Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-22 / 42. szám
X ...= A CSISZ S Z L O V ÁK1AÍ KÖZPONTI BÍZÓT TS ÁGÁNAK LAPJA : ------------Bratislava, 1955. október 22. 4rs an fttl#» IV. évfolyam, 42. szám. Az építészet feügnefsféséárx A CSKP Központi Bizottsága október 12-i ülésén megtárgyalta az épitészet jelenlegi helyzetét és kitűzte a feladatokat, melyek a jövőben várnak az építészet dolgozóira. Az a tény. hogy pártunk ilyen alaposan foglalkozik az építészet alapvető kérdéseivel, arról tanúskodik, hogy az építőipar dolgozóira második ötéves tervünkben nagy feladatok várnak. S ezek a feladatok szorosan össze vannak kapcsolva gazdaságunk további fejlődésével. Az elmúlt hét év alatt — az építészet államosításától — építőiparunk nagy utat tett meg, melyben nagy része volt ifjúságunknak is. Hazánkban, főleg Szlovákia minden részén új üzemek, villanytelepek és vízierőművek épültek, melyek megváltoztatják a táj képét, néha óriási területek természeti viszonyait is. Az elmúlt hét év alatt az üzemekben és más objektumokon kívül 177 000 lakásegység épült fel. Az új iskolák, kórházak, kulturális és szociális intézmények százai, mind, mind tanúbizonyságai építészetünk fejlődésének. Ezt a munkát azért tudták az építőipar dolgozói véghezvinni, mert a szétforgácsolt, kapitalisták által vezetett kis vállalatokat az elmúlt években hatalmas szocialista szektorra váltottuk fel. Iparunk egyetlen ágának sem kellett annyi nehézséggel megküzdenie, mint az építőiparnak és annyi nehézség közt szerezni tapasztalatait. Az építészet sikereihez tartozik az is, hogy annyi nehézség ellenére is, ráléptek az új munkamódszerek, újítások és a haladó vezetési formák alkalmazásának útjára. Pártunk központi bizottságának határozata és V Pasek elvtárs, a CSKP KB titkára beszámolójában rámutatott a hibákra is, melyek építőiparunk eddigi fejlődésében mutatkoznak és amelyeket rövidesen el kell távolítanunk. A lemaradás főoka — mondta beszámolójában Pasek elvtárs — az, hogy nem fektettünk kellő súlyt az építőipar gépesítésére és a meglévő gépeket sem használtuk ki kellőképpen. Továbbá az, hogy nem szenteltünk kellő figyelmet az újítások és új munkamódszerek ismertetésének és azoic kihasználásának. Az építészet eddigi fejlődésében nagy munkát végzett az If júsági Szövetség is. De ugyanakkor felelősek az építéseken működő CSISZ alapszervezetek a felbukkanó hibákért és a terv nemteljesítéséért is. Nagy feladatok várnak a CSISZ alapszervezeteire az építkezéseken. Az alapszervezeteknek kell törődniök a fiatal építészeti dolgozók szakmai és politikai nevelésével, valamint a szocialista munkaversenyek szervezésével és az ifjúsági munkacsoportok alakításával. Nem szabad sehol olyan eseteknek előfordulni, ami a Hron- stav építkezésein megtörtént. Közel ezer fiatal dolgozik a Hronstavon, de a CSISZ vezetősége még nemrégiben sem tudta, hogy hány tagja van a szervezetnek. így aztán nem csoda, hogy a fiatalok rendetlenül járnak munkába, vagy a munkaidőt nem eléggé használják ki. Még az is megtörténik, hogy munkaidejük egy részét a büffében töltik. Az ilyen esetek csak ott fordulhatnak elő, ahol a CSISZ üzemi szervezete rosszul dolgozik. Az építkezéseken, mint mindenütt, a CSíSZ- szervezetekre vár a fiatalok nevelése, mely záloga annak, hogy a feladatokat, melyeket pártunk tűzött ki elénk, sikeresen teljesítsük. Ennek érdekében szervezzenek az Ifjúsági Szövetség alapszervezetei szocialista munkarversenye- ket és sztahanovista iskolákat és más rövid tanfolyamokat, ahol a fiatal építőipari dolgozók fejleszthetik szak- és politikai képzettségüket. Csak így tudunk hathatósan segíteni pártunknak harci feladata teljesítésében, melyet a párt központi bizottsága október 12-i ülésén tűzött ki: „Mozgósítsuk a dolgozókat az építkezés iparosítására, jobban, gyorsabban, olcsóbban építsünk!” Szülőföldem, szépséges bortermő táj Gondolatban a Te lejtőid járom. A Kárpátok hegyes vidéke hív-vár. Ha távolban a naplementét látom: Lankád szőlőin aranyos a pára. Hegyen-völgyön most vidám szüret jár Szülőföldem, Terólad szól az értek 4 szőlőkben... Es ha leszáll az este Várromjaid a régmúltról mesélnek . .. — A fáradt nap a hegy mögé pihent l< De minden magból ránkmosolyog képe, örömet szül a dús szolok termése. •’feMint legszebb tájról, úgy beszélnek Rólad. Kárpátok kincsét ezer ajak áldia: Te tiszta gyöngy, hány gyöngéd kéz cirógat! Legyen áldott sok szorgos kéz munkája/ Köszöntésem küldöm a hősi népnek. Dalommal együtt büszkén száll az ének. Szülőföldem, szépséges bortermő táj. Lankád, mint smaragd-tenger ring-hullámzik. Kutató szemem Benned barangol — jár Rügyjakadástól késő lombhullásig. — A bor minden hordóban színig érjeni Mindünknek jusson, mindünk békén éljent V
