Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-01 / 39. szám

1955. október 1. 2 «wir A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére A CSISZ SZLKB a zászló odaítélésé­ről szolgáló -alapszabálya értelmében a CSISZ SZLKB Elnöksége azt a ha­tározatot hozta, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 38. évfor­dulója alkalmából a CSISZ legjobb já­rási bizottságának. ítéli oda. A kiér­tékelés feltételei a következők: 1. Az ifjú'ág részvétele a szocia­lista munkaversenyben és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszte­letére vállalt kötelezettségek során, az ifjúság segítsége a mezőgazdasági munkákban, a legjobb eredmények a silózásban az ifjúság részvétele „z EFSZ felépítésében. 2. A CSISZ oktatási évének előké­szítése és a tömeges kulturális, vala­mint testnevelési tevékenység meg­szervezése az őszi időszakban. _ 3. Mii -en eredményeket értek el a tagsági igazolványok kicserélése te­rén, hány tagot toboroztak a CSISZ- be és a pionírszervezetbe, és a tag­sági gyűléseket pontosan megtartot­ták-e. Olvassunk, tanuljunk A sajtóhónap alkalmával a CSISZ alapszervezetek minden erejüket megfeszítve ar.ra törekednek, hogy minél több előfizetőt szerezzenek az ifjúsági sajtóra. A komáromi járás­ban is szép eredményeket értek el. Különösen a komáromi magyar ti­zenegyéves középiskola és a ma- gy;. pedagógiai iskola tanulói tet­etek ki magukért, mert mindannyian megrendelték az üj Ifjúságot. — A villamosipari-üzem üzemi iskolájá­nak tanulói közül hatvanegyen fizet­nek elő a Smenára. Kilencen pedig a Práca mladych-ra. A komáromi járás falusi alapszervezetei is ki­veszik részüket a sajtóterjesztésből. A gálszécsi alapszervezet szemé­lyes agitáció útján harminc új elő­fizetőt szerez az ifjúsági sajtóra. A sajtóterjesztés még tovább folyik és meg nagyobb eredmények várhatók. Az Ipolysági járási titkárság körlevele A CSISZ II. kongresszusa foglalkozott azzal, hogy a funkcionáriusok ne szakadjanak el a fiataloktól, látogassák az alapszervezeteket. Ne csak kör­leveleket, utsításokat írjanak az alap szervezeteknek, mert így nem lehet jó szervező munkát kifejteni. Az ipolysági járási titkárság megfeledkezik arról, mert pontosan az ellenkezőjét cselekszi. A CSISZ Központi Bizottsága legutóbb határozatot hozott az évzáró köz­gyűlések megtartásáról. Erre az ipolysági járási titkárságról szeptember 14-én körlevelet küldtek az ipolyhídvégi alapszervezetnek. A körlevél uta­sítást tartalmazott arra vonatkozólag, hogy miképpen tartsuk meg az év­záró közgyűlést. Továbbá szószerlnt még ez állt a körlevélben: „Tinálatók meg kell tartani az évzáró közgyűlést szeptember 15-én”. Ügy látszik a já­rási titkárság dolgozóinak villámgyors elhatározásai vannak í olyan fontos kérdésekkel kapcsolatban is, mint az évzáró közgyűlések. Minden CSISZ- tag tudja, hogy ezt jól meg kell szervezni, jól fel kell erre készülni. Az ipolysági járási titkárság szerint azonban elég erre egy nap is. Az a véleményünk, hogy helytelen a járási titkárság eljárása és kérjük, a jövőben kevesebb körlevelet írjanak. Inkább látogassák gyakrabban az alapszervezeteket és segítsenek a munkában. MÁLIK JÓZSEF — Ipolyhídvég A p;onírgyő'ést a Szekcső partján tartották meg Eprejesen a nyolcéves ukrán tannyelvű középiskola hatodik osztályában Mária Kapisovskát választották meg pionír rajvezetőnek. Kihasználták a szép őszi délutánt, csapatostul kimentek a Szekcső partjára, leheveredtek a fűbe és ott beszélték meg, hogy ki legyen a rajvezető. A gyűlés símán. fegyelmezetten folyt le, egyhangúlag Kapisovskára esett a választás. Való­ban jól választottak, mert Kapisovská igen szorgalmas, igyekvő jó tanuló, nagyon szerény, tudását sose fitogtatja, szívesen segít a gyengébbeknek és igaz, megértő, jó pajtás. Minden órára alaposan készül, füzeteit, könyveit rendben tartja, ruháját is maga vasalja, tisztítja, hogy megkímélje édesany­ját. Pionírkendője mindig frissen vasalt. Kapisovská nagyon szeret tanulni, olvasni és nagyon boldog, hogy anyanyelvén, ukrán nyelven tanulhat. Lel­kes pionír, minden gyűlésen résztvesz. Az ilyen pionírokból lehetnek az új • Zója Koszmogyemjánszkák ... Prandl S. felvétele Támogassuk a Vöröskereszt munkáját A nagymegyeri járás falusi Vö­röskereszt egyesületei versenyben áll­nak egymással. A verseny nagyon elmozdítja a Vöröskereszt működé­sét. Első helyen a kolozsnémai egyesü­let állt, a falu minden hetedik la­kosa tagja az egyesületnek. Persze vannak olyan községek is, — ilyen a járás székhelye, Nagymegyer — ahol az egyesület nemcsak, hogy nem fejt ki tevékenységet, de új ta­gokat sem szervez be tagjai sorába. Füssön már egész más a helyzet. Az- itteni egyesület a kolozsnémai mellett foglal helyet, amit az is bi­zonyít, hogy a kolozsnémaiak a füs- siektől vették át a Vöröskereszt egyesület járási vándorzászlaját. Sajnos, a fiatalok nem kapcsolód­nak be az egyesület igen fontos munkájába. Majdnem teljesen meg­feledkeznek róla, pedig nagyon fon­tos, hogy a fiatalok is elsajátítsák az első segélynyújtást és az egész­ségtan sz óályait. Munkahelyünkön, kiránduláson, sportolás közben köny- nyen megsérülhetünk, orvos nincs mindig a közelben és az orvos ér­kezéséig is beavatkozásra lehet szükség. Milyen jó, ha ilyenkor hoz­záértő egyén kezelheti a sérültet és a beteget. Sokszor életmentést is je­lent. Iratkozzanak hát be a fiatalok is a Vöröskereszt egyesületbe. SÖRÖS GIZELLA, Nagymegyer Egyre többen mennek a határvidékre A nagymegyeri járás fiataljai lelke sen vednek részt a határmenti járá­sok benépesítésében, Már sok fiatal, közöttük fiatal házasok is, mentek el a határvidékre, jól érzik ott magukat, bútort vásárolnak és lakást szereztek. A CSISZ járási vezetősége nemrég újra szervezett egy tizenhat tagú ifjúsági brigádot és ez a brigád már el is ment Togli Ernesztína vezeté­sével, meg is érkezett a munkahelyre, és azóta szép munkasikereket ért el. Levelet írtak a CSISZ járási vezető ségének. örömmel tudatják, hogy jó helyük van, a legmesszebbmenöen go ndoskodnak róluk, pártunk és kormá­nyunk mindennemű támogatásban ré szesülnek. Jól keresnek s úgy gondol­ják, hogy hosszabb ideig megteleped nek. Levelükben felhívással fordultak a többi fiatalhoz, hogy minél többen kövessék példájukat, és jelentkezze­nek a határvidékre. Ez a felhívás fel buzdította a járás fiatalságát és a na­pokban újra egy hat tagú csoport kelt útra Dudás Mária vezetésével, hogy teljesítsék pártunk és kormányunk fel hívását és a CSISZ II. kongresszusa határozatait. Kilátás van arra, hogy a közeljö­vőben még több fiatal megy a járás bői a határvidékre és lelkesen dolgoz­nak ott a mezőgazdaság fellendítése érdekében. Komszomol tapasztalatok: A komszomol-gyűlés minden mun­kacsoport életében nagy jelentőségű. A gyűlésen tudja meg a komszomo- lista, mik a feladatai, részt vesz a vitában és a kérdések megoldásában, s a gyűlések alkalmával szokj a meg az alkalmazkodást csoportjához - a közösséghez. Vanak olyan csoportok, ahol csak terv szerint, bizonyos időközökben hívjak össze a gyűléseket. Ez bi­zony nem helyes. A csoport érdeke és a szervezet munkája természete­sen megkövetelik, hogy a gyűlések időpontját előre /állapítsák meg, azon­ban a gyakorlatban gyakran előfor­dul, hogy" a meghatározott időponton kívül is össze kell hívni a csoport tagjait, mert fontos, hogy a csoport gyorsan és tevékenyen reagáljon minden eseményre. Leghelyesebb, ha a gyűlés rövid, tárgyilagos és egy konkret kérdéssel foglalkozik. Fölösleges