Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-08-27 / 34. szám

2 1955. augusztus 27. A Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata a csehszlovák néphadsereg létszámának csökkentéséről 'W­A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya augusztus 24-i ülésén az alábbi határozatot hozta: A köztársaság kormánya abból a tényből kiindulva, hogy a négy nagy­hatalom kormányfőinek a genfi érte­kezleten elért eredményei az utóbbi-# időben egyre jobban hozzájárulnak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, valamint a nemzetközi feszültség további enyhítése és az államok kö­zötti bizalom megteremtése érdeké­ben elhatározza, hogy a csehszlovák néphadsereg létszámát 1955. decem­ber 28-ig 34.000 fővel csökkenti. *­így csináljuk Hazánk déli részein már' beféjező- dött az aratás és a cséplés, de az északi területeken még javában tart. Ügy lenne jó, ha minél gyorsabban elvégeznénk. Az időjárás szeszélyei a hegyek között jobban érvényesülnek, többször eshet az eső, jelentős káro­kat okozhat a terményekben. Meg a jövő termésre való tekintettel is fi n- tos, hogy minél hamarabb szabaduljon meg a föld az érett gabonától. A fiataloknak, a CSISZ-tagoknak tehát döntően be kell avatkozniuk az aratási munkák elvégzésébe. Ez elsősorban ott kezdődik, hegy lelkiismeretesen dolgozzunk. Azt tart­suk, hogy a mi njunkánk nélkül kár éri a szövetkezetei, a közösséget, te­hát nem tűrhetünk meg rendetlen munkát a környezetünkben. Milyen lelkiismeretes, becsületes kombájnis­tákra és más gépkezelőkre van szük­ség ! Ahhoz, hogy jó munkát végez­zen a gép, a gépkezelőnek is jő mun­kásnak, jó szakembernek, keli lennie. A fiata! dolgozó, ha tőle telhetőén a legjobb munkát végzi, sokat segít a szövetkezetnek, főleg abban, hogy mi­nél hamarabb befejeződjön az aratás és a cséplés. A másik fontos dolog pedig az, hogyha rendetlenséget látunk, ami a munka rovására megy, távolítsuk el, ne engedjük, hogy kár érje a termést. Van úgy, hogy két-három kombájn arat egy gabonatáblán. Legtöbbnyire úgy szokott lenni, hogy két cséplő­gép csépel egymás mellett. Mégis elő­fordul, hogy egy kombájn alig dolgo­zik, állandóan javítani kell, vagypedig tapasztalatlan a kombájnvezető, emiatt nem végez olyan munkát a gép, mint amilyet kellene. És milyen sokszor előfordul az is, hogy az egyik cséplő­gép rosszul működik. Nagy hátrányt okoz ez. Persze, hogy segíteni -kell ilyenkor a kombájnvezetőnek, a csép­lőgép-kezelőnek. Azon legyen minden fiatal kombájnvezető és cséplőgép­kezelő, hogy gépe a legnagyobb tel­jesítményt érje el. Amint látjuk, az aratáshoz különösen fontos a közös­ségi szellem és az a tudat, hogy kö­zös erővel hamarabb végzünk a mun­kával. Lényeges dolog, hogy minden fia­talt és mindenkit, alti' Odahaza tar­tózkodik és más munkában nélkülöz­hető. győzzük meg, hogy vegyen ’észt az aratásban és cséplésbén. Ha két, vagy hárorp napig dolgozik is, példá­ul tíz munkás, akit az említett módon győztünk meg. az is nagy segítséget jelent és meggyorsítja az aratás el­végzését. Az is nagyon fontos, hogy a fiatalok vasárnapi, vagypedig éjjeli műszakban csépeljenek. A CSISZ mun­kabrigádokat, ha jól megszervezzük, döntően hozzájárulhatnak a