Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-09 / 27. szám

1955. július 9. K •• Öcsi nősül — Ja igen, fiúk. nősülök — jegyezte meg Öcsi magától- értetődheti mintha azt mondta volna, hogy bestéit a szakács­csal és ma marhatokány lesz ebédre. Pisla és János Természetesen mikor miaki a harmadik ipariban ilyen nagyszerű tréfát mond s még hozzá ezzel az utólérhetet- Iénül harvUag hangsúllyal- hát ezen illik nevetni. Mi is ne­vettünk. — Mit vihogtok — nézett ránk dühösen öcsi — nem értitek, hogy nösüök? Bejelentem nektek életem legsors- döntöbb lépését, hogy méltóztassatok tudomásul venni és erre ti röhögtök? Tudni kell, öcsi „már” .huszonhárom éves és nem szokott hazudni. Megszűnt a kacaj. — De hogyan — lármáztunk — kivel, mikor és miért? — A menyasszonyomat Mankónak hívják — jelentette ki gőgösen — és különben egv dolgozó nő. Tudtuk, hogy jár valakivel, az is nyilvánvaló volt, hogy ez a valaki nem a nagymamája, no de ez még nem. jelent nősülést! És íme... ki hallott ilyet. Nahát, ez az Öcsi —> hüledezttínk. Vártuk mi lesz. A mindenét, nem megy olyan könnyen — panaszkodott néhány nap múlva — kérvényt kell beadnom, hogy engedé­lyezzék a dolgot. így mondta: a dolgot! Lám az egyszer Pista győzött, idejében szerzett jegyet, s Prágába ő feljöhetett, hol sok szépben gyönyörködhet mit többé ő el nem feled. — Fiúk — javasolta az osztályéinak. — segítsünk neki, míg mag nem gondolja magát. Hadd bomoljon! Utóvégre nem minden nap történik megi, hogy lcihózpsíthalunk valakit. A közvélemény egyhangúlag magáévá tette az ügyet Há­romtagú küldöttség ment az igazgatóhoz, hoav Öcsit a har­madik béből engedjék megnősülni. . — No igen — mondta ás igazgató, miután gratulált a vő- legényielöltnek — de ez nemcsak tőlem függ ám! Jánosnak biz’ nem volt jegye pénzt ő erre nem tett félre, s hiába járt ide-oda nem törődött senki véle. Ám estére holtfáradtan pad alatt szunnyadt el nyomban. ★ Sebaj! Értesítettük a minisztériumot is, hogy Marika és Öcsi beszándékoznak lépni a házasság magasztos kötelékébe, amihez sürgős beleegyezést kérnek. Az egyik faluban május 12-től kint rozsdásodik a burgonyavetőgep . Az egész osztály izgatottan várta a választ. Aránylag talán meg Öcsi volt a legnyugodtabb. Aztán jöttek egyéb gondok. Lakás, mert egy fiatal házas­párnak kell lakni valahol. Természetesen Marika szüleinél lakunk majd — jelentette ki hősünk — az anyós isteni pa­lacsintát tud sütni — dicsekedett. Vigyázz az anyósra - jegyezte meg egy irigy palaesintaimádó — (J majd később mutatja ki a fogafehérjét! No és, hogy lesz a tanulással — vetődött fel a kérdés — Öcsinek, mint diáknak kötelességei ixtnnak az iskolával szem­ben. Rajzolni, esténként kétismeretlenű egyenletekkel vias­kodni és hasonlók, igen ám. de öcsinek, mint férjnek köte­lességei vannak a feleségével szemben! Mi történik például ha Marika mondjuk este színházba akar menni, a férjének viszont másnap felelni kell mechanikából? Elmegy és nem tanul, vagy nem megy el és tanul? A vélemények megosz­lottak. Egyesek azt állították, hoaif igen is, elmegy Xpert egy fiatal féri ■ lovagiét» a féleségéivel s'zemb’en! No "igén — érvéit a másik csoport — de viszont a család jövője megkívánja, hogy a családfő, már mint öcsi. ne hasaljon el mechanikából, tehát igen is, nem megy el! Hősünk nem nagyon figyelt oda az ilyen vitákra. Bizakodó volt és optimista. Bútorárjegyzéket hozott, melyből nagy kö­rültekintéssel kiválasztottunk egy szobaberendezést. Az egyes darabokat