minden gyű­lésen -elnökséget választani és jegy­zőkönyvet felvenni. Elég, ha a cso­portvezető feljegyzéseket készít a gyűlés folyásáról és röviden feljegy­zi a komszomolisták hozzászólásait és. indítványait. A komszomolisták vitájukban ne csak a termelési kérdéseket tárgyal­ják meg. Beszéljenek új könyvekről, a csoport tagjainak viselkedéséről, az idősebbekhez való tiszteletről, a ba- rátkozásról, stb, Egy Moszkva-környéki üzemben, a Viera Korcsmarevová csoportjához tartozó komszomolisták sokáig nem felejtik el azt a gyűlést, arrtelyen Peter V. kihágását tárgyalták meg. A gyűl.ést a következő eset miatt hívták össze: Peter V. fiatal eszter­gályos befejezte a műszakot, gyorsan lesöpörte munkaasztaláról a forgá­csokat és sietett hazafelé. Átugrott egy csomó alkatrészt, amelyek az asztala mellett hevertek, úgy hagyta a szétszórt szerszámokat és a kijárat felé tartott. — Várj csak, fiam, — szólt rá egy idősebb munkás, Szidor Varfo- lomejevics Bereznyoy, akit mindenki tiszte" az üzemben’ — az asztalt jobban rendbe kell rakni, szépen le­törülni, az alkatrészeket egy csoport­ba rakni, s csak azután hazamenni. — Mi közöd hozzá? Ne üsd abba az orrod, ami nem a te dolgod — vetette oda Peter. — Nélküled is tudom, mi a tennivalóm. Szidor Varfolomejevics nem , vála­szolt erre a durvaságra. A hang za­varba hozta s jogosan megsértődött. De nemcsak ő. Mindenki, aki csak hallotta ezt a kurta beszélgetést, megrökönyödött ezen a hallatlan szemtelenségen. — Gondolj csak arra — mondták Péternek fiatal munkatársai —- hogy Szidor Varfolomejevics már nagyapa s unokái nem sokkal fiatalabbak ná­lad, te meg így gorombáskodol vele és még hozzá "tegezed is. Hát sza­bad ezt? — Ez nem a ti dolgotok — felel­te Péter makacsul — azt csinálok, ami nekem tetszik, — s harcraké- szen „elvonult“ a teremből. A komszomolisták, akik mindennek a fültanui voltak, annyira szégvell- ték magukat társuk viselkedéséért, hogy még a szemüket is lesütötték Szidor Varfolomejevics előtt. Viera megállította Pétert a terem kijáratánál és kérte, maradjon itt, komszpmol-gyűlés lesz. Nem telt bele öt perc, s már az összes komszomolisták együtt voltak az üzem irodájában, A gyűlésre meghívták . Szidor Varfolomejevicset, a pártcsoport vezetőjét és a mestert is. Elsőnek a munkacsoport vezetője, Viera Korcsmarevová beszélt. Meg­botránkozással beszélte el az esemé­nyeket és kérte Pétert,' hogy ismerje be a hibáját. Péter eleinte úgy tett, mintha semmi sem történt volna. De ekkor szót kérték a komszomol­isták'. Izgatottan, haraggal téli han­gon beszéltek és elitélték Péter vi­selkedését. — Szégyent hoztál ránk, bemocs­koltad a komszomol-becsületet — mondták. Az összes munkások előtt bocsánatot kell kérnéd Szidor Varfo- lomejevicstől. Amint ’ Péter az elvtársak beszédét hallgatta, mindjobban belátta, hogy milyen csúnya hibát követett ■ el. De önfejűsége és beképzeltsége megaka­dályozták abban, hogy nyíltan beis­merje hibáját. A gyűlés végén a pártcsoport ve­zetője beszélt. Beszédében hangoz­tatta a szovjet munkás becsületessé­gét és derekasságát, beszélt az idő­sebbek iránti tiszteletről, a kultúrá­ról és az udvariasságról. A pártcso­portvezető minden egyes szava mély­re hatolt Péter lelkében, aki mind­jobban lehajtotta fejét, hogy ne ve­gyék észre, amint lángvörösre pirul szégyenében. — Igen, — folytatta a pártcsopöpt- vezetö — Péter hibát követett el, ko­moly hibát, amely - nemcsak az ő, hanem a mi szégyenünkre i? válik. Reméljük, hogy most már ezt meg­értette, és hibáját beismeri. Kell, hogy egy komszomolista-.iudja egye­nesen, nyíltan, beismerni a hibáját, különben rossz komszomolista. Az elvtársak kritikája hozzásegítet­te Pétert ahhoz, hogy tudatára éb­redjen, milyen szégyenletesen visel­kedett. Megértette, hogy becsületesen be kell ismernie hibáját. Meg is tet­te. Bocsánatot kért az elvtársaktól és Szidor Varfolomejevicstől is. — Ez nem elég — mondta Viera. — Szidor Varfolomejevicset az ösz- szes munkások előtt sértetted meg, tehát kell, hogy az ő jelenlétükben kérj bocsánatot. Másnap Péter a műszak kezdete előtt bocsánatot kért Szidor Varfolo­mejevicstől. Az összes munkások hal­lották. Ezután a gyűlés után, Pétert mintha kicserélték "volna: illedelme­sen, tisztelettudóan viselkedett az idősebbekkel szemben. Munkatársai nem is emlegették neki többször az esetet. ■ Ez a komszomol-gyűlés valóban jelentőségteljes volt. És nefnesak Pé­ter számára volt tanulságos, hanem tanultak belőle az összes jelenlévők. G. OS EV ÉRÖV ♦ A közeljövőben Bratislavában is felépítik a gyermekvasutat. A vasút első szakasza a Kultúr- és pihenés parkjától kezdődik és a Malomvölgyön át egész a hegyiparkig, a főiskolások internátusáig folytatódik. A vasút má­sik szakasza pedig a Patronka mellett folytatódik tovább Vaskutacskáig. A vasút hossza körülbelül tizenkét kilo­méter lesz és az első szakasza 1956. augusztus 21-ig készül el. * ♦ A Selmecbányái járásban 550 új előfizetőt szereztek az ifjúsági saj­tóra. A legtöbb előfizetőt a kovohutai üzemi CSISZ-szervezet tagjai szerez­ték. * ♦ Ipolyhídvégen Málik Mária szer­vezésével jól haladnak a falu szépí­tésével. Már három műszakban dol­goztak és jelentős eredményeket értek el. Jól halad a falu' szépítése még Inámban is, ahol kultúrházat is épí­tettek. Azonban Gyügyön, ahol köz­kedvelt gyógyfürdő is van, nem sokat törődnek a falu szépítésével. Ott a CSISZ-tagok sokat tehetnének abban, hogy szebbé, kellemesebbé váljék fa­lujuk és jobban éreznék magukat az idegen fürdővendégek is. * ♦ A nyitrai kerületben már közel kétezer űj előfizetőt szereztek az if­júsági sajtóra. Sok tanúló megrendel­te a Pionírok Lapját is. A legtöbb új előfizetőt a komáromi és a surányi járásokban szerezték. * ♦ A nyitrai Rerület déli járásai ha­zánk legnagyobb mezőgazdasági jelle­gű vidéke. Ezen a gazdag vidéken most korszerű új, gépállomásokat épí­tenek. Sok járásban már meg is kez­dődtek az építkezések. Oj gépállomá­sok lesznek Léván, Verebélyen, Pár­kányban, Érsekújváron. A gépállomá­sokat a legkorszerűbb gépekkel szere­lik fel, szociális célokat szolgáló épü­letekkel is gazdagítják és egészséges, szép kultúrházzaj. A dolgozók számá­ra pedig lakásokat építenek a gépállo­más közelében. Az üzemi CSISZ-szer- vezetek mindenütt segítenek az épít­kezésben. * ♦ Kitűnő minőségű cukorkát, cso­koládét gyártanak a bratislavai Stoll- werck gyárban. E készítményeket nemcsak n lünk kedvelik, hanem jól ismeri a külföld is. Most Sanghaiból é. Angi ból kapott megrendelést a gyár. A Német Demokratikus Köztár­saságba most 10 tonna kakaósmandu­lát szállít. * ♦ A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38-iv évfordulójának tisztele­tére a rudnabányai dolgozók szemé­lyenként minden héten 7 tonna érccel fejtenek ki többet. így a szeptember első két dekádjában Í223 tonna ércet fejtettek terven felül. * ♦ A felszabadulás óta Kassa nagyon sokat épült. Cj parkokkal, gyermek- játszóterekkel, gvermekvasúttal és sok új lakóházzal gazdagodott. Az építke­zésben nagyon sokat segítettek az építészeti iskola tanulói, akik így gya­korlati kiképzésben is részesültek. Az építészeti iskola tanulói sok úi mun­kamódszert vezettek be, ami: a többi kőm’ is átvett tőlük. * ♦ A füleki Kovosmalt dolgozói véd­nökséget vállaltak a galsai és a fülek- kovácsi szövetkezet felett. Az év ele­jétől a két szövetkezetben és a gép­állomáson 4000 órát dolgoztak le a Kovosmalt dolgozói és nagy segítsé­get nyújtottak a mezőgazdaságnak. A

Next

/
Thumbnails
Contents