Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-09-10 / 36. szám
6 1955. szeptember 10. Vßiis^ Walt Whitman-ról, a „Fűszálak költőjéről Amikor most eleget teszünk a Béke Világtanács felhívásának és ez év szeptemberében Walt Whitman amerikai költőről emlékezünk meg, akinek „Fűszálak” című verskötete pont száz évvel ezelőtt jelent meg, nemcsak formálisan teszünk eleget a felhívásnak, hanem kifejezésre juttatjuk azt a legbensőbb óhajunkat, hogy meg akarunk ismerkedni az idegen nemzetek kulturális értékeivel, kölcsönösen ki akarjuk szélesíteni látókörünket és gazdagítani akarjuk szellemi világunkat. Walt Whitman versei szinte látnoki erővel hatnak, ma egész közel állnak a mi korunkhoz, hiszen Whitman erről a korszakról álmodozott. Whitman már akkor érezte, hogy az egyén viszonya a társadalomhoz csak akkor lehet kiegyensúlyozott és valóban helyes, ha az egész társadalom egészséges alapokra van fektetve. Whitman egyike a világirodalom legeredetibb szellemének, ősapja a legújabb költői törekvéseknek, a szociális és kollektív célzatú költészet legnagyobb előharcosa. Költészetét az ember szeretető jellemzi a legjobban, benne fejezi ki magát a rabszolgaszabadító háborúra készülő Amerika. Üj a költői magatartása, bátran ünnepli az embert, a rézbőrűt, a négert, a demokráciát és az egész emberiséget. Nincs semmi ellentmondás az élete és költészete között, amikor hősiességre szólít — maga is hős, amikor alkotó munkára serkent — maga is alkot és az ideáljait is tökéletesen megvalósította. Ácsmester fia volt, egy darabig ő is apja mesterségét folytatta, majd felcsapott újságírónak, néptanítónak, a hatvanas évek elején lezajlott rabszolgaháborút mint betegápoló küzdötte végig. Whitman forradalmi költő, költészetét egészen eredeti módon építette fel és mentesítette az érvényben lévő költészet szabályai alól. Verseivel nagy feltűnést keltett és sok irodalmi vitát váltott ki. Több ismert neves költő vetette dühösen tűzre Whitman sorait és a hivatalos irodalmi kritika nem értékelte. Költészetében a kis embereket szólaltatja meg, akik mindennapos hétköznapi munkájukkal építik fel Amerika gazdagságát. Verseiben megszólalnak azok akikkel Whitman a városok utcasarkain, az autóbuszokban és munkásnegyedekben találkozott, azok, akiket szeretett, mert egy volt közülük, úgy mint Andersen legszebb meséiből a csehszlovák rádió televíziós filmeket készít. Jindíich Polák rendező irányításával először a világhírű ólomkatona-mesét és a Császár új ruhája című mesét dolgozzák fel. * * * KÉTEZERNÉGYSZÁZ ÉV E- LŐTT1 kelta sírt tárt fel Sajő- püspöki határában az ózdi József Attila Gimnázium diákjaiból alakult régészeti csoport. A kis régészek munkáját Rozsnyai József ózdi műzeumvezető és Takács István gimnáziumi tanár irányítja. Az ásatások során feltárt leletek között kelta halotti urnát, ételedényeket, kardot, sarlót, bárdot és dárdahegyet találtak. * * * Megnyitották a berlini újjá-/ épített Állami Operaházat. Megnyitó előadásként Wagner: Nürnbergi mesterdalnokok című operája szerepelt. * * * Az idén is megtartották a Salzburgi ünnepi Játékokat, de már a független és semleges Ausztriában Az ünnepi játékok műsorán Mozart Varázsfuvolája, a bécsi Állami Opera színészeinek előadásában, Schiller Ármány és szerelemje, Moliere Don Jüanja, Mozart Szöktetés a szerájból ahogy azt Whitman fejezte ki a legjobban; „ő volt a kozmikus hangú”. Amerikai nemzeti költészet csak Whitman óta van. Ez a csupa derű, bizakodó, mosolygós költő egy fiatal kontinens minden erejével elegyíti Európa minden kultúráját és megteremti az amerikai nemzeti költészetet, mely gyönyörűen egyéni és ugyanakkor himnusza a szabad, békét óhajtó emberiségnek. Walt Whitman verseit Pásztor Árpád nagyszerű fordításában