Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-26 / 8. szám
2 1955. február 26. HŰK Nagyobb lendülettel A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség fi. kongresszusának határozata azt mondja, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeteinek arra kell törekedniök, hogy tömőrítsék soraikba az ifjúság túlnyomó részét. Ezt a mondatot közvetlenül az új tagok megnyerésével kapcsolatban mondja ki a határozat. A II. kongresszus azonban meghatározza az Ifjúsági Szövetség más tevékenységét is. Hosszú ideig irányvonal lesz a kongresszus határozata minden CsISz- tag számára. Itt azzal akarunk foglalkozni miért fontos, hogv teljesítsük a kongresszus határozatait. Az új tagok megnverését azonban elsőnek vettük, mert ez a CsISz egvik legalapvetőbb feladata. A legtöbb faluban különösen Dél- Szlovákia falvaiban az ifjúság túlnyomó többsége még nem tagja a CsISz- nek. A CsISz feladata az ifjúság nevelése. de a jelenlegi körülmények között, mivel az ifjúság jelentős része még nen. tagja a szövetségnek, megnehezíti az ifjúság nevelését is. Ahhoz pedig nem sok hozzáfűzni való van, hogy mennyire fontos az ifjúság szocialista szellemiben való nevelése. A feladat tehát elsősorban az, hogv minden ifjút nyerjünk meg a CsISz-be. A fiatalokat pedig csak úgv nyerhetjük meg az Ifjúsági Szövetségbe. - ha teljesítjük a II. kongresszus határozatait. A kongresszus határozati pontjai szerint az alanszervezetek új működés, új élet előtt állanak Az alapszervezetek eddigi működése kissé formális, bürokratikus volt. Nem nyújtott megfelelő szórakozási lehetőséget és nem merítette ki a régi- vonalú működés a nevelési módszerek túlnyomó részét. Kevés nevelési módszert alkalmaztak az alapszervezetek és a járási bizottságok. Az is hiba volt, hogy az alapszervezetek sokszor elszigetelődve működtek, a Nemzeti Arcvonal többi szerveitől. Igv a legtöbb esetben nem is fejthetett ki komoly munkát a CsISz-tag- sága. Gondoljunk csak a politikai iskolázásra, vagy a kultúrténykedésre Mennyivel nagyobb sikereink lennének ezen a téren, ha a Nemzeti Arcvonal többi szervezeteinek segítségével végeztük volna ezt a munkát. A kongresszus határozata errevo- natkozóan kimondja, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomma együttműködve nyerjük meg az ifjú - ságött a szocialista munkaversenyen való részvételre. Azonkívül az is határozatban van, hogy szilárdítsuk az ifjúság egységét, a CsISz szervei tartsák szem előtt az ifjúság érdekeit és szükségleteit és a Nemzeti Arcvonal többi szervezeteivel együtt gondoskodjanak azok kielégítéséről. Ezen lehet gondolkozni. Ha alaposan átgondoljuk a határozat lényegét és megvalósítjuk, akkor az alapszervezetek több iránvban is megjavulnak. Például ha megnyerjük az ifjúságot a szocialista munka versenyben való részvételre, új munkamódszerek*^ bevezetésére, akkor az ifjúság hozzá^TVi járul ahhoz, hogv a termelőmunka magasabb színvonalat érjen el. Ha tovább olvassuk a határozatot látjuk, hogy mennyire kell törődnünk a fiatalok szakképzettségével, művelődésével. A pórt és kormányhatározatok irányelveinek teljesítésére is felhívja a kongresszus a figyelmünket. Gondoljunk csak a X. pártkongresszus irányelveire. Az ifjúság ha magáévá teszi, akkor az történik, hogy a mezőgazdaság az eddigi színvonalról sokkal magasabbra ér el. gazdagabbak lesznek a szövetkezetek és jövedelmezőbbek az állami gazdaságok. A2 alapszervezetek tehát gondoskodjanak elsősorban a fiatalok politikai és szakmai kiképzéséről. A fiatal traktorosokat ha jobb, komolyabb munkára serkentjük, már ezzel is emeljük a mezőgazdasági termelést. A CsISz feladata az is, hogv az ifjúságot nyerje meg a mezőgazdaság számára. Ez magábanvéve nem elegendő a mezőgazdaság fellendítésére, enné) még többet is kell a CsISz-nek tenni. A kongresszus határozatai szerint, emeljük a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakmai tudását. Ezenkívül a falusi ifjúság életkörülményeit gazdagabbá, szebbé kell tenni. Amikor emelkedik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok politikai és szakmai tudása, ezzel együtt emelkedik a mezőgazdasági termelés, jobb lesz az anyagi lehetőségük is és szívesebben maradnak odahaza falun, a szövetkezetben Az ifjúság érdekeit és szükségleteit szem előtt tartva, sok mindent kell tenni az ifjúság érdekében. Az ifjúság érdeke az is. hogv rendben legyenek a falusi kultúrházak, a színpadok. A sport magasszínvonalu ki- fejlesztése, a falusi mozielőadások és a kultúrténvkedés megjavítása, a könyvtárak rendbehozása, kultúrott- honok megteremtése, a falu szépítése, mind az ifjúság érdekeit és szükségleteit elégíti ki. Az alapszervezetek taggyűlésein ha ezekről a dolgokról tárgyalnak, nem lesznek unalmasak, mert az ifjúság életének kérdésével foglalkoznak. Ebben az esetben minden fiatal eljár tagsági gyűlésre, megszereti a CsISz-t és a közösség érdekében végző munkát. A CsISz-tagok ha olyan kézzelfogható eredményt ásnék el, ami által a faluban, állam’ gazdaságban, vagv üzemben lényeges változás, javulás áll be, akkor magukra vonják a figyelmet és több tá mogatást kapnak az idősebbektől is A szervezeten kívülálló fiatalok is örömmel lépnek be akkor a CsISz- be, mert látják, hogy a CsISz-en keresztül hozzá lehet járulni a falu fel- emelkedéséhez, ami összefügg az életük szebbétételéve) is. Ezért fontos- hogy a CsISz-szervei tartsák szem előtt az ifjúság érdekeit és szükségleteit. és a Nemzeti Arcvonal többi szervezeteivel egvütt gondoskodjanak azok kielégítéséről. A CsISz II. kongresszusa határoza tainak teljesítése tehát döntően ösz- szefügg az új tagok megnyerésével Az új tagok megnyerését ugyan kimondja a CsISz II. kongresszusán hozott határozat, mint egyik fontos feladatot. Magábavéve a tagszerzés csak úgv válhat eredményessé, ha teljesítjük a kongresszus többi határozatait is. Ez megkönnyíti a tagszerzést. Amikor minden fiatal tagja lesz CsISz-nak. akkor tudjuk csak ne- élni igazán az ifjúságot. Viszont minél több új tagunk van, annál inkább tudjuk teljesíteni a II. kongresszus határozatait. Az alapszervezetek és minden CsISz-tag nagyobb lendülettel lásson tehát munkához és mutassuk meg. hogy képesek leszünk teljesíteni azt. amit a kongresszus feladatul tűzött ki. BAGOTA ISTVÁN-------------------------------------------------------------------------------------------Nem állunk meg az eddig elért eredményeknél A béke ügye, közös ügy A békevédők nyitral kerületi bizottsága a közelmúltban .