Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-02 / 26. szám
10 1955. július 2. A két jóbarát salátaszedés közben. K i ne szeretné a paradicsom- levest? Persze, akadnak ilyenek is. A lak- szakállási napközi otthon kosztosai- nak azonban egyik legkedvesebb eledele. Hogy miért? Ennek is megvan a maga titka. Régi ismert tény, hogy az ember számára mindig kedvesebb az, amit maga készít, amiért saját magának kell megdolgoznia. Ez az Íratlan szabály érvényes a lakszakál- lasiakra is. A paradicsomot, amelyből az ízletes leves készít', a micsurinisták termelték ki. A lakszakállasi micsurinisták két hatalmas, példásan megművelt kerttel büszkélkednek. Találni ott mindent, ami egy jó kertészethez tartozik. A zöldségfélék csaknem minden fajtáját termesztik. — Láthatunk szép faiskolát is. Az iskola udvarát tarka virágszőnyeg díszíti, amelyet a leányok „szőttek”. A kertben kitermelt zöldségfélék egy része eladásra, a többi a napközi otthon konyhájának éléskamrájába kerül. Az eladott zöldség árából vettek egy gyönyörű harmonikát, az öntözéshez motort, amely a kútból szivattyúzza a vizet. Van melegágyuk is, ahol a szükséges palántákat termesztik ki. De ebből a pénzből fedezték a kirándulás költségeit is. A lakszakállasi micsurinisták köre már • néhány éves munkára tekint vissza. Ez idő alatt valóban szép eredményeket értek el. Az eredményességet nem lehet a pénz mértékével mérni. Igaz, ez is fontos. A napközi otthon számára termesztett /ö'd- ségfélék is nagy segítséget jelentenek a gyermekek élelmezése szempontjából. Nem csupán, a koszt olcsóbbsága, hanem annak tápértéke, vitamintartalma jelent nagy előnyt. A laksza- kállasiak e mellett értékes kísérleteket végeznek kertjeikben. Vegyük csak sorjában. Két évvel ezelőtt történt. A helyi szövetkezet ekkor kísérletezett első Ízben a keresztsoros vetéssel. A nem éppen kedvező időjárás és a talaj megmunkálásának kedvezőtlen körülményei miatt e'inaradt a várt termés. Ez igen rossz hatással volt a minden újtól tartózkodó néhány tagra. Szárnyra kelt egy olyan következtetés, hogy az ottani talaj és időjárási viszonyok nem alkalmasak a keresztsoros vetés bevezetésére. Folyt a vita a szövetkezeti tagok között kinn a mezőn, de otthon is. így szereztek erről tudomást a micsurinisták is vitázó, szüleiktől. Összedugták buksi fejüket s végül is elhatározták, hogy ők döntik ei a vitát. A micsurinisták új kerítéssel veszik körül földjüket. Tanít az ifjúsági sajtó Mandák Margit beperdült a CS1SZ galántai járási titkárságára. — Mi újság elvtársak, már régen jártam itt, mondjatok valami érdekeset, újat. A titkárságon levők beszélni kezdenek neki. Margitnak persze mindenre kiterjed a figyelme, mégis leginkább az érdekli őt, hogy dolgoznak a többi alapszervezetek. A tallósi állami gazdaság üzemi szervezetének ő az elnöke és a járási titkárságon hallott hírekből kiérzi, hogy körülbelül milyen munkát végeznek ők. Heregyújtés közben véletlenül valaki megszúrta vasvlllával a lábát. Az orvcs ki akarta őt írni munkából. Dehogy írjon, szólott az orvosnak, eldolgozok én, rosszabb lenne nekem otthon, mint tovább lenni a heretáblán. Dolgozott tovább, nem törődve a kis lábfájdalommal. Úgy hallatszik, hogy a tallósi állami gazdaság CSISZ üzemi szervezete a legjobbak közé tartozik a galántai járásban. Tagjai munkás, dolgozó fiatalokból tevődnek össze, naponta talán egy órájuk sincs, ami ne lenne valami lázas tevékenységhez kötve. Mandák Margit is reggel négy óra tájban már a kertben öntöz, az anyja beteges, nem sok munkát tud otthon elvégezni. Megeteti a malacokat, répalevelet vág a kacsáknak, úgy megy azután munkába. Gyakran munka közben a beszélgetésnél térnek rá az alapszervezet ügyeire s úgy tárgyalnak meg egyet-mást. Különösen azt tartják fontosnak, hogy minden egyes fiatal a munkahelyén állja meg a helyét elsősorban, mert aki a munkahelyén nem elég kemény, az a gyűléseken csak szálka lehet a jól dolgozó fiatalok szemében. — Az Új Ifjúságot olvassátok-e néha — kérdezzük tőle. — Táltoson minden egyes CSISZ- tagnak jár az Üj Ifjúság. Olvassuk, tanulunk belőle — mondja. Még azt megjegyzi, hogy többet foglalkozhatna az újság a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokkal. Bizony, ahol minden tagnak jár az ifjúsági sajtó, ott nem kell a tagok fülébe rágni, hogy mit kell tenni a szervezeti élet megjavítására. Azt megtanulják az újságból. Csak azt kell megbeszélni, hogy az újságban írt dolgokat hogyan alkalmazzák a saját alapszervezetükre. így van ez Tallóson is, amiért nem csodálkozhatunk, hogv jó az itteni állami gazdaság üzemi szervezete. Tehát látjuk, milyen fontos, hogy minden fiatal, ha nem is CSISZ-tag, fizessen elő az ifjúsági sajtóra és olvassa azt. Mandák Margit tudatában volt ennek, amikor két éve minden CSISZ-tagot és több szervezeten kívülálló fiatalt is megnyert, meggyőzte őket arról, milyen fontos, hogy fizessenek elő az Új Ifjúságra. Amikor ez megtörtént, kezdett helyrejönni az üzemi szervezet, sok probléma megoldódott és bizony a tallósi fiatalokról azóta sok jót beszéltek már a galántai járásban. B. I. •Vj-Üßi&igÚjtípusú személyautók Lengyelországban Varsóban már feltűntek a Varsava jelzésű új személyautók. A háború előtti Lengyelországnak nem volt autóipara, a külföldi töke ezt ellenezte. Ma már három autóüzeme van Lengyelországnak. A Varsava kocsikat Varsó elővárosában gyártják. A terveket, a műszaki dokumentációt és a gépek többségét a Szovjetuniótól kapták. A lengyel-szovjet barátsági szerződés évfordulóján az autóipar dolgozói meleg üdvözletüket küldték a Szovjetunióba. A varsói FSO autógyárban többnyire fiatalok dolgoznak. Nagyszerűen elsajátították a legújabb technikát és most a Siréna nevű új személyautó előállításán dolgoznak. Az új kocsi az utolsó csavarig az ő művük A Siréna négyüléses személyautó, kevés üzemanyagra van szüksége és külsőleg nagyon csinos. Büszkék is rá a fiatalok. „Sikerünket a csehszlovákiai autóipar dolgozóinak is köszönhetjük” — mondta Biedrzyski elvtárs, az üzem főmérnöke, akit az aranykereszt érdemrenddel is kitüntettek. „Hálával gondolunk arra, amikor Csehszlovákiában jártunk, milyen készségesen adták át tapasztalataikat. Az új kocsikkal Prágába és Mladá Boleslavba elvtársi üdvözletünket küldjük. Lengyelország szépen halad a szocialista iparosítás terén. Most kezdik el a kerekes és lánctalpas traktorok,, valamint a lökhajtásos és dugattyús repülőgépek és tengeri hajók gyártását. Vigyázzunk gépeink épségére Csakhamar munkához is láttak. Húsz árnyi földet keresztsorosan vetettek be. Mindent úgy csináltak, mint a szövetkezet. Tőlük kértek traktort, műtrágyát. A munkálatokat figyelemmel kísérte a szövetkezet agronómusa is. A mag hát földbe került. Eljött a virágbontó tavasz is. Agc'dva, szinte naponta lesték a ve- tú növekedését. Eljött a május, június. A micsurinisták darabka földjén vaskos kalászok bólogattak, mintha azok is azt bizonygatták volna, hogy mégis a fiataloknak volt igazuk. A cséplésnél megjelent néhány szövetkezeti tag és a szövetkezet elnöke is. S amikor lemérték a kicsépelt búzát, papírt, ceruzát vettek elő, hogy kiszámítsák a hektáronkénti átlagtermést. Az eredmény: _ 30 mázsa egy hektáron! Az eredmény valójában megoldotta a vitát a szö- vetkezetesek és micsurinisták közt egyaránt. Mert hát mondani sem köd, hogy a micsurinisták sem voltak egy nézeten (a szülők nézetének rájuk gyakorolt hatása következtében.) Ez volt az első igazi győzelem!’ Azóta a szövetkezet előtt is megnőtt a tekintélyük. Sőt, amolyan szerzödésfélét is kötöttek egymással. A micsurinisták diófacsemetéket ápol- gatnak a szövetkezet részére. Ezeket az istál'ók környékére ültetik majd ki. A diófa levelének átütő illatát a legyek nem szeretik, ezért messzire elkerülik. A diófacsemeték már kétévesek, ám elég lassan nőnek. Egy év múlva átadják a szövetkezetnek. De a szövetkezet sem feledkezik meg róluk. Az öntözéshez használt motorhoz mindig kikerül egy kis benzin, ami viszont a micsurinisták számára jelent nagy segítséget. Kísérleteztek gyapottal is. Az első próbálgatások nem hoztak eredményt. A gyapot fejlődéséhez & beéréséhez több meleg, napfényes napra van szükség, mint a mi növényeinknek. Ezért a gyapot számára meg kell „hosszabbítani a nyári időszakot.” Ezt úgy oldották meg, hogy a magot gyeptéglába u tették és kora tavasz- szal melegágyba tették. így a növény fejlődési folyamata néhány héttel előbb kezdődött, mintha szabad ég alatt történt volna. A meleg időszak beálltával aztán a gyapotot a gyeptéglával együtt kiültették. A kísérlet sikerült, a gyapot beért. Eredményesen kísérleteztek a hagyma és a saláta jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termesztésével is. A hagymát a szokástól eltérően, már ősszel földbe teszik. így már korán tavasszal vah zöldhagymájuk. Őszig pedig hatalmas fejekké nőnek. A salátát szintén ősszel, vetik el. Ezáltal melegágy igénybevétele nélkül korán van fejessalátájuk, amit jó pénzért eladhatnak. Idén 14.000 fej salátájuk volt. E kísérletek alapját természetesen a tudományos ismeretek képezik. Ez a micsurini munka alapja. A növénytermesztéssel elválaszthatatlanul együttjár a helyes trágyázás módjának ismerete is. Ezen é téren is sok-sok kísérletet végeznek. Reméljük, a jövőben többet fogunk^ hallani a lakszakállasi micsurinisták munkájáról. , —zs— Ha ellátogatunk a gépüzemekbe, megtekintjük az építkezéseket, vagy lemegyünk a tárnába, mindenütt gépeket látunk, és embereket, akik a gépeket kezelik. A gépek karban- t "fásáról kü'önbözőképpen gondoskodnak a dolgozók. Mindig attól függ, hogy milyen a viszonyuk a gépekhez. Ma már egyre ritkábban akad olyan munkás, aki. felelőtlenül végezné munkáját, a dolgozók tudatában vannak, hogy a gép az embereket megkíméli és helyettük végzi el a nehéz és fárasztó munkát. Újabb és újabb munkahősök nőnek, mint például Pohorelcová, Mlynková, Slabek, Svoboda, Kolumbus, Koren élvtársak és mások. Ezren és ezren lelkiismeretesen teljesítik napi feladatukat, de azért még akadnak olyanok is, akik nem viselik gondját a rájuk bízott gépeknek és elhanyagolják feladataikat. Feltesszük a kérdést. Mit tehetnénk mi, CsISz-tagok, annak érdekében, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő, hogy a termelésben jobban takarékoskodjanak az anyaggal és ne legyenek olyan nagy veszteségeink? A Komszomol tapasztalatai nyomán szervezzünk az üzemekben gazdaságossági ellenőrző bizottságokat. Ezek a bizottságok igen jó szolgálatot tesznek a hiányok kiküszöbölése terén és lényegesen csökkennének a gazdasági kihágások. Hogyan alakítsuk meg a gazdaságosság ellenőrző bizottságokat? A bizottság megalakítása az egész vezetőség ügye legyen és ne nyugodjon csak egy elvtárs vállán. A gazdaságossági ellenőrző bizottságok megalakításánál ügyelni kell arra, hogy ne csak formálisan jöjjenek létre, hanem a'aposan fontolóra kell venni tevékenységüket és működésük határait. Megalakításukkal aktivizáljuk a szervezet működését. Nagyon helytelen, ha a bizottságok tagjait a szervezet . funkcionáriusaiból választjuk. Fontos, hogy a legjobb dolgozókat, olyanokat, akik teljesítik CsISz kötelességeiket és példás munkások, a bizottságba nevezzük be. Csakis a helyesen összeállított gazdaságossági ellenőrző bizottság '• érti meg a termeléssel összefüggő problémákat és járulhat hozzá, a kérdések helyes megoldásához. Gazdaságossági ellenőrző bizottságokat ott alakítunk, ahol azt szükségesnek látjuk. A bizottságnak annyi tagja lehet, amennyit szükségesnek tartunk. Az a helyes, ha a bizottsági tagokat úgy osztjuk el, hogy minden műszakra, minden műhelyre jusson egy bizottsági tag. A gazdaságossági ellenőrző bizottság nem önálló szerv, hanem a CsISz alapszervezet vezetőségének .mintegy meghosszabbított keze. A gazdaságosság ellenőrző bizottságait a CsISz alapszervezet vezetősége irányítja. A vezetőségi gyűléseken rendszeresen foglalkoznak a bizottság tevékenységével problémáival és hiányaival. Ott figyelmeztetik a bizottságokat az egyes elillanó értékekre, az üzemi tanács, vagy a ve- z tés hibáira és orvoslást kérnek. A gazdaságossági ellenőrző bizottság tagjai maguk figyelmeztetik a dolgozókat, hogy takarékoskodjanak az anyaggal. Erre a célra felhasználják a fali újságot, a helyi leadót, a 2 üzemi folyóiratot és mindenütt pellengére állítják azokat, akik a figyelmeztetés ellenére sem változtatják meg helytelen magatartásukat. A gazdaságosság ellenőrző bizottságai jó eredményeket érhetnek el, nagy értékeket takaríthatnak meg, ezt már több üzemben bebizonyították. így például a púchóvi Makyta- üzemcen, a gazdaságossági ellenőrző bizottság aktív munkájának köszönhető, hogy az üzem kötelezettségvállalásának teljesítésével 40.000 koronát takarították meg. Az Ifjúsági Duzzasztógáton Nosi- cében, azzal, hogy összegyűjtötték az oxigén palackokat, megnr ntették a2 üzemet attól, hogy 18.000 korona pénzbírságot ke'ljen fizetnie. A gazdaságosság' tagjai közül Marko és Hajdúk elvtársak működnek a legjobban. Hasonló a helyzet Vágbesztercén is a Klement Gottwald-üzemben, Zsolnán a Slovena-üzemben és másutt is. Azelőtt a petrzalkai Kovosmaltban is szjp eredményeket értek eh Amikor gazdaságossági ellenőrző bizottságokat alakítunk és működésüket irányítjuk, hathatósan segítünk eltávolítani a termelésben előforduló hiányokat, segítünk megszüntetni a pazarlást. ANTONÍN V1TÁSEK 'l/WVVW\A/\AA/WWVVWW\AA/\AAAAAAA/WWVWWlAAAAA/lAA/WWlAA/WWWW/W'Ai A műszak végétért. Az • emberek kitódultak a műhelyből, Ján Kaník egy kékszemű, karcsú fiú, még gondosan végignézett a marósgépén. Amikor meggyőződött róla, hogy minden rendben van, megelégedetten mosolygott és ő is a kijárat felé tartott. Az ajtóban egy pillanatra megállt, a nap éles fénye bántotta a szemét. Kevés szép nap volt még az id n, a tavasz mostohán bánt velünk, és a szép nap most jókedvre derítette a fiatal Jánt. Amikor a szeme már megszokta a napfényt, gyors léptekkel a kapuhoz sietett. Ott egy kicsit megállt. A kifelé igyekvő embeiáradatban egyszereseik kivált Stefan Déry és Jan mellé állt. — Megyünk? — kérdezte. — Még nem, várjuk meg Kvetát — felelte Ján. Nemsokára aztán megérkezett Kveta Vaníková is és pajkosan ránevetett a fiúkra. — Mehetünk? — kérdezte. Elindultak Turec felé. A folyó mellett megálltak és Ján indítványára versenyre keltek a széllel. Nem először látjuk őket így együtt. Mindhárman nagyon szeretik a sperr- tot és naponta edzést tartanak futásban. Először csak Ján egymaga futott a sporttelep körül, és bizony sokan kigúnyolták. Alaposan felhúzták, de ö azért nem hagyta abba az edzést. Amikor már kissé sokalta a gúnyolódást, elhatározta, hogy majd ott végzi az edzést, ahol senki se látja. A mártoni hegyek közötti a Turec folyó mellett szép rétet választotta ki, mert Árvára, szülőföldjére emlékeztette ez a vidék. Egyedül nem lett volna kellemes a- edzés, csakhamar1 társakra is akadt, és így most már hárman voltak. Vígan, kitartóan végezték az edzést. NemTSem csalódtak sokára már az eredmények is beszéltek, a turáni járási futóversenyen az 1500 méteres távon Ján Kaník második helyre került. Akkor aztán még szorgalmasabb lett. A CSISZ- tagok is felfigyeltek rá, jó munkás volt, és a CSISZ szervezeti életében is aktívan résztvett. Elhatározták, hogy komoly feladattál bízzák meg és Ján Kaník lesz a mártoni J. V. Sztálin-üzemben a 2. számú CsISz alapszervezet torna- és honvédelem felelőse. Valóban emberükre találtak. Fellendült a szervezetben a sportélet, Ján Kaník lelkiismeretesen mindent megtesz a sport érdekében. Minden alkalmat kihasznál, hogy megnyerje a fiatalokat a sportnak és a honvédelmi gyakorlatoknak. Jö példával jár elül. Amikor a sparta- kiád-gyakorlatokról volt szó, elsőnek jelentkezett, azután toborzott és szépen jelentkeztek. Minden kedden és pénteken ott láthattuk a tornateremben munkatársaival együtt, amint bemutatta a gyakorlatokat és vezényelt. Hat társával együtt 56 embert tanított be. Mindig a vidám fiatalok között láthatjuk, röplabda- vagy kosárlabdajáték közben. Nem, nem szervez mindent egyedül, hanem vállvetve a DSO Spartakkal, és a Hadsereggel Együttműködők Szervezetével. Ezért sikerül a munkája. Sokszor gondolt már arra, hogy vajon mivel lehetne most nyáron lekötni a fiatalok érdeklődését. Rájött, hogy a sporttevékenységet kellene jooban kiszélesíteni. Hiszen a riyár olyan sok lehetőséget nyújt. Nemiek, Vlacho és Cibula elvtársakkal együtt kirándulásokat beszéltek meg és nagyon örültek a kirándulásoknak. Ján jelentést tett a CSISZ vezetőségének és felterjesztette azt a javaslatot is, hogy látogassanak el az Árvái Duzzasztógátra és a demänovat cseppkőbarlangba. Ezenkívül azt is közölte, hogy kevés, ha csak öten készülnek az MHK jelvény megszerzésére. A vezetőség jóváhagyta a javaslatot és még ki is bővítette. Ma- zanec elvtárs, a CSISZ alapszervezetének elnöke, azzal a javaslattal jött, hogy Janó szervezzen futballcsapatot. Ján Qaník aztán sorra vette, hogy' ki jöhetne számításba. Milan Kresák jó futballista, segítségünkre lehetne, — gondolta magában. Azonnal felkereste Milan Kre- sákot, aki bizony nagyot nézett, de elfogadta a javaslatot. Néhány nap múlva már három futballcsapatot szervezett. Amikor Kaníknak átadta a futballisták jegyzékét, zavartan ezt mondta: „Továbbra is segítségedre leszek. Érdekel a futball, örülök, hogy gondoskodtok a sportról. Még nem vagyok CSISZ-tag, de adjatok ide egy jelentkezési ívet.” így aztán a sport és testnevelés fellendítése magával hozta, hogy a CSISZ-be egyre több fiatal jelentkezett. Ez Ján Kanikot még szorgalmasabb munkára kötelezi. Test- nevelési szakirodalommal foglalkozik, különben is szeret olvasni, nagyon tetszettek neki az „Egy igazi ember”, az „Acélt megedzik" című könyvek és a CSISZ szervezeti életében felhasználja a könyvekből merített tapasztalatait. Janó mindig a fiatalokkal közösen megy a színházba, mert a jó sportember és vezető a CSISZ kcdlektívá- jáhan érzi magát a legjobban. JÁN RISKA A kis kertészek
