Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-11-19 / 46. szám

1955. november T9. * e • A GENFI ESEMENYEK Két napal a külügyminiszterek tanácskozásainak befeje­zése előtt a genfi megfigyelők táborában bizakodóan Ítélték meg a helyzetet. A hangulat Géniben kedden derűlátóbb volt. mint az elmúlt hét utolsó napjaiban. Ez vonatkozik a nyugati sajtójelentések és kommentárok többségére is, kivéve azoknak a lapoknak a cikkeit, amelyek kezdettől fogva szinte hiva­tásszerűen igyekeztek borúlátó hangulatot kelteni. De még ezek a lapok is kénytelenek elismerni, hogy a tárgyalásokon a békülékenység szelleme uralkodik, s hogy a leszerelés kér­désében — noha még mindig lényeges részleteltérések vannak a Szovjetunió és a nyugatiak álláspontja között — mind a két részről a közeledés őszinte szándéka nyilvánult meg. Általában kiemelik annak a szovjet javaslatnak pozitív je­lentőségét, hogy a záró közleményben sorolják fel mindazokat a kérdéseket, amelyben sikerült közeledést elérni, mind pedig azokat, amelyekben még nézeteltérések vannak a Szovjetunió és a nyugatiak között. Kedvező benyomást keltett a genfi megfigyelők körében Molotov és Dulles vasárnapi megbeszélése is, a Hotel du Rhone-ban, az amerikai küldöttség szállásán. A kétórás megbeszélésről távozót Molotov kijelentette az új­ságíróknak, hogy „igen jó és hasznos eszmecsere volt." Hétfőn délután a külügyminiszterek a harmadik napirendi pontról, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltak. Mint ismeretes, a Kelet és a Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztésének vitáját a külügyminiszterek október 51-én kezdték meg, az értekezlet negyedik ülésén. Ez alka­lommal a szovjet küldöttség vezetője javaslatot terjesztett elő, közös javaslatot nyújtott be a három nyugati külügymi­niszter is, majd megbízták a négyhatalom képviselőiből ala­kult szakértői bizottságot, hogy vizsgálja meg az előterjesz­tett javaslatokat és készítsen jelentést. A hétfői ülésen a nyugatiak újabb javaslatot terjesztettek be. Ugyanekkor Molotov rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyek a szovjet javaslat alapján nyitva állnak a kérdés megoldása előtt. Molotov hangsúlyozta azokat az alapelveket, amelyeket a külügyminisztereknek figyelembe kell venniük, ha valóban sikert akarnak elérni a Kelet és Nyugat közötti kap­csolatok fejlesztése terén. Kedd délután a négy külügyminiszter zárt ülésen tanács­kozott az értekezlet záró közleményéről és elhatározta, hogy szerda délelőtt tíz órakor megbízott szakértőik összeülnek a záró közlemény kidolgozására. Szerdán 11.50 órakor nyílt ülé­sen újra az európai biztonsággal és a német kérdéssel foglal­koztak és ennek keretében a nyugati külügyminiszterek nyi­latkoztak a keddi ülésen benyújtott szovjet javaslatokról, délután 15.30 órakor zárt ülésen pedig az értekezlet záró közleményével foglalkoztak. Kedden a külügyminiszterek három ülést tartottak: déle­lőtt nyílt ülést a kelet-nyugati kapcsolatok kérdéséről, délután ugyancsak nyílt ülést az európai biztonságról és a német kér­désről. Majd zárt ülést az értekezlet záró közleményéről. Az üléseken a szovjet küldöttség újabb konkrét javasla­tokat terjesztett elő, mind a három napirendi pontra vonat­kozólag. A genfi jelentések arról számolnak be, hogy a külügymi­niszteri értekezlet kedd délelőtti ülésén a nyugati hatalmak elutasították a Szovjetunió újabb javaslatát a kelet-nyugati kapcsolatok kiépítéséről szóló együttes közlemény szövegére. A szovjet tervezet figyelembe vette a kormányfok értekezle­tének irányelveit, Eaure francia miniszterelnök a kormányfői értekezleten előterjesztett javaslatait, a legújabb francia ja­vaslatokat s általában a külügyminiszteri értekezleten lezajlott eszmecserét A kedd délutáni nyílt ülésen, a szovjet küldöttség emlé­keztetett korábban tett javaslataira, a Nérnetors-zágban allamá- sozó külföldi csapatok csökkentéséről., valamint az áüamcso- portok közti átmeneti, megnemtámadási-egyezmény meg­kötéséről — ezeket azonban a nyugati külügyminiszterek ismét elutasították. Elutasították azt a szovjet javaslatot is, hogy a négy kormány lépjen érintkezésbe a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányával és már most állapodjon meg velük a két német állam had­erejére vonatkozólag. A szovjet küldöttség ezután javaslatot terjesztett a le­szerelés kérdésében és új javaslatot tett az európai biztonság és Németország kérdésében. V. M. Molotov, a kedd délelőtti ülésen az új szovjet ja­vaslat beterjesztésekor hangsúlyozta: a szovjet küldöttség arra a meggyőződésre jutott, hogy a legutóbbi francia javas­latok előre vezető lépést jelenthetnek a kelet-nyugati kap­csolatok kiépítésének útján. Ugyanakkor a szovjet küldöttség a francia javaslatok egyes pontjait nem tartja hasznosaknak és célravezetőknek — ezért terjesztett elő új javaslatot. Ezután az elnöklő Macmillan angol külügyminiszter húsz percre felfüggesztette az ülést, majd a nyugati külügyminisz­terek kijelentették, hogy nem fogadhatják el a szovjet ja­vaslatokat. Dulles amerikai külügyminiszter azt állította, hogy a kelet­nyugati kapcsolatokra vonatkozó október 51-i közös nyugati javaslat teljesen összhangban van a kormányfők irányelveivel és a hétfői ülésen előterjesztett francia javaslatok figyelembe veszik a külügyminiszteri értekezleten felhozott érveket. Molotov újabb felszólalásában kijelentette: „Nem keli miniszternek lenni ahhoz, hogy felismerjük: a szovjet javaslatok, amely érdemben számolnak az e kérdésben kidolgozott francia tervezettel, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésének megkönnyítését célozzák. Ha a szov­jet javaslatok az amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország számára elfogadhatatlanok, ennek csak az lehet az oka, hogy nem kívánják a szóbanforgó kérdés építő jellegű megoldását. A nyugati külügyminiszterek itt ezzel kap­csolatban elhangzott beszédei a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésére vonatkozó kérdés elködösítésére és a pozitív megállapodás elgáncsolására irányultak. Ha a nyugati külügyminiszterek ilyen álláspontra helyezkednek, mi ezzel, mint ténnyel számolunk." A szovjet külügyminiszter rámutatott, hogy az október 51 -i nyugati javaslatok ellentétben állnak Faure francia mi­niszterelnöknek a kormányfői értekezleten beterjesztett ja­vaslataival. A Faure-féle javaslatok nagy részét a szovjet küldöttség helyesli és kész ezeket a tárgyalások alapján elfo­gadni. „Meg kell kérdeznem a francia küldöttségtől — mondotta 4 külfölddel való Kulturális Kapcsolatok össz-szövelségi Tár­saság küldöttségének tagjai hétfőn, november 14-én sajtó­értekezletet tartottak a sajtó és a rádió képviselőével. — Képünkön V. N. Sztoletov, a Szovjetunió föiskoiaügyi minisz­terének első helyettese számol be a nálunk szerzett iapaszta- talatairól.-* *“ Molotov — hogy helvesli-e még Faure miniszterelnök július 22-i javaslatait. Ha nem helyesli, akkor a kormányfők érte­kezlete után három hónappal megváltoztatta álláspontját.. A kedd délelőtti ülés előtt Molotov és Dulles, a délutáni ülés előtt pedig a három nyugati külügyminiszter folytatott külön megbeszélést. A kedd délutáni nyílt ülésen, amely az európai biztonság es Németország kérdésével foglalkozott, Molotov sajnálattal állapította meg, hogy a nyugati külügyminiszterek mondva csinált ürügyekkel elutasítják a Szovjetunió építő jellegű ja­vaslatait. Hangsúlyozta, hogy az október 31-én az európai biztonság és Németország kérdésében benyújtott nyugati ja­vaslatok a megegyezés meghiúsítására irányulnak, akadályozzák az európai biztonság megszilárdulását és a német kérdés meg­oldását s ellentétben állnak a négy _ kormányfő irányelveivel, valamint a genfi szellemmel. Az európai biztonság es a német kérdésre vonatkozó új, hat cikkelyből álló szovjet javaslat előterjesztésekor Dulles kijelentette, hogy az érdekes dokumentum és áttanulmányo­zásához időre van szükség. Pinav hangoztatta, hogy ilyen ko­moly javaslatra nem lehet azonnal válaszolni, azt tüzetesen tanulmányozni kell. Szerdán, november 16-án, 11.50 órakor a négy nagyhata­lom külügyminiszterei Géniben megtartották sorrendben ti­zenhatodik ülésüket. Az ülésen V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere elnökölt. Az ütés, amelynek újból az európai biztonság és Németország kérdéséről kellett tárgyalni, csu­pán fél óra hosszat tartott Dulles amerikai külügyminiszter rövid nyilatkozatot tett, amelybeii rámutatott, hogy a szovjet küldöttség november 15-i javaslata nem fejezi ki a nyugati nagyhatalmak nézetét és ezért a nyugati hatalmak számára elfogadhatatlan. Dulles után a szovjet javaslatot elutasította Pinay francia külügyminiszter is. A nyugati nagyhatalmak külügyminiszterei ezután benyújtották a genfi értekezlet határozati javaslatát a leszerelés kérdésével kapcsolatban. E nyilatkozatok után Molotov külügyminiszter, az ülés elnöke, sajnálatát fejezte ki a fejlemények felett, és mivel több hozzászólás nem volt, a délelőtti ülés tizenkét órakor veget ért. A délutáni ülés programján a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletének záró nyilatkozatáról szóló javaslat megtárgyalása szerepelt. A javaslatot a négy nagyhatalom megbízott szakértőinek bizottsága dolgozta ki. Vaskeresztes lovagok Nemzetiszínű lobogóba burkolt hatalmas vaskereszt az emelvényen. Szólnak a sípok, peregnek a dobok, feszes vigyázzba merevednek a fegyveres oszlopok: szom­bat délelőtt parádés külső­ségek között avatták fel Nyugat-Németországban az új Wehrmacht első hivata­los egységeit. És ha valakinek még két­sége lenne afelől, hogy mi­lyen céllal hívják életre is­mét azt a gépezetet, amely annyi szenvedést és pusz­tulást hozott már a világ népeire, akkor csak meg kell hallgatni Blank úrnak, a bonni kormány hadügymi­niszterének avatóbeszédét. ,.\e ítéljétek el a német katonái hagyományokat, de ne is dicsőítsétek őket" — mondotta Herr Blank, a nyugatnémet hadsereg ke­resztelőjén. Ami magyarul annyit jelent: ne törődjetek a világközvéleménnyel, amely a történelem ieggyulázato- sabb bűncselekményeiben ta­lálta bűnösnek a német mi­litaristákat. De azért ne di­csekedjetek Lidice és Óra a'our, Tarsó és Rotterdam emlegetésével, mert rossz­néven vehetik. S hogy tulajdonképpen miről van szó. azt . még világosabbá tette Blank kö­vetkező kijelentése: ,,A cél az egyesített Európa meg­teremtése". Blank úr tehát ugyanazt adja útravalóul az új Wehr­mhchtnak, mint amit Hitler átlőtt a réginek. Csak az akkori szöveg nyersebb volt. Kérte,lés nélkül kimondta, hdgy ,,az új Európát ä né­met fegyverek erejével kell létrehozni." { I katonai parádé soraiban anyára nem kevesen vol­tak olyanok, akik még em­lékeznek erre. Elsősorban az újsütetű vezénylő tábor­nokok: Speidel és Heusinger generális urak; akik annak­idején lelkiismeretesen tel­jesítették a hitleri hadveze­tés parancsait s most nyíl­ván eíétzékenyülren gon­dolják: „Lám, a führerner igazu volt" De emlékeznek az „új Eu­rópa" tömeggyilkos zás zló- ’űré, a hetykén lengő Ut­ókra, a csillogó vaskeresz- e a népmittiók is. És t felejtették el. hogy a keresztes vitézek a fa- •szíek százezreivel hin­v bot lek ner, v’a kér tették be Európa, Ázsia és Afr $ éke. ka országait, ha a Londoni rádió most szólóan beszél ..a ném- zetfszinü zászlóval díszített vas keresztről“ és az új Wenrmachi telje-: katonai pon páva! megrendezett ava- tóvnnepségéről, ez csak még inkt bb arra figyelmeztet: a nép 'k soha többé nem en­ged térik meg, hogy a vas­kert sztek és a fakeresztek lőve g jai ismét hadjáratra keljenek ez emberiség ellen. G. P. A diákok jobb életéért Nemzetkö* Súétezövetség most ngwwaitfer 37-án ün­nepeire fennálléBÚsak 16. évfor­dulóját. A szövetség legfőbb törekvésé; hogy a különböző országok és a különböző világ­nézetet valló diákok között igaz baráti megértést és együttmű­ködést teremtsen. Az enyhült nemzetközi lég­kor sokkal több alkalmat nyújt arra, hogy a Nemzetközi1 Diák- szövetség fokozottabb mérték­ben fejtse ki tevékenységét. A szövetség vezetősége az 1955 augusztus 26—31-én Szó­fiában megtartott évzáró nem­zetközi gyűlésén azt a határo­zatot hozta, hogy a szövetség 1956-ban nálunk Csehszlovákiá­ban tartja meg IV. kongresszu­sát. A kongresszusi előkészületek nagyban folynak és fokozottabb együttműködésre serkenti a diákságot. Az előkészítő bizottság főleg a következő kérdéseket veszi napirendre. 1. A diákok anyagi biztosítása, főleg a segélyre szorult diákok szükségleteinek fedezését. 2. Külön segélyala­pok biztosítását nős, illetve férjezett diákok számára. 3. n diákok elszállásolása és élelme­zésé 4. Kedvezményes utazások a diákok számára. 5. Gondos­kodás olcsóbb tankönyvekről és segédeszközökre. 6. A diákok részvétele a jótékonysági ala­pok elosztásában, valamint a tantervek összeállításában. 7. A diákszervezetek függetlensége és jogainak teljes védelme. 8. A tanulmányok befejezés? után a szakmában való elhelyezkedés biztosítása. A határozat továbbá igen kö­rültekintően fölveti a diákság egészségügyi kérdéseit és egy­ben gondoskodni kíván neveze­tesen az ázsiai diákság gyógy­szerrel való ellátásáról. Az előkészítő bizottság to­vábbá a következő nemzetközi diákkongresszusokat veszi terv­be: 1956 nyarán Magyarországon rendezi meg a műépítészeti hallgatók nemzetközi kongresz- szusát. 1956 nyarán vagy decem­berében az orvostanhallgatók kongresszusát Indiában és a Szovjetunióban. A közgazdászok nemzetközi kongresszusát Bulgáriában 1956 nyarán. A geográfusok nemzetközi szemináriumát Indiában, még az 1956-os év elején.. A képzőművészeti akadémiák látogatóinak nemzetközi kiállí­tását Csehszlovákiában. A mezőgazdasági főiskola- hallgatók nemzetközi szeminá­riumát Norvégiában. A zeneakadémiai hallgatók nemzetközi kongresszusát . Ber- genben, (Norvégiában) vagy Bécsben, 1956 május elején. A germanisták nemzetközi szemináriumát a Német De­mokratikus Köztársaságban. Ezenkívül sokhelyütt orszá­gos konferenciákat is tervez­nek. A Nemzetközi Diákszövetség behatóan foglalkozni kíván a diákok csereakciójával, segéd­könyvek, fényképek, filmek ter­jesztésével, kiállítások rendezé­sével és nemzetközi levelezés kiterjesztésével. Külön figyelmet szentel a tudományos kutatómunkákhoz szükséges forrásmunkák meg­szerzésének. A