Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-23 / 29. szám
1955. július 23. JAROSLAV MALY: Áz aktatáska Szín: A tárnában. Szereplők: Az üzemi bizottság elnöke és néhány tagja, a CS1SZ titkára. Történik héttőn. Elnök: (örvendezve) Üdvözlünk üdvözlünk! Titkár: Köszönöm. Azért jöttem, hogy segítsek a szocialista munkaverseny megszervezésében. Mindnyájan: (Leplezetlen őrömmel) Nagyszerű, nagyszerű. Titkár: Igenis, éppen azért vagyok itt. A szocialista raun- kaversenxt nem szervezik meg mindenütt helyesen. Elnök: Tudod... mi... Titkár: (Közbeszól) Hát persze, hogy tudom. Azért vagyok ittT Mindent alaposan megfontoltunk, figyelembe vesz- szük a helyzetet, bizonyára szűk a keret. Mindnyájan: Miért ne lenne nálunk szűk a keret. Titkár: Természetesen. De el kell távolítaAi... Mit csináltatok eddig a szocialista munkaverseny érdekében ? Elnök: (Bátortalanul) Ide figyelj, itt — ilyen... egyszerűen ... nem nagy pontok .. . Semmi különösebb. Titkár: (Hevesen) Mutasd csak! Mindnyájan: (Megmutatják a kiadott villámhiradót). Titkár: Nagyszerű, gyönyörű! Gratulálok! (Beszélgetés közben összeszedi a villámhíradókat és szórakozottan az aktatáskájába gyömöszöli (Csak folytassátok így tovább. Meglássátok, hogy majd megy!) II. Szín: Vasműhely. Személyek: Az elnök, az üzemi bizottság néhány tagja, a CSISZ titkára. Történik kedden. Elnök: Üdvözlünk titkár elvtárs. Igazán örülünk neki. hogy eljöttél és segíteni akarsz. Titkár: Igenis elvtársak, éppen ezért jövők. A munkaversenyt alulról kell kezdeni, nem a zöld asztalnál. Mit tettetek ti már a népszerűség érdekében. Elnök: (Bátortalanul) No, persze idenézz. (A többiekhez fordul). Hol is vannak azok a villámhíradók? Mindnyájan: (Keresik, megtalálják és átadják a villám- híradókat a titkárnak) Titkár: Érdekes, valóban érdekes, azt is mondanám: egyedülálló! (Összeszedi' a villámhíradőkat és az aktatáskába gyömöszöli). III. Szín: Az üveggyárban. Szeitoélyek: Mint azelőtt. Történik szerdán. Elnök: Mennyire örültünk... Titkár: Mindent elkövetek, mindent megteszek, amennyire csak erőm engedi. Mindent komoly, szilárd alapra kell fektetni. Egy napig se dolgozzatok úgy, mint ahogy eddig tettétek. Másképp kell azt kezdeni. Mindnyájan: Mi ugyanis... Titkár: Lám,... lám ... (A villámhíradók között lapozgat). Pontosan járni a munkába. Munkaközben gondolkodni... Csupa kötelezettségvállalás... (Begyömöszöli a villámhíradókat az aktatáskába. IV. Szín: A titkár irodája. Személyek: Titkárnő, az aktatáska, papír a gépben Történik csütörtökön. Titkár: Elvtársnő, jelentést írunk. Hol is van az aktatáskám? (Kiszedi belőle a villámhíradókat, lapozgat bennük és diktál). Ott, ahol a munkaversenyt nem szer- \ vezték meg alaposan, a funkcionárius, mint olyat, oktatásban kell részesíteni. Közvetlenül. Utóbbi időben elmélyítjük munkánkat és közvetlenül a helyszínen kell őt átképezni. Majd október 1-től 15-ig 29 csoportban tartottunk oktatást és az elvtársak kitörő örömmel fogadták a segítséget. Az értékes tapasztalatokat, melyeket átadtunk ... Nagydved, a zsélízi tanítói szervezet és Kisölved ifjúsági csoportjai még tavaly megrendelték a szervezet pecsétjét a CSISZ kerületi bizottság gazdasági osztályán Nyitrán. Azóta se pecsét, se. válasz. Ezért aztán sokszor megtörténik ez az eset: Színtiszta igazság avagy: Okos Józsi jól megmondta. A zselízi járásban a nyári munkálatok idejére több helyen, Vezekényen, Damssdon. Kisö!veden napközi otthonokat nyitottak. A napközi otthonok költségvetésükből azonban csak Instruktor: .. most pedig elnök elvtárs igazold a szervezet pecsétjével, ,hogv itt jártam, segítettem nektek. Kérek tehát egy pecsétet... Elnök: Az nincs. De ujjlenyomatot adhatok... UfCífS PÍSTA KAlÁtfUS&l Lógós Pista gondolt egyet, jó barátokat keresett, kikben ha kell, bízni lehet, legalább is egy keveset. Dolgozni ö bíz’ úgy szeret, mint kopasz a forró vizet, kesereg is ám eleget, hisz ő erre csak ráfizet. Ráfizet, mert elsejére egy-két könnyű, hitvány garas cincog csak a b(l zsebébe' — szívében meg bánathalmaz. Ám ilyenkor Ígér fűt-fát, hogy majd ő is megmutatja roppant erős akaratát csak ne legyen ily nagy bajba így születet meg fejében egy nagyszerű friss gondolat „hopp, a barátaim, kérem, felkeresem most azokat!" Fontolgatta, latolgatta ki is a legjobb barátja, kinek baját elmondhatja s panaszáért majd megszánja. S azt, hogy végül mit intézett mint egyik jó bizalmiját felkeresett pont evégett, hogy tartsam meg még e titkát. (Folytatjuk.) Dédnagyapám megvicceli a kulákot Huszáros ember volt. Bajusza olyan, mint egy ve- rébszámy; deresedé és nagy. Roppant szeretett viccelni. Különösen, mikor bepillantott egy kicsit a nagyvilágba, lett híres vicceiről! Mert megviecelte az még a papot is, pedig ahhoz már csak nagy merészség kellett. Még a halála után is emlegették. Az alábbi viccet az anyám mesélte a minap: * Sarjúkaszáláskor, a nyár végén történt. Az egyik nagygazda, —' olyan hájas-féle, mert hol dolgozott, hol nem — elhívta Balázs atyust sarjút kaszálni Tapolcára. Jó sarjú volt, erős volt a nyár. Reggeltől vágták, kora reggeltől, pitymallattól. Méghozzá szakmánban. Mert igyekezni kellett. Nagy volt a tábla, meg annak a holdvílágfejű- nek — olyan kopasz volt az a gazda — volt még másutt is kaszálója. Hajtogatta is egyre: szaporán, te Mihály!, szaporán! No,) a munkában nem is volt hiba. Jó kaszás volt az öreg, — azaz a fiatal: mert még akkor elég fiatal volt. Reggel kilenc tájra le is vágták az első sáncig. Ennyi volt kiszabva früstökig. A reggelit csak amúgy hamarjában, féllábon kapták be. Nyárvégi sárga szalonna volt, meg pálinka. A gazdáé, mert ez úgy járta; aki hajt, az fal- nivalót^is adjon. Reggél meg uzsonnakor. Utána oszt vágták, vágták. Hegy csak úgy csurgott róluk a verejték. Nehéz munka is a kaszálás, aki valaha próbálta, esküdhet rá. Ki is döglöttek úgy uzsonnatájra, hogy jószerivel azt se tudták, hogy élnek-e vagy halnak... No meg a has, hej a has, fene bele, de megüresedett! No, uzsonna! — Azaz, csak az ideje. A szomszéd kaszálókban, igaz, már mindenütt leültek az emberek. De a világítósfejű bizony rá se hederint erre. Csak vágja, vágja... Levágnak még egy *7»ndet. Azután még egyet. Még egyet... De erre már Balázs Mihály- ban is fellázad a méreg. A görcs üssön bele, biz’ nem jövök én többet neked te pond- rós, hiszen így még a kommen- ció napjáig se’ élek... — ilyesfajta gondolatok jártak a fejében. Szól is a gazdának: — Hát gazduram, uzsonna ideje van, mer így, biz’ isten még a bőrömet is a kaszálóján hagyom... De bizony az nem áll meg, azt mondja, hogy: no még egy rendet Mihály, azután már igazán ... Végire érnek, meg is állnak. Azt mondja a holdvilágosfeiű: — No Mihály, hát üljünk le, és tegyünk úgy, mintha uzsonnáznánk! Mert biz’ én nem hoztam semmit... Erre osztán elfogta a düh Mihályt is. Káromkodott is, szitkozódott is, — de csak mindent magában, összekapart még az ujjasában egy csipetnyi dohányt, rágyújtott, elszívta, oszt felálltak, hogy vágják tovább a sarjút. De az én dédnagyapám csak megfordítja a kaszát; fokával lefele, és így kezd hadonászni, jobbra-balra, mint ahogy azt már kaszálásnál csinálják. Meglátja ezt a gazda is, hogy majd a szeme esik ki, ordít is mindjárt dédnagyapámra: — Hűje vagy te Balázs Mihály, megbolondultál, mit csinálsz ... ! ? De bizony az se’ hagyja magát: — Sose’ veszkődjék gazduram, csak úgy teszek, mintha kaszálnék ... KARDOS ISTVÁN a Nemzeti Bankon keresztül, számlák ellenében fizethetnék ki a bevásárolt élelmiszereket, ha a Fogyasztási Szövetkezetek hajlandók lennének ezt a fizetési formát ©'fogadni. Ezt azonban nem teszik és ezért ma ez a helyzet: A falusi üzletekben: A körzeti Fogyasztási Szövetkezetben A járási Fogyasztási Szövetkezet iro- Oroszkán. dájában, Zselizen A kerületi Fogyasztási Szövetkezet irodájában Nyitrán. A napközi otthonban A gyermekek: Kérünk szépen ebédet... A napközi otthon vezetője: De ha nincs hitelkeret... Okos Józsi • Nekünk galuska kel.', azt egyék meg azok, akik kitalálták. ÜJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Smena a CslSz Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bratislava, Prazská 9. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő Szőke József. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, Prazská 9. Telefon 227-17, 237-01 — Nyomja Merkantil n. v. nyomdája. — Előfizetés egy évre 30.— Kés, félévre 15.— Kcs. — Terjeszti a postaszolgálat. — Rendeléseket minden postahivatal és minden kézbesítő átvesz ‘— Hírlapbélvea A—68604 engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányítópostahivatal Bratislava 2. 1 A napközi otthon vezetője: Tehát szeretnénk, ha a hitelkeretet felemelnék, hisz pénzük van s a gyerekek még sem ehetnek holmi irodai cifraságok miatt... Ez ... ez ... Mytana elvtárs: De ilyen hangon beszélni, a népet szolgáló hivatalnokokról!_ Egyébként menjen csak Zse- lízre vissza. Ott kell ezt elintézni. A napközi otthon vezetője: Ha Oroszka hitelkeret emelést kapna, akkor a napközi otthonban ehetnének is a gyermekek. A tisztviselő: De én nem ettem bolondgombát kérem. A kerület né’- kül mit sem tehetek... A napközi otthon vezetője: Kérek engedélyt, hogy az üzletben számlára vásárolhassak.. Fanda elvtársnő: Szívesen megtenném, de nincs rá hitelkeresetünk. Tál .1 a járási irodában ... A napközi otthon vezetője: Kérek 16 kg lisztet, 3 kg sót... Az üzlet vezetője: Sajnálom, a napközi otthonnak semmit sem adhatok, ta'án a körzet engedélyével...
