Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-30 / 30. szám

1955. július 30.

V

SUI41XXLMUUMJI

w

A világ közvéleménye a genfi értekezlet eredményeinek hatása alatt áll. Általános az a nézet, hogy a kormányfők genfi értekezlete jelentőségében ás hatásában hosszú évek őta a jlegpozitívabb ténye volt a nemzetközt helyzetnek. A legkülönbözőbb pártállású lapok kommentárjai egyetértenek abban, hogy a genfi értekezlet eredményeként jelentősen megjavul a nemzetközi légkör s mint számos nyugati lap is elismeri; új szakasz kezdődik a nemzetek közötti kapcsolatokban.

A moszkvai Pravda „Az egyetemes béke megszilárdításáért" című vezércikkében, amelyben a genfi értekezlet eredményeit méltatja, ezt írja: „Ez az értekezlet úgy kerül be a történelembe, mint új szakasz kezdete a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország viszonyában, előfogja segíteni a bizalom megerősödését ezen államok és népeik között s pozitív jelentőségű a többi ország számára is az egyetemes béke megszilárdításának ügye szempontjából.” A továbbiakban a Pravda rámutat arra, hogy a genfi értekezlet azokkal a politikusokkal szemben, akik állandóan azt hangoztatták, hogy korunknak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti úgynevezett hideg háború jutott osztályrészül, megmutatta, hogy igenis, van reális út a hideg háborútól való megszabaduláshoz. „Az élet bebizonyította, hogy van reális út a vitás nemzetközi kérdések megoldására, nem lehet azt , állítani, hogy ezek a kérdések gordiusi csomót alkotnak, ame- : lyet a régi monda szerint semmiképpen sem lehet kibogozni, hanem csupán karddal szétvágni". A Pravda ezután sorraveszi azokat a kérdéseket, amelyek a genfi értekezleten szőnyegre kerültek, s amelyekben megegyezéses döntést hoztak a kormányfők. A lap végül leszögezi: „A szovjet kormány kijelentette: megteszi a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, fiogy valóra váljanak a genfi értekezletnek a nemzetközi feszültség enyhítését és az egyetemes béke megszilárdítását célzó határozatai. Ez szükségessé teszi, hogy türelmesen és lojálisán vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek még megvitatásra és megoldásra várnak. Ha minden állam az együttműködésnek ugyanarról a szelleméről tesz majd tanúságot, amely Genfben megnyilvánult, akkor ez biztosíték lesz arra, hogy a béke fenntartásának nemes céljait elérjük és a népek nyugodtak lesznek holnapuk felöl.

A Reuter szemleírója londoni diplomáciai körök véleményét fejti ki, amely szerint a genfi négyhatalmi értekezlet eredményei elősegíthetik a Kelet és Nyugat közötti hideg háború megszüntetését és olyan szövetségnek békés alapokon való visszaállítását, amely a háború éveiben a nagyhatalmak , között kialakult. A londoni közvélemény örömmel fogadta a genfi tárgyalások sikeres befejezését és azt a háború befejezése óta eltelt évtized egyik legnagyobb diplomáciai eredményének tekinti. A közös megegyezéssel kidolgozott irányelveket és az egész genfi értekezlet idején uralkodott megbékélési szellemet — állapítja meg a Reuter szemleírója — londoni megfigyelők annak bizonyítékaként fogadták, hogy a nagyhatalmak békére törekszenek.

Hasonló nézeteket és hangulatképet közöl a Reuter Párizsból is. Az AFP az ENSZ székhelyén uralkodó hangulatról közöl jelentést és megjegyzi, hogy ENSZ-körökben megelégedéssel fogadják a négy nagyhatalom közleményének azt a részét, amely a Kelet és Nyugat közötti normális kapcsolatok helyre- állítására vonatkozik.

Kétségtelen, hogy a genfi értekezlet eredményeiben jelentős részük van a békéért harcoló millióknak. De nem szabad megfeledkezni arról,, hogy ezt az eredményt ázzál a lankadatlan és szívós kitartással sikerült elérni, amely egyik legfőbb erőssége a béke világmozgalomnak. A siker éppen ezért nem jelentheti a békeharc és a tömegek éber helytállásának lanka- dását, hiszen még mindig vannak igen jelentős csoportok, amelyek változatlanul azon fognak mesterkedni, hogy gáncsot vessenek a feszültség enyhülésére irányuló politikának s igyekezni fognak akadályozni a genfi irányelvek alapján meghozandó gyakorlati döntéseket. Igaz ugyan, hogy a genfi eredmények hatása alatt még olyan jobboldali amerikai politikus is, mint Nixon alelnök, kijelentette, hogy a négy kormányfő genfi tanácskozása tisztázta a nemzetközi légkört. De azért egy fecske nem csinál nyarat s egyetlen kijelentés nem oszlatja el a republikánus párt jobboldalán uralkodó ellenséges hangulatot a nemzetek közötti békés együttműködés politikájával szemben. Ebből a szempontból figyelmet érdemel a Reuternek az a jelentése, amely arról számol be, hogy a köztársasági párt néhány jobboldali tagja tüntetőén távoltartotta magát Eisenhower fogadásától. Knowland szenátor és Bridges szenátor, a republikánus jobboldal vezető személyiségei „fagyos csendbe burkolódznak” — mint az angol hírügynökség tudósítója írja.

A nyugat-német közvélemény egyre erélyesebben követeli, hogy a genfi értekezlet eredményeinek megfelelően a bonni kormány mielőbb vegye fel a kapcsolatot az NDK kormányával és a németek közötti megegyezéssel segítsék elő a német kérdés megoldását. Igen mély benyomást tett a német közvéleményre a szovjet államférfiak látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban. Különösen élénk megértő visszhangra talált Bulganyin nyilatkozatának az a része, amelyben kifejti, hogy a németek közreműködése nélkül lehetetlen megoldani .a német kérdést. Bonni kormánykörökben is élénk feltűnést keltett a szovjet kormányküldöttség látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban és nagy jelentőséget tulajdonítanak annak az eszmecserének, amelyet a szovjet államférfiak a Grotewohl-kormánnyal folytattak. A nyugat-németországi lapok hangsúlyozzák, hogy az Adenauer-kormány Bulganyin és Hruscsov genfi és berlini nyilatkozatai után aligha térhet ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányával való viszonyának rendezése elől.

Ülésünk végéhez közeledik. De azért még nem válunk el egymástól. Ezt úgy értem, hogy ha nem is leszünk együtt fizikai értelemben, mi négyen ugyanabban a teremben, erkölcsileg egynek kefl maradnunk ugyanabban az akaratban.

Engedjék meg nekem, hogy úgy tekintsem, hogy a közöttünk bizonyos kérdésekről, bizonyos szövegekről, bizonyos irányelvekről létrejött megegyezéseken túl, maga az a ténv. hogy találkoztunk, maga az a szellem, amely vitáinkon

Faure beszéde

kifejezésre jutott, s maga az a kölcsönös megértés, amelv ezt követte, nagymértékben rányomja bélyegét a nemzetközi kapcsolatokra' és örvendetes befolyást gyakorol majd ezek alakulására.

Közös e'határozottságról tettünk itt tanúságot. Most már az a feladatunk, hogy megtaláljuk az erre vezető eszközöket. Megtettük az első lépést ezen az úton,. de vannak még akadályok. Nem igyekeztünk eltitkolni ezeket, mert minden •haladást az igazság útján lehet elérni.

A kormányfők irányelvei a külügyminiszterek száméra

Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és az államok közötti bizalom megszilárdításához, utasítják külügyminisztereiket, * hogy folytassák a következő kérdések tanulmányozását, figyelembe véve azt az asamecseret, amely a genfi értekezleten foly t, s javasoljanak hathatós eszközöket e kérdések megoldására, tekintetbevéve a Németország újraegyesítése és az euró pal biztonság problémája közötti szoro9 összefüggést és azt a tényt, hogy • problémák mindegyikének sikere* rendezése a béke megszilárdításának érdekét szolgálná.

1. Európai biztonság és Németország

Abból a célból, hogy létrehozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamennyi nemzet törvényes érdekeire, s az egyéni és kollektív önvédelemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az erre vonatkozó különböző javaslatokat, beleértve a következőket:

Egy Európára vagy Európa egy részére kiterjedő biztonsági paktumot, amely rendelkezést foglalna magában arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kötelezik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az ag- resszorngk; a fegyveres erők és fegyverzet korlátozását, ellenőrzését és felügyeletét, olyan ővezet létesítését Kelet és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e probléma megoldását érintő lehetséges javaslatok figyelembe vételét.

A kormányfők felismerve kölcsönös felelősségüket a német

kérdés rendezéséért és Németország újraegyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kérdés rendezését és Németországnak a szabad választások útján való újraegyesítését a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biztonság érdekeinek megfelelően kell megvalósítani. A külügyminiszterek maguk fognak rendelkezést hozni — amennyiben kívánatosnak látják — más érdekelt felek részvételére vagy meghallgatására vonatkozólag.

