Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-22 / 42. szám
1955. október 22. 3 Moszkvai emlékek: A fiatal természettudósok pavilon) ában Es te hogyan segítesz ? TVemrég megrendítő dolgokat ol- J ’ vastam a Nyugat-Németország- bó) menekült gyerekekről. Sötét, nedves odúkban laknak, rosszul tápláltak, éhesek, angolkór és tüdővész pusztít közöttük, szomorú sorsra vannak ítélve, szegény szerencsétlen gyerekek. Nincs gyermekkoruk. a mesevilág helyett hamar ráébredned a kérlelhetetlen csúnya, rideg valóságra. A kapitalista államokban, ahol csak a pénz uralkodik, ahol az embert Csak a részvényei és a munka nélkül szerzett nyeresége szerint Ítélik meg — nagyon kietlen, szomorú a gyermekek élete. A bretagnei halász, az olasz zsellér, de a néger gyermekek szeméből se tükröződik öröm és boldogság mélységes szomorúság lakozik lelkűkben. A gyermekek fáradt, szomorú tekintete — vád és intelem is egyben. G*a inti azokat, akik végigtiportak a gyermekek játékain, a gyermekek .játszi örömén, akik megölték a gyermekek álmait. Képzeletünk már nem is vetíti elénk a sívár, igaz valóságot, mert a mi szemünk már megszokta az igazságot, mert mi más valóságot élünk át. Ml természetesnek vesszük a lenin- grádi pionír palotát, a Kremelben a pionír ünnepségeket, az artyeki nyári táborokat. És egész természetesnek vesszük, amikor Moszkvában a mezőgazdasági kiállításon a hatalmas üv;g- kupolás, pazar szépségű épület előtt állunk és a bejárata felett ezt a feliratot olvassuk: „Fiatal természettudósok kiállítása”. Természetesen itt a szovjet mező- gazdaság hatalmas kiállításán sem feledkezhettek meg a í^fcil micsuriris- ták, kertészek, tech^B&ok eredméMielött belépnénk a pavilon tágas csarnokába és’, közelebbről megtekintenénk a fiatalok munkaeredményeic, előbb még néhány száraz, de sokatmondó adat felett elgondolkozunk. Az első Micsurin kört 1918-ban Moszkvában alakították. 1929-ben már 1.500 kör működött és 65.000 gyermek vett részt a körök munkájában Ma már 60.000 kör működik és 2,000,000 gyermek dolgozik a Micsurin körökben. A körök működése szorosan összefügg a politechnikai tanítással, a tanulókkal megszeretteti a természetet, a mezőgazdasági munkát és megismerteti őket a mezőgazdasáp alapkérdéseivel. * * # Belépünk a pavilonba végignézünk a csarnokon... Előttünk Johanson „V. I. Lenin fellépése 1920 október 2-án a Komszomol III. kongresszusa előtt“ című ismert művének másolatát látjuk. Nagy tanítónk előadja beszédét, mely millió és millió szovjet fiü és leány számára irányt mutatott. Azt a beszédet, amely most itt a képek körül álló gyermekek számára is örökké élő és időszerű maradt, azok számára is, akik csak ezután hordják majd büszkén a pionírkendöt és olvassák majd Lenin szavait: „A kommunista erkölcs alapja a harc a kommunizmusért és a kommunizmus megszilárdításáért”. Tovább megyünk a kiállításon, most megpillantjuk azt a hatalmas festményt, amely J. V. Sztálint ábrázolja 70-ik születésnapján a pionírok és tanulók körében. ANjonűos apa és a legjobb barát mosolygó, ragyogó fiatalok között. Minden fénykép, minden rajz és minden diagram visszatükrözi a párt és kormány gondoskodását a gyermekek neveléséről, tanulásáról, egészségéről és üdüléséről. A Szovjetunióban 1.912 pionírotthon van 169 kutató állomást létesítettek a fiatal természettudósok számára, 216 állomást a fiatal technikusok számára. A Szovjetunióban 101 bábszínház működik, 124 gyermekparkot és sporttelepet nyitottak és 26 gyermekvasútat indítottak. A központi terembe egy pionírcsoporttal együtt lépünk be. A pionírok tüzetesen megfigyelnek mindent, azRészlet a gyümölcskiállításról A fiatal természettudósok pavilonjának főbejárata moskovi feltételek között nem termett meg a kukorica. A fiatal kutatók derekasan — Igazi pionírok módjára fogtak neki a munkának. Ha még eddig nem termett meg tiszta kukorica, ezentúl feltétlenül kitermeljük — így határoztak. A „szibériai sárgából” és az „északi pionír“ fajtából egész új kukoricafajt termeltek ki. A természet még sok titkot és lehetőséget rejteget az ember előtt. 