színvonala ne essen kifogás alá. A CSiSst ff. kongresszusa hatással volt a bratislavai fiatalokra is. Ez kü­lönösen az üzemekben tapasztalható. Vannak olyan üzemek, mint például a Káblö, a Zornica, a Matador és a Donaha’ózási n. v., ahol a fiatalok túlnyomó többsége szocialista mun- kaversenyt folytat egymás közt. A muhkaversenyhek a fiatalok voltak a kezdeményezői a* üzemekben. A fo­lyamatos tervteljesftés érdekében pe­dig megjavították a munkafegyelmet, pontosan járnak be a munkába és a munkaidőt pontosan kihasználják. Figyelemreméltó esemény az is, hogy á Kultúra és Pihenés Park ki­építésén4! több mint 50(1.000 órát dolgoztak le a fiatalok. Persze a vál- tetesokat magasan túlteljesítették, mert a Vállalás esek 250.000 bvigsd- őt-a volt. Itt azonban meg kell jegyez­ni. hogy nemcsak a Kultúra és Pihe­nés Parkja kiépítésénél dolgozták le a fiatalok az említett brigádórát, ha­nem Bratislava más részein is, a vá­rosszépítést Okdiő keretén belül. Az üzemek, de különösen a hivatalok CSISZ alapszervezetei a mezőgazda­ságnak Is nagy segítséget nyúitottek Például 80.000 brigádörát dolgoztak lé a Bratislava környéki szövetkeze­tekben a Város fiataljai, ami különö­sen a .mezőgazdasági csúcsmunkák igéjén nagy segítségükre volt a szö­vetkezeteim k. A Matadbr-Uzem 40 tagú brigáddal szokott résztvenni a mezőgazdasági munkákban. A bratislavai fiatalok már várják a CSÍSZ szlovákiai kongresszusát. A koligréSSZusváráS örömet kelt a fia­talokban, hiszen az ö városukban lesz, és szeretettel tátják majd magúk közt az ország más részeiből idejött fiatalokat. Együtt szőrakoznak, örül­nék és a kongresszuson majd együtt Hoznak határozatokat arra, hog.v a második ötéves tervben sikeresebben teljesíthessék a tervfeladatokat. Hatvanhét tudományig folyóiratot adott ki a műit évben a Csehszlovák Tiadbtháhyös Akadémia. Ez a szám azt mutatja, hogy hazánk dolgozói és a fiatalok érdeklődése megnőtt a folyóiratok iránt. 1 * ' * é A bratisléVái fijüság ez évben is bekapcsolódik a városszépítés! akció­ba. (Az idén 300.000 brigádóra ledol­gozását tervezik. * » * Az elmúlt napokban CSeliSzlóVákiá- ból 70 láda Karlove Vary-i sót szállí­tottak aZ Egyesült Államokba, és 17 láda sót a Német Szövetségi Köztár­saságba. * * * A második ötéves terv végére Zsol­na és Mártin között kiépítik a ti öléj- busz. járatot. A trolejbusz járat meg­könnyíti a két szlovákiai iparváros egyfnásközötti forgalmát. * * v Egy varsói téglagyárban az új au­tomatagépeken. amelyeket automata kőművesnek” neveztek e! 60.000 tég­lát gyártanak óránként.. A varsói kő­művesek örülnek az új automata- gépnek, mert több tégla jut ezáltal Varsó újjáépítésére. * * * A nyitrai kerületben a esisz szlo­vákiai kongresszusa előtti kampány­ban több mint 3.500 kétkoronás és több mint 700 darab ötkoronés kong­resszusi bélyeget vásároltak eddig a CSÍSZ tagok. A bélyegvásárlásban a toboicsányi .és az érsekújvári járás vezet. * * * Az elmúlt évben csaknem 70 000 könyvet, ezenkívül sok folyóiratot kölcsönöztek ki a nyitrai kerületi könyvtárból. A könyvtár Olvasóhelyi­ségében állandóan olvassák az újsá­gokat, folyóiratokat, könyveket az Ol­vasók. A második ötéves terv kezdetért rtiindm fíatál boldogan illeszkedik be a lüktető'élet forgatagába. Sokan kö­zülük nem gondolnak arra, hogy1 mennyivel 'mas élet volt régen, ami» kor még nem volt tervgazdálkodás, mikor a kizsákmányoló rend uralko­dott. A legtöbb fiatal máf nem emlé­kezik erre, örülhetnek neki, én sem bánnám, ha nem emlékeznék a régi rendszerre. Milyen jó lett volna olyan felté­telek között dol­gozni, mint most, amikor egy zuzma- tás, hidég regge­len, mér elég ko­rán Hákőspaiotáről másfélórai villamo- sozás után Budára érteni, a Magyar Optikái Művek kö­zelébe. Háromszori átszállás után száll­tam le a Csörsz utca sarkán és psr perc múlva, kivé­teles szerencsével bejuthattam a személyzeti osztályra. Míhden sikerült — mondotta ott 'egy idősebb asszony, felveszik niagit, holhap jöjjön . be orvosi vizsgálatra, és ha ott is megfelel, másnap mar itiütlkaba álihat. Az orvosi vizsgálat azért volt fontos, Hogy megtudják ki, milyen kondícióban van, gyehpe em­bert nemigen vettek fel az üzembe, mert nem szerették, ha betegszabad­ságra -megy valaki, A felvételi út vé­gig sikeres volt és megkezdődött szá­momra a munka. Pár hétig naponta bejártam dolgozni a gyárba. Az első reggelen a kapus adott egy alumihi- um-érmet, amire a 129-es szám volt Verve. Ezt tűzze a mellére — figyel­meztetett, hiszen a nevére nem ki­váncsi itt senki, a személyzeti osz­tályon kívül, csak a szám a fontos. A számot messziről meglátja bárki, hisZen jó nagy az érem és elég ra- gyogós. Mágáhajt sem szabad érdek­lődni azután, hogy kinek mi a neve — mondotta. Olyan, mint a kutyakölönc — gon­doltam magamban, de érdekesnek tűnt -fel mégis, ez a furcsa eljárás Nem sokat gondolkoztam azon, hegy miért fontos ez a számozási eljárás — majd megtudom később. A hivatalos munkaidő letelte után a mi munkacsoportunk még bent maradhatott a gyárban túlórázni. A munkahelyen ugyan felváltottak, ez­ért másféle munkára küldtek. Ha nagy Volt a havazás, akkor havat la­pátoltunk az udvaron, vagy vaSat raktunk lé az autókról, szenet is hordtUnk a kazfinházba. Egyszer pe­dig ötünket elküldték a vezérigazga­tó szobáját kitakarítani. Megálltunk a folyosón az ajtaja előtt, vártuk, mikor hagyja el az irodahelyiséget, mert nem volt szabad őt zavarni. Kis Idő múlva el is távozott, a körü­löttem állók sapkát levéve hajtották főjét s éh is biccentettem egyet, amikor felém nézett. Nem mondom, hogy töSSZ munka volt irodát taka­rítani, hiszen nem volt az piszkos, a ragyogó ablakokat kellett még ragyo­góbbra dörzsölni. Elgyönyörködtünk a hatalmas akváriumban, a kövér ti­kászokban és a halványzöld aszpi- disztrákban. Beleültünk a süppedő bőrfotelekbe is, szinte megijedtünk amin! egyszerre nyakig belesüpped- tUHk. Ha éti egyszer vezérigazgató lennék - gondoltam magamban. Gyö­nyörű kilátás Hyilt az ablakból a bu- dái Hegyekre Is, ahol csillogott a Hő az alkonyatbán és már égtek a fények a villákban. Egy órával később is vé­geztük él a munkát, mint ahogy keltett voltia, mert a könnyű munká­val kerestük és megérte nekünk az Időt eltölteni a Vezérigazgató szobá­jában. Másnap réggel a nyugati pályaud­var előtt többét kellett várni ä Sző- kottflál 6 villamos csatlakozásra és emiatt körülbelül 10 percei később értem a gyárba, mint kellett Volna. Há késett, most már segítsen lesö­pörni a lépcsőkről a szénhulladékot — mondotta a művezető és a kazán- ház lépcsőjére mutatott. Különben semmi rosszindulat nem volt benne, csak azt mondta, hogy máskor he késsék, mert ha az igazgatóság meg­tudja, baj iesz belőle. Elkezdtem a söp- rögetést és ipar­kodtam, hogy Ha­marabb elvégezzem, Egyszer csak egy kövér úriember ki- I nyit.ja az ajtót, éS lefelé tart a lép­csőkön, Ügy rém­lett, mintha már ismerném, és é- szembé jutott, hogy valőbart láttam már, i Előtte való nap es­te ismertem meg, amikor á szobáját mentünk takafitá- á ni, ő volt az, a vezérigazgató. Még ma sem tudom megérteni, mit keresett már hét óra titán a gyárban, mert tudvalévőén a vezérigazgatók nem szoktak akkori­ban korán kelni, és a kazáhházba sem Szívesen sétáltak lé. Akkor egy- sZér azonban ez mégis dsafc így tör­tént. Mit tehettem egyebet, amikor már a lépcsőn a közelembe ért, ab­bahagytam a spprögelést, nehogy a nadrágja szárát összekőfmőzza a fé­kezte seprő, és a fal mellé álltam. Mikor eltávozott, újra dolgozni kezd­tem. Égy fél perc sóm telt él, már jött vissza, Kováccsal, a művezetővel, újra a fái mellé álltam, ét vártam, hogy elmenjen. Mikor elém ért, rám- nézett és észrevettem, hogy elég ftiétgés, de nem érdekéit ez engedi. Amikor a vezérigazgató elment, azt mondta a művezető, hogy alighanem baj lesz magával, mert megjegyezte ám magának a számát. Másnap reggel, amikor a gyárba akarók méhni, már nem volt a meg­számozott aluminium érmem a ka- puSfülkében. Keresem, hogy liól van, de a kapús sem tudta azt. Menjek a Személyzeti osztályra — mondotta, mert érem nélkül az üzembe be nem tehetem a lábam és kérjek ott egy másik érmet. Az ismerős idős asszonnyal beszél­tem meg, hogy mitévő legyek. Egy­szer csak jön egy fiatalabb asszony, az aztán már felvilágosított, hogy a. Vezérigazgató úr parancsára engem elbocsátanak a gyárból. KI is számol­ta a fizetésem, oda is adta a pénzt és odahívta Kovács művezetőt is, hogy beszéljen velem még, ha eset­leg valamit akarna tőlem. A műveze­tőnek semmi baja nem volt vélem, sajnálta, hogy el kel mennem á gyár­ból, Azért még az ég nem szakad te — mondom neki, ha nem teszek itt á gyárban, csak azt szeretném tudni, hogy miért bocsátanak el ilyen hirte­len. Tegnap söprögetés közben nem kö­szönt neki — mondotta, ez az oka az egésznek. Mennyire más tett volna, ha már akkor is a mái rendszerben éltünk volna. Ma biztos köszönnék az igaz­gatónak, mert áz igazgató ma való­ban megérdemli a tiszteletet és ő is ugyanazért a célért dolgozik, mint mű B. I, Nem köszönt a vezérigazgatónak

Next

/
Thumbnails
Contents