ártotta az idei nagygyűlését. A kerületi nemzeti bizottság nagyterme színüitig megtelt a gyűlés részvevőivel. A gyűlésen kitűnt, hogy a békevédők kerületi bizottsága milyen hatalmas munkát fejt ki a háború ellen. Az elmúlt év utolsó hónapjában 1.447 nyilvános gyűlést tartottak a kerületben, amelyeken 256.000 állampolgár vett részt. A Csehszlovák Szovjet Barátság Hónapjában 3110 előadást tartottak a kerületben, amelyeken a Szovjetunió békeharcával és a szocializmus építésében elért sikereivel foglalkoztak. E- zeken az előadásokon 280.000-en vettek részt. Hlavác József, a tolmácsi S. M. Ki- rov-üzem üzemi tanácsának elnöke 21 kollektív szerződést nyújtott át a kék zászlókkal díszített emelvényen ülő elnökségnek. Ez a tolmácsi dolgozók válasza — mondotta a nyugati hatalmak Nyugat-Németország újra- felfegyverzésének mesterkedéseire. Rosacká Anna, nagysurányi munkásnő meghatódva jelentette be, hogy most van először életében békegyülé- sen. Szívesen jött azért, hogy elmondja, milyen volt az élet ötvenöt évvel ezelőtt, amikor belekezdett a munkássorsba — penészes kei’"eret ettünk, életünk csupa nyomorúság volt, öreg kalapokból csináltam papucsot gyermekeimnek, hogy eljárhassanak az iskolába. Ma nem így van, de a kapitalisták új háborút akarnak kirobbantani, hogy újra a régi világ jöjjön elő. Erre azt felelem a íöbbi nagysurányi asszony nevében, hogy soha nem engedjük meg, hogy háború legyen. Utolsó lélekzetünkig védjük hazánkat, eredményeinket és a békét Ennek a lelkesedésnek jegyében folyt le a későbbi vita, melyen Cérnák és Koza katolikus papok, Ziska, handlovai bányász, Kmety, archeológiái dolgozó szólaltak fel, majd minden felszólaló rámutatott arra a hatalmas eredményre, mely a békeharcosok és a világ becsületes embereinek munkája árán jött létre. A nyitrai békegyülés megmutatta, mennyire közös a béke ügye minden ember számára. Mártonvölgyi László A komáromi ll éves magyar középiskola tanulói szép eredményeket érnek el a kultúrélet terén, ügy az elmúlt, mint ezévben több kultúrestet rendeztünk, amellyel sok vidám órát szereztünk városunk dolgozóinak. Ének- és tánccsoportunk Tomaschek Mária tanár elvtársntí vezetésével egyre szebb eredményeket ér el. Ebben az évben másodszor léptek diákjaink a Magyar Területi Színház színpadára, amelyet a komáromi közönség lelkesedéssel fogadott. Itt meg kell említenünk Komzsik Mária tanár elvtársnőt, iskolánk lelkiismeretes kul- túrvezetőjét, akinek szilárd segítségével további fellépéseket tervezünk Párkányban és még több helyen. Jó munkát végeznek sportoló fiataljaink is Sarlós tanár elvtárs vezetésével. Lelkesen készülődnek a spar- takiádra. Mindezen eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult iskolánk CsISz- szervezete is. Az Ifjúsági Szervezet keretén belül szerveztük meg a páros tanulást Is, amely nagyban hozzájárult Iskolánk átlagos tanulási eredményeinek megjavításához. A legkiválóbb CsISz-tagok helyet kaptak kommunista pártunkban is. Több CsISz-tagunk mint például Sárai László és Sáfár István jelentős támogatást nyújtanak a környékbeli gyengén működő CsISz-csoportnak. Éz a két elvtárs szép munkát végzett Ekecsen, ahol az egvik taggyűlésen helyrehozták a hibákat és nyolc új tagot szerveztek be az ekecsí helyi csoportba. Hasonló unkát végeztek Fülöp J. TASKÍ: Zoltán és Benes Lajos. Ez a két elv- társ Megyercsre látogatott el. ahol újjászervezték a csaknem szétesett csoportot és 29 újabb CsISz-taggal szaporították a szervezetet. Amikor iskolánk jó eredményeiről beszélek, nem takargatom el hibáinkat sem. A napokban fedeztük fel, hogy vannak olyan tanulóink is, akik „ponyvaregények” olvasásával töltik el szabad idejüket. Itt fontos nevelőmunka vár a CsISz-szervezetre Meg kel! magyaráznunk a tX. osztályban a fiataloknak, hogy az elavuú ponv- varegénvek olvasásával nem i útnak előre, sőt ronthat, káros hatással 'e- het további fejlődésükben Reméljük, hogy sikerül megszereznünk ezeknek a fiataloknak a bizalmát és ebben a munkában nagy segítséget várunk Bürget elvtárstól és a CsISz járási vezetőségétől. PAPP DÁNIEL -A komáromi magyar II- éves kdzéviskola X/B. osztályának tanulóin FELHÍVÁS A gesztetei nyolcéves magyar középiskola pionír-szervezete és tanulóközössége február közepén közös értekezletet tartott, amelyen foglalkoztak az iskolalátogatásukat befejező tanulók pályaválasztásuk helyes irányításával, alapulvéve a CsISz 11. kongresszusának határozatát, amely pártunk X. kongresz- szusának a mezőgazdaság fellendítésére irányuló határozata biztosítására vonatkozik. Az értekezleten azt a határozatot hozták, hogy az iskolalátogatásukat befejező tanulók nagy többségét a mezőgazdaság számára nyerik meg, A tanulók elhatároz? ták, hogy ebben a munkában országos versenyt indítanak, vagyis versenyre hívják fel hazánk minden középiskoláját A felhívás így szól: A gesztetei középiskola pionír- szervezete és tanulóközössége megértette pártunk X. kongreszszusának a mezőgazdaság fellendítésére irányuló határozatát. Tudjuk, hogy a mezőgazdaság fellendítése valamennyiünk számára jobb életet jelent, azért úgy határoztunk, hogy szocialista versenyre hívjuk fel hazánk minden középiskoláját a tanulmányaikat befejező tanulóknak a mezőgazdaság számára való megnyerésében. Egyúttal kötelezettséget vállalunk, hogy az iskolánk padjait elhagyó fiatalok 70 százalékát nyerjük meg mezőgazdaságunk számára. Bízunk abban, hogy felhívásunk széleskörű követőkre talál, akikkel közösen, egy akarattal lerakhatjuk mezőgazdaságunk fellendítésének biztos alapját. LENGYEL ISTVÄN a pionír-csapat tanácselnöke BALAJTHY GYULA a gesztetei tanulóközösség elnöke. Az első oldal címképe: VÉGE A FARSANGNAK, AZ ORSZÁG FIATALJAI VIDÁM TÁNCESTÉKEN ÉS ÁLARCOS BÁLOKON BÚCSÚZTAK A FARSANGTÓL. Hrin Péter a tüzérezredhez vonult be Bratislavába. A felkelés előtt Zólyomba helyezték át. Tiszolcnál lelőtték alóla a lovát, megsebesült és elfogták. A foglyokat Innen a németek Kassára küldték. A Kinizsi utcai iskolából a tegforgalmasabb utcákon keresztül vezették őket az állomásra. A rendőrség Kassán kész cirkuszt rendezett. — Partizánokat vezetnek, banditákat, akiket a városban fogdos- tak össze Péter a betonozott Járda jobb oldalán lépeget. A foglyok alig jutottak keresztül a kassai Döm melletti szűk utcán. Az állomáson marhavagonba rakták őket. A vonat falvakon, városkákon és széles rónákon keresztül haladt előre. Két nap múlva Budapesten a ferencvárosi pályaudvaron állt meg A foglyokat kiengedték a vagonokból. — Vody . .. vizet — könyörög Péter a bajtársai nevében is. — Dögölj meg büdös partizán — vágta közbe egy öreg tiszt. — Vizet? Azonnal fiúk — mondja egy sáros, piszkos, rozsda és olajfoltos nadrágú vasutas. Utána még vagy húsz hasonló alak jött oda. — Végy magadnak, itt van! Egyél, gyújts rá — kinálgatják a foglyokat magyarul is, de szlovákul is. A vonat vezetőjének légitámadást jelentenek. Lezárni a vagonokat — hangzik a parancs. — Körülbelül háromszáz amerikai „Mustang" a Balkán felöl rajokban Budapest felé közeledik. A foglyok tanácstalanul egymásra néznek. Egyesek tehetetlenségükben fel-alá járnak, mint a tigris a ketrecben. A vagon sarkában Hruäka nevű idősebb katona ül. aki a Rimavölgyéből való. Fésületlen haját tépi és sir. Mellette ül Hrin Péter és erőnek erejével bedugja a fülét, hogy ne hallja a bombázók bugását. Most bombarobbanás rázta meg a vonatot. A foglyokat félelem fogta el. Péter nem látott és nem hallott. Halántékán szemmelláthatőlag megőszült. Két óra múlva a vonat tovább Indult a ferencvárosi állomásról. Péter nem látta, hogy hányezer halott maradt Budapesten a „Mu§tangok” támadása után, Péter nem látta, hogy a lakóházak romba dőltek. Nem látta, hogy az első bomba szilánkja kioltotta az életét annak a munkásnak, aki kapadohánnyal kínálta meg az állomáson. A vonat minden állomáson megállt. — Megfúlunk ezekben a büdös koporsókban — mondja Hruska, Péternek. — Lehet, ki tudja? — mondja Péter, kényszeredetten. Érezni a hangjából, hogy neki már úgyis minden mindegy. A vonat néhány óra múlva átlépte az osztrák-magyar hatórt. Egy kis állomáson, Bruckban megállt. Az állomástól három kilométernyire van a „Kaiserbruck-i központi tábor“ — egy valóságos nemzetközi város. A hosz- szú fabarakokban a háromemeletes priccseken ötszáz ember fér el. z utcákat drőtsövények veszik körül, teljesen kihaltak. Csak az őrtálló SS-katon- megy ott fekete farkaskutyájával. Mint más városnak, ennek is van tornya. Más városokban a tornyokban a megizzadt harangozók ve- csernyére harangoznak, vagy a lélekharangot kongatják. Ebben a toronyban harangozó helyett gépfegyveres SS-katona ül. A tábori tornyokból csak itt-ott szólal meg a lélekharang. Jelzi, hogy golyók tépték szét a bátor fiatal fogoly testét, aki szökni próbált ebből az átkozott városból. A foglyok sorait golydtf betegségek, éhség, piszok és tetűk pusztítják. Még ma is halljuk az anyák fájdalmas sírásét Ukrajnában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Belgiumban, Franciaországban, Angliában és Csehszlovákiában Tizenkétezer oroszt kivégeztek. Ez a hír járja a táborban. Tífusz oltásokat kaptak. Hruska-fogoly napokon keresztül mély hallgatásba merül, csak néha- néha simít végig őszülő szakáién. Októberben kétszáz szlovák fogoly- lyal együtt Bécsbe küldik munkára. Bécsben rögtön első nap reggel kilenctől délután négyig tartó légi riadó várta őket. Amikor az óvóhelyre mentek, a kézsmárki Bal'o tüzér szilánkot kapott a hasába. — Pajtásaim, mondjátok meg a feleségemnek és gyermekeimnek — ezek voltak utolsó szavai. Az óvóhelyen nagy a tolongás, egy lépést sem lehet megtenni. A bombázók bömbölése és a bombák robbanása megfeszítik az idegeket. A sarokban két dnyepropetrovszki diáklány, Valja és Olga kuporognak. Rongyos ruhájukban is feltűnik szépségük. Péter nézi őket. — Jaj, úgy félek' Rémesen félek — mondja Valja Olgának, amikor az óvóhely közelében felrobbant egy bomba — Anyukám édes! — sirdogál Olga és erősen magához szorítja Valját. — Szép lányok — mondja Péter kissé szégyenlősen. — Szépek. Nekem is van egy ilyen lányom — feleli Hruska és fiam is — teszi hozzá örömmel. Gyakran találkozott itt az óvóhelyen egy német kislánnyal. Örültek neki, hogy beszélgethettek. Amikor már Bratislava felől hallották a szovjet ágyuk dübörgését, a kis hatéves Gertrud kedvesen németül csevegve odaszólt Péterhez. — No, végy belőle, vajaskenyérke, anyuka adta. Pétert, mintha a szívénél fogva megfogta volna. Ezen a nyelven még senki se beszélt hozzá, ilyen szívhez szólóan. — Almát is — és a kis Gertrud odatartotta a kis kezecskéjét. Péter erre úgy emlékezik, mintha csak ma történt volna Elfogadta az almát és négy részre osztotta A dnyepropetrovszki diáklányok megkínzott arcán enyhe mosoly suhant át. A rimavölgyi Hruska-katona végigsimította a szakáiét és kérdően belenézett a kis Gertrud ártatlan szemébe Vége volt a riadónak. Az emberek feléledtek a levegőn, mint a halak a friss vízben. Felocsúdnak, de csak rövid időre. A kis Gertrud nem tudta, hogy röviddel ezelőtt egy nyolcemeletes lakóház maga alá temette az édesapját. Egy tizenhároméves leányka azonban már felfogja a helyzetet és a haját tépi, mint Hruska a ferencvárosi állomáson. A leányka már nem is sír, nincsenek könnyei, csak néha-néha felcsuklik. Megzavarodott. Véres kezekkel a téglát kaparja és a téglát harapdálja, miközben egyre csak azt ismételgeti„Anyukám, Mütterchen, Anyu". A foglyok nekifogtak az eltakarító munkálatoknak. Nemsokára kiemelték a kislány halott anyjft. Munka közben egy hatalmas menyezet Hruskára zuhant. A foglyokat tovább kergették. A téren négy bombatalálat érte az óvóhelyet, háromezer halott. A „Burgtheater" lángban égett. A házak romjain megjelent Hitler képe, ezzel a felirattal: „Ez a te műved!“. Amíg nem jött el a rendőrség, addig ottmaradt a felirat. Bratislava felől egyre erősebben hallani az ágyukat. Bécs körül szorosabb lesz a vasabroncs. Amit nem tettek tönkre a bombázók, azt most megsemmisítik a futamozó fasiszták. Tönkreteszik az üzemeket, hidakat, földalatti vasutakat, a Práterben még a gyermek körhintákat is szétrombolják. Péter szovjet autón jött Bratislavába. Édesanyja nem is mert hinni szemének, amikor fiát élve viszontlátta. Hruska felesége és leánya, nem is akarják elhinni, hogy apjuk Hruä- ka-katona Bécs romjai között maradt. A tíz békeév, mintha beheggesztet- te volna a háborús sebeket. Bratislava üdvözölte a béke küldötteit a sokat szenvedett Budapestről és a tönkretett Bécsből. Hrin Péter feleségével Bankával és két gyermekével ott állt a Hviezdos- lav-téren sok száz fiatal között. Valahol mögötte egy diáklány a kézsmárki Paló-tüzér leánya. A Zizka katonák között állt a kis Hruska. — Frieden! Béke! Mier! kiáltották a fiatalok százai és lelkes „hurrá”- val üdvözölték Magyarország és Ausztria ifjúságának küldötteit, Péter szemével a ferencvárosi ismerősöket kereste és a bécsi kis Gertrudot. Nehéz annyi között megtalálni. — Wir wollen Frieden! Éljen a béke! My chceme mier! — visszhangzott a téren. Igen, mi békét akarunk. Nem akarunk szétbombázott zárosokat. „Mi a békéért. ..“ >ngzott a dal Bratislava utcáin és innen Budapestig és Bécsig.
