Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-09 / 27. szám

I 1955. július 9. 3 rv-yWNAAAAAA/WVAAA/WWNA/VWSAAA/WvAAAAAAArAAAAAA Hazánk déli járásaiban már búsnak a gé­nek. megkezdődött az aratás. Most még csak a repcét, s ős/iárpát vágják de né- hánv nap múlva az aranv búzatáblákon is elindulnak a kombájnok. Kezdetét veszi az aratás a kenvérért vívott harc utolsó, döntő szakasza A, lehető leggyorsabban s a legkisebb szemveszteséggel elvégezni az aratást — ez a gondolat ke1! hogv fűtse. most a mező­gazdaságban dolgozó fiatalok ereit. A fiata­lokra vár most a rohammunka döntő része. Minden iel arra mutat, hogv ifjúságiink iól felkészülve áll a poszton A zászlót megtartjuk r" ...................................................................................................) Utolsónak \ : : S annak az embernek fiáról szólunk, akivel hajnali négy órakor ; • már a kertészetben találkoztunk. A fiú zömök, vígkedéiyű, « ■ a huszadik évét tapossa s az első pillanatra semmiben sem ! ! különbözik a többi falusi legénytől. Bizony a múlt év őszéig 1 ; vajmi kevésben különbözött, de szerencse, hogy ezt a ke- ■ • veset is észrevették az olyan élesszemű emberek, mint ; ■ Csömör elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke. : Jóska már azelőtt is aktív tagja volt a CSISZ-nek s mi- : ; kor egy évvel ezelőtt a párt taggyűlése egyhangúlag elfő- * ■ gadta tagjelöltnek, érezte, hogy valamit várnak tőle. A töb- ■ • biek mind szépen megköszönték a bizalmat, de neki ekkor 1 ; nem jutottak eszébe szép szavak. Mikor mégis felállt, csak ; ; néhány szót mondott- „Fogadom, hogy egy év alatt talp- ; ■ raállítom a CSISZ-szervezetet.” E szerény szavak nem kel- ! ; tettek fel nagyobb érdeklődést, sokan talán még aznap : ; este elfelejtették, hogy mit is mondott az a Jóska gyerek. ; ■ A pártelnök volt az, aki legjobban érezte, hogy nehéz íela- ; l datra vállalkozott. ' ; így indult el Jóska s néhány hét múlva elnöke lett ; ; ;gy harminchat tagú szervezetek. Hogy mit tett egy ; • rövid éven keresztül, azt nehéz volna elsorolni, Ma a szer- ■ ; vezetnek hatvanöt tagja van, mindannyian előfizetői az if- : ; júsági sajtónak Kultúrbrigádjuk, tánccsoportjuk van. Az ■ ! EFSZ-ben ifjúsági munkacsoport dolgozik, melynek ő a ; : vezetője. A CSISZ-szervezet helyiségében pedig, leng a j ■ zászló, melyen röviden ez áll: „A járás legjobb szervezete“. : 5 Nem akarjuk állítani, hogy az elért eredmények kizárólag jj | az ő érdemei, de hogy a mozgató erő mégiscsak ő volt, ; ; az tagadhatatlan. A bírálatok nem vették el kedvét, sőt \ ; serkentették, bár sajnos konkrét segítséget munkájában ■ • eddig egyedül a pártelnöktől kapott, de a munka mégis ■ ; ment.haladt előre, s így az év nem hiába repült el. ■ Most, mikor már éjjeli csendesség uralkodik a faluban : 5 s az óramutatók lassan közelednek a tizenkettőhöz, egy kis j • ablakból villanyfény szűrődik ki. Ha betekintesz, egy füzet ■ ; fölé hajló fiatal fiút látsz. Ö az. Végiglapozza a jegyzeteit. S ■ vajon beírt-e ma mindenkit, s csak aztán tér nyugovóra. 