élvezhetjük. Versei talán sohasem voltak olyan időszerűek, mint ma, mert a béke legmegrendítőbb húrjait pengeti és az amerikai nép hangját érezzük ki belőlük. M. M. ★ ★ és Richard Strauss Ariadne Naxosban című művei, valamint Pfitzner Palestrinája szerepeltek. Volt még egy sor hangverseny, közülük különösen kiemelkedett a prágai Smetana- négyes nagysikerű estje. * * * EGON ERVIN KISCH SZÜLETÉSNAPJA tiszteletére Kisch- irodalmi naptárt adtak ki, amelyben összegyűjtötték barátai visszaemlékezéseit, kisebb tanulmányokat és anekdotákat. A kötetben Henri Barbusse, Constantin Fedin, Mao Tun, Arnold Zweig, valamint Marie Mayerová és Norbert Fryd írásait olvassa az olvasó. * * * A magyarországi DISZ és a Magyar írók Szövetsége irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata, az Üj Hang új alakban kerül az olvasó elé. A lap sajátos feladata, hogy elsősorban a fiatal író- és művésznemzedék műveinek és problémáinak adjon helyet, nyilvánosságot. A most megjelent számban Illyés Gyula, Veres Péter, Déry Tibor, Füst Milán és mások írásai mellett ott találjuk a fiatalabb írónemzedék verseit, elbeszéléseit. A lap irodalmi anyagát fiatal képzőművészek illusztrálták. A folyóirat új száma szeptember elsején jelent meg. (Szabad Nép-bői.) Üveg mint kenőanyag Bizonyos acélfajták és egyéb anyagok megmunkálásában csak akkor használhatók a szokásos kenőanyagok, ha a megmunkálás hőmérséklete ezer foknál alacsonyabb. Ennél magasabb hőmérsékleten elgőzölögnek és kenőtulajdonságaikat elvesztik. Most hosszas kísérletek után az üveg olyan kenőanyagnak bizonyult, amely ezer fok felett is megfelel a követelményeknek. Az üveg ezen felül hőszigetelő tulajdonságával a sajtoló szerszámokat megvéd', az alakváltozást előidéző túlforrósodástól. Az üveget a szóbanforgó feladatoknak megfelelően mindig olyan összetételben és mennyiségben alkalmazzák, hogy az előmelegített munkadarab hatására elolvadjon és sűrűfolyású kenőfilmet alkosson. A sajtolás végeztével aztán az üvegfilm könnyen eltávolítható a lehűlő munkadarabról. Üj sebességi rekord a vasutaknál A villamos mozdonyok utolsó sebességi rekordját a francia vasutak állították fel 1954 februárban 243 km-es sebességgel. Most egy évi előkészítő munka után ismét a francia vasutak állítottak fel új rekordot a Bor- deaux-Dax vasútvonal 32 km-es egyenes szakaszán. Az elért sebesség háromszázharmincegy kilométer volt. Ezt a sebességet két mozdony érte el. Az egyik mozdony 107 tonnás, 4.300 lóerős, a másik 79 tonnás, 4.000 lóerős. Mind a kettő csak annnyiban tér el a rendes üzemben lévő azonos osztályú mozdonyoktól, hogy fogaskerék áttételük más, áramleszedö (pantográf) szerkezetük különleges és kerekeik a nagy forgás- sebesség folytán fellépő fokozott igénybevételre való tekintettel készültek. ' Mind a két mozdonyhoz egy- egy három kocsiból álló 111 tonna ’'Súlyú vonatot kapcsoltak, melyek a regisztráló berendezést és a,z ellenőrző Személyeket vitték. Mind a két mozdony elérte a 331 km-es sebességet, melyet túlhaladni csak az egyenes szakaszhoz csatlakozó íves vonalrészek miatt nem tudtak. A maximális sebességet, — melynél a 4.000 amper erősségű áramot átvivő áramleszedők át- tüzesesedtek és részben megolvadtak — az egyenes vonalszakasz egy körülbelül 10 km-es szakaszán érték el. A maximális 1 sebességnél felvett energia 12.000 lóerő volt. A sínek a fokozott igénybevételt jól bírták, Elektromos halak Dél-Amerikában, főleg Eszak- Brazília, Guyana és Venezuela folyóvizeiben él a földkerekség egyik legkülönösebb édesvízi hala a másfél méteres elektromos, vagy villamos angolna. (Gyinnotus electricus). Kígyó- szerű teste olykor még két méternyire is megnő, súlya pedig eléri a 15—20 kg-ot. Hatalmas áramütései miatt vonta magára a tudósok