'Csak fei kell fedni a természet titkait és ki kell használni a lehetőségeket. De ezt csak az éri el, aki bátran, szívósan' próbálkozik, kísérletezik... és kitart. A kutuzovi micsurinisták valóban kitartottak, nem ismerték a nehézségeket, nem lankadtak el az első sikertelenségek után, nem riasztotta őket vissza semmi, nem vesztették el türelmüket. És munkájukat valóban siker koronázta. Az új kukorica faj melyet, iskolájuk után „kutuzovkának” neveztek el igen termékeny és megterem a podmoskvai körülmények között is. A „kutuzovka" természetesen igen gyorsan elterjedt a kerületi kolhozokban és szovhozokban. A Szovjetunióban még sok vidéken nem lehetett gyümölcsfákat ültetni, mert a rideg északi vidékeken dúló fagyos szelek megdermesztik a rügyeket. De ma már Murmanszk, Jahuck, Magadan hatalmas területein mégis nőnek gyümölcsfák és ellenállnak a természet szeszélyeinek. A komszo- molok és pionírok gondos kezei ápolták és őrködtek a fácskák felett. A fák alacsony növésüsk és a fiatal gondozók a fagy ellen hó alá rejtik a fák ágait. A téli hónapok alatt a hólepel alatt maradnak, míg melegebben kisüt a napocska, végre mégis kizöldülnek, rügyeznek, kibontakoznak a virágok és a gondos ápolásért zamatos gyümölccsel jutalmazzák meg a szorgalmas fiatalokat. A- zord északi fekvésű Magadan városban már hatodik éve megterem a Szívesen mondtak le nyári szabadságukról és száz és száz kilométernyi távolságokba behatoltak a sztyeppekre, hogy víz után kutassanak. A Lenin kolhozban segítettek a termés összehordásában és szénát szárítottak. A fiatal gyümölcstermelők kiültették csemetéiket és nemsokára szovhoz- mezők szele játszadozott zsenge hajtásaikkal. A fiatal úttörők megérdemelten kaptak itt helyet a kiállításon és most örömmel gyönyörködünk munkájuk gyümölcsében. Valóban úttörő munkát végeztek és megérdemelték, hogy szerepeljenek a kiállításon. Alkotó módón oldották meg a problémákat, bennük valóban olyan emberek nőnek fel, akik méltóak arra, hogy a kommunizmus építésének nagy korszakában éljenek. Tizekben a fiatal természetkuta" tokban megelevenednek a nagy író Maxim Gorkij szavai: „Hiszünk benne, hogy a pionírokból és tanulókból, a fiatal kutatókból a szovjet haza sok száz és ezer olyan micsurinistája nő fel, akik nemcsak, hogy új növénytermesztési módszereket hoznak az'emberiség számára, hanem új kultúrát és új növényfajtákat. Forradalmat idéznek elő a mezőkön, földeken és a kertekben”. BOHUS TRÁVNICEK A terem zsúfolásig megtelt derűs- arcú fiatalokkal. Az ifjúsági himnusz elhangzása után Nagy elvtárs. a CSISZ helyi szervezetének alelnöke üdvözölte a megjelenteket. Utána Dobos Imre elvtárs a szövetkezet elnöke fejezte ki őszinte köszönetét ifjúságunknak. „Eddig szépen helytálltatok és bebizonyítottátok, hogy reátok mindég számíthat a szövetkezet. Nektek köszönhetjük, hogy szövetkezetünk élen halad a silózáai versenyben. Mi, idősebbek örülünk elért sikereteitek- nek és a' jövőben még jobban számítunk segítségtekre.” A leleszi fiatalok igazán megérdemelték ezeket a köszönő szavakat, mert tettekkel bizonyították be, hogy magukénak érzik a szövetkezetei. Csávára jdvtárs, a kassai kerület első titkára részletesen értékelte a helyi szervezet munkáját. Példaként állította az ifjúság elé Fodor Sándort, aki az első félévben 628 munkaegységet dolgozott le és Papp Margitot, aki a legjobb munkaszervező a szövetkezetben. A leleszi fiatalok csak jó munkájukkal tudták elérni, hogy megszerezték a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal „Szlovákia legjobb CSISZ-szervezete“ zászlaját. Major elvtársnak, a CSISZ SZLKB titkárának lelkesítő szaval után Nagy elvtárs a szervezet nevében átvette a zászlót, valamint a velejáró 5000 koronát és ígéretet tett, hogy „a jövőben úgy fogunk dolgozni, hogy a zászló még sokáig a mienk maradjon.” Azokat a fiatalokat, akik a