5 Másnap reggel hat órakor már újból ott találod a hídnál, j ■ várja a fiatalokat. Velük dolgozik, örül, nevet, bosszankodik 3 ! s talán nem is sejti, hogy valóban mégis mennyit tesz. De ’ ; vannak, akik számon tartják lépéseit, s majd néhány hónap ■ ■ múlva a számadáskor megállapítják: Felajánlását teljesítet- 1 • ten Méltó a párttagságra. ■ Nagy Mihály traktoros és Földes Árpád gépkezelő vágják a gyönyörű repcét. A tervezgetés szerint 100 mázsa magot ad ez “a hat hektár. ___*___________ Vándorbrigád Hajnal van, meleg nyári haj­nal. lúlihs első napja. A le­vegő ul’o mozdul, csak a Kis Dunától szűrődik ielénk kissé hűvösebb légáramlat. A falu felső szélén állunk. Szemlél­jük a határt keressük a har- ' mat nyomait, a kukorica, a ré­pa levelén, de hiába, csak a tegnapi port találja a kezünk. A falu még alszik. Az ódon toronyóra négy ütése kongva száll a széles út telett. s las­san elvesz a nagy csendesség­ben. melyet úgy látszik, még az örökké rikácsoló kakasok sem mernek zavarni. Azok nem. de valaki más igen .. A Kis Duna felöl gyors kopogás maid lassú, egyenletes búgás üti meg fülünket. A hí­don áthaladva a baromfi-farm mellett megkapó látvány fo­gad. Az út mellett elhúzódó paprikatábla közepén két hosz- szú csőből súg, ömlik a víz s hullik a palántákra s azok mohón szívják magukba, hogy aztán egy jó centivel feljebb nyújtsák fejüket. Ennek leg­jobban a motor mellett szor­goskodó Ágh elvtárs örül Már több mint órája, hogy itt van. átrakta a csöveket s öntöz A munkában nem ismer lehetet­lent. ezt már az első szavaiból kiérezzük. Azt. hoOu ayárhan dolgozott, s úgy tért haza a szövetkezetbe és hogy ma a legodaadóhb tagok közé tarto­zik, csak később, másoktól tudjuk meg. Mire visszaérünk a föútra, már nyüzsög a falu. Munká­ba igyekeznek a szövetkezeti tagok. . Gyalogos embert alig látni. Cseperedő legénykék, cifraszoknvás lányok kerékpá­ron -zennek el mel1 ettünk s hajtanai-' a CvvJeke-őhelvre. A csoportok n falu különböző he­lyein gyülekeznek. • A Kis Dnna-ág mellett, a híd innenső végénél két fiú álldogál s tekintgpt a falu felé. Látni, hogy valakire várnak. Letimasztiák' a kerékpárt, le­ülnek. Néhány vére múlva két lány s újabb két fiú érkezik meg. Rövid percek alatt együtt van az ifjúsági brigád. A há­rom leánnyal tizenegyen van­nak Legtöbbjük tavaly hagyta ott az iskola padjait, de van­nak, akik csak most óvtak kö­zéjük. Néhány hónap alatt szé­pen összeforrott a kis brigád. Aki nem hisz szavuknak ne adjon a szövetkezet vezetősége HtymáVó hangiára sem. hanem menjen s nézze meg azt a tíz hektár répát, amit az ifjúsági munkacsoport Gondoz. S ha még többre kiváncsi. hát tartson velük most. s meglátja, hogy ez a tizenegy fiatal minden­nap több mint négy kilométert kerékpározik, még munkába áll­hat. s ha történetesen szél fúj, bizony már az úton kifáradnak Még jó azt is tudni hogy mind­egyiküknek nine# kerékpárja, ezeket a többiek viszik fel­váltva. Együtt mennek, együtt jönnek. Nem hagyják el egy­mást. A répa mellé még kilenc hektár^ kukorica qondozását vállalták. Odajárnak már több mint egy hete, igyekeznek be­fejezni a kapálást, mire az ara­tás megkezdődik, itt gyülekez­nek minden reggel hat órakor. Megvárják, míg az állami gaz­daság gumikerekű pótkocsija átgördül a hídon, aztán ők is indulnak. Most is így történi, még a szembefújó hatalmas szél sem bírta visszatartani a csoportot, sőt legnagyobb bosz- szúsáqunkra elnyelte, porfel­hőbe bújtatta őket, s a kattanó fényképezőgép már csak a nyo­mukba vágtató porfelhőt örö­kítette meg. NAPKÖZBEN bejárva a több mint kétezer lelket számláló falut az ezerötszáz hektáros szövetkezet határát s a látottak és hallottak nyomán mind vi­lágosabbá válik előttünk egy kép: a_ falu ifjúsáaónak élete. A vásárúti - CSTSZ-szervezét taglétszáma hatvanöt s ebb'll egynéhány kivételével mind­annyian a szövetkezetben dol­goznak. A szervezet vezetősé­gének agyában méa tavaszkor megszületett az ifjúsági mun­kacsoport alakításának gondo­lata. Nem volt könnyű dolguk, ml.? Sikerült bebizonyítani a szövetkezet vezetőségének, akik „több kár lesz, mint haszon’’ s hasonló nézeteket vallottak, hogy téliednek. Ágh Jóska, a szervezet, elnöke mindent vál­lalt. Ő lett az új munkacsoport vezetője. A tavaszi munkák elkezdésekor egy hét alatt be- bizonyítottak, hoov vorn csqTn­dott bennük a. szövetkezet. A csoport neve a dicséret-táblára került, a szövetkezet elnöke sajátkezűlea írtfl oda. Tiz hek­tár répa. kilenc hektár kuko­rica anndozását vállalták, ezen­kívül elültettek huszonhárom hektár burqonyüt is. A takar- mánvbegyűitésíeor a legjobb munkások voltak. Mindig ott dolgoztak, ahol szükség volt rájuk. A többi fiatal, aki nem lehetett a csoport tagja, mert hiszen a másik két munkacso­portban is szükség volt a fia­tal erőre, szintén megállta a helyét mindenütt. A szövetkezetben végzett munkán kívül a falu szépíté­sében is kivették részüket. A falu közepén díszelgő egészség- télen. mocsarat feltöltöttek s parkot létesítenek a helyén. A vállalt ezerkétszáz brigádóra helyett ezerhétszázat dolgoztak le. A .PUHULÁS” a szövetkezet vezetősége szerint úgy kezdő­dött. hogy a fiatalok az első dicséretek után állítólag el­hozták megükat. Ebben van egy kis igazság, persze azt sem le­het eltagadni, hogy a délbeni hazajárás — tudniillik haza jártak ebédelni a határból — az idősebbekről ragadt át a fiatalokra. Természetesen ez ellen erélyesebben fel kellett volna Ifpni a CSISZ-szervezet vezetőségének is. ífa ez a prob­léma már nem áll fenn az if­júsági munkacsoport a földe­ken ebédel. Ami a csoport munkájának minősége és meny- nyisége elleni kifogásokat illeti, ennek nincs szilárd alapja, sőt - bizonyos mértékben a szövet­kezet vezetőségének mulasztá­sát igazolja. A szövetkezet ve­zetőségének úgy kell nézni a kérdésre, hogy énnek a cso­portnak néhány év múlva a szövetkezet gerinejét keU al­kotni. Nem elég hát az. ha el­beszélgetnek a csoportvezetővel, vagy valamelyik vezető eav fél órára megnézi munkájukat ha­nem folytatólagos, állandó ne­velésre van szükség. Az ifjú sáp lendületének helyes irányba te­relésévelt semmi esetben sem elegendő a szervezet kevés ta­pasztalattal rendelkező, bár minden formában igyekvő ve­zetősége, s így joggal kémek támogatást azoktól az elvtár­saktól, akik a falut, a szövet­kezetét vezetik. Aki ezt a tá­mogatást megtagadja, az nem barátja az ifjúságnak s nem harcosa a holnapnak. HELYT ÁLLUNK ezután is, úgy mint eddig, — ez a fiata­lok véleménye. Sajnálkozva pa­naszolják hogy az aratás ide­jére fel kell oszlatni a csopor­tot, mert a láncok maroksze­dőknek mennek az idősebb ka­szások után, akik a sarkakat vágják, no meg azt, ami ledül, mert ez is könnyen megtörtén­het, oly’ kövér a qábona a határukban. Aru'ás után egy cséplő bri­gádot szerveznek s ott majd út­ból megmutatták, hogy mit tud­nak. — Muszáj lesz szorítani — mondja az elnök, mert a felső- patonyiak nyomunkban .vannak s igen fáj a foguk a zászlóra- amelv most a mienk. — És ha elviszik? — Azt már nem! Mi elhatároztuk, hogy a zászlót megta-tiuk. Ebben mi sem kételkedünk. A Duna-sorról vékony hang­foszlányok szűrődnek felénk . ■. „Az én rózsám.. Néhány perc alatt ott va­gyunk a helyszínen. A nyitott ajtón, ablakon árad kifelé a világosság. A szobában hat le­ány ropja a táncot, s hetedik magas, szűke, forgolódik közöt­tük, mutogat, néha-néha ö is bokózik. üti kezével az ütemet, s hangja tű1 szárnyalja a töb­biekét. — Három órája pró­bálnak egyfolytában. Az abla­kok alatt várakozó fiúk mélyei sóhajtanak. No végre jönnek! Tévedtek. A lányok újból felállnak, mégegvszer elpróbálják az egé- : szét. Olgát. Emmit, Terit és c többieket kemény fából farag­■ ták. Rajtuk nem fog ki holm , új tánc. pedig legtöbbjük égés: • nap a kapa nyelét szorította ’■ de ha nótára múlik ajkuk, el­■ száll belőlük a fáradság. A tán­cot betanulják s c szövetkezet i napon fellép a tánccsoport is ■ A színjátszó csoport már meg- ? alapozta hírnevét a „Hamu- i pipöke”vel, \most rajtuk van i- sor, ők sem akarnak szégyen- l ben maradni. Aztán az aratás- kultúrbrigádban is helyt kell ! állni a tánccsoportnak. Ezért a gyakorolnak most ily szorgal- e másán. Már tizenegy óra is i elmúlik, mire befejezik, elolt­- ják a villanyt s a terem ajta- g jóban csikordul a kulcs. ’I A csoport kétfelé válik, s i- saroktól visszaéena a búcsúz'is nem halljuk nem is hallhat­i~ 'uk. mert a kü-kopüban mond- >- iák a legények meleg kézszo- iQ rítás után - Szép álmokat! k Mi is azt kívánunk: becsül e -- tcs. iá munka u' ’n. szép álmo m kát, és a szövetkezeti napon ■ ■ sok sikert í gv is lehetne nevezni a traktor osbrigádot. mert állandóan kö'tözködnek. nem talá'nak rpegfelelő helvet a fa­luban. forszé az az állandó helycsere kihatással van a trak­torosok munkakedvére is. bár ezek — még a falubeli rossz nyelvek szerint is — rendes gyerekek. Nagv szó ez. ha ilyen közvélemény alakul ki a falu­ban a traktorosok felől. Mikor délfelé esv idős bácsi uto’só útbaigazítását hallgattuk, hogy ..ott van a brigád az utca vé­gén, ott találiák a brigád vezetőt is. az igaz. hogv már 6 a ti­zenegyedik. de ez már helyt­áll”. bizonv kicsit elgondolkoz­va. eléggé kétes érzelmekkel léptük át a traktorosbrigád kü­szöbét. A látottak nem igazolják teljesen a halot­takat. A brigád udvarán példás rend uralkodik, holmiféle „köl- tözködési láz”-nak nvoma sincs. Bár a brigádot rövid ötéves pá­lyafutása után valóban a ti­zenegyedik brigádvezető irá- nvítia. de ez már egy éve, hogv vezeti a brigádot. Házi elvtárs fiatal, megfontol. jó­kedvű férfi, aki egv év alatt sokat bepótolt abból, amit az előtte valók elmulasztottak. — Ősszel az elsők között állt a brigád, s hogv tavasszal hátul kullogtak, azon bármennyire is bosszantotta őket, nem tudtak változtatni, ..mert aki ősszel mindent felszánt, az tavasszal nem szánthat”. Hogy mégis­csak ió ősszel igyekezni, ezt most látiák legjobban. Hatá­rukban a gabona a kedvezőtlen időjárás ellenére is éppoly szép, mint tavaly. — Mi október 15-re már min­den búzát elvetettünk, de most nincs is okunk az aggódásra, meg lesz a tervezett hektár­hozam, sőt sok helyen olyan kövér a gabona hogyha eső lesz. ledül — mondja a brigád- vezető. Ezen az éven értékes ' tapasztalatot szereztem. Sosem felejtem el. hogy a ió termés egyik alapvető feltétele az ag­rotechnikai határidők betartá­sa. Az „El” ; e _ két- betű nem más, mint egv 1 új négyes kombáin ielzése. Ezt az úi kombájnt tegnap bizták , Dunaszerdahelven az öthónapos . kombáinos tanfolvamot végzett i Horváth Dezső gondiaira. Ahogy . jöttek hazafelé Kovács Endré- i vei. — 0 lesz a segédkombái- : nos, — már előre eltervezget- ,' ték. hog" a versenyben hogyan .. szerzik meg az elsőséget. Dezső- már nem .mai gverek de azért 1 meg most is büszkén macára . ö'ti a kék inget. A géphez is- ért. tavaly mint se^édkombáinos- dolgozott s még Csehországban 2 is aratott. nerPo oda csak £ " 'eviobbakat kü'dték. A kombájnnak talán mégii Endre, ez a göndörhaiú szőkt fiú örült a 'egiobban. Régi vá­gva valóraválását látta lrmne Mag von szereti a géneket Ko­máromban a felsőinariban ta­nult harmadikos M;ndpn nvá- ron arat de eddig még csak a1 önkötözőgépet bízták rá. Mos kapó' először i'ombámt Ért ha+C, rnvrinvirp örül Ennek a két fiatalembernél j örömét rontotta meg ebben a órában egy „hivatalos értesítés' amely szerint ..kiderült, hogy a kombájnok elosztásánál téve­dés történt, és Horváti. De­zsőnek nem az „El'', hanem az „EY” jelzésű kombáin van a nevére írva. Tessék tehát az „EI”-kombáint azonnal Duna- szerdahelvre hozni, meit vár itt rá a hivatalos gazdáia és Horváth elvtárs szintén átve­heti a hivatalosan nevére Írott „EI”-ielzésű kombájnt. Furcsa rendelkezés s hiába, a józan ész minden ellenve­tése. hogv hiszen sokkal egy­szerűbb átírni a kombájnt pa­píron. mégiscsak engedn* kel! a felső intézkedésnek fgv a kom­bájn elindul Dunaszerclahely fe'é, két jogosan bosszankodó fiatalemberrel, mi pedig szá­molni kezdünk: egv út. tizenöt liter, két út. harminc liter, az új kombáin kihozatala megint tizenöt liter üzemanyagba ke­rül. Tehát a mai pocsékol ás harminc liter. Vajon ki fogja ezt megfizetni? A kombáinosok elrontott kedve azóta már rég visszatért s a másik kombájn­nal is épp’ olv becsületesen igyekeznek az élre törni. _ de ezt a füstbement harminc 'iter üzemanyagot még ecv úiább „hivatalos rendelkezés” sem képes visszavarázsolni Jó lesz, ha ezen elgondolkozik a duna- szertlahelvi traktorállomás ve­zetősége is. Vállaljuk Szürkületkor a. gépellenőrzés elvégzése után megbeszélésre gyűltek össze a traktorosok és a szövetkezet vezetősége a trak­torosbrigád irodáiában. A bri­gádvezető beszámolójában fő­leg azt hangoztatta, hogv rövid idő alatt a lehető legjobb mun­kát akarnak végezni. Az EFSZ elnö! e is megelégedéssel álla­pította meg. hogv a cséplőgé­pek mind üzemképesek és al­kalmasak -á cséplés e'vészésére. ■> Ezután még aprólékosan meg­beszélték a szervezési kérdése­ket. Mindenkinek volt valami hozzáfűzni valója. A vita végén kialakult a bri- , gád köte'ezettségvállalása „az aratást a tervezett idő e’őtt két nappal befejezzük és a tarló­hántást az egves táblák leara- tása út»« negvvennvolc óra alatt elvégezzük” Hogv válla­lásukat teliesitik arra meg van minden előfeltétel. A brigád tagjai sz’nte kivétel nélkül fia­talok 's fgv elkeresztelik a bri­gádot is ifjúsági brigádnak. S ha a szövetkezet ifjúsági mun- kacsoport'a tudott ecv verseny- zász’ót szerezni, ők is megsze­rezheti a párját. — Rajta hát, traktorosok! A két legügyesebb kertész Azelőtt úgy mondták, hogy látástól vakülásig, s mi több, nemcsak mondták hanem cse­lekedtek is, görnyedt a falu népe, fiatalja, s vérije nap-nap után, hogy meg legyen a min­dennapi. Volt, ahol meg volt, de a legtöbb helyen bizony v - Vásárúton a „régi szép idők­ben" ez a „bizony", nem egy helyen keserítette meg a csalá­di boldogságot. Az alkonyat leple alatt hazatérő fáradt csa­ládapákat akkor nem a rádió körül rajongó gyermekek bol­dog kacaja, hanem a feleség bánatos hangja fogadta: „Hoz­zál valamit a gyermekeknek? Holnapra is van munka"? — ezek voltak akkor az üdvözlő szavak. Most még jóformán le sem nyugodott a nap. már csopor­tosulnak az emberek a szövet­kezet, a nemzeti bizottság iro­dája elé. Itt beszélik meg a falu ügyes-bajos dolgait. A csoportokat csak a felkúszó hold s kigyuló mllanyk.örték fénye parancsolja hazafelé.. A kovácsműhely előtt álló férfi­csoportot ez sem zavarja. Itt komoly ügyről, a kenyérsütés­ről van szó, s ezt alaposan meg kell vitatni. Mert ki tudja, hogy ki a hibás, a kemence-e, a fa-e, vagy a pék. Annv- szent, hogy a kenyerek az utol­só időben többször .,zsengések” A nagy vitat az egyik idői bácsi dönti el: a pék becsüle­tes, a kemence is jó, de hibái a szövetkezet vezetősége, ak rossz fát ad a fűtéshez. Intéz­kedni kell, Csomornak kel szólni, s át kell festetni a pék- műhelyt is, mert igen piszkos (Az említett Csömör elvtárs pártelnök, akihez a falu nép minden kérdésben bizalommá fordul.) Ebben aztán mindany nyian egyetértenek. Az őre toronyóra hatalmas tíz ütéssé szinte bizonyít''! igazukat. Las san ez a csoport is széiielszé led. Az utca elcsendesül. Mi csak a traktoros brigád, a szc vetkezet és a nemzeti biznttsr, irodájának abl-akai féntilene mint őrszemek áz alvó falu ft lett. De mégis tévedtünk! Ne alszik még itten m'tídenki ■

Next

/
Thumbnails
Contents