Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-29 / 43. szám

A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava. 1955, október 29. Ar* «n ffltAr IV. évfolyam. 43. szám Tíz év mérlege Tíz évvel ezelőtt vette dolgozó népünk ke­zébe a nehézipart, a bányákat, a bankokat, a biztosító vállalatokat, a nagybirtokokat és ezzel megvalósult az „amiért a város és a falu dol­gozóinak egész nemzedékei küzdöttek és szen­vedtek és aminek megvalósításáéit számosán közülök egész életüket áldozták” — mondotta Gottwald elvtárs az emlékezetes napról. Az államosítás nagy folyamatét 1948 feb­ruárja után ismét nagy lépéssel vittük előre. Azóta szocialista iparunk mérföldes léptekkel haladt előre, megváltozott egész iparunk ka­raktere, hazánk egész arculata. Ez az út dol­gozó népünk felemelkedésének és jólétjének útja. „A burzsoa kormányok egymásután jöt­tek és mentek, a nyomor és az elmaradottság azonban maradt. Egyedül a Kommunista Párt mutatta meg a kivezető utat. Ez a kiüt a szo­cialista iparosítás volt.” — mondotta Sirok.v elvtárs Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán. Szlovákia iparosítása és a ne­hézipar nagyarányú fejlesztése hazánkban nemcsak a munkásosztály felemelkedését biz­tosította, hanem egész dolgozó népünkét, de különösen dolgozó parasztságunkét. Hatalmas iparunk gépekkel,, modem termelő eszközökkel látja el kibontakozó nagyüzemi mezőgazdasá­gunkat. A munkásosztály testvéri segítsége, pártunk dicső politikája egész dolgozó paraszt­ságunknak megmutatta a helyes utat a szocia­lista .mezőgazdaság megteremtésének útját. A boldogulás új távlatai és útjai nyíltak meg egész ifjúságunk előtt is. és ifjúságunk tudott élni a pártunk és dolgozó népünk adta lehetőségekkel. Ott találjuk mindenhol legjobb fiaí:- ,inkát a termelőmunka, az épitömunka és a tar. ás első soraiban. Becsületes, áldozatos műnk. jukka! mindenhol segítik pártunk nagy harcát, dolgozó népünk törekvéseit. Hazánk felemelkedésének ügyét egész ifjúságunk ma­gáévá tette. Fiatalok. CSISZ-tagok ezen a napon egy pil­lanatra tekintsünk vissza a múltba. Nézzük meg milyen volt a fiatalok élete régen és ha­sonlítsuk azt össze a fiatalság mai életszínvo­nalával. Vegyük csak a legegyszerűbb példát, a tanoncok életét a kapitalista üzemekben. Ezt a kort világosan tükrözi vissza a tréfás köz­mondás: Inas. üres a has. Az inas osztályrésze a pofon és a koplalás volt. . Ezer és ezer példát sorolhatnánk Tel üze­meink és állatni gazdasagaink fejlődéséről, dol­gozó népünk életszínvonalának emelkedéséről. Ifjúságunk számára különösen nagy ünnep ez. Nekik már nem kell az üzemek kapui előtt munkáért könyörögniök, vagy éhbérért dolgoz- niok, mint apáinknak. Államosított üzemeink­ben és gazdaságainkban mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy többet és jobbat ter­meljen s a kitermelt javak értéke szerint ré­szesüljön a jutalomban. ’ Mind ennek ellenére akadnak hibák is. Ifjúsá­gunk sokszor nem értékeli kellőképpen a mun­kára való jogot. Nem ismeri apáink gondokkal telitett ifjúságát, ami arra vezet, hogy nem használják ki kellőképpen a munkaidőt, igazo­latlanul hiányoznak a munkából. A CSISZ alapszervezeteire vár az a feladat, hogy a rossz útra tévedt fiatalokat helyes kri­tikával és alapos politikai neveléssel visszave­zessék arra az útra, melyen haladniok kell. A vágbesztercei Element Gottwald müvek CSISZ- szervezete okosan tette, amikor naplopásért és igazolatlan mulasztásért bírálta Fodor Jó­zsefet, Dockal Vilmost és a többieket. Ha min­den üzemben és állami gazdaságban így. fogják alkalmazni a kritika nevelő formáját, akkor meg lehetünk elégedve tevékenységükkel. Az államosítás évfordulója arra int bennün­ket, hogy még jobban dolgozzunk, többet és jobbat termeljünk és felkészülünk a második ötéves tervre. A többtermelés érdekében szer­vezzenek a CSISZ alapszervezetei szocialista munkaversenyeket, gazdaságossági ellenőrző bizottságokat és ellenőrizzék azok tevékenysé­gét, hogy hazánkat még erősebbé, szebbé és gazdagabbá tegyü1­Bámulnak még ránk gyűlölködve bűs kulákok és ravasz papok. De nekünk most már nem árthatnak, kezünkben ragyog minden munka, mint közös földön az asztagok. Házunk a rendes, csendes, tiszta, örömet ringat jó melegben. Penészes agyú tisztelendők ravasz fejére pókhálónak a múlt sötétje rongyán lebben. Fogunk fénylik, mert most mosolygunk, pedig nemrégen még csikorgóit! Minek szőlőjét harcban szedtük vidám, nótaszós, nagy szüretben: új élet bora már kiforrott. Mi összenézünk víg szemekkel, — a mi szemünkben Kelet villan! — Piros selyembe burkolt Földet gyengéd, szerelmes da.ikálással ringatunk erős karjainkban! VERES JÁNOS:

Next

/
Thumbnails
Contents