munkában az élenjáratak a CSISZ becsületjelvényével tüntették ki. A jelvényt megkapták Fodor Sándor, Papp Mária, Kiss Antal, Binó Gyula, Világi Magdolna, Dobos Valéria, Palágyi István és Koval Sándor CSISZ-tagok. Dicséretben részesült Palágyi Ferenc ifjú traktoros, aki tervét 115 százalékra teljesíti és. Szarvas Erzsébet, a fogyasztási szövetkezet alkalmazottja. A leleszi fiatalokat a zászló még jobb munkára buzdítja. KALAPOS JÓZSEF J* Épül a határszél Pilzenben 1955. október 7-én ösz- szejöttek a pilzeni kerület CSISZ alap- szerVezeteinek elnökei, hogy beszéljenek a brigádok elért sikereiről és az előforduló hibákról és hiányokról. A CSISZ kerületi vezetőségének titkára beszámolót tartott, melyben ismertette a nemzetközi helyzetet és kiértékelte az ifjúsági brigádok féléves munkájának eredményeit. Majd a CSISZ KB elismerő oklevelét nyújtotta át a határvidéken dolgozó legjobb két brigádnak és a Fucsík- jelvéhnyel, valamint a CSISZ jelvény- nyei tüntette ki a brigádok egy-egy kiváló dolgozóját. Az élénk vitafel- szőlalások folyamán sok tapasztalattal gazdagodtunk és tudomást szereztünk az egyes brigádok munkaeredményeiről. Annak, hogy sok helyen a fiatalokat hitegetésekkel nyerték meg és toborozták a határvidékre, még ma is érezzük a következményeit. A kiértékelés rávilágított arra, hogy az egyes brigádok számára nincs biztosítva az anyagi fedezet és egyúttal rámutattak az állami gazdaságok részéről elkövetett hibákra is. A munkát sokhelyütt nem szervezik meg ésszerűen és ennek folytán a brigádosok nem tudják sokszor, hogy hol és milyen munkát kell végezniük, mi a megállapított munkanorma, ami aztán bizalmatlanságot kelt a brigádosr.kban. Továbbá nagy hiba az is, hogy a brigádosok szakképzett vezetői nem / töltik be megfelelő módon a funkciójukat, nem ellenőrzik a végzett munkát és így a brigádosok és az állami gazdaság vezetői között sokszor félreértésekre kerül sor. A kellemetlenségeket könnyen elkerülhetnék, ha a vezető csak a maga funkcióját végezné és más kér- ' désekkel nem kellene foglalkoznia. Most a téli időszak előtt minden igyekezetünket arra kell összpontosítani, hogy vállalásunkat teljesítsük. Mi elvégezzük azt, amit vállaltunk. Idejében befejezzük az őszi munkát és a téli hónapokban alaposan _ felkészülünk a tavaszi munkára. Valóra váltjuk a jelszót: „Felépítjük a határvidéket és hazánk legszebb, boldog vidéke lesz,” Szórád Antal — Bor u Tachova ■ÉVFORDU LÓ A krizovanyi traktoros brigád már egy éve az önálló elszámolás rendszerével dolgozik Ha Szereden a gépállomáson megkérditek, hogy hol dolgozik a legjobb ifjúsági brigád, mindenki azt feleli. „Krizovanyban”. A gépállomás dolgozói jól ismerik az ifjúsági brigádot, Ez természetes is. A tavaszi munkákban elsők voltai: és az aratásban 112 százalékra „húzták ki magukat”. A környezet hasonló a többi, brigádéhoz. A munkasikerek mindig az emberektől függnek. Nemsokára már évfordulót ünnepelnek, hiszen épp most lesz egy éve annak, hogy bevezették az önálló elszámolási rendszert. Hogy kezdték? A bratislavai kerületben még tavaly az év elején bevezették az önálló elszámolási rendszert. Stupaván kezdték és nemsokára a kerület többi traktorállomásain is foglalkozni kezdtek az önálló elszámolás rendszerének kérdésével. Szereden is nwghányták-vetették a dolgot. A könyvelő vetette fel először, majd a traktoristák is komolyan foglalkoztak a kérdéssel. A gépállomás vezetősége nehéz feladat előtt állt, nem tudták, hogyan lássanak hozzá. Az ifjúsági traktorosokat Krizovanyban jó! ismer-, ték, hát gondolták magukban, kezdjük el ott, a fiataloknál. „A fiatalok nemrég kerültek ki az iskolából és jobban megértik” — így mondta a gépállomás igazgatója is. Néhány hét múlva a falon grafikonok jelentek meg, a traktoristák megtudták, hogy mik azok a „limitkönyvecskék” vagy egyéni számlák. A brigád dolgozói feljegyezték pontosan a teljesítményeket a hajtóanyagok megtakarítását', a munkaidőt. Eleinte bizony nehezen ment számokban kifejezni, de később belejöttek. Nemsokára már megmutatkoztak az eredmények. A traktorosok teljesítették, a vállalt kötelezettségeket és az önelszámolás rendszerének mutatószámai szerint konkrétabban kiértékelhették már a versenyt. A gépeket jobban kihasználták és a traktorosok egyre jobban igyekeztek dolgozni. A grafikonon megfigyelhetjük, hogy a tavaszi munkák ideje alatt 370 hektáron, nyáron pedig 270 hektáron éjjeli műszakban végezték el a munkát. Most az őszi munka is szépen halad előre. A traktorok kihasználása a napi tervek állandó teljesítése nyújt alaoct arra, hogy a brigád teljesítménye fokozatosan emelkedjen. Az ifjúsági brigád valóban úttörő munkát végzett, s az ő tapasztalataikat felhasználják a többi traktoros brigádok is. Az ifjú traktorosok sok új tapasztalatra tettek szert. Az önálló elszámolás rendszere megtanította őket gazdaságosabb munkára és sikerült nekik 17 j0 liter hajtóanyagot megtakarítani. Ha például megnézzük Budai elvtá.s CSISZ-tag limitkönyvecskéjét, azt olvassuk, hogy 870 liter hajtóanyagot takarított meg. Ez valóban szép meny- nyiség, különösen, ha még hozzászámítjuk azt is, hogy a gépállomástól minden megtakarított literért 0,40 Kcs-t kap. Anyagilag érdekeltté kell tenni a traktorosokat a brigád tervének teljesítésében — ez az önálló elszámolás rendszerének alapja. A hajtóanyag megtakarítása mellett a traktorosok igen ügyelnek a gépek karbantartására is.' A tervezett javítások költségéből a brigád 12.000,— koronát takarított meg. A brigád legnagyobb sikere abban, rejlik, hogy a fiatal traktorosok valóban takarékos gazdáivá váltak a brigádnak. Nyolcán közülük túlteljesítették a tavaszt és nyári munkák tervét A mostani teljesítmények is azt mutatják, hogy nem maradnak az utolsó helyen. A gépállomás ifjúsági szervezete büszke lehet a krizovanyi ifjúsági brigádra. A krizovanyi brigád eredményeiről részben áttekintést nyerhetünk a Bratislavában rendezett kerületi kiállításon is. Itt megismerkedhetünk az önálló elszámolás rendszerével dolgozó brigádok eddig elért eredményeivel. Ezek az elért eredmények bizonyára gondolkodókba ejtik a gépállomások valamennyi ifjú dolgozóját. ALOIS BUZN4 tán a legtöbben közülük a kiállított kukorica köré csoportosulnak. Miiek nevű pionír rövid felelete megmagyarázza nekünk, hogy a pionírok miért érdeklődnek annyira a kukorica iránt. „Mi is termesztünk kukoricát!” A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek a kukoricának és így természetesen a fiatal micsurinisták is sokat foglalkoznak a kukorica termesztésével. A fiatalok különösen nehéz célt tűztek ki maguk elé, mert olyan kukoricafajtát akarnak kitermelni, amely egész mostoha klimatikus körülmények között is megteremnek. '. A „kutuzovka“ — kukoricafajtát még, c. legtapasztaltabb termelők és újítók sem ismerték. A moszkvai kerületben a Kutuzov hétéves iskola növendékei termelték ki először. A tapasztalat azt mutatta, hogy a podribizli és az eper. Kolima kolhoz történetében először történt, hogy epret ültettek. Lena Steblinková, Nina Sif- kovová, Galja Sobenyiková több mint 5.000 eperpalántát ültettek. Ne csodáljuk, hogy termékeik a moszkvai mezőgazdasági kiállításra is felkerültek. Arany betűkkel írják be a nevüket a szovjet mezőgazdaság történetébe azoknak, akik a Kazachstan, Alfaj, Ural, Szibéria és a Volga mentének szűz földjeire léptek, hogy felszántsák, termésre az ember szolgálatára kényszerítsék a fekete rögöt. Oj barázdát ‘szántott az eke és a föld meghozta gyümölcseit. Ott, ahol azelőtt kopár üresség uralkodott, most hatalmas rónákon búza virágzik és hajlik a kalász. Hát tétlenül nézhették volna ezeket a változásokat a akmolini és a adbazarszki középiskola növendékei? Tanulók, üzemekben dolgozó fiatalok, szervezzetek brigádokat, segítsetek, a répa kiásásánál, elszállításánál, hogy ne veszítsen értékéből egyetlen darab sem, hogy a jövőben is sok édes fehér cukrunk legyen. „Mi, leleszi fiatalok Ígérjük. ♦