Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-17 / 11. szám
4 1956. március 17. „A csehszlovák kiállítási pavilon kiváló nem túlozunk, de Csehszlovákia a nyugati, főleg a nyugateurópai cégek legnagyobb vetélytársa. Ajánlom nézzék meg először ezt a pavilont“. Amint Lipcsébe érkeztem, ez a néhány kusza mondat jutott a fülemhez. Nem nagyon illik hallgatódzni a mások beszédére és írni meg különösen nem. de most mikor a lipcsei vásáron nyert benyomásaimat rendeiyen is lehet a pavilonunk, ha a nyugati újságírók annyira dicsérik a csehszlovák termékeket? Miért van olyan nagy sikere a csehszlovák kiállítási csarnoknak?” A feleletre nem kellett sokáig várni. „A lipcsei vásáron még semmi hasonlót nem láttunk, az a sugár irányba haladó fúrógép mesés, egyenesen világsláger” — hallottuk innen-onnan. Sugárirányba haladó fúrógép? — Igen Felvétel a Lipcsében kiállított hatal mely 12 m hosszú zem, mégis csak lejegyeztem ezeket a megjegyzéseket, mert a legelső benyomásomhoz tartoznak. Később megtudtam, hogy egy nyugatnémetországi lap a Hamburger Anzeiger szerkesztőjének beszélgetéséi lestem el, melyet egy angol szerkesztővel folytatott. A „Presse Centrum” kényelmes karosszékében ültek, amikor én is hozzájuk szegődtem és reggelizés közben végignéztem a külföldi sajtót, mindenütt hasonló dicsérő kijelentésekre bukkantam. Az „Industrie Kurier” Is úgy nyilatkozott, hogy „Csehszlovákia a keleti biok vezető országa (értsd a szocialista tábor országait) és komoly vetélytársa a nyugati vállalkozóknak. A többi nyugati burzsoá lapban is hasonló, dicséretre találtam és szigorú bírálatot mondanak a nyugati vezető körökről, melyek keményfejüen az „embargó” politikájához kötik magukat. (Az idegen hajók számára az ország kikötőibe való befutás tilalma). Miközben száz és száz különböző jelzésű kelet- és nyugateurópai, valamint még három kontinens autói között nehezen jutottam előre, a vásár főcsamoka felé, feltettem magamban a következő kérdést: „vajon mimas S 2100 jelzésű esztergapadról, és 69 tonnát nyom. menetet vághatunk vele, bármilyen irányba, egyenesen, függőlegesen, vagy oldalt. Egyetlen ember irányíthatja. A fúrógép iránt olyan nagy az érdeklődés, úgy a nyugati kereskedő és vállalkozó, mint a szocialista tábor állami küldöttségei részéről. Az osz- szes megrendelést nem is teljesíthetjük — mondta Barák elvtárs, a kiállításunk igazgatója. Gépeink körül mindig sok az érdeklődő. Természetesen mint ahogy az már ilyen helyen lenni szokott, sok a kíváncsiskodó, de sok a szakember is. A vásár látogatói sokszor nyilatkoznak dicséröleg a mi mechanikusainkról. A kiállított gépeket már az első napokban eladtuk és a vásár befejezése után elküldjük őket a megrendelőknek — jegyezte meg Barák elvtárs. Gépeink iránt valóban óriási az érdeklődés, például a kiállítás második napján történt, hogy az egyik német cég képviselői mihelyst megismerkedtek -a mi S 2100. jelzésű hatalmas esztergapadunkkal, amely 12 méter hosszú és 69 tonna nehéz, amelyen egy 1-1 tonnás tengely készíthető — azonnal felkeresték a kiállításunk igazgatóját, mert az esztergapadot még aznap el akarták szállíttatni. A vásár látogatóinak nagyon tetszenek az újdonságaink is, mint például az Admirá 8 E. jelzésű fényképezőgépünk és a Flexareta IV. fényképezőgépünk, a legújabb típusú csehszlovák motorkerékpárok és a Skoda Barna mérnök lesz li/f ült év novemberének utolsó fe- v'óre nézve is. A mezőgazdasági arcú fiúcska állt meg tétovázva igazgatunk ajtaja előtt. Félénken kopogtatott majd a kilincset lenyomva benyitott — Igazgató elvtárs. kérem, én szeretnék beiratkozni az iskolába, itt szeretnék tanulni, jegyezte meg, més mindig félénken. Arcának olyan szimpatikus, őszinte kifejezése volt. hogy lehetetlen volt megtagadni kérését. Az igazgató elvtárs bátorító szavai megnyugtatták, hogy kérése tel- ijsítve tesz. így lett az alig tizennégy éves Kovács Barna iskolánk növendéke , Vajon mi vezette öt arra. hogy a gazdasási iskolában tanuljon? Talán mag sem tudna erre gyorsan válaszolni. Lehet, hogy megérezte, hogy neki mezőgazdaságban a helye, ugyanúgy, mint bátyjának, Pistának. Vagy talán az, hogy édesapja nem egyszer beszélgetett vele a parasztok régi életéről. Édesapja már hét éve szövetkezeti tag és a hosszú évtizedek szenvedése után csak most tudja, hogy milyen az igazi élet. Lehet, hogy ez sugározta Barnának azt a gondolatot, hogy mezőgazdasági szakiskolába menjen tanulni. 1 A többi tanuló szeretettel fogadta Barnát. Egyesek kíváncsian figyelték tanulmányi eredményeit és bármikor készek voltak, hogy segédkezet nyújtsanak neki. Erre szükség is volt. mert bizony nem olyan könnyű három hónapos lemaradást pótolni, amikor minden napnak megvan a saját anyaf a. Barna azonban nem csüggedt el ársai segítségével be tudta pótolni a lemaradást és megtanulta az új anyagot is. Ezt bizonyítják a félévi vizsuák eredményei is. Barnának 2-es volt a tanulmányi eredménye és ma már az éltanulók közé sorolhatjuk. Bárki nyugodtan felteheti a kérdési hv t/an érte el Barna ezt a szép eredményt. Erre könnyű a felelet. Ha valaki délután betekint az első osztály tantermébe, Barnát egész biztosan ott találja tanulás vagy olvasás közben. Szabadidejét mindig pontosan beosztja, hogy mindenre jusson elég ideje, tanulásra is és szórakozásra is. Ez a titka annak, hogy Barna ilyen sikereket ér el a tanulás terén. J) urnának szép tervei vannak a jö- lében egy kedves, mosolygós szakiskola elvégzése után a főiskolára szeretne menni tanulni, hogy mérnök lehessen belőle. Bízunk benn?, hogy Barna tervei valóra válnak ts jó mérnök lesz. KALAPOS JÓZSEF. Lelesz. 440-es autónk. A vásáron kiállítunk anyagokat, kristályokat, cipót, bőrárut. A szállításnál 150 vagonra volt szükségünk. Külkereskedelmi megbízottaink az első öt nap alatt 20 millió korona értékű megrendelést vettek fel, és további sok milliós megrendelést vesznek még fel. Például írógépeket szállítunk Nyugat-Németországba, radiátorokat Törökországba, silonharis- nyát Hollandiába! kriolitot a Német Demokratikus Köztársaságba, kompótokat különböző országokba. A harmadik nap után már nem is vettek fel rendeléseket, mert iparunk már nem tudná teljesíteni őket. Mivel magyarázzuk a csehszlovák iparcikkek sikerét? Miután végignéztük pavilonunkat, elmondhatjuk: dolgozóink jó munkájának és iparunk technikai fejlettségének. M. S. Az úszó gyár A Szovjetunióban régen elmúlt az az idő, amikor a bálnavadászat kezdetleges eszközökkel folyt, kis csónakokon közelítették meg a tenger óriásait és életük kockáztatásával, kézzel dobták feléjük szigonyukat. Ma már a szovjet bálnavadászok gyorsjáratú hajókról ágyúval lövik a szigonyt a bálnába. A „Dicsőség” nevű szovjet bálnavadászhajó valóságos úszó gyár a bálna feldolgozására szolgáló teljes felszereléssel. A hajó tatján hatalmas nyílás van, melyen at a bálnát a fedélzetre vontatják. Azután a csiga- és vontató berendezéssel viszik a bálnát a fűrész alá. A felfüré.szelt bálnatörzs egyes részei a zsírolvasztó katlanba és a konzervkészitő, vagy más célokat szolgáló üzemrészekre kerülnek. Naponta 15 nagy bálnát, tud a hajó feldolgozni. Huszonnégy óra alatt 100 tonna zsírt olvaszt fel az úszó gyár és egyszerre 15 millió kg bálnazsírt lehet rajta tárolni A biión t:ibbszáz különféle szakmájú ember dolgozik. A csehszlovákiai magvar írók első országos munkaértekezlete Képünkön a csehszlovákiai magyar írók első országos aktívájának résztvevőit látjuk. A küszöbön álló Csehszlovák Irő kongresszus és a közelmúlt irodalmi eseményei szükségessé teszik, hogy mi is tájékozódjunk a tennivalók és a feladatok közt mondja a beszámoló. Ez a tájékozódás megköveteli tőlünk, hogy a múlttal is foglalkozzunk és megkeressük a múltat a mával, a jelennel összekötő kapcsolatokat. Feladatomat megkönnyíti, hogy Fábri Zoltán a Fáklya 1954 júliusi és augusztusi számaiban „Harmadvirágzás” címmel megjelent kitűnő essayben e'vé- gezte a visszapillantást és összefoglalóan megállapította, hogy a szlovákiai magyar valóság 1918-tól máig érő egység. Majd pedig részletesen értékelte Egri elvtárs az első köztársaság magyar íróinak munkáját. Főleg Fábri Zoltán, Sellyéi József, Morvái Gyula Háber Zoltán és Szabó Béla irodalmi munkásságát emelte ki mint egy az emberiség hangját a Vox humana-t megszólaltató irodalom képviselőit. Szólt arról is, hogy mennyire adósok vagyunk még az említett írók kellő értékelésével, munkásságuk, behatóbb elemzésével és egyes legjobb művek újrakiadásával. Beszámolójának nagyobb részét az úgynevezett harmadvirágzásra szentelte. „1949-el új kezdetről, irodalmunk harmadvirágzásáról beszélhetünk. Mint mondottam az első köztársaság haladó szellemű iró gárdáját részben elpusztította a háború, a gárda igen jeles tagjai részben a mai népi demokratikus Magyarországra kerültek. A régiekből négyen marad- • tak: Fábri Zoltán, Sas Andor, Szabó Béla és jómagam". Ezekután behatóbban foglalkozott az említett idősebb írók felszabadulás előtt és főleg a felszabadulás után irt műveikkel. S mondhatom, akik jelen voltunk e munkaértekezleten mindannyian teljes képet kaptunk Sas, Fábri és Szabó Béla irodalmi munkásságáról. „Irodalmunk harmadvirágzása alatt elsősorban az új író nemzedék jelentkezését kell értékelnünk. Kezdetben jÓDbára költők indulásáról van szó, akik a háború, a felszabadulás a lakosság cserét a 48-as esztendőt, nagy élményeit igen fiatalon élték át és ez jellegzetes bélyeget nyom fejlődésükre alkotásaik jellegére. Ma elmondhatjuk, hogy fiatal költőink és íróink java az érés folyamatába jutott. Tisztábban látja a múltat, mélyebben és pártosabban érti a jelent és látja a feladatokat is. Látja elsősorban azt, hogy elsődleges feladat a szocialista haza építés^ és átérzi, hogy minden erejével, egasz tehetségével a szocializmus építésének szolgálatában kell állnia. Költőink és próza íróink nagyjában jól választják meg írásaik tárgykörét, beszélnek az országépítés dolgairól, a béke erősítéséről, a falu új útjáról, az osztályharcról, a közösségi életforma hasznosságáról és szépségéről, dehogy Fábri szavaival éljek mondani valójuknak nincs elég „élmény realizálása” mélységtartalma, a felületet még ének fodrozza szavalat díszíti. De igazságtalanok volnánk azonban, ha általánosítanánk és nem látnánk meg azt, hogy költőink 1952 óta sokat fejlődtek. Próbáljuk most e szempontok és a problémák figyelembevételével megvizsgálni mennyire jutottak fiatal prőzaíróink? Mint minden fiatal irodalomban úgy a miénkben is a próza még lemarad a költészet mögött. Az a körülmény, hogy fiataljaink kibontakozása erősen a publicisztikához a napi sajtó igen fontos és el nem hanyagolható kötelességéhez van kötve sok haszonnal jár, meggyorsítja politikai fejlődésüket, eszmei érésüket, másfelől azonban az elsietés, veszélyét is magával hozza. íróink tudják, hogy népünk új élete megteremtésén fárad és joggal várja el tőlük, hogy ebben az alkotó munkájában olyan müvekkel siessünk segítségére, amelyeknek szemlélete világos eszmei tartalma igényes. Képünk olyan műveket vár, amelyekben nagy érzések és indulatok nyilvánulnak meg és nagy igazságok kapnak művészi megformálást. Az a cél, hogy irodalmunk egyre igazábban és teljesebben ábrázolja az Igazságot mindazzal, ami bennünket körülvesz és ami gondolat — és érzésvilégunkban lefolyik, gyakran megfeneklünk abban, hogy sematizmusba esünk. Nem tudjuk ezt a valóságot hitelesen, meggyőzően azaz aránylatos gazdag színekben az átélés hevével szemünket mindig a lényegre irányítva és a tényeket helyesen megbírálva megfesteni. Életábrázolásunk hézagos, gyakran felületes és bátortalan. Csak a szokottat, a már beváltat, a már előttünk elmondottakat variáljuk, mint ha ez a mi életünk nem tartalmazna elég bonyodalmat, mintha ez a mi életünk híján volna a konfliktusoknak. Nem látni ezt, s felületen maradni — ez jelenti a sematr must, ez szüli a költészetben a jolsza ■ '-.t, a plakátízt, a szólamokat, a p óziban pedig a vonzóerőné!kü!i lapoz hangot, a vérszegény cselekményt. Ma már jelentősen túljutottunk ugyan az Oj hajtások sematizmusán, de még van bőven tanuinivaló. Továbbiakban .szó volt az író nevelésének kérdéséről konkréten a csehszlovákiai magyar írók neveléséről, melyről többek között ezeket mondotta "Egri elvtárs: Az elvtársak közül bizonyára nem egy gondol most arra, hogy szemináriumra, a fiatalok iskolázására van szükség. Igen. iskolázás kell, de legyünk tisztában azzai, hogy iskolázás nem pótolhatja a ts- hetség hiányát s hogy csak ’ bizonyt* alapokat adhat, bizonyos eszmei zavarokat szüntethet meg és segíthet abban, hogy műveltségünkben egy-egy hézag betöltődjön. Az író nem dolgozik vassal, acéllal, betonnal, hanem a lélekkel. Ez élet nehezen megragadható anyagával. Az írónevelés kérdése egyébként elválaszthatatlan a publicitás kérdésétől. A fiatalok fórumot kérnek, ahol Írásaik megjelenhetnek. És ez a Kívánságuk teljesen indokolt és jogos. Szükség van rá, hogy ösztönzést adjon, bátorítsa a fiatalokat, felkarolja az indulókat. Végezetül Egri elvtárs újra csak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának XX. kongresszusán elhangzott történelmi jelentőségű beszámolókra utalt, melyeknek kell, hogy ösztönzést adjanak és tegyék termékennyé szellemünket, hogy megfelelhessünk annak a bizalomnak, amelyet dolgozó népünk balénk helyez. A beszámoló után élénk vita következett s meg kell mond. nun1;, hogy a felszólalók szabad légkörben és bátran vetették fel gondolataikat és a jelenlegi munkánkban észlelt hiányosságokat. A huszonhat felszólaló világosan megmutatja azt, hogy menynyire szívügye a csehszlovákiai magyar íróknak az irodalmunk helyzete. A felszólalók között szólásra emelkedett S.titnieky elvtárs is, aki ígéretet arra hogy a jövőben minden lehetőséget megteremtenek arra, hogy a csehszlovákiai magyar írók együttműködhessenek a csehszlovákisi írókkal. Ismerjék közös problémáikat, mert csakis így lehetséges az eqy"-;- működés és az eredmények sikeresebb elérése. Örömmel fogvdt.uk tőle azt is, hogy a jövőben nagyabb figyelmet tanúsítanak majd a hazai magyar irodalommal szemben és mindent megtesznek, hogy a cs: hizlová- kiai magyar írók fórumhoz jussanak, azaz egy irodalmi folyóiratot kapjanak. Különleges V R M jelzésű sugárirányba haladó fúrógép, melyek hidak és hajók felszerelésénél használnak ki a legjobban. A gép bármilyen helyzetben végzi a fúrást. speciális sugárirányú VRM 50. jelzésű fúrógép, melyet a Sezimovói Kovosvit állít ki. A fúrógép — habár több mint egy tonna súlyú daruval könnyen átvihető. Ötven mm. átmérőjű csavar