az osztály külön-külön leszavazta, nehogy elha­markodott lépés történhessen No és az állami kölcsön! Mit veszünk rajta? Mi fontosabb, rádió, vagy íróasztal? — rágódott az osztály. És milyen Jegyen az ágyterítő és a szőnyegek, és nélkü- lözhetö-e a mosógép vagy nem? • Elhangzott a javaslat, miszerint jégszekrényt föltétlenül venni kell, mert anélkül modern házasság el sem képzelhető. Est azonban anyagi okokra hivatkozva, elvetettük. Közben megjött az engedély és rövidesen meg volt a lako­dalom. Annak ellenére, hogy öcsi volt a vőlegény, egész nor­mális esküvő volt. Aztán elmúlt az izgalom, minden maradt a régi, csak Öcsi változott meg. Elismert felnőtt lett, akinek már családi gond­jai is vannak. Éz vedig nagy szó ecni harmadikos iparistánál. Néha. ha láttuk, hogy ráncos homlokkal merengve bámul ki a- ablakon, nem zavartuk. Hiába no. asszony, házasélet... brr.... B.áy meleg nyári napon rövid nadrágban jöttünk iskolába. Öcsi is. A szünetben bejön egv kis elsős és azt mondja, hogy egy nő várja öt a kapunál. — Te Öcsi. ki az a klassz kislány? — bizalmaskodik a tokmag — Tacskó - világosította fel á rövidnadrágos férj gőgö­sen — a feleségem! x ' DUBA GYULA „Szép fagylalt!“ Sok a fagvlaltos Prágában, de több a vendég, fgv gyakran megtörténik, hogy sorba kell állni esv-egv fagylaltért. S az egvik sor végére magam is odaálltam. Igaz. nem voltak előttem csak négven és a vá­rakozási id'"- csupán két perc volt. Aztán oldalra állva, jó­ízűen falatoztam. Hpi... mind­járt hűvösebb lett. — Kérők ’ egyet — hallom egymás után. — Készítsenek aprópénzt — szólt, ez elárusító. Erre min­denki kotorászni kezdett a zse­bében. Kinek sikerűit, kinek. A szekrény előtt egv nap­barnítottá férfi állt. Kezében a fagylalt, de még mindig a pénzt keresi. A sor végen már kezdtek idegeskedni, mikor a férfi illedelmesen visszanyúlja a fagvialtósnak: — Köszönöm szépen. A fagvlaltos egészen megle­pődött. — Mi ez kérc-m. talán nem tetszik? — .6. dehogyis nem. Nagyon - is szén. — Akkor? — Elfogyott a pénzem. — nyakát mérven válla közé húzva, eltalpalt. — Nahát az a vetögép megint felszínre került. Az újságok azt írják, hogy ott áll a dohánypajta mellett. így egy gonddal kevesebb van. Most már nyugodtan beírhatjuk a leltár­könyvbe. KERESZTREJTVÉNY Itt az aratás 48. Zó ja peremei! 49. Tagadás. 50. Állathelyiség. 51. Bárány — csehül. 53. Balkán folyó. 54. Farészek. 55. Béke — oroszul. 57. S. A. M. 59. A recept rö­vidítése. 60. Hogy — csehül. 61. Most. 62. Argón és oxigén. 63. Zsíros folyadék (ékezettel). 64. N. T, 65. Hogy —oroszul. 66. Erre fele! 67. Nagy Tibor. 68. Igen — oroszul. 69. Chiliéi folyó. 71. Sportpálya. FÜGGŐLEGES: 2. Mark Twain. 3. Gyilkos nyíl-méreg. 4. Villa. 5. T. K. 6. Gyorsan párolgó folyadék. 7. ökör — szlovákul. 8. Angol­szász. 9. Mandzsúriái folyó. 10. Orosz súlymérték. 11. Alumí­nium vegyjele. 12. Szürkés-zöld vagy fekete színű, vastartalmú ásvány. 13. A vízszintes 1 foly­tatása. 17. Volt nyolcadik gim­náziumi osztály. 20. Figyel. 23. Szamárhang. 24. Valuta rövidí­tése. 25. Francia folyó. 28. Kü­lönböző mezőgazdasági munkák elvégzésére összeállított gépe­zet. 30. A nagyhatalmi kor­mányfők értekezletének szín­helye. 32. Nagy huszita hadve­zér. 38. Orosz nógató szócska. 40 Nem rossz. 43. Rész. 45. Idegen férfinév. 47. Tagadó, elutasító. 52. Tesz. 55. A ka­lácsba való 56. Betűt jelez. 57. Ételízesítő 58. Gép 61. Gyer­mekek ijesztésére használt szó. Elvisz a ... 62. A kombájh is végzi 65. Ilyen káposzta is van. 66 Ez — oroszul (foneti­kusan) 67 Vissza: vonat fut rajta. 70 Sajt fele! 71. Sár pe­remei ! 72 Igen» — oroszul. 73. Nátrium vegyjele. BORGULA ANNA HASZNÁLT A SÉTA A férfi korán reggel felkelt s már éhgyomorra dühbe gurult. Az ördög tudja. miez. Három éjszakán át csak arról . ál­modozik. hogy a városi gvűlésén a szavazók nagyobb része hiányzik, tegnap meg álmában óriási pénzösszeg hiányát fe­dezte fel. Ma reggelfelé meg azzal álmodott, hogy szigorúan bírálják. Erre felébredt s másik oldalára feküdt s elszunyo- kált. És akkor hirtelen, szemei előtt figyelmzetető dorgálásra változtak fogalmazásai. A férfi a tükörhöz jött, belenézett. A tükörből szemrehányóan nézett rá Arsenyii Pavlovira. Sár- város városi tanácsának elnöke. Hősünk a tükör előtt állt s szondolkoz tt. ..Hát igen. m 'ven tisztelt Arsenyii Pavlovics, tudomásul ke’l vennie, hogy az ábi'ázatia nem valarrii biztató. A szemei karikásak és rt- •arca fehér, mint a fái És ez lenne a város éteő emberének arcképe1 Fizimiskája? Eré’ves léptekkel sétált föl s alá a szobában. Még mit nem, uram bocsásd. Még árvává maradna a város. Nem, nem, kezeltetni fogom magam. Itt kezelésre van szükség!.., ’ Ezek után egv egész sereg orvos vette körül az elnököt, sokáig hallgatták a szíve verését, minden testrészét alaposan megvizsgálták. Az. egvik orvos megtiltotta az ívást. a másik meg a do­hányzást. — De én sem nem iszom, sem nem dohányzom — panasz­kodott Arsenvij Pavlovics. Az a jó. az a ió — felelték az orvosok. Arsenyii Pavlovics úgv döntött, hogv egv másik kerületben lévü híres orvosprofesszorral vizsgáltatja meg magát. Elha­tározását tett követte. Az orvosprofesszor kérdésére szomorúan válaszolt. — Az idegeim — azok gvengék. — Étvágva? — Gvomrom. — az zsivánv: nem emlékszik a régi jókra, minden nap újabbakat kíván. Csak a finomabb ételeket eszem ló étvággyal. — Álmai? — Éles lelkiismeretfurdaló figyelmeztetés. Általában rosz- szakat álmodom. — Szeret sétálni? — Megvallom őszintén, nem vagyok tagja városkám iu- ristaegvesületének. — Miiven hosszú az út a lakásától a városi tanácsig? — Másfél kilométer is meg van. — No. ezt az utat Ön ezentúl minden nap gyalog teszi maid me" s hogv meg ne unja ezt az utat. néha változ­tasson az irányon. ■ A nappalt éjszaka követte, Az éjszakát meg a reggel. Az a nevezetes reggel, amikor Arsenyij Pavlovics megkezdte sétáit, a feleségé arcára árny borult, ha arra gondolt., hogy fogia most Arsenyii Pavlovics minden nap megtenni gyalog ezt a hosszú utat. A gyerekek kihajoltak az ablakon s sze­mükben büszke fénv ragyogott: Ni. milyen az apánk! Arsenvii Pavlovics ballagott az utcán és hogv hiába ne töltse az időt. azon gondolkodott, hogyan ál'ítja össze az összejövetel programiát. „Először is meg kell majd tárgyal­nunk. hogvan lehetséges összeállítani a helyes napi progra­mot. A második pont — népjóléti kérdés. Ennél a szónál megbotlott. Nem átvitt értelemben, hanem a szó szoros ér­telmében megbotlott. A városi tanács elnöke megállapította, hogv az egvik lába magasabban áll. mint a másik. Jobb lába a íárdán. bal iába meg valahol esv gödörben állott. Arsenvii Pavlovics hangosan felsóhajtott. „Ma szükségünk lesz...” Itt meg félbeszakadt a mondat. Arsenyij Pavlovics hirtelen a teaház nvitott kirakata előtt találta magát s töt ja. hogy az emberek holmi piszkos bádogbögrékből isszák a teát. Hát ez meg micsoda. Hogyan lehet ez. hiszen van a városban e’é? porceláncsésze és pohár. Elment a kirakattól s fennhangon folytatta: „Ma elintézésre kerül...” S itt ismét megszakadt a mondat. A mellékutcában egy lovas szekeret látott félig a sárba merülve. A kocsi kerekei bedagadtak a sárba. Arsenvij Pavlovics elpirult (de ezt csak magunk közt mondom), aztán fennhangon folytatta: „Ma elintézésre kerül...’* Az igazat megvallva. Arsenyii Pavlovics nem igen ismerte városát. Annak szépségeit, hiányait. De most sétái alkal­mával személyesen meggyőződött arról, amit csak a jegyző­könyvekből ismert. Ezért kerültek a tanács gyűléseinek programjába egyre aktuálisabb feladatok. És a városka napról-napra szépült. Mintha csak egv nagy ünnepre készült volna. Arsenvii Pavlovics betartotta az orvosprofesszor tanácsát. Nem egyszer megváltoztatta a séta irányát. Űj gyalogosunk nemcsak a belvárosban, hanem a külvárosban is sétálgatott. Szép középisko'a. De lehetetlen megközelíteni. Az úton , egymást váltiák a gödrök meg a pocsolyák. Ma elintézésre kerül. A iárda mellett szép füves pázsit díszeleg, de a kecskék legnagyobb örömére kerítés nélkül. Ma elintézésre kerül. ígv bírálta magát a városi tanács elnöke s így szerzett gyógyulásával nyugtalanságot a város lusta, lelkiismeretlen munkakerülőinek. Teltek á hónapok. De mi minden történt ezalatt a város­kában? Arsenyii Pavlovics kocsivezetője először szundikált unal­mában. aztán keresztrejtvényfejtésre adta a fejét, végül versírással próbálkozott. Arsenyii Pavlovics felépült, rossz álmai már nem gyötörték Levelet írt a professzornak, A levélben többek közt ez a mondat szerepelt: „Most már kedves professzor, sokkal jobban érzem magam. No nemcsak én — az Ön receptjétől az egész város jobban érzi magát. örülhettek, hogy a szövetke- — Mi jutott eszébe hogy a zet disznói vagytok. kerten megy. keresztül? Most szépen várhattok, míg — Én csak a maga példáját kétmázsára meghíztok. követem és megrövidítem az utat. ÖJ IPJÜSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden szombaton Kiadja a Smen; a (SIS? Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bratisla­va Praisbá 9. — Szerkeszti a Szerkesztőblzottsáp F<U»rrk.«ztő Szőke József — Szerk.s,ínség es kiadóhivatal. Bratislava Pra/vká 9 Telefon 227 f7 237.(II - Nyomja Merkantil » nyomdája. ■“ Előfizetés egy évre S0— Kés. félévre 15 - Kés — Terjeszti a postas/olnáíal — Rendeléseket hindin ■>.. .-.hi-alal és minder ké/txsiié átvesz — Hnlapbélyeg A-68559 ' engedélyezve Bratislava 2 Kerületi tigedélyezve Bratislava 2 Kerül ti Postahivatal Feladó és iranvitópt stat -atal Bratislava 2 VÍZSZINTES: 1. Traktorállomásaink jelsza­va az idei aratáskor... (a nyíl irányában folytatva). — 14. Fontos mezőgazdasági gép. Nagy szükségünk lesz erre az aratás után, a tarlók felszántá­sánál. 15. Szórakozik. 16. Házi­állat. 18. Akna fele! 19. Tova. 20. Liba — falun így mondják. 21. Jelen nap. 22 Igavonó ál­lat (rövid magánhangzó!). 23. Betűt vet. 24. Erődítmény (a műit századokban) 25. Kauká­zusi hegylakók faluja (u-o). 26. Részvénytársaság rövidítése. 27. Vissza: személyes névmás 29. Döntetlen sakk-jaték. 30. Női becenév. 31. Görög kom­munista szervezet rövidítése a múlt világháború idejéből. 32. Tetőpont, az égboltnak az a pontja, amely az embernek pontosan i feje fölött van. 33 A V 34 Szibériai folyam. 35 S N. 36 Szlovák mutatónév- más 37. ilyen disznó is van. 39. Ifjabb rövidítése 42. Az Amerikai Egyesült Államok rö­vidítése 44. A Volga mellék­folyója. 46, Márton és Nándor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents