Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-10-08 / 40. szám
A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZFONTI BIZOTfSÁGÁNAK LAPJA IV.- évfolyam, 40. szám. Ara KO «Mir Bratislava, 1955. október 8. HADSEREGÜNK ÜNNEPÉRE Tizenegy évvel ezelőtt 1944 október 6-án a szovjet hadsereg és a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák, hadsereg a Duk!a-i szorosnál átlépett hazánk területére. Hosszú és nehéz harcok után, melyben 84.000 szovjet katona és 6.000 csehszlovák katona vesztette el életét Duklánál felragyogott a ml szabad, örömteli életünk első sugara. Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnökünk parancsában október 6-át a csehszlovák hadsereg napjának jelölte meg, hogy örökkön örökké tiszteletben tartsuk a nagy események emlékét. Az Idén már hatodszor ünnepeljük meg katonáink ünnepét. Ez a nap arra emlékeztet bennünket, hogy népi hadseregünk a mi hazánk szabadságáért és függetlenségért folytatott harcokban a dicsőséges szovjet hadsereg és a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadsereg harcaiban acélosodott meg. Amikor most, a nagy ünnep alkalmából hazánk védelmezői elé járulunk, hogy jókívánságainkkal halmozzuk el őket, tegyünk csak egy kis összehasonlítást a München előtti hadsereg és a mai hadsereg körében uralkodó viszonyok között. Különösen mi fiatalok sok tanulságot vonhatunk le ebből. A München előtti köztársaságban a katonában nem láttak embert, csak eszközt ahhoz, hogy néhány uralkodó egyén fenntarthassa hatalmát. A burzsoázia már 1920 decemberében a sztrájkoló munkások ellen használta fel a katonai alakulatokat. De még sokkal előbb 1919 tavaszán -a magyarországi és szlovákiai dolgozók ellen használták fel a hadsereget. ,A kapitalista hatalmak a csehszlovák hadsereget a magyar kommuna ellen állította fel. Később is a tryvaldovl nagy sztrájk idején 1931 őszén, amikor a csendőrök nyolc munkást megöltek és hatvanat súlyosan megsebesítettek, katonai egységeket vetettek be a védtelen munkások ellen. A katonaegyenruhába bujtatott munkásokban és parasztokban mar akkor forrt a vér, az orosz bolsevikok példáját követve végezni akartak az urakkal és végre élvezni akarták a szabadságot. Hazánkat a szovjet hadsereg szabadította fel és dolgozó népünk vágya beteljesedett. Szabad életünk lett és a győzedelmes február után hadseregünkben is megváltoztak a viszonyok. A dicső szovjet hadsereg példája nyomán összeállított szabályok és rendeletek minden katonának lehetővé teszik, hogy hazánk teljesjogú polgárainak életét éljék és a népi hadsereg a szocialista nevelés iskoláját jelentse a fiatalok számára. Népidemokratikus rendszerünk már hadseregünk ösz- szetételéből is visszatükröződik. Mint ahogy az állam, a munkások parasztok és a dolgozó értelmiség állama, ugyanúgy a hadsereg a dolgozók hadserege. A tisztek hatvanöt százaléka munkás eredetű, 13.7%-a pedig a kis- és középparasztok sorából került ki. A csehszlovák hadsereg megtestesíti nemzeteink barátságát. A csehek és szlovákok teljesen egyenjogúak és a magyar, német, vagy ukrán nemzetiségű katonák is egyenjogosultságot élveznek. A parancsnokoknak az ifjúsági szervezeteknek és a párt politikai dolgozóinak köszönhető, hogy a nevelés eltávolítja a kapitalizmus örökségét és megszűnnek a nemzetiségek közötti egyenlőtlenségek. Hadseregünk hatalmas legyőzhetetlen erejét tokozza a hadsereg és népünk egysége. Népünk mindent megad a hadseregnek. Munkásaink, dolgozó parasztjaink szeretik a hadsereget, mert a hadsereg éberen őrködik népünk felett és megvédelmezi az eddig kivívott eredményeket. Nem tartjuk titokban, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése után is —, amely a genfi konferencia után állt be —, ha harmincnégyezer emberrel le is szállítottuk haderőnk állományát, továbbra is erős és edzett hadsereget építünk. Nem tagadjuk, hogy a mi hadseregünk a dolgozóktól elsőrendű minőségű fegyvereket kap. Azt is tudjuk, hogy az is döntő, honnan erednek a fegyverek és piilyen célra gyártják, vagy használják fel őket. „Az imperialisták kezében a fegyverek” — mondotta dr. Alexej Cepicka hadügyminiszter, hadsereg tábornok — háborút, halált és romlást jelentenek. A békeharcosok kezében a fegyverek lehetetlenné teszik a háború vezetését és a fegyverek igazi békéjét jelentik. Nem ellentmondás, amikor mi fegyveres erőnket a béke védelmére építjük ki”. Ebben a szellemben teljesítik kötelességüket a mi népi hadseregünk tagjai. Tökéletesítik harci képességüket, fokozzák politikai tudásukat és testi ügyességüket. Tudják, hogy a népi hadsereg ereje nem a hadsereg nagyságától függ, hanem a képzettségétől és a katonák politikai és erkölcsi színvonalától. Ezt a hadsereg legnagyobb ünnepén is bebizonyítják. Száz és száz katonának, egész osztagoknak tűzik ki mellére a „példás katona" kitüntetést és adják át az MHK jelvényt. Száz és száz katonánk nyeri el a Fucík-jelvényt, hogy bebizonyítsák, hadseregünk tagjai nemzeti hősünktől tanulnak meg élni és harcolni. Ma, amikor mi fiatalok szüléinkkel együtt a, hadsereg napján üdvözöljük katonáinkat, emlékezzünk meg a duklai hősök ezreireiről, akik az emberiség szabadságáért életüket áldozták fel. Katonáinkkal vállvetve Ígérjük, hogy hőseink örökét követjük és mindig a legmélyebb hálával gondolunk rájuk. És azoknak, akik Őrködnek otthonaink ás a mi örömteli életünk felett, sok-sok sikert kívánunk felelősségteljes feladatuk teljesítéséhez. Kedves a föld a parasztnak, kedves a föld s a búzamag; ifjú párnak a szerelem, nekem pedig a fegyverem. . Nem akármilyen fegyver ám! A nép, • népem bízta rám ? — E fegyver béke, olajág, építő munka, szabadság. E fegyver minden énnekem' kedves asszonyom, gyermekem, biztonság, álom, nyugalom, — hazám földje, s az én dalom. Osztraván edzett jó acél; a menny dörög, ha ő beszél; a nép haragja, ereje — remeg s reszket a föld bele ... * ”/// J J-J-J■A'Sr./'.vTJ-VV J-4Z-.L'-• Sff§ 1 kedves a föld