2. Leszerelés

/

A négy kormányfő a háborús veszély megszüntetését és a fegyverkezési terhek csökkentését óhajtva, meggyőződve annak szükségességéről, hogy — a szilárd béke és az emberiség jóléte érdekében. — hathatós biztosítékok mellett létrehozzanak egy rendszert, minden fegyverzet és fegyveres erő ellenőrzésére és csökkentésére,

felismerve, hogy az ezen • téren elért eredmény hatalma» anyagi javakat és erőforrásokat szabadítana fel, amelyeket a

nemzetek hékés gazdasági fejlődésére, a jólét emelésére, valamint az elmaradott országok megsegítésére lehetne felhasználni,

a következőkben állapodik

meg:

1. E célok érdekében együttműködnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési bizottságának albizottsága út- jSn elfogadható leszerelési rendszert dolgozzanak ki.

2. Utasítják az albizottságban helyetfoglaló képviselőiket, hogy az ENSZ-től kapott megbízásukat teljesítve, munkájukban vegyék tekintetbe azokat a nézeteket és javaslatokat, amelyeket a kormányfők ezen az értekezleten kifejtettek.

3. Azt javasolják, hogy az albizottság következő ülését 1955. augusztus 29-én New Yorkban tartsa.

4. Utasítják külügyminisztereiket, hogy vegyenek tudomást arról, ami a leszerelési bizottságban történik, vegyék tekintetbe a kormányfők által ezen az értekezleten felvetett nézeteket és javaslatokat és vizsgálják meg, vajon, a négy kormány tehet-e bármily további hasznos kezdeményezést a leszerelés terén, vagy sem.

3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztés«

A külügyminisztereknek szakértők bevonásával tanulmányoz- niok kell azokat az intézkedéseket, beleértve az EgyesUlt Nemzetek Szervezetének sser- veiben és Intézményeiben foganatosítható Intézkedéseket, amelyek:

a) a népek közötti szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók fokozatos kiküszöbölését és

b) az érdekelt országok és népek szempontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnék.

4.

A négy hatalom külügyminiszterei Genfben október hó folyamán fognak összeülni, hogy megkezdjék a kérdések tanulmányozását é» döntsenek munkájuk megszervezéséről.

★ ★ ★

Varsó hívja a világ ifjúságát

Lengyelország szive

í.

Látód, ez a Visztula sellője. Bronzba öntve áll ott a Visztula vártján a kultúra és pihenés parkjában. A varsóiak úgy tudják, hogy egyszer, régen, két fiatal érkezett arra a puszta térségre, ahol ma Varsó fekszik. Más-más irányból jöttek és itt találkoztak össze, ahol a Visztula 'felett kiemelkedik Skarpa dombja. War, a fiú és Szawa, a lány leültek a Visztula partján és azon tűnődtek, üt maradjanak-e, vágd induljanak tovább. Amint tanakodtak, fényes sellö emelkedett ki a habokból s így szólt hozzájuk emberi hangon: „Telepedjetek itt leépítsetek magatoknak házat, legyenek gyermekeitek”. War és Szv;a fkéz a kézben felmentek a dombra és megépítették kunyhójukat. És a város örökölte gz első lakók nevét: War- Szawa.

A mondái „régesrég” —, a történelmi adatok szerint — csupán hétszáz év. Varsó a XIII. században még csak _ falucska volt. Száz évvel később, a Mazowi hercegek itt építették fel védőfalakkal övezett kastélyukat és a falut városi rangra emelték. A Visztula Sellője azóta Varsó címere. Zsigmond kimly aztán 1596Való igaz, hogy az élet mindig egy bizonyos feszültségen épül fel, hogv mindig'egy bizonyos erő . hordozza. Legyen ez a feszültség, ez az erő. a megértés és a barátság feszültsége és ereje- nem pedig az ellenségeskedésé, vagy a bizalmatlanságé!

Javasolnunk kell — nemcsak azoknak a népeknek, amelyeknek megbízásából itt vagyunk, hanem azoknak is, amelyek reánk tekintenek, — hogy a biztonsági feladatok helyébe fokozatosan a béke építő és jótékony feladatai kerüljenek.

ban Krakkóból Varsóba helyezte át székhelyét s Varsó Lengyelország fővárosa lett. •

2.

Varsó történelmi fejlődése során a felemelkedésnek és a pusztulásnak, majd az újrakezdődd felvirágzásnak számos korszakán ment át. A város első hídját 1568-ban építették a Visztulán. Első színháza 1637-ben, első vqsútvonala 1845-ben épült. Varsó népe többször viselte a svéd, a can és a porosz elnyomás rübifíá- ját. Varsó mégis a szabadság és ■ a hősiesség városa. Ha majd az Óváros piacának kövein jártok, emlékezzetek Ki- linszki csizmadia mesterre — vezetésével bontott szárnyat a varsóiak , első népi felkelése. Varsó a legszebb lengyel nemzeti és forradalmi hagyományok városa, a lengyel munkásmozgalom bölcsője, az 1905ös forradalmi barrikádok városa.

A kapitalista fejlődés a XIX. században indúlt meg Varsóban. A többi európai városokhoz hasonlóan tervszerűtlenül épített külvárosok jöttek létre. A város törzse, a Belváros is rendetlenül, esetlegesen egymáshoz ragasztott tömbökből állt. A két világháború között a lengyel főváros lakosainak a száma 1,3 millió volt.

A milliós fővárost a második világháború ideién a hitleri megszállók barbár módon lerombolták. Pokoli terv szerint gyújtották s robbantották fel o házakat, hogy Varsóból kő kövön ne maradjon. Varsó 84 százaléka romokban heveit. A

lakosság megdöbbentő nagy része -j- 600 ezer ember — vesztette életét a megszállás alatt.

3.

A szabadság hajnala 1945. január 17.‘én virradt fel Varsóban. A szovjet hadsereg és. a lengyel hadsereg katonái közös harcban kiűzték a hitlerista hódítókat. A város életében új korszak vette laesdetét. Voltak, akik tagadták Varsó jövőjét. A nép. a kommunisták hittek benne és akarták. Boleslav Bierut eívtárs erről így beszélt; „Az új Varsó wem lasz a réginek a mása, hanem szocialista ország fővárosává tesz- szük.”

Tíz évvel ezelőtt átrepülve Varsó felett egy tetőnélküli város borzalmas képét láttuk — ameddig a szem ellátott, mindenütt szétrombolt házak és romok —, ma pedig bármer- ről közelítjük is meg a várost,

elsőként a tudomány és kultúra palotájának égbenyúló épülete Ötlik szembe, amely világos . és ünnepélyes, mint az újjászületett lengyel nép őrölne. (A palotát a Szovjetunió népei ajándékozták Lengyelországnak. Magassága 251 méter, álapszélessége 212 méter.)

Sok szó esett a varsóiak önfeláldozó■ építő munkájáról, arról a lelkesedésről és hazafiúi érmésről, mellyel a lengyel neo helyreállítja és építi fővárosát. „Az egész nép építi Varsót” — ez nemcsak jelmondat a varsói épületek falán, hanem hatalmas híd is a Visztulán, acélkonstrukció, amelyet Szilézia munkásai készítettek, bizonyíték erre Miczkiewicz és Kopemikus helyreállított emlékműve, a ilowi Szwiat utca és a Marszalkowezka-fa a Murano lakónegyed, a Kelet-Nyugat műül — mely mind. mind, Krakkó, Lodz, Lublin, Bíelosz- tok és Varsó lakóinak Segítségével készült, A jelszó -ép — <tz újjáépítésre váró utcákhoz, házakhoz, vasárnaponként és munkaidő után ngész üzemek, vállalatok munkásai érkeznek, sokszor más városokból, kerületekből — építeni. És ha az óvárosi piactéren júiíában valaki egy lengyelt lát, aki házigazdaként szemléli a régi várfalat, vagy a Krokodilhoz címzett ódon fogadó homlokzatának cirádáit, akkor biztos Heftet benne, hogy ö maga is rakta a várfal tégláit, vagy maga vakolta a homlokzatot.

4.

Varsó huszonkét lakókeriile- tében 1949 és 1953 között 75 ezer lakószobát építettek fel, amelyekben jelenleg mintegy 120 ezer ember él. Ugyanezen idő alatt több mint 148 ezer lakószobát állítottak helyre, ami jelentősen .megjavította a lakásviszonyokat, különösen Varsó külvárosaiban.

Az új Varsó fontos ipari 'központtá is vélik. 1945-től kezdve n nagyszámú új ipari vállalat létesült; közte az au- tógyár, a konfekció-ipar varsói vállalatai, a varsói nyomdaipari kombinát, a „Lengyel Szó Háza.”

Nagy befektetéseket eszközöltek a városi közlekedés . rendszerének kiszélesítésére és újjáépítésére is. 1945 és 1953 között Varsóban két hatalmas városi és vasúti hidat építettek. 1953-ban a városi közlekedés két és félszer több utast Szállított, mint 1938-ban.

Igaz, Varsóban még sok a rom. De ha csak egy percre . is elgondoljuk, hogy milyen is volt Varsó tíz évvel ezelőtt, a háború után, akkdt megértjük ezeknek g szavaknak teljes jelentőségéi: „Varsó' épül”,

„Varsó újjáépül". Hosszú és nehéz volt a lengyel építők útja — attól a naptól kezdve, amikor a „Polania” étteremtől kezdődően egy rövid szakaszon megindult nz első villamos. — a mai Varsóig. Az új negyedek és városrészek építkezéséig, mikor a varsói utcákon már varsói üzem márkáját viselő autók száguldanak és mikor a munkásosztály ez ismét majd milliós városnak mintegy felét teszi ki. Varsó — a csodálatos újjászületés városa, az új demokratikus Lengyelország új tükörképe. >

Varsóban a kivilágított Slasko-Dabrowski híd.