figyelmét. Az azóta felfedezett több más elektromos hal közül kétségkívül ez az elektromos angolna képes a legerősebb elektromos áram fejlesztésére, melynek erőssége a kisülés gyakoriságától és a kiváltó ingertől függően több száz volt is lehet, tehát magasabb, mint a hálózati áramé. Az ugyancsak édesvízi, Afrikában élő elektromos harcsa (Malap- terurus electricus) már jóval gyengébb, csak három-tizenöt voltos elektromos ütéseket ad és így az emberre is alig legfeljebb apróbb állatokra veszélyes. A Földközi tengerben honos villamos rája (Torpedo marmo- ráta) 20—30 voltnyi ütést mér áldozataira. Nagyobb állatokat és magát az embert is elkábítják ütései. Ha az ütés a szívhez köze! eső testrészeket ér, az áldozat menthetetlen. Az elektromos angolna elektromos szervei nem egyebek, mint módosult izmok. Az elektromos szerv módosult izomelemeinek összehúzódása a minimumra redukálódott, viszont a termelt áram ereje megsokszorozódik. Az izomrostok vékony lemezekké módosultak. A lemezkék lapjukkal egymás felé fordulva rendeződnek és ezek a kis lemezkék mindegyike szerkezetileg olyan, mint valamely igen apró elem, vagy akumulat^r. Az egész terv tehát egymás után kapcsolt elemekből szerkesztett villamos telephez hasonlít. Az elektromos angolnán az elektromos szervek a test hosszának egyötödét foglalják el és a gerinc mindkét oldalán helyezkednek el. Súlyuk az egész test súlyának egytíar- mada. Az izomlemezkék számát 6—8.000-re becsülik. (jlOIOIOIOIOlOIOlOIOIOiaiOIOIrj 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 MILAN LAJCIAK: Mindenütt látlak Hogy merre szunnyadsz, hiába kerestem. A hegyeken sok titkos út vezet. Ordashad ... ? Árvíz osztozott a testen ... ? Nem mondja meg már senki sem Neked. A nyárutó ezüst haját, ha fonja, Üjra kereslek völgyön és hegyen. „Itt van! — Itt van!”, a föld is egyre zsongja. Bármerre nézek, nem lát meg szemem. Éjjel és nappal mit üzensz Te nékem, Arany levél, ha halkan hullva vész? „Bár elült már a csaták zaja régen, Harcos, éber légy és rohamra kész!” Mindenütt látlak. Ifjú, s víg vagy egyre. Száz év múltán is fiatal leszel. Ha majd az ősz lopva oson a kertbe, A hálás nép Terólad énekel. Fordította: ZALA JÖZSEF 0 ■ 0 ■ 0 ■ o ő ö a 0 ■ 0 B 0 m 0 H 0 Dl 0 ■ 0 ■ 0 '■OIOIOIOIGIOIOIOiOIOIOIOIOll ★ KULTURKRÓNIKA frontok térképéhez, amely a falon lógott, s rámutatva az egyes pontokra, elmagyarázta neki a helyzetet: — A keleti Beszkidek kiváló hadműveletei támpontot képeznek számunkra. A kárpáti frontszakaszon, ahogyan látni tetszik, igen erős támasszal rendelkezünk. Egy erős átütés ezen a vonalon... és meg sem állunk Moszkváig. A háború előbb fog véget érni, sem mint képzelnők. % — Es Törökországi — kérdezte a komló- nagykereskedő, azt hánytorgatva magában, hogy miképpen térhetne rá a tárgyra, amiért ide jött. — A törökök igen jól tartják magukat, — felelte a főhadnagy, visszavezetve a vendéget az asztalhoz. — Hali bej. a török parlament elnöke, és Ali bej megérkezett Bécsbe. A dar- danellai török hadsereg főparancsnokává Liman von Sanders tábornagyot nevezték ki. Goltz pasa Konstantinápolyból Berlinbe utazott és császárunk kitüntette Enver pasát, Use- don pasa altengernagyot és Dzsevad pasa tábornokot. Aránylag sok kitüntetés ilyen rövid idő alatt. Egy darabig némán ültek egymással szemben, végül a főhadnagy úgy érezte, hogy meg kell törnie a kínos csendet a következő szavakkal: — Mikor érkezett Wendler úr? — Ma reggel. — Végtelenül örvendek, hogy megtalált és éppen itthon ért, mert délutánonként mindig a kaszárnyába megyek, és éjszaka is szolgálatban vagyok. Minthogy a lakás voltaképpen egész nap üres, módomban volt felajánlani a nagyságos asszonynak a vendégszeretetemet. Itt senki sem háborgatja prágai tartózkodása alatt. Régi ismerősök vagyunk, és így ... A komlónagykereskedő köhintett: — Katy határozottan' különös asszony, főhadnagy úr, fogadja kérem legőszintébb köszönetemet mindazért, amit érte megtett. Egyszerre csak eszébe jut, hogy ő Prágába utazik, se szó, se beszéd, mert állítólag az idegeit kell kuráltatnia, én üzletileg úton vagyok, hazamegyek, és a ház üres. Katynak hűlt helye. Igyekezve lehetőleg nyugodt képet mutatni, ujjúval megfenyegette az asszonyt, s kényszeredetten mosolyogva csak ennyit kérdezett tőle: — Azt hitted ugye,■ hogy ha én úton vagyok, akkor te is utazfiatsz1 Arra persze nem gondoltál... Lukás főhadnagy észrevette, hogy a beszélgetés kellemetlen irányba kezd fordulni, ezért ismét a térkénhez vezette az intelligens komlónagykereskedőt, és ujjával néhány aláhúzott helyre mutatva, így szólt: — Elfelejtettem felhívni a figyelmét egy rendkívül érdekes körülményre. Itt van ez a hatalmas délnyugat felé hajló ív, ahol a hegyek csoportja egy nagy hídfőt képez. Erre irányul a szövetségesek of- fenzívája. Ha elvágjuk ezt a vasútvonalat, amely a hídfőt összeköti az ellenség fő védelmi vonalával, akkor meg kell szakadnia az összeköttetésnek a jobbszárny és a Visztula mentén felsorakozott északi hadsereg között. Világos, kérem? A komlónagykereskedö azt felelte, hogy 5 előtte minden tökéletesen világos, majd visszatért a helyére s mivel tapintatos ember volt, attól tartott, hogy a főhadnagy esetleg célzásnak vette előbbi szavait, miértis így folytatta a beszélgetést: — A mi komlónk sok külföldi piacot' elveszített a háború következtében. Komlónk számára elveszett Franciaország, Anglia, Oroszország és a Balkán. Olaszországba még szállítunk komlót,, de tartok tőle, hogy Olaszország is belekeveredik a dologba. Nade azután, ha majd győzünk, mi fogjuk diktálni az árakat. — Olaszország szigorúan megőrzi a semlegességét, — vigasztalta a főhadnagy — ez egészen... — Akkor miért nem ismeri el, hogy a hármasszövetség Ausztria—Magyarországhoz és Németországhoz köti? — robbant ki hirtelen a komlónagykereskedő, akinek egyszerre a fejébe szállt minden: a komló, a felesége, a háború. — Azt vártam, hogy Olaszország had- bavonul Franciaország és Szerbia ellen. Akkor máris vége volna a háborúnak. Nekem a raktárakban rohad a komlóm, a hazai kötések gyengék, az export egyenlő a nullával, és akkor Olaszország megőrzi a semlegességét. Mért újította meg velünk Olaszország még 1912-ben a hármasszövetséget? Hol van az olasz külügyminiszter, San Giuliano márki? Alit csinál ez az úr? Alszik, vagy mi? Tudja, mekkora évi forgalmat csináltam én a háború előtt, és mekkorát csinálok máma? — Ne higgye, hogy nem követem az eseményeket, — folytatta, s dühöngő pillantást vetett a főhadnagyra, aki nyugodtan eregette a füstkarikákat, egyiket a másik után, egymáson keresztül, Katy őnagysága rendkívüli érdeklődésétől kísérve — mért mentek vissza a németek a határra, amikor már Párizs alatt álltak? Mért folynak megint a Maas és a Mosel között kemény tüzérségi harcok? Tudja ön, hogy Combres-ban és Voewre-ben, és Marche mellett, leégett három sörgyár, amelynek évente több mint ötszáz zsák komlót szállítottam? Es a Vogézekben is leégett a hartmansweileri sörgyár, Mühlhausen mellett Niederaspachban is a föld színével egyenlővé tették azt a hatalmas sörgyárat. Tessék, évi ezerkétszáz zsák komló veszteség a cégem számára. A németek hatszor verekedtek a belgákkal a klosterhoeki sörgyárért, tessék elveszett évi háromszázötven zsák komló. Nem bírta folytatni az izgatottságtól, felállt, odalépett a feleségéhez, és azt mondta: — Katy, te most azonnal hazajösz velem, öltözködj. — Engem borzasztóan felizgatnak ezek az események, — mondta azután bocsánatkérö hangon — régebben tökéletesen nyugodt voltam. S amikor Katy kiment, hogy felöltözzön, a férj halkan így szólt a főhadnagyhoz: — Nem ez az első eset, hogy ilyesmit művel. Tavaly elutazott egy segédtanítóval, és csak Zágrábban találtam rá. Ebből az alkalomból mindjárt csináltam a Zágrábvárosi sörgyárral egy kötést hatszáz zsák komlóra. — Hja, az egész Dél egy aranybánya volt. A mi komlónk lement egész Konstantinápolyig. Ma félig tönkre vagyunk téve. Ha még a kormány idehaza korlátozza a sörgyártást, megkaptuk a kegyelemdöfést. Elfogadta Lukás felkínált cigarettáját, rágyújtott, és kétségbeesetten folytatta: — Egyedül Varsó évi kétezerháromszázhetven zsák komlót rendelt. Ott a legnagyobb sörgyár az ágostonrendieké. Az utazójuk minden évben felkeresett. Bele kell őrülni. Még jó, hogy nincsenek gyerekeim. Ez a logikus következtetés, amely a varsói ágostonrendi sörgyár utazójának mindenévi látogatásaiból eredt, egy kis halvány mosolyt csal a főhadnagy ajkára, a komlónagykereskedö észrevette, s ezért tovább magyarázott: — A soproni és nagykanizsai magyar sörgyárak évi átlagban ezer zsák komlót rendeltek cégemtől az exportsörükhöz, amely egészen Alexandriá- ig_ eljutott. Ma a blokád miatt tartózkodnak mindennemű megrendeléstől. Harminc per centtel olcsóbban kínálom nekik a komlót, és nem rendelnek egy zsákkal se. Pangás, mizéria, a csőd veszélye, és hozzá még a házi gondok A komlónagykereskedö elhallgatott, s a csendet csak Katy őnagysága törte meg, útrakészen visszatérve: — Mi lesz a kofferjeimmel? — Majd elhozatjuk, Katy, — mondta elégedetten a komlónagykereskedö, aki a végén még örült is, hogy botrányok és dühös jelenetek nélkül túljutott az egészen — legfőbb ideje, hogy elinduljunk, ha még vásárolni is akarsz egyet s mást. A vonat kettő húszkor indul. Mindketten barátságosan elbúcsúztak a főhadnagytól, és a komlónagykereskedőnek olyan jó kedve lett a dolog békés elintézése miatt, hogy az előszobában búcsúzáskor azt mondta Lukásnak: — Ha ne adj isten megsebesülne a harctéren, jöjjön el hozzánk üdülni. Nálunk a leggondosabb ápolásban lesz része. Miután visszatért a hálószobába, ahol Katy őnagysága felöltözködött az útra, a főhadnagy négyszáz koronát talált a mosdón, a kővetkező cédulával együtt: ,,Főhadnagy úr! Nem védett meg ettől a ma- jomtól, az uramtól, .ettől a komplett idiótától. Megengedte neki, hogy magával cipeljen, mint egy tárgyat, amit a lakásban felejtettek. Közben a fóhadangy úr volt oly bátor megjegyezni, hogy felajánlotta nekem a vendégszeretetét. Remélem, hogy nem okoztam önnek több kiadást a mellékelt négyszáz koronánál, amelyen szíveskedjék megosztozni a szolgájával." Lukás főhadnagy csak állt egy darabig, kezében a cédulával, aztán lassan összetépte. Mosolyogva nézte a mosdón heverő pénzt, majd meglátta őnagysága fésűjét, amit Katy ottfelejteti izgalmában a toalett-asztalkán a tükör előtt, — és ezt a tárgyat is eltette a fétis- jellegű_ ereklyék közé. Svejk déltájban jött haza. Addig szálkás- szőrű pincset keresett a jőhadnagynak. — Svejk, — mondta a főhadnagy — magának szerencséje van. A hölgy, aki itt lakott, elment. Elvitte a kedves férje. Es mindazokért a szolgálatokért, amiket maga tett neki, itthagyott magának a mosdón négyszáz koronát. Szépen meg kell köszönnie őnagyságának, illetve a férjurának, mert őnagysága az ö pénzét hozta magával az útra. Majd én diktálom hogy mit írjon. S mindjárt el is kezdte: „Mélyen tisztelt uram! Méltóztassék átadni kedves neje őnagyságának leghátásabb köszönetemet a négyszáz koronáért, amit őnagysága nekem ajándékozott azokért a szolgálatokért, amelyeket prágai tartózkodása alatt teljesítettem őnagyságának. Mindazt, amit őnagyságának tettem, szívből lettem, ezért nem fogadhatom el ezt az összeget, és vissza is küldöm..." (Folytatása következik)