termény gyors betakarításához. Példa erre a somorjai járás is, ahol hazánkban elsőnek teljesítették a gabonabeadöst. A járás minden szövetkezetében if­júsági munkacsoport alakult és úgy­szólván egy percre sem engedték a cséplőgépeket, aratógépeket, vagy kombájnokat pihenni. Az aratás befejeztével aratőünne- pélyt, kultúrfellépéseket szoktak ren­dezni. Az aratóünnepélynél és a kuitúr- fellépéseknél természetesen annak a fiatalnak lehet nagyobb szava, aki legtevékenyebben dolgozott az aratás­nál. Hogy nézne ki, hogyha az aratő- ünnepélyen a jókedvtől szinte a pad­lásig ugráló olyan fiatalok vennének csak részt, akik nem vették ki kel­lőképen az aratásból a részüket. Mit szólnának az ilyen legényhez a lá­nyok? Vagypedig mit mondanának ar­ra a lányra a legények, aki a nyár java részét áthűsölte, de az aratási ünne­pélyen első táncos akar lenni. Ez nem vág össze a jő ízléssel. Ha aratő- vagy cséplőbrigádot szervezünk, eze­ket . a szempontokat is fel kell vetni hát a fiataloknak, mert nem mellékes dolgok ezek. Továbbá az aratásban és a cséplésbén dolgozó fiatalok kirándu­lást is szervezhetnek majd, hiszen megérdemlik a pihenést a nagy mun­ka után. A gabona betakarítása nem szokott hosszú ideig tartani, mindenki kibírta, ha kissé többet is dolgozott ebben az időszakban, mint máskor. Ne féljünk ■tehát a munkától, végezzük el rninél gyorsabban a gabonabetakarítást. B. I. Hz ifjúsági műhelyek a VIT tiszteletére A CSEMADOK helyi csoportjainak tagjai is bekapcsolódtak az aratási munkába. A nehéz fizikai munkát azzal fűszerezték, hogy kultúrbrigádokkal járják a falvakat, nem egy esetben a tarlón, vagy a cséplésnél is felléptek. Értékes népművelő munkát fejtenek ki és a kultúrmunkán keresztül ser­kentik a dolgozókat a. cséplés gyors elvégzésére és a gabonabeadás tel­jesítésére. -v Különösen szép munkát fejtenek ki a sajószárnyai, sajőgömöri, fülekpüs- pöki, sávolyi, nagydarőci, deméndi és dacsőkeszi Csemadok helyi csoportok. A Csemadok beszterceoányai kerületi elnöksége méltatta is az említett helyi csoportok munkáját és megdicsérte őket. A Csemadok kultúrcsoportjai tovább folytatják majd a sikeresen meg­kezdett kuttúrmunkát, hogy ezzel is elősegítsék a termelést. SÖLYOM L.{ GAZDAG TERMES MÁRTONBAN A mártoni EFSZ-ben is jól megy az aratás. Egyik üzem munkásai szárít­ják a gabonát, amelynek bizony nagyon örülnek a mártoni szövetkezeti , tagok. Dolgozzunk, hogy jobb legyen a szövetkezetünk Az Ipolypásztói fiatalok már régeb­ben elhatározták, hogy 150 órát dol­goznak le a szövetkezetben a VIT tiszteletére. A vállalásukat egyik va­sárnap teljesítették is. Kora reggel 25 fiatal nótaszóval kezdte meg a cséplést és 115 mázsa gabonát csé­peltek ki. A szövetkezet dolgozói örömmel vették tudomásul ezt az eredményt. A cséplésnél Pereszlényi Eta 14 éves fiatal CSISZ-tag is részt- vett, azonkívül Hégli Rozália, Varga István, Lancman Lőrinc is jól dolgoz­tak. Az időjárás sem volt kedvező, mégis jól ment a munka. De nemcsak a cséplésnél dolgoztak a fiatalok, hanem a kertészetben és más munkáknál is. Az ipolypásztói fiatalok a párt és a kormány felhívására még buzgóbban, szorgalmasabban dolgoznak a mező- gazdaságban, mert tudják, hogy kö­telességük ez, és segítik vele a szö­vetkezetét. FARKAS LAJOS Ipolypásztő Mi is segítjük a szövetkezetei A királyhelmeci járásban a battyáni fiatalok elhatározták, hogy segítenek a szövetkezetnek. Különösen a nagy nyári munkák időszakában fontos a fiatalok segítsége. Ezért úgy gondol­ták, hogy elsősorban a cséplés meg­gyorsítását segítik elő. Amikor a cséplés megkezdődött a fiataloK egy ifjúsági cséplőbrigádot alakítottak. A szövetkezet árpáját, mind a fiatalok csépelték el. Hogy a munkájukkal hamarabb végezzenek, vasárnap is dolgoztak. Nagy segítsé­get jelentett ez a szövetkezetnek, mert rossz idők voltak, sokat esett az eső, az árpa kicsírázott volna a tarlón, ha nem csépelik el idejében.' A tanuló 'fiatalok is sokat dolgoz­nak, a nyári vakációt arra használják fel, hogy segítenek a szövetkezetnek a legfontosabb munkáknál. A szövet­kezet legjobb fiatal dolgozói Simkó Erzsébet, Juhász Mária, Fedor Erzsé­bet, már kora tavasztól a mezőn dol­goznak. Ripcsu Jolán kezdeményezé­sére a fiatalok kultúrmunkával lépnek fel az aratási ünnepségen. SZŰKE ÉVA Battyán Nagyidán a katonák segítettek Az aratás és cséplés gyors befeje­zése érdekében egységünknél munka­brigádot alakítottunk. A brigád CSISZ- tagokból áll és jelentős segítséget nyújtott a nagyidai EFSZ-nek. A brigád vezetői a legjobb katonák, akik a harci és politikai kiképzésben egyaránt jól megállják helyüket. Ami­kor munkára osztották be a katoná-. kat, azt is figyelembe vették, ki mi­lyen munkához ért legjobban. A legnagyobb csoport, együtt a szö­Jobb a szövetkezetben Fülöp Vincéi egy sókszelöcei fiatalt faggatok, aki a pie- soki gépgyárból jött haza a szövetkezet­be. Miért jött ha- : za, jó dolga volt-e a gépgyárban és jól érzi-e magát most a szövetkezetben. A piesoki gépgyár -’**1 korszerű, tekinté­lyes üzem, sok fiatal dolgozik ott, sportolhatnak, tanulhatnak, szórakoz­hatnak, meg a kereset sem lehet utol­só. Mért jött hát onnan haza arról a jó helyről a szövetkezetbe? Minden kérdésre választ adott, még- csak el sem mosolyogja magát a kí­váncsiságomon. Jó dolga van neki ide­haza, bár azt sem mondja, hogy Pie- sokon rossz volt. Nagyon jól érezte ott is magát, szerette is az ipari mun­kát, de a szövetkezet jobban tetszik neki. Most ő a szövetkezet egyik gép­lakatosa, olyan munkaszakaszon dol­gozik, hogy a jól végzett munkájával sok embernek elősegítheti a munká­ját. Például elromlik egy traktor, vagy autó, emiatt már több ember nem dol­gozhat ott, ahol éppen kellene. De ha ö gyorsan megjavítja, akkor végezhe­tik munkájukat az emberek és ez nagy örömet szerez neki. A folyamatos mun­kával pedig sok munkaegységet lehet megtakarítani, ezáltal erősödik a szö­vetkezet. Tudja ezt Fülöp Vince, ezért nem érzi azt, hogy kevesebb értékű munkát végez, mint a piesoki gép­gyárban. Örültek a szövetkezeti tagok, hogy hazajöttél? Egyszer elmentem a szövetkezet el­nökéhez. bejelentettem neki a szándé­komat, hogy szeretnék hazajönni, — írást kértem töte, amely bizonyítja azt, hogy szükség van idehaza rám. Meg­kérdeztem azt is, mit szólnának a tagok, a vezetőség ahhoz, ha vissza­jönnék. Az elnök elvtárs megnyugta­tott, az írást is odaadta, egy hét múl­va pedig már a szövetkezetben dol­goztam. A tagok örülnek, hogy van egy jó géplakatos a műhelyben és senki nem nevetett ki azért, mert hazajöttem. A mozgalmasabb élet után nem unalmas neked idehaza? . — Egy cseppet sem unalmas. Ami­óta idehaza vagyok jutbalozok is, az első csapatban játszom. Meg mozi is van a faluban, jó filmeket nézhetek. Kullúrelőadásokat tartunk, aratóbált rendezünk, kultúrjellépésekkel. Ez mind nagyon érdekes, tehát otthoniasan érez- hetem magam. Újságokat, könyveket is olvashatok, jót megszervezett kul­túrotthon van a falunkban, ahová sok újság jár. A kultúr otthonban szoktuk az estéket eltölteni. Sok fiatal még azért nem akar a szövetkezetbe tépni, mert félnek, hogy keveset keresnek. Ha jól kiszámítom. Idehaza többet keresek, mint Piesokban, pedig ott is jó volt -a fizetés. De sok jtatal azért nem jön haza, — toldja meg a mon­danivalóját, — mert a falujában nem találja jel magát, unatkozik, nem szó­rakozhat úgy, mini a városban. — Persze ez nem Sókszelöcére vonatko­zik — mondja. igaza van Fülöp Vincének. Bizony a fiatalokat a szórakozás is befolyá­solja. A CSISZ falusi szervezetednek többet kell törődni azzal, hogy értéke­sen használhassák ki a fiatalok a sza­bad ideiüket. A falun élő fiatalok is szervezhetnek kirándulásokat, a lab­darúgáson kívül más sportot is űz­hetnek. olvashatnak, tanulhatnak, szín­darabokat játszhatnak. Mindez persze nagyban függ a CSISZ-szervezet jó munkájától. A kultúrotthonokat is ugyanúgy be lehet rendezni minden faluban, mint Sokszelőcén, asztalok­kal, székekkel, könyvekkel, újságokkal, csak hát törődni kell ezzel valakinek. A CSISZ is segítsen a falusi kultúr- otthonok berendezésében, hogy a fa­luba visszatérő fiatalok valóban ott­honra, kulturált környezetre találjanak. vetkezeti tagokkal kint a határban dolgozott, itt mutatkozott a legna­gyobb szükség rájuk. A legjobb cso­portok közé tartozott Salzburger elv- társ csoportja, amely a gabona tisztí­tását végezte. Eben a munkában Oig- lan és Vnucko katonák dolgoztak a legjobban. Két nap alatt 110 mázsa »árpát tisztítottak ki. Egy másik cso­port a gabona elraktározását végezte. Ők is becsületesen dolgoztak, 22Ó má­zsa árpát raktároztak el, itt a legjobb munkások Filo, Harnoch, Petro és Be­nes katonák voltak. Az aratásban és cséplésbén egysé­günk tagjai 858 brigádőrát dolgoztak le, foglalkozási időn kívül. Brigádunk állandó készültségben van, azonnal készek segíteni ott,, ahol arra a leg­nagyobb szükség mutatkozik. BARTHA VILMOS katona. ♦ Bányászaink fokozott igyekezet­tel készülnek a bányásznapra. A dob- sinai vasérc bányák felhívták a Gö- möri Vasbányák dolgozóit, hogy az augusztusi tervet már augusztus 29-re a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordu­lójára teljesítsék. A körmöcbányai bányászok ez év végéig csaknem ezer tonna érc tervenfelüli kitermelését tűzték ki célul. A selmeci ércbányák­ban újabb réselő gépeket helyeztek üzembe és harminc vájár kezdett Boruszki-módszer szerint dolgozni. A bányásznap tiszteletére- eddig 834 ton­na ércet fejtettek ki terven felül, ♦ A varsói VIT ausztráliai, afrikai, iraki, spanyol, olasz, kanadai és por­tugál küldöttei Moszkvába érkeztek és onnan a kínai ifjúság meghívására, Kínába utaznak. ♦ „A Népi Demokratikus Csehszlo­vákia tíz éve” kiállítás nyílt meg Moszkvában. A kiállítás idején több művészeti együttes, így a Lúcnica is fellép. ♦ A Tudományos Dolgozók Világ- szövetségének genfi konferenciájával kapcsolatosan több amerikai, angol, francia tudós elragadtatással nyilat­kozott arról a nagyszerű munkáról, amelyet a Szovjetunió az atomerő bé­kés felhasználásával kapcsolatban vég­zett. ♦ A vasutasok ünnepére a kassai vasúti körzet dolgozói gyermekvasút- tal ajándékozták meg a legkisebbeket. ♦ Augusztus 23-án ünnepelte a román nép a fasiszta megszállás alól való felszabadításának 11-ik évfordu­lóját. Az ünnepségeken N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának első titkára is részt vett. Ro­mániában az ötéves tervben megte­remtették az önálló román mezőgaz­dasági gépipart és a gépesítés jelen­tősen hozzájárul ahhoz is, hogy ál­landóan erősödik a szövetkezeti moz­galom. Eddig több mint 5500 kollektív gazdaság működik. Évről-évre emel­kedik a dolgozók életszínvonala. Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek árának legutóbbi leszállítása is. ♦ A szepsi fiatalok ,12 000 brigád- órát dolgoztak le, az aratási munkák­ban. ♦ 2400 méteres film készül a ma­gyar futball történetéről. ♦ A nemzetközi filmvilágot érdekes esemény foglalkoztatja a hírhedt Mon- tezi per főalakja kulcsregényt ír és most hozzákezdenek annak megfilme­sítéséhez. A film főszerepét a tör­ténet valódi szereplője alakítja. ♦ Augusztus 20-án nyitották meg az orosz népi nyelvtanfolyam VI. or­szágos értekezletét Bratislavában. ♦ A kassai vasútigazgatóság dolgo­zóinak gyermekeiből tamburás-zene- kar alakult. A zenekar tagjai nyolc- tól-tizennyolc évesek. A vasútigazga­tóság két hálókocsit bocsátott ren­delkezésükre, mellyel most végigutaz­ták a határvidéket és színvonalas mű­sorszámokkal kedveskedtek a határ­szélen dolgozó brigádmunkásoknak. ♦ A félsőcsitári fiatalok eddig több mint száz órát dolgoztak le az aratás­nál. Nagy segítséget nyújtottak úgy a szövetkezeteseknek, mint az egyé­nileg gazdálkodóknak. ♦ A bártfai ruhaüzemben sok fiatal dolgozik. Naponta ötven dolgozó megy ki a szövetkezetek földjeire, hogy se­gítsem - a gabona begyűjtésében. Ed­dig már több mint Í129 brigádórát dolgoztak le. Elvlárs, Elvtársnő ! Kellemesen akarod tölteni szabadságodat? Gyere velünk, sátortáborba megyünk! A CSISZ SZLKB minden ke­rületben nyári sátortábort szervez és Téged is meghív. A táborokat Szlovákia legszebb helyein helyezzük el, mégpedig: a Kis Kárpátokban, Jahodnikon, Nagyszombattól nem messze, a trencséni és a bánóéi járásban az inoveci hegységben, Selmecbányától nem messze, a Pocuvadlói tó mellett, Jánosík-vidékén, a vrátnai völgyben, Igló mellett, a Slovensky raj vidékén, Nagymihály mellett, nem messze a Vinany tótól. A sátortábor kellemes szórakozást és jó kirándulási lehetőségeket nyújt. A táborozás hét napra 70 Kcs-ba, tizennégy napra pedig 140 Kés-ba kerül. Magad választhatod ki, hogy melyik táborba akarsz menni. Jelent­kezni a CSISZ bármelyik szervezetében, vagy a CSISZ járási vezetősé­gén lehet. Gyere velünk, ismerd meg hazánk szépségeit! A CSISZ SZLKB bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents