Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-17 / 11. szám
HIEII55IIKK Tavaszi divat Szerkesztőségi történetek Beviszem az egyik szatírámat a szerkesztőmnek, mondom, ha lehozná. Azonnal tollat ragad, leüt, és olvasni kezdi. Ide vessző kell — bök az egyik sor felé tollával és odateszi. Kettőspont — jegyzi meg fél perc múlva. Alább a szórendet javítja ki, a hetedek szóból második lesz s a harmadikból kilencedik: Kijavít még két helyesírási hibát, felrak három felkiáltójelet, két kérdőjelet, majd odaért ahhoz a részhez, amely szerintem a legjobb és csöpög a humortól. Olvassa, hümmög és látom, ráncos már a homloka. Ez a rész nem jó — kiált fel határozottan — és kihúzza. Miért? —ámulok el. pillanatnyilag azt hiszem, nem jól hallok. — Ez nem jó — jelenti ki mégegyszer — ez rossz. De miért az egekre kérem? — könyörög komolyan megdöbbenve — legalább árulja el mi a baja. Kern jó — mondja utoljára és véglegesen, könyörtelenül. Most óvatos csatározás kezdődik kettőnk között írd át — tanácsolja atyain — és amit itt ki akarsz fejezni, azt egyáltalán ne fejezd ki. Nem — mondom én határozottan — soha. Néhány pillanatig hallgat és töprengve néz rám. Es mi lenne — javasolja ravaszul — ha ezt a részt a végére hagynád, a, végét tennéd az elejére, az elejét pedig a közepére? Nem — mondom én ádáz konoksággal — szó sem lehet róla. Ennyi dac és önfejűség láttára megtörik és kérlelni kezd. Tatán ne hoznánk le az egészet — ajánlja remegő hangon — hanem mondjuk, jönne csak a cím, meg mondtuk, három felkiáltójel és a neved, persze. Nem — hörgőm gonoszul és vérbenforgó szemekkel vigyorgok rá szemtelenül — nem és nem. Látom, már nagyon el van keseredve, de még mindig nem adja fel a harcot. Jó, nem bánom — mossa a kezeit mint Pilátus — de minden felelősség a - tied, ezt hangsúlyozom. Lehozom neked kínai betűkkel nyomva, hátulról visszafelé a mezőgazdasági rovatban. Ott legalább nem olvassa el senki. Még annyi engedékenység láttára sem török meg. — De ember — kiáltja teljesen kétségbeesve — így nem ió. Egy szatíra csöpögjön a gúnytól, legyen teli megdöbbentő fordulatokkal, de ne mondja ki, érted, ne mondja ki, te pedig itt kimondod. Nem volt időm megkérdezni, mit mondok abban a szerencsétlen részben ki, mert átnyújtotta a kéziratot a főszerkesztőnek. —----— Olvasd és ítélj. Nem akarja elhinni, hogy ezt itt rossz. Az elolvassa és a jelzett résznél otyat kacagott, hogy majd jöldöntötie az íróasztalt. Nagyszerű — lihegte fuldokolva — nagyszerű. Mutasd csak — kapja el emberem a papírt, — de hiszen te itt nem is mondod ki. Még egyszer átolvassa, ráncos homloka lassan kisimul és már mosolyog is. Jön — mondja határozottan és kiengeszte- lődve — jön így ahogy van. Most veszem észre, hogy te itt nem mondod ki és ez a fontos, örömömben megint elfelejtettem megkérdezni, mit nem mondok én Ott ki. Azóta álmatlan éjszakáim is voltak már e probléma miatt és elhatároztam, hogy legközelebb könyörtelenül megkérdezem öt. Mit nem kell kimondani ahhoz, hogy egy szatíra jó legyen? Ámbár pillanatnyilag határozottan az a benyomásom, mintha azt már ö maga sem tudná. DUBA GYULA A gazdasszony életében o. ■>vásárlás igen fontos szerepet tölt be. A helyes bevásárláson nagyon sok múlik. Sokan közülünk még nem sajátították el tökéletesen ezt a" munkát. S éppen nnen erednek az elárusítók és a vevők gyakori panaszai. Nem akarunk senkit sem elítélni, az üzletek és az elárusítók a vevők rendelkezésére állnak, de mégis tekintettél kell lennünk arra, hogy az elárusító vagy elárusítónő egész nap nehéz munkát végez, kiváltképpen ha vevők szeszélyességeit, •ürelmetlenségét hozzászámítsuk. Udvariasság és közvetlenség mindkét részről _ fontos tényező. Ha bevásárlásra indulunk, gonddijuk meg * etőre pontosan, mi'' mindent akarunk venni. Egy kicsit, sem szégyenteljes dolog, ha- papírra írjuk a szükséges \| holmikat, mert így nem felejtünk el semmit belőle, sőt meggyorsítsuk az elárusítók munkáját. . Persze az ügyes. háziasz- 5 szonyok nem főzés közben § futnak az üzlethe. hanem o időben megvásárolják ' a g szükséges dolgokat. Itt a g legcélszerűbb, ha a házi- :'g asszony mindjárt a fizetés g . után nagyban bevásárolja, 6 tehát egy hónapra előre a ^ cukrot, zsírt, lisztet, szárított tésztát, rizst, kakaót, stb. (v. v.v; Jegyzetek a konferenciáról Van, de nincs Az írói konferencián bírálatban biz’ nem volt hiány. Ám de mit fedett fel a vita? Mégis hiányzik a kritika! Az irodalmi lap körül „Amíg nincsen ágy, meg asztal, jobb, ha nem jön a gyerek..!” Pedig ami nincs meg hozzá, — az csupán a szeretet. És ha meglesz, mint az olykor váratlan is megesik, ok lesznek majd, kik becézik s a legjobban „szeretik”. SZÁNTÓ GYÖRGY KERESZTREJTVENY * 4 <e T~ 8 *1 3 fel 4L <o n 44 m o »4 iS ■ ■ m J W L u Lo ül H i LL ÉJ t-H-1 \ l A J Vízszintes: 1. Minden CSISZ-tagra vonatkozik — a nyíl irányában. 10. Olasz—francia tengerpart. 11. Kint része. 12. 6e... fejezi. 13. A folyó év is az. 15. Utolsó betű helyére „c“ betű. kedves fa. 16. Magyar város (ék. hiba) 17. LZG. 18. Szlovák helyhaíá- rozó. 19. Kuvikban benne van. 21. As (utolsó betűje hibás!. 22, Vékony deszka (régies írással). 24. Ennek a futásáról írt Vörösmarthy. 25. Árzuhanás (ék. hiba). / Függőleges. 2. Európai szigetlakok. 3. Szóval ellenkezik. 4. Fontos ige! 5. Lizoform része. 6. Egyszerű szerszám (visszafelé). 7. Katonai beosztás. 8. Illat betűi keverve. 9. Aki önszántából, végez valamit. 14. Gyilkol. íöl Mérges gáz (Régies írással). 17. Tűz. 20. Fontos érc. 21. Védelmi pont. 22. Lekvár fontos része. 23. Állítólag mindenki fejében van. 25. Igekötő. 26. Fedd. (ék. hiba). a,tS * «3-, Miki Egy kis félreértés Ferike és Tériké nemrég házasodtak össze. Ennek ellenére is nagyon szeretik egymást és úgy élnek, mint a galambok. Igaz, Ferike mindössze egy éve ismeri Terikét, ami fordítva is így van, tehát nyilvánvaló nem nagyon ismerik még egymás ízlését. Különben szerelmeseknél ez nem nagy baj. Például ha Ferike drapszínű kalapot szeretne, Tériké barnával lepi meg, ha félcipőre fáj a foga, egészet vesz neki. Ellenben Ferike nem hagyja magát teljesen letromfolni, sőt mi több, még Terikén is túltesz, ha segítségére siet az alkalom. Egy töltőtoll helyett kettőt vett neki ajándékba. Így aztán nem csoda, ha teljes megértésben élnek. A múltkoriban mégis kisebb félreértésre került sor. Tériké mákostésztát készített ebédre. Sajnos Ferike a tésztafélék ezen változatát természeténél fogva nem nagyon kedveli, viszont nem tartotta érdemesnek ebből botrányt ébreszteni. Nem a legjobb étvággyal, de elfogyasztotta a tőle megszokott adagot. Kellemetlen meglepetésére még egy vacsorára való porció maradt. Ferike tudta, hogy Tériké tejet vacsorázik, ■ és így a tészta őt várja meg Elmerengett a sorsa felett és végül is rájött, ha már mindenféleképpen meg kell enni_ azt az átkozott tésztát, megeszi most. Sző nélkül hozzá is látott, miközben írtár a frissen főtt vacsora ízére gondolt, de erről egy árva szót sem szólt. Tériké boldogan nézte a „telhetetlen” férjet. Lassan kiürült a tányér. Ferike egy mélyet sóhajtott és megivott egy félliter vizet. Az asszonyka meg volt elégedve saját föztjével. Ilyesmire igazán nem számított. fete boldogan sietett Tériké a férjecskéje elé, mikor meglátta befordulni az utcasarkon. — Mit főztél vacsorára Terikém? — hangzott el a nagy kérdés. — Egész délután mostam és takarítottam. Nem volt időm a főzésre, válaszolt Tériké,, és lesütötte a szemét De azért gondoltam rád — folytatta kissé hízelgő hangon, — hagytam neked a déli tésztából. Én nem ettem, mivel láttam, hogy neked nagyon izük. Ferike arca hirtelen nagyon felderült — ez aztán sikerült, jegyezte meg röviden és jóízű nevetés buggyant ki a száján. A feleség visszanevetett. Jól megértik egymást. SZENK SÁNDOR ló ■cxl n:c ocrtet» OJ IFJCSÁG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Smena. a CS1SZ Szlovákiái Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazsk < 9 Telefon 445-41 Főszerkesztő Szőke József. — Nyomás Pravda Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, D-50048 Bratislava, Jesenského 12. — Előfizetés egy évre 31.20 Kcs. — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. KÉNYES HOLMI mjndíg akad a háztartásban, a család ruhatárában. Ezek tisztítására, gondozására tanácsoljuk az alábbiakat: A KIFÉNYESEDETT KORDBARSONYT úgy . fényteleníthet- jük, ha gőz fölé tartjuk, majd szövésirány ellenében tiszta ruhakefével átkeféljükf A szövésirányt úgy állapíthatjuk meg, ha az anyagot a fény felé tartjuk, majd megfordítjuk. A bársony szövésirányban világosabb, szövésirány ellenében pedig sötétebb árnyalatot mutat. A KIFÉNYESEDETT SZÖVETEK fényét elveszi az enyhe ecetvizes, vagy szalmiákszeszes-vizes ruhán történő átvasaíás. A FEHÉR SZŐRMÉT melegített sóval,, vagy benzinbe kevert liszt pépével dörzsöljük át. Száradás után a lisztet kiporoljuk. A CIGARETTÁVAL MEGÉGETETT PORCELLANBÖL az égésfolt nedves sóba mártott parafadugóval dörzsölhetjük ki. A KÖTÖTT HOLMIT, gyapjúszövetet langyos vízben feláztatott szappanpehelybe nyomkodva mossuk, langyos vízben öblítjük, csavarás nélkül kinyomkodjuk belőle a vizet és törül- közőrev fektetve, szárítjuk. A nylon-holmit is ugyanígy kezeljük. Egyiket sem szabad kályha közelében, erős melegen szárítani. A SZÍNES SZŐTTEST, vagy az olyan kézimunkát, amelyről feltételezzük, hogy színét engedi, hideg ecetes vízben átnyomkodva mossuk, ugyanolyanban öblítjük, kinyomkodás után azonnal száradni akasztjuk. TANÁCSOK Udvariasság, § közvetlenség mindenek előtt. . . • Ha a lakásból ki akarjuk űzni például a káposzta, vagy a kifutott tej szagát, akkor előbb szellőztessünk, és a forró tűzhelyre szórjunk egy kis darált kávét. Ha gázon főzünk, akkor a kávét helyezzük arra a fémlapra, melyet a tűzálló üvegedények alá állítunk. Ne engedjük azonban, hogy a kávé odaégjen. Mihelyst kiűzzük a rossz szagokat, a kávét távolítsuk el a tűzhelyről. • Ezüstözött vagy aranyozott rámákat a következőképpen tisztítsuk: Vegyünk három rész tojás fehérjét és egy rész konyhasót, keverjük jól össze és kenjük be ezzel a rámákat. Utána pedig puha ronggyal dörzsöljük le. • Fánk vagy hús sütése közben nem sistereg ki a zsír, ha előzőleg egy kicsit megsózzuk a zsírt. • A krumplisütés előtt, a krumplit forró vízbe mártjuk, akkor szebben sül. • Káposzta, vagy kelkáposzta főzése közben nem terjeng olyan erős szag, h» egy kis darab zellert is főzünk vele. Száraz az arcbőre ? A hideg időjárás nem barátja a finom pői arcbőrnek, de különösen árt a száraz arcbőrnek. Ezért már rögtön reggel kenjük be ,i arcbőrünket jó zsíros krémmel, és hagyjuk beszívni. Ajkunkat mielőtt berúzsoz- nánk szintén kenjük be jó zsíros krémmel. Té'en sohasem használjunk szárító rúzst. Ha arcbőrünket idejében nem kezeljük és kitesszük az időjárás viszontagságainak, könnyen ki- cserepesedik és kellemetlen viszkető kiütést is kaphatunk. Langyos sósvízes borogatás után arcbőrünk hamar visszakapja bársonyos» simaságát. Kezünk ápolásáról se feledkezzünk meg. Este alvás előtt és napközben is, kézmosás után gondosan dörzsöljük be zsíros krémmel és mindig húzzunk kesztyűt.