szünidők idejére nemzet­közi diáktáborokat helyez kilá­tásba. Ausztriában téli táboro­zást, Nagy Britanniában nyári tábort, Franciaországban és Olaszországban nyári tábort A Nemzetközi Diákszövetség fel akarja lendíteni az idegen- forgalmat és egyéni, valamint társas utazásokat tesz majd lehetővé, hogy a diákoknak al­kalmuk legyen megismerkedni a más országok életével. A gyarmati ifjúság és diák­napot február 21-ét 1956-ban nagy ünnepségek között fogja megünnepelni és az előkészüle­teket összeköti a IV. világ diákkongnesszusra való előké­születekkel. A. Nemzetközi Diák­szövetség kimerítően foglalko­zik a diákok sporttevékenysé­gével és 1956 márciusában téli .sportünnepségeket rendez. Rész­letesen kidolgozza a , sportágak terén is a diákság csereakció is. 1956 januárjában Grenoble- ban nemzetközi téli sportver­senyeket rendez. A szövetség „World Students News” néven lapot ad ki a szerkesztőbizottság nemzetközi és a levelezőknek módot nyújt arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a világ diákságát. A lap foglalkozni kíván a világ minden táján élő diákok életé­vel és problémáival. A nemzet­közi diáknapon különszámot ad­nak ki képes színes melléklet­tel. A lap ismerteti majd a kü­lönböző országok irodalmát, technikai újdonságait, vívmá­nyait, sporteseményeit, stb. A diáklevelezőknek alkalmat nyújt arra, hogy hazájukat színes, képes riportokban ismertessék. A szövetség valóban sokolda­lúan hozzá .járul ahhoz, hogy a világ diáksága közeledjen egy­máshoz, megértse egymást és a világbéke. a tudoniány és művészet fejlődése érdekében együttműködjön. 3ZŰT0&B KÜLÖNLEGES VÁLASZTÁSI RENDSZEREK. A francia kormány ismét inog. Faure átlag hetenként felveti a bizal­mi kérdést — az a Faure, aki valahogyan ..átvészelte" az algíri és marokkói terborpolitika okozta viharokét, most a választási rendszerek forgatagába került. Az újságolvasó sokszor találkozik a kifejezésekkel: arányos választási mód­szer, a listakapcsolások módszere, a választókerületek sze­rinti módszer, — és bizony nem csoda, ha sokszor elveszt; a tájékozódást e különleges választási rendszerek útvesztő­jében. A vitát Franciaországban a parlamenti választások hirtelen kiírása váltotta ki. az hogy milyen választási mód­szert alkalmazzanak? De vegyük sorjára őket. AZ ARÁNYOS MÖDSZER annyit jelent, hegy a leadott szavazatokat az egyes partok között arányosan elosztják. Ez kétségtelenül a legigazságosabb rendszer, amelyet az összes haladó pártok támogatnak. Az ún. VÁLASZTÓKÉ®tj- LETTENKÉNT! módszerek lényege az, hogy kétfordulós vá­lasztás során a legtöbb szavazatot kapott jelölt kapja a képviselői mandátumot. Ez a rendsser lényegesen megkáro­sítja a munkásságot, hiszen mindenütt, aliöí. csak egy sza­vazattal más pártok jelöltjei megelőzik a kommunista párt jelöltjeit, vagy a haladó jelölteket — ott a baloldal képvi­selet nélkül marad. A legigazságtalanabb a LISTAKAPCSO­LÁSOK MÓDSZERE, melynek lényege az, hogy a haladó es kommunista jelöltekkel szemben, a legkülönbözőbb politikai tömbök fortélyos alakításával győzelemre segítsék a reak­ciós pártok jelöltjeit. A Faure kormány javaslata a parlamenti választások lefolytatására a következő: egyes megyékben arányos vá­lasztási módszert, a legtöbb megyében viszont egyfordulós lajstromos szavazást alkalmazzanak. Az egyes megyékben az a párt, mely abszolút többséget szerez — megkapná az összes mandátumokat — ha az abszolút többséget a pártok egyike sem szerzi meg — a szavazatokat arányosan